Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

Doktor bácsi a képernyőn Az Egyesült Államokban már csak Igen kevés orvost lelkesít az a gondolat, hogy a páciens lakására járjon. A betegnek kell valamilyen úton-módon eljutnia a rendelőbe. Ezen a téren már a közeljövőben forradalmi változás eredménye a televízió. A bostoni Logan International Airport repülőtérén érdekes kísérletet végeztek az orvostudományban felhasználható televíziós adó-vevő készülékkel. Egy munkás kézsérülést szenvedett, és a kórházi orvos azonnal megvizsgálta, anélkül, hogy a sérültnek távoznia kellett volna a repülőtérről. Mind az orvos, mind a sérült láthatók voltak a képernyőn, és a repülőtéren szolgálatot teljesítő ápolónő pontos utasításokat kapott,hogyan kezelje a sebet. A tv-konzultációval az orvos elvégezheti a szokásos garatvizsgálatot, megállapíthatja a vérnyomást, meghallgathatja a szívhangot, ellenőrizheti az érverést és a lélegzést s egyúttal elemezheti a röntgenfelvételeket, az elektrokardiogrammot és a vérképet is. Három év óta kísérleteznek Bostonban a telediagnózissal. A kísérletek egy orvos és egy tv-technikus végzi s az állam 3X5 000 dollárral szubvencionálja a kísérleteket. A módszer lényege az, hogy a televízió kétirányú mikrohullámait egy új elektronikus lyukkártyarendszerrel kombinálják. A következő két évben a módszert megpróbálják kiterjeszteni a fül, az orr és a mellkas vizsgálatára is, és ezt követi majd, a vese és a többi belső szerv távvizsgálata. (TIMES) Ä kisvárosi életforma előnye és hátránya A statisztika szerint egy átlagos szovjet kisvárosnak kb. 9700 lakosa van, és több tényezőből kifolyólag valahol a nagyváros és a falu között van. Néha egyesíti a város és a falu előnyeit: külső elrendezésével közel van a természet szépségeihez, sokféle foglalkozási lehetőséget nyújt, és a munkahelyek könynyen és gyorsan megközelíthetők. A leggyakrabban azonban inkább a nagyváros és a falu hátrányainak fókuszává válik. A kisvárosi életforma hátrányait csak akkor láthatjuk teljesen, ha összehasonlítjuk a lakosság rendelkezésére álló szabad időt. Jellemző példa a textil-, valamint a fémmegmunkáló iparban dolgozó nők szabad ideje között látható különbség (órákban és percekben). NAGYVÁROSBAN: KISVÁROSBAN: munkanapon szombaton vasárnap 2,17 5,25 6,55 1,20 2,55 3,05 Miből ered ez a különbség? Az idő nagyobb részét a háztartás rabolja el. A kisvárosok lakói, többnyire voit parasztok, ma is ragaszkodnak a gyümölcsöshöz, a kerthez, vagy tyúkokat tartanak. Természetese^ kevés a kávéház, étterem, hiányosan dotálják az üzlethálózatot kész- és félkészárukkal, és mindsz arra kényszeríti az asszonyokat, hogy idejük jelentős részét a tűzhely mellett töltsék. Vegyük figyelembe azt is, hogy korlátozott a pályaválasztási lehetőség, a szaktudás növelése, nincsenek főiskolák, kevés a szórakozási lehetőség, és akkor megértjük, hogy a fiatalok miért igyekeznek a nagyvárosokban letelepedni. (SZPUTNYIK) 0 Építési láz a következő olimpia városában München építőinek sohasem volt könynyü dolga. Amikor l. Lajos király száz évvel ezelőtt kijelentette: „Olyan várost akarok Münchenből, hogy becsületére váljék egész Németországnak, hogy aki nem ismert Münchent, Németországot sem fogja ismerni", sokan a fejüket csóválták. Amikor meg néhány évtizeddel később Friedricli Bürklein befejezte 11. Miksa számára a hivalkodó, neogótikusromantikus Maximilianeumot, a kispolgárok gúnyolódtak. Bürklein építész érzékeny lélek volt, s ezt annyira zokon vette, hogy a végén ideggyógyintézetbe került. A bajor főváros 1968-ban sem kellemes hely gyenge idegzetű építészek számára. A következő években egészen az 1972-es A MÜNCHENI OLIMPIAI FALU MODELLjE olimpiáig München olyan szerkezeti átalakuláson megy keresztül, mint a XIX. század bajor királyainak idejében. München lakossága a statisztikai előrejelzések szerint 1972-ig eléri az 1 millió 400 ezret. A város belterületén jelenleg 317 ezer motoros jármű közlekedik, és számuk évente 14 ezerrel nő. A lakosság nagy szaporodása sietteti a lakásépítést. 1960 óta több mint 122 ezer lakás épült, mégis 59 ezer személy keres még mindig lakást. Ám a belvárossal csillagszerűen összekötött minden újabb lakónegyed további nyomást jelent a központ amúgy is túlterhelt forgalmára. Amióta Münchent bízták meg az 1972es olimpiai játékok megrendezésével, a város mindenhonnan különféle tanácsot kap. Sőt ömlik a pénz a bajor szabad állam, a szövetségi vasút, a különféle egyesületek pénztáraiból. Münchenben 1972-ig a földalatti építésére 722 millió márkát, a földalatti olimpiai szakaszára további 168 millió márkát, a városi körpályára 550 millió márkát, Oberwiesenfeld olimpiai falura pedig 650 millió márkát fordítanak. A várostervezők hét tervet dolgoztak ki, ezeknek 1972-ig el kell készülniük. A közlekedés problémájával is megbirkóztak. Az Észak—Dél földalatti 15 km hosszú tengelyének 12 kilométernyi szakasza a Goetheplatztól a Sendlinger Torplatzon és a Marienplatzon keresztül Freimannba fog vezetni. A földalatti hossza 1990-ig a tervek szerint eléri a 35 kilométert. München számára különleges földalatti villamoskocsikat konstruáltak, amelyek a próbapályán már 70 ezer kilométert futottak. A földalatti teljesen automata vezérlésű lesz, a vezető csak az utasok lelki nyugalmáért fog ülni fülkéjében. Szívátültetés és lélektan Dr. Barnard orvoscsoportja a Groote Schuur-i kórházban most fij szempontból tanulmányozza a szívátültetést. A vizsgálat célja megállapítani, milyen pszichikai adottságok szükségesek a szívátültetéssel járó lélektani megterhelés elviseléséhez. A fokvárosi orvosoknak ehhez bőséges anyagot szolgáltat dr. Blaiberg esete, aki a szívátültetések történetének eddig leghíresebb alakja. Vannak, akik szerint a jövőben lélektani vizsgálatnak kell megelőznie a szívátültetést, megállapítandó, hogy a páciens pszichikai szempontból is alkalmas-e a műtét végrehajtására. Dr. Blaiberg anamnézise azt mutatta, hogy ez távolról sem magától értetődő. Ugyanis minden szívbeteg úgy érzi, hogy ott függ felette Damoklész kardja, vagyis az a veszély, hogy szervezete nem fogadja be az idegen testet. Blaiberg esetében a lélektani reakció akkor következett be, amikor a páciensnél tüdőkomplikáció lépett fel, és fertőző sárgaságot kapott. Az orvosok nemcsak új szív-, hanem tüdőátültetést is javasoltak, amibe Blaiberg először beleegyezett, de egy nap múlva már kijelentette, hogy nem hajlandó még egy átültetésnek alávetni magát. Ezt a döntést a Barnard ellen támadt ellenséges érzése előzte meg, a páciens még a tanár nevét sem akarta hallani. Éppen ez a reakció késztette az orvosokat arra, hogy tanulmányozzák a szívátültetés lélektani összefüggéseit. (ARBEITER ZEITUNG) A monda szerint Szent Ilona szigetén ma is él az a teknősbéka, amely már Napóleon idejében ott tenyészett. A csendes-óceáni Tonga-szigetek lakói azt állítják, hogy az 1966 májusában kimúlt Tui Malila teknős 1772-ben Cook kapitány ajándékozta a benszülöttek őseinek. II ELO PÁNCÉLOSOK Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy az angliai peterboroughi plébánia egymást követő vezetői 250 éven át tartottak egy teknősbékát. Egy angliai múzeumban 250 kg súlyú, 300 éves korukban kimúlt teknősök páncéljait őrzik. A csendes-óceáni Galápagos-szigetek 250 kilogrammos teknősbékáiról híres. A teknősök főként növényekkel táplálkoznak, de hosszú ideig is megvannak táplálék nélkül. Ismernek olyan teknőst, amely liat éven át megvolt táplálék nélkül. Ezeknek az „élő páncélosoknak" nagyszerű a húsa. Nem vitás, hogy a Galápagos-szigeteken kiirtották volna őket, ha az ecuadori kormány nein nyilványította volna a szigeteket nemzeti rezervátummá. A teknősöknek 250 fajtája ismeretes. Gyorsasági rekordot állított fel az a teknős, amely egy nap alatt 360 méteres óránkénti „sebességet" ert el. (AUSTRALIAN WORKER) Sikerült lefényképezni e repülő csés?ealjat Kolozsvár felett Nemrég Kolozsvári turisták a város közelében egy erdő felett repülő tárgyat láttak

v_^ amely gyorsan változtatta helyét és haladási irányát. A mintegy 10 méter átmérőjű, kerek tárgy fehér fényt sugározott. Néhány percig szabad szemmel láthatóan repült, majd gyorsan eltávolodott a Földtől. A fiatal Emil Barneának, a kolozsvári városrendezési és építészeti igazgatóság munkatársának sikerült lefényképeznie a repülő tárgyat. A felvételek igen tiszták. Romániában nem először látnak ilyen tárgyakat, amelyek az egész világ érdeklődését felkeltették. A sajtó hírt adott róla, hogy a Nyugati-Kárpátok 5 meteorológiai állomása repülő tárgyat figyelt meg. Resicán és Craiován is láttak ilyen tárgyakat 7000 30 000 méter magasban. Ezeket szabad szemmel, látcsővel vagy teodolittal leh»š_-«tett látni. Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban számos nemzetközi kongresszust, szinipóziont és konferenciát rendeztek e repülő tárgyakkal kapcsolatban. (ELŰRE) II Osi titok Az indiai Ahmadabad páratlan építészeti műremekkel büszkélkedhet — két kúp alakú, erkéllyel összekötött minarettel. A minareteket csodálatosan szép, a muzulmán és a hindu építészet elemeit párosító kőfaragások díszítik. A tornyok jellegzetessége, hogy mozgathatók. Az egyik torony imbolygására a másik is mozgásba jön. Ez az sajátosság hasonló a hangvilla rezonálásához. Az európai építészek ma is talány előtt állnak, öt évszázad alatt számtalanszor „kilendítették" a minareteket, hogy megfejtsék mozgásuk titkát, de az építmények éppen olyan szilárdak maradtak, mint újkorukban, s nem adták ki titkukat. A fennmaradt történelmi okmányok szerint az ahmadabadi minareteket 1450-ben egy bizonyos Malik Sarang Szaheb építész emelte. Az indiai állam erre a csodálatos műemlékre ls kiterjesztette védelmét. (PATRIOT)