Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

A cseh koronázási jelvények. (ČSTK felv.) A CSEH NEMZET EREKLYÉI Ebben az évszázadban négyszer láttak napvilágot 0 A hét kulcs tulajdonosai Q Hányatott sors a náci megszállás alatt Csehszlovákia megalakulásának félévszázados évfordulója alkalmából a prágai várban közszemlére tették ki a cseh királyi koronázási jelvényeket. Ritka esemény ez, mert a cseh állani évszázados történelmének és önnálóságának eme felbecsülhetetlen értékű történelmi szimbólumai ritkán kerülnek a „korona alattvalói", vagy mai kifejezéssel élve, az állampolgárok szeme elé. A jelvények eredeti funkciója 1918ban megszűnt, mivel a csehek a szlovákokkal együtt a köztársasági államformát választották. A viharos történelmi események és a cseh nemzet múltjának néma tanúit — a királyi koronát, a jogart és az országalmát, valamint a koronázási szertartáskor használt egyéb ékszereket és kellékeket először 1929-ben, a Szent Vencel milleneum alkalmából állították ki a Szent Vitus katedrálisban. Másodszor 1945-ben, a felszabadulás utáni első nemzeti ünnepen; harmadszor 1955ben, az I. Országos Spartakiád napjaiban és legutoljára 1958ban, amikor a vár Ulászló termében tnegrendezték a cseh történelmi dokumentumok kiállítását. A montreáli világkiállításon a koronázási jelvények hü mását láthatták a látogatók. Az idei kiállítás tehát sorrendben az ötödik. A cseh királyi koronát, amelyet Szent Vencel-koronának is neveznek IV. Károly (1346— 1378) készíttette, akkor, amikor Morvaország őrgrófja volt. 1347. szeptember 2-án már ez-' zel a gótikus ötvösművészeti remekművel koronázták meg a cseh történelemben a „haza atyjának" nevezett IV. Károlyt, s a továbbiak során négy feleségét, valamint fiát IV. Vencelt. A XIV .század végén és a XV. század elején a koronázási jelvényeket a Prágához közel eső Karlštejn várának egyik kápolnájában őrizték. IV. Károly fellegvára a későbbi időkben is többször nyújtott biztonságos rejtekhelyet a' koronázási jelvényeknek. A kincsek megőrzéséért és épségéért a karlStejni várnagy vállalt felelősséget. A koronázási jelvények közül azonban nem mindegyik származik IV. Károly korából. Az országalma a történészek szerint valószínűleg II. Rudolf koronázására (1575) készült. A színarany országalmát rubinkövek, smaragdok és igazgyöngyök díszítik. Az országalma tetején levő kereszt ugyancsak remek ötvösművészeti munka. A jogart ugyancsak II. Rudolf korában készítenék. Mivel e hatalmi jelvény néhány ékköve azonos a korona drágaköveivel, feltételezhető, hogy II. Rudolf IV. Károly jogarát alakíttatta át. E fő koronázási jelvényeken kívül kiállítják a koronázási kardot, mely szintén IV. Károly korában készült. Ezt a király akkor viselte, amikor reggel istentiszteletre ment a katedrálisba, továbbá eskü és főúri méltóság adományozásakor. A kiállított kincsek között láthatjuk továbbá a koronázási keresztet, a koronázási palástot, (a koronázási szertartás után a király ezt a palástot általában a katedrálisnak ajándékozta), s az aranyozott ezüsttel bevont tiszta kristályból készült szenteltolaj-edény, amelyet a király felkenésére használtak. A harmincéves háború alalt a koronázási jelvények Prágában a 17—18. században pedig nagyobb részt Bécsben voltak és csak koronázások alkalmával szállították őket a prágai várba. 1938-ban rövid ideig Szlovákia nyújtott biztos menedéket a cseh nemzet eréklyéinek. A Cseh—Morva Protektorátus megalakulása ulán ismét Prágában rejtőznek a jelvények. Abban a városban, ahonnan a német megszállók elrabolták az ősi Károly Egyetem jelvényeit ... A több mint huszonhét millió koronára becsült királyi korona iránt a prágai vár fasiszta ökényurai is nagy érdeklődést tanúsítottak. Kari Hermann Frank SS-Obergruppenführer, a Cseh—Morva Protektorátus volt államminisztere, a cseh nemzet ádáz ellensége, 1944. január 10-én civilruhában belopózott a Vitus katedrális Szent Vencel kápolnájába, hogy „vizsgálat céljaira" magával vigye a jelvényeket tartalmazó kincsesládát... 1945ben, a háború befejezése utáni hetekben a csehszlovák katonai hatóságok Wiesenbadban előkerítették K. H. Frankot. Prágába szállítása után a pankrácl fegyházban a kihallgatása azzal a kérdéssel kezdődött: Hol vannak a koronázási jelvények? . .. Néhnáy nap múlva a vár Ulászló-terme alatt, téglából készült rejtekhelyről elő. került a vasláda, benne a cseh királyi korona és a többi koronázási jelvény .. . Kiderült, hogy K. H. Frank, annak ellenére, 'íogy a kincseket eredeti helyükről a „légitámadásoktól védettebb" helyre vitte — már nem tudta magával vinni a királyi zsákmányt ... Ha ez sikerült volna neki, ma a cseh korona sorsa valószínű, hogy azonos lenne a magyar koronáéval, amelyet, amint ismeretes, az USA-ban „őriznek". A cseh koronát e sorstól a szovjet hadsereg gyors előrenyomulása mentette meg. A koronázási jelvények, a többi koronaékszerrel együtt ma is a Vitus katedrális Sz. Vencel kápolnája fölötti kincseskamrában vannak elhelyezve. A koronázási kincseskamrát hét zár biztosítja. A Monarchia idején a prágai helytartó, a helytartóhelyettes, a birodalmi marsall, az országos bizottság, n prágai érsek, a Szent Vitus káptalan, valamint Prága városblrája rendelkezett egy-egy kulccsal. A kincseskamra felnyitásának külön szertartása van. A kulcsokat őrző személyiségek írásbeli • meghatalmazást és kulcsot adnak a felnyitás végrehajtására. Az 1. sz. kulcs a Nemzetgyűlés elnökénél, a 2. sz. a köztársasági elnöknél, a 3. sz. a miniszterelnöknél, az 5. és 6. sz. két egyházi méltóságnál a 7. sz. pedig Prága főpolgármesterénél van. Minden alkalommal, amikor a kincseskamrát és a koronázási jelvényeket és ékszereket tartalmazó ládát felnyitják a Csehszlovák Tudományos Akadémia jelenlevő szakemberei jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben az áll, hogy a jelvényeken nem észleltek semmilyen változást vagy sérülést. A cseh királyi koronával kapcsolatban több legenda született. Az egyik szerint, ha koronázatlan személy maga teszi fejére a koronát, akkor erőszakos halállal hal meg. Állítólag utoljára Heydrich, Hitler prágai helytartója illesztette a fejére a cseh királyok koronáját... Ahogy azt a legújabbkorl cseh történelemből tudjuk, valóban nem párnák közt halt meg. A cseh korona sorsa szorosan egybefonódott a cseh nemzet történelmével. Volt amikor drágaköveinek ragyogása a cseh nemzet felemelkedését tükrözte. S akkor, amikor idegen koronabitorlók fejére került, cseh földön nem volt szabadság. Különös a történelem kerekének forgása: A királyi koronák a legfényesebbek akkor, amikor senki fejét sem díszítik, amikor nincs király, s a „korona hfl alattvalói" az ország sorsának Irányitól. SOMOGYI MATYAS Tovább a megkezdett úton PAVEL KORHEĽ elvtárssal, a népi milícia szlovákiai törzskarának A népi milíciáról az év elejétől sok szó esett. Egyesek méltatták munkáját, mások kétségbe vonták létjogosultságát. A munkásosztály, a párt fegyveres egységei 1948 februárjában írták először be kitöriilhetetlenül nevüket a történelembe. Az augusztusi események után pedig a közbiztonságot és a katonaságot segítve a közrendre ügyeltek fel. Az ország konszolidálásával egyidejűleg a népi milícia alakulatainak élete is visszatér a megszokott mederbe. A múltról és a jelenről feltett kérdéseinkre Paver Korheľ elvtárs adott választ. # Bevezetésül mondana néhány szót a népi milícia két évtizedes munkájáról? — A népi miliciát 1948 februárjának politikai eseményei hívták életre. Február szabta meg munkájuk és tevékenységük tartalmát. Az eltelt két évtized alatt az egységek a párt vezetése alapján formálódtak. Ezalatt a párt önkéntes katonái több akcióban vettek részt s a kapott parancsot mindenkor teljesítették. Az egységekben szigorú fegyelem uralkodott és uralkodik. A nemzetiségre való tekintet nélkül igyekeztünk a hazánk védelméből ránk háruló feladatokat legjobban teljesíteni. Erre a gyakorlótereken készültünk fe>. @ Hogyan értékeli a január utáni időszakot a népi milícia szempontjából? — A népi milícia az első napoktól a haladás és a párt megújhodási politikáját támogatta, amelyet a Dubček elvtárs vezette új vezetőség szorgalmazott. A jebruárt követő hetekben a Központi Bizottság megerősítette, hogy a népi milícia továbbra is az 1948 februárjának szellemében fejti ki tevékenységét s erről parancsnokunk, Dubček elvtárs június 19-én Prágában megtartott aktívánkon is tájékoztatott. Voltak hazánkban elemek, akik nem jó szemmel néztek ránk, talán csak azért, mert sorainkban túlnyomórészt munkások vannak és az üzemek dolgozóinak rokonszenvét és bizalmát élveztük. A párt és a milícia egységét azonban ez sem bolygatta meg. Tudatosítottuk, hogy míg létezik kapitalizmus, létezik osztályharc is. @ Milyen feladatok várnak a közeljövőben a népi milícia tagjaira? — Nem tévesztjük szem elől Dubček elvtárs szavait, amely szerint a megújhodást menet közben hajtjuk végre. Igyekezünk továbbra is megőrizni az egységünket, s cáfolni a helytelen nézeteket. Munkánkat továbbra is 1948 februárjának szellemében fogjuk végezni. Ezek a feladatok túlnyomórészt politikai jellegűek. Az élet nálunk ts konszolidálódik, megkezdjük a politikai és a harcászati kiképzést, hogy sikeresen teljesíthessük hazánk védelméből reánk háruló feladatokat. A rimaszombati és martini járásban az egységek parancsnokai nem vártak felsőbb utasításokra, saját kezdeményezésükre elkezdték a gyakorlatozást, s ezt csak helyeselni tudom. — A népi milícia politikai feladatainak egyike, hogy segítsen a párt vezető szerepének megerősítésében. Semmi akadálya nincs további munkáknak. Minden parancsnok igyekezzék egységét előkészíteni a következő kiképzést időszakra. Éberségünket továbbra ls meg kell őriznünk és ne tévesszenek meg senkit sem az imperializmus „jószándékai", amelyről oly sokat beszélnek a nyugati hírügynökségek tudósítói. © Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Az augusztusi események a népi milícia tagjait Is meglepték és az adott helyzet új jeladatok elé állította őket. A június 19-i aktívánkról levelet küldtünk a szovjet elvtársaknak, amelyben hangsúlyoztuk; hűségesek maradunk a szocializmus eszméihez. Egységesíteni kell nézeteinket, és az elkövetkező feladatokat internacionalista szellemben, a szocialista államok összefogásával kell megoldanunk. NÉMETH JÁNOS