Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

Doktor bácsi a képernyőn Az Egyesült Államokban már csak Igen kevés orvost lelke­sít az a gondolat, hogy a páci­ens lakására járjon. A betegnek kell valamilyen úton-módon eljutnia a rendelőbe. Ezen a té­ren már a közeljövőben forra­dalmi változás eredménye a te­levízió. A bostoni Logan Inter­national Airport repülőtérén érdekes kísérletet végeztek az orvostudományban felhasznál­ható televíziós adó-vevő készü­lékkel. Egy munkás kézsérülést szen­vedett, és a kórházi orvos azonnal megvizsgálta, anélkül, hogy a sérültnek távoznia kel­lett volna a repülőtérről. Mind az orvos, mind a sérült láthatók voltak a képernyőn, és a re­pülőtéren szolgálatot teljesítő ápolónő pontos utasításokat ka­pott,hogyan kezelje a sebet. A tv-konzultációval az orvos elvégezheti a szokásos garat­vizsgálatot, megállapíthatja a vérnyomást, meghallgathatja a szívhangot, ellenőrizheti az érverést és a lélegzést s egyút­tal elemezheti a röntgenfelvé­teleket, az elektrokardiogram­mot és a vérképet is. Három év óta kísérleteznek Bostonban a telediagnózissal. A kísérletek egy orvos és egy tv-technikus végzi s az állam 3X5 000 dollárral szubvencionál­ja a kísérleteket. A módszer lé­nyege az, hogy a televízió két­irányú mikrohullámait egy új elektronikus lyukkártyarend­szerrel kombinálják. A követ­kező két évben a módszert meg­próbálják kiterjeszteni a fül, az orr és a mellkas vizsgálatá­ra is, és ezt követi majd, a ve­se és a többi belső szerv táv­vizsgálata. (TIMES) Ä kisvárosi életforma előnye és hátránya A statisztika szerint egy átlagos szovjet kisvárosnak kb. 9700 lakosa van, és több tényezőből kifolyólag vala­hol a nagyváros és a falu között van. Néha egyesíti a város és a falu előnyeit: külső elren­dezésével közel van a természet szépségeihez, sokféle foglalkozási lehetőséget nyújt, és a munkahelyek köny­nyen és gyorsan megközelíthetők. A leggyakrabban azonban inkább a nagyváros és a falu hátrányainak fó­kuszává válik. A kisvárosi életforma hátrányait csak akkor láthatjuk teljesen, ha összehasonlítjuk a lakos­ság rendelkezésére álló szabad időt. Jellemző példa a textil-, valamint a fémmegmunkáló iparban dolgozó nők szabad ideje között látható különbség (órákban és per­cekben). NAGYVÁROSBAN: KISVÁROSBAN: munkanapon szombaton vasárnap 2,17 5,25 6,55 1,20 2,55 3,05 Miből ered ez a különbség? Az idő nagyobb részét a háztartás rabolja el. A kisvárosok lakói, többnyire voit parasztok, ma is ragaszkodnak a gyümölcsöshöz, a kert­hez, vagy tyúkokat tartanak. Természetese^ kevés a ká­véház, étterem, hiányosan dotálják az üzlethálózatot kész- és félkészárukkal, és mindsz arra kényszeríti az asszonyokat, hogy idejük jelentős részét a tűzhely mellett töltsék. Vegyük figyelembe azt is, hogy korlátozott a pályavá­lasztási lehetőség, a szaktudás növelése, nincsenek fő­iskolák, kevés a szórakozási lehetőség, és akkor meg­értjük, hogy a fiatalok miért igyekeznek a nagyvárosok­ban letelepedni. (SZPUTNYIK) 0 Építési láz a következő olimpia városában München építőinek sohasem volt köny­nyü dolga. Amikor l. Lajos király száz évvel ezelőtt kijelentette: „Olyan várost akarok Münchenből, hogy becsületére váljék egész Németországnak, hogy aki nem ismert Münchent, Németországot sem fogja ismerni", sokan a fejüket csó­válták. Amikor meg néhány évtizeddel később Friedricli Bürklein befejezte 11. Miksa számára a hivalkodó, neogótikus­romantikus Maximilianeumot, a kispolgá­rok gúnyolódtak. Bürklein építész érzé­keny lélek volt, s ezt annyira zokon vet­te, hogy a végén ideggyógyintézetbe ke­rült. A bajor főváros 1968-ban sem kellemes hely gyenge idegzetű építészek számára. A következő években egészen az 1972-es A MÜNCHENI OLIMPIAI FALU MODELLjE olimpiáig München olyan szerkezeti át­alakuláson megy keresztül, mint a XIX. század bajor királyainak idejében. Mün­chen lakossága a statisztikai előrejel­zések szerint 1972-ig eléri az 1 millió 400 ezret. A város belterületén jelenleg 317 ezer motoros jármű közlekedik, és számuk évente 14 ezerrel nő. A lakosság nagy szaporodása sietteti a lakásépítést. 1960 óta több mint 122 ezer lakás épült, mégis 59 ezer személy keres még mindig lakást. Ám a belváros­sal csillagszerűen összekötött minden újabb lakónegyed további nyomást jelent a központ amúgy is túlterhelt forgalmára. Amióta Münchent bízták meg az 1972­es olimpiai játékok megrendezésével, a város mindenhonnan különféle tanácsot kap. Sőt ömlik a pénz a bajor szabad állam, a szövetségi vasút, a különféle egyesületek pénztáraiból. Münchenben 1972-ig a földalatti építésére 722 millió márkát, a földalatti olimpiai szakaszára további 168 millió márkát, a városi kör­pályára 550 millió márkát, Oberwiesen­feld olimpiai falura pedig 650 millió márkát fordítanak. A várostervezők hét tervet dolgoztak ki, ezeknek 1972-ig el kell készülniük. A közlekedés problémájával is megbir­kóztak. Az Észak—Dél földalatti 15 km hosszú tengelyének 12 kilométernyi sza­kasza a Goetheplatztól a Sendlinger Tor­platzon és a Marienplatzon keresztül Freimannba fog vezetni. A földalatti hossza 1990-ig a tervek szerint eléri a 35 kilométert. München számára külön­leges földalatti villamoskocsikat konst­ruáltak, amelyek a próbapályán már 70 ezer kilométert futottak. A földalatti teljesen automata vezérlésű lesz, a veze­tő csak az utasok lelki nyugalmáért fog ülni fülkéjében. Szívátültetés és lélektan Dr. Barnard orvoscsoportja a Groote Schuur-i kórházban most fij szempontból tanulmányozza a szívátültetést. A vizsgálat célja megállapítani, milyen pszichikai adottságok szükségesek a szív­átültetéssel járó lélektani megterhelés elviseléséhez. A fokvárosi orvosoknak ehhez bőséges anyagot szolgáltat dr. Blaiberg esete, aki a szívátültetések történetének eddig leghíresebb alakja. Van­nak, akik szerint a jövőben lélektani vizsgálatnak kell megelőznie a szívátültetést, megállapítandó, hogy a páciens pszichikai szem­pontból is alkalmas-e a műtét végrehajtására. Dr. Blaiberg anam­nézise azt mutatta, hogy ez távolról sem magától értetődő. Ugyan­is minden szívbeteg úgy érzi, hogy ott függ felette Damoklész kardja, vagyis az a veszély, hogy szervezete nem fogadja be az idegen testet. Blaiberg esetében a lélektani reakció akkor következett be, amikor a páciensnél tüdőkomplikáció lépett fel, és fertőző sárga­ságot kapott. Az orvosok nemcsak új szív-, hanem tüdőátültetést is javasoltak, amibe Blaiberg először beleegyezett, de egy nap múlva már kijelentette, hogy nem hajlandó még egy átültetésnek alávetni magát. Ezt a döntést a Barnard ellen támadt ellenséges érzése előzte meg, a páciens még a tanár nevét sem akarta hal­lani. Éppen ez a reakció késztette az orvosokat arra, hogy tanul­mányozzák a szívátültetés lélektani összefüggéseit. (ARBEITER ZEITUNG) A monda szerint Szent Ilona szigetén ma is él az a teknősbéka, amely már Napóleon idejében ott te­nyészett. A csendes-óceáni Tonga-szigetek lakói azt állítják, hogy az 1966 májusában kimúlt Tui Ma­lila teknős 1772-ben Cook kapitány ajándékozta a benszülöttek őseinek. II ELO PÁNCÉLOSOK Adatok vannak arra vo­natkozóan, hogy az ang­liai peterboroughi plébá­nia egymást követő vezetői 250 éven át tartottak egy teknősbékát. Egy angliai múzeumban 250 kg súlyú, 300 éves korukban kimúlt teknősök páncéljait őrzik. A csendes-óceáni Galápa­gos-szigetek 250 kilogram­mos teknősbékáiról híres. A teknősök főként növé­nyekkel táplálkoznak, de hosszú ideig is megvannak táplálék nélkül. Ismernek olyan teknőst, amely liat éven át megvolt táplálék nélkül. Ezeknek az „élő páncélosoknak" nagyszerű a húsa. Nem vitás, hogy a Galápagos-szigeteken kiir­tották volna őket, ha az ecuadori kormány nein nyilványította volna a szi­geteket nemzeti rezervá­tummá. A teknősöknek 250 fajtá­ja ismeretes. Gyorsasági rekordot állított fel az a teknős, amely egy nap alatt 360 méteres óránkénti „sebességet" ert el. (AUSTRALIAN WORKER) Sikerült lefényképezni e repülő csés?ealjat Kolozsvár felett Nemrég Kolozsvári turisták a város közelében egy erdő felett repülő tárgyat láttak v_^ amely gyorsan változtatta he­lyét és haladási irányát. A mint­egy 10 méter átmérőjű, kerek tárgy fehér fényt sugározott. Néhány percig szabad szemmel láthatóan repült, majd gyorsan eltávolodott a Földtől. A fiatal Emil Barneának, a kolozsvári városrendezési és építészeti igazgatóság munkatársának si­került lefényképeznie a repülő tárgyat. A felvételek igen tisz­ták. Romániában nem először lát­nak ilyen tárgyakat, amelyek az egész világ érdeklődését fel­keltették. A sajtó hírt adott ró­la, hogy a Nyugati-Kárpátok 5 meteorológiai állomása repülő tárgyat figyelt meg. Resicán és Craiován is láttak ilyen tár­gyakat 7000 30 000 méter ma­gasban. Ezeket szabad szemmel, látcsővel vagy teodolittal leh»š_-«­tett látni. Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban számos nem­zetközi kongresszust, szinipó­ziont és konferenciát rendeztek e repülő tárgyakkal kapcsolat­ban. (ELŰRE) II Osi titok Az indiai Ahmadabad párat­lan építészeti műremekkel büszkélkedhet — két kúp ala­kú, erkéllyel összekötött mi­narettel. A minareteket csodá­latosan szép, a muzulmán és a hindu építészet elemeit páro­sító kőfaragások díszítik. A tor­nyok jellegzetessége, hogy moz­gathatók. Az egyik torony im­bolygására a másik is mozgás­ba jön. Ez az sajátosság hason­ló a hangvilla rezonálásához. Az európai építészek ma is talány előtt állnak, öt évszázad alatt számtalanszor „kilendí­tették" a minareteket, hogy megfejtsék mozgásuk titkát, de az építmények éppen olyan szilárdak maradtak, mint újko­rukban, s nem adták ki titku­kat. A fennmaradt történelmi ok­mányok szerint az ahmadabadi minareteket 1450-ben egy bizo­nyos Malik Sarang Szaheb építész emelte. Az indiai állam erre a csodálatos műemlékre ls kiterjesztette védelmét. (PATRIOT)

Next

/
Thumbnails
Contents