Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-20 / 321. szám, szerda

Gustáv sák elvtárs beszéde az SZLKP Központi Bizottságának plénumán (Folytatás a 2. oldalról) mindazokat a politikai és eszmei álláspontokat, amelyek ellentétben állnak a bratislavai nyilatkozattal és a moszkvai jegyzőkönyvvel. A pártban a fő súlyt a liberalista és antimarxista nézetek elleni harcra, a radikalizálődő jelszavak és gesztusok elleni politikára kell helyezni. Ezek a nézetek erősen fékezik a pozitív politika kialakítását és megvalósítását, és tévútra vezetnék a pártot." Szeretnék néhány szót mondani a Sztovákiában végzendő pártmunka néhány sajátosságáról. Annál ls Inkább, mert ezekben a hetekben emlékezünk meg Szlovákia Kommunista Pártja politikai programja megfogalmazásának 25. évfordulójáról. Ez a program szemléletesen megnyilvánult az antifasiszta küzdelemben, a felkelésben és lényegében pártunk politikai programjának magvát képezte a felszabadulás után ís. E programban szociális gazdasági problémák megoldásáról, a szlovák nemzet helyzetének föderatív elv alapján való megoldásáról és hazánkban a szocializmus építéséről volt szó. E programot, amelyet Szlovákia Kommunista Pártja az 1943— 1944, az 1945—1948 években érvényesített, amelyért Szlovákia dolgozó népe küzdött és 1948 februárjában győzelmet aratott, az ötvenes években megzavarta a deformációs Időszak. Ez Szlovákiát kétszeresen sújtotta: a lakosság általános demokratikus jogainak korlátozásával, valamint a párton belüli demokratikus jogok megnyirbálásával, de ugyanakkor a nemzeti politika deformációival és ennek következtében a nemzeti szervek fokozatos korlátozásával s csaknem teljes felszámolásával. Szlovákiában az 1963-as évben a megújhodási áramlatok nyomására bizonyos változások következtek be a pártban és a társadalomban egyaránt. Ekkor távoztak a politikai porondról, a politikai életből a személyi kultusz időszakának fő szlovákiai képviselői: Široký, Bacílek, Dávid és mások. Ez fontos változás volt Szlovákia politikai életében. A párt új vezetősége Szlovákiában joem volt felelős az ötvenes évek torzulásaiért és érzékenyebben közelíthette meg Szlovákia problémáit. Bizonyos mértékig meg is kísérelte az új irányvonal kialakítását. Igaz, hogy ez az 1963— 1967 közötti években nem hozott nagy sikert, mert Novotuý hatalma még szilárd volt s nézetem szerint a párt új szlovákiai vezetőségének az elhatározása sem volt még érett. Szlovákia társadalmában azonban egyre erősödött a deformáció kiküszöbölését, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és az 1943— 1948-as évek szlovákiai pártpolitikája gondolatainak rehabilitálását követelő nyomás. Ez a nyomás társadalmunkban és pártunkban a múlt év végén a CSKP Központi Bizottságának ülésein és ez év januárjában érett meg. Szlovákia Kommunista Pártja vezetőségének érdemeként kell elkönyvelni azt, hogy lényeges mértékben hozzájárult a Novotný-ellenes csoportosulás kialakításához. Dubček elvtársnak és a vele együtt fellépő elvtársaknak ez az érdeme megmarad, és ezt igen pozitívan értékeljük. A szlovákiai kommunisták helyes állásfoglalása Eltérés a szlovákiai és a csehországi fejlődésben A januárt követő további fejlődés során Szlovákiában Jelentős eltérés volt tapasztalható a cseh országrészekben végbemenő fejlődéstől. Ehhez bizonyára hozzájárult a szlovák társadalom szociális-gazdasági öszszetétele is. Hozzájárult ehhez a múltban eltérő politikai fejlődés ls. A München előtti köztársaságban a hagyományos burzsoá pártok a nemzetiségi kérdésben a csehoszlovaklzmussal kompromittálták magukat, a Hlinka-párt a fasiszta rendszerrel és a nácizmussal való együttműködéssel kopromittálta magát, a Demokrata Párt nem vert gyökeret a szlovák nép szélesebb rétegeinek tudatában, és az 1948 februárja utáni pártok lényegében semmi tömeges befolyással nem bírtak. Lényeges különbségnek tartjuk azt, hogy január után tere nyílott Szlovákia Kommunista Pártja és a szlovák társadalom azon régi követelménye megvalósításának, hogy rendezzék a csehek és szlovákok viszonyát, lehetőség nyílott a föderatív rendezés megvalósítására, melyet az SZLKP vezetősége már az 1943-as, 1944-es, 1945-ös években szorgalmazott és amelyről a későbbi években sem mondott le. A nemzeteink közötti kapcsolatok igazságos megoldásáért, a föderatív rendezéséért vívott küzdelem a szlovák társadalomban Január után egyesítő tényezőként hatott, és ezért az ellentétek nem éleződtek úgy kl, mint mondjuk a cseh környezetben. A sajtó egy részében sok vita volt a demokratizáció és a föderáció viszonyáról, sok leegyszerűsített magyarázat látott napvilágot. Nem egyszer megmondottuk, hogy nemzeteink kölcsönös kapcsolatának föderatív. Igazságos rendezése a demokratikus gondolat, a szocialista demokrácia szilárd része, és a szocialista demokrácia csak részleges volna, ha nem oldaná meg a jelenlegi nacionális helyzetet. így tehát kapcsolataink föderatív megoldása csupán erősíti államunkban a kapcsolatok demokratikus rendezésének gondolatát. Január után Szlovákiában konzervatív elemek mutatkoztak a párt munkájában. És nemcsak az alacsonyabb szervekben, hanem a párt vezetőségében ls. Megnyilvánult például az emberek csekélymérvű megmozdulásában jóllehet az emberek testesítik meg bizonyos értelemben a gondolatokat és a haladást is. Ezek a konzervatív elemek fokozatosan a párttagság és a szélesebb közvélemény bírálatának tárgyává váltak. Január után a szlovák társadalomban, elsősorban a pártban erőteljesebben alakult ki és erősödött egy középáramlat. Nézetem szerint Szlovákiának bizonyos sajátossága a cseh országrészekkel szemben éppen az, hogy erősödik ez a középáramlat, amely bírálja a konzervatív irányzatokat a pártban, de ugyanakkor harcol a Jobboldali-opportunista szélsőségek ellen. Ezek az irányzatok nyilvánultak meg Szlovákiában a Járási és kerületi pártkonferenciákon, a párt életében és a felsőbb szervekben levő konzervatív elemek bírálatában, de ugyanakkor a jobboldali szélsőségekkel, a jobboldali opportunista irányzatokkal való polémiában is. Ogy vélem, hogy ez a középáramlat fokozatosan pártunkra jellemző lett, távlatot adott a párt munkájának, és fokozatosan megnyerte a többséget. Éppen azáltal, hogy Szlovákiában erősödött a középáramlat, a párton kívül nem tudtak teljesen kibontakozni sem a Jobboldali opportunista áramlatok, sem a szocialistaellenes erők. A szlovák értelmiség lényeges részét nem érintették ezek a jobboldali opportunista áramlatok, nem vonzották, nem nyertélt meg, és ez pozitívan megnyilvánult sajtónkban, rádiónkban, televízlónkban is. Ilyen helyzetben készült fel a párt a kongreszszusra. Igaz, Szlovákia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusa sajátos helyzetben, súlyos válságos helyzetben folyt le. A kongresszuson részt vett kommunisták érdeme, hogy ilyen súlyos helyzetben ls megtalálták a helyes, reális és józan politikai kiutat, irányítani tudták a pártot és el tudtak kerülni minden hangulatveszélyt. Ezen a kongresszuson lényegében az a középáramlat került túlsúlyba, amelyikről beszéltem. Megalakult az'új vezetőség, a párt új -Központi Bizottsága. Ogy vélem, hogy eltekintve a rendkívüli körülményektől az alapszabályzatban meghatározott feltételek között zajlott le, s a legkisebb okunk sincs arra, hogy kételkedjünk a kongresszus irányvonalának helyességében, valamint az öszszes többi megoldás — beleértve a kádermegoldásokat is — helyességében sem. Azt hiszem, ma ls büszkén tekinthetünk arra, hogy a szlovák kommunisták abban a válságos időben olyan álláspontot tudtak elfoglalni, amelyért sem ma, sem pedig a jövőben soha nem kell majd szégyenkezniük. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa után folytatta e reális és józan politikát. Az emberek elismerik e politika reális voltát, bár Igaz, gyakran nem felel meg elképzeléseiknek. Engels megállapítása, miszerint a szabadság az elkerülhetetlenség megértése, azt jelenti, hogy a pártnak és végeredményben az embernek, mint egyénnek is minden helyzetben látnia kell a határt, meddig érvényesítheti saját személye vagy a társadalom szabadságát. Ha e határt helytelenül becsüli fel, akkor vagy elragadja a képzelete, vagy avanturizmusba esik, és ez válságokhoz vezet. Hangsúlyozni kell, hogy augusztus után új helyzet alakult ki, a pártnak ebből kellett kiindulnia és e helyzet elemzésében kellett nemzeteink szabad fejlődésének, államunk szabad fejlődésének lehetőségeit keresni. A jövő fogja megmutatni, hogy az a szilárd irányvonal, amelyet ezen a kongresszuson kezdtünk meg és mindmáig megvalósítottunk, habár bírálják is, az egyedül lehetséges és az egyedül helyes Irányvonal volt. Néha elhangzik az a gyanú, főként a nem népszerű intézkedésekkel kapcsolatban, hogy nem térünk-e vissza az ötvenes évekbe? Beszéltünk erről a kongresszuson, a Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén és ma újból beszélünk róla: helyre akarjuk hozni az ötvenes évek deformációit, elítéljük a marxista elméletnek ezeket a torzulásait, különösen a gyakorlatban és szilárd elhatározásunk, hogy nem engedjük viszszatérésüket pártunk életébe és a közéletbe, még ezek között a nem éppen könnyű feltételek között sem. Szilárd elhatározásunk a január utáni fejlődésből megőrizni mindazt, ami pozitív, ami alkotó Jellegű, amint ezt kimondja a CSKP KB határozata is. Munkánkban azonban mentesülni kell a szélsőségektől, a konzervatív elemektől, amelyek még fellelhetők szervezeteinkben és szerveinkben is és mentesülnünk kell a jobboldali-opportunista irányzatoktól is, politikai küzdelmet folytatva ellenük, mert ezek a mi pártunkban ls megtalálhatók és elsősorban harcolnunk kell a szocialistaellenes erők ellen, amelyek a párton kívül hatnak, de befolyást gyakorolhatnak a kommunistákra ls. Pártunk augusztus után bizonyos korlátozásokhoz folyamodott. Ilyen a cenzuratörvény, amely korlátozza a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységét. Foganatosítottunk néhány más intézkedést is a gyülekezési jogra vonatkozóan, vagy nemrég ideiglenes korlátozásokat léptettünk életbe határainkon stb. Akadnak bírálók is, akik azt emlegetik, hogy vezetőink közül ki mit mondott január után, és ezt összehasonlítják azzal, ami most folyik. Tegyük fel, hogy Husák Itt és Itt azt mondotta, hogy határainkon nincs szükség szögesdrótra, ma pedig a határok átlépését korlátozzák stb. Ez látszólag hatásos, csaknem logikus dolog. Amikor lényegesen megváltozik a helyzet, akkor minden józan embernek ebből kell kiindulnia, nem mondva le azokról az elvekről, amelyekről január óta beszéltünk, és a mai időben kötelesek vagyunk bizonyos engedményeket, bizonyos korlátozásokat tenni az állam érdekében, az állam belső- és külső konszolidálása érdekében, azzal a feltételezéssel, hogy a tér abban az arányban fog bővülni, ahogyan a konszolidációs folyamat nemzetközi és belpolitikai viszonylatban előrehalad. A CSKP és az SZLKP vezetőségének szilárd elve, hogy teljes mértékben felújítja nálunk a jogrendet és a lakosság biztonságát. Egyrészt szavatoljuk az emberek állampolgári Jogalt, amelyeket törvény biztosít számukra, másrészt nem engedjük meg a törvények megsértését az államhatalmi szervek részéről a polgárokkal szemben, vagyis nem engedünk meg semmilyen törvénytelenséget. Már két és fél hónap telt el az augusztusi események óta, és mindnyájan tanúi lehettünk annak, vajon nálunk megsértik-e a törvényességet az állampolgárokkal szemben. Megőriztük a szocialista törvényességet és társadalmunk tartós állapotaként továbbra ls fenn akarjuk tartani, hogy minden polgár tudja, hogy a törvény oltalmazza őt, és nincs olyan szerv, amely büntetlenül megsérthetné személyes és állampolgári jogait. Az érem másik oldala a törvény megtartása az állampolgárok részéről. Meg kell tartani a törvényeket Január óta rendkívül meglazult a fegyelem. A törvénynek csupán az egyik oldalát hangsúlyoztuk, ameddig az megfelelt a polgároknak, ugyanakkor azonban a legkülönfélébb szakaszokon a törvényt megsértették, nem tartották meg, sőt az államhatalmi szervek nem is nagyon gondoskodtak arról, hogy a törvényt tiszteletben tartsák. Meg kell mondani, ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy minden egyes polgár tiszteletben tartsa a törvényt és a törvényerejű rendelkezéseket. Ha valaki megsérti e törvényeket, akár egyénileg, akár különféle tömeges garázdálkodások, utcai tüntetések vagy egyéb demonstrációk alkalmával, számolnia kell azzal, hogy a törvény itt is érvényesülni fog. Ez így van minden civilizált államban, tehát nálunk sem engedhetjük meg, hogy az emberek önkényeskedése, vagy bármilyen áramlat önkénye anarchiához vezessen. Igen világosan meg akarom mondani a Központi Bizottságnak ezen az ülésén is, hogy a CSKP vezetősége és az SZLKP vezetősége szilárdan elhatározta, miszerint nem hátrál meg semmilyen nyomás, semmilyen ultimátumszerű követelés előtt, származzon az akár a diákok csoportjától vagy más csoportoktól. E vezetőségből senki sem akar valamilyen politikai eljáráshoz, politikai megtorlásokhoz stb. folyamodni. Ha valahol fel ls merülnek más nézetek, politikailag akarunk megbirkózni velük, magyarázni akarunk, az embereket meg akarjuk nyerni. Természetesen, ha megsértik a törvényt, akkor ez többé nem ideológiai kérdés. Szeretnék még Itt néhány szót mondani az említett tömegtájékoztatási eszközökkel kapcsolatban, hogy valamivel tovább Jussunk a vitáktól, vagy a bírálatoktól, a kölcsönös gyanúsítgatástól. A CSKP Központi Bizottságának határozatai igen világosan beszélnek arról, hogy a párt ezen a területen, amely rendkívül fontos az emberek tudatának kialakítása, az alapvető kérdésekben való tájékoztatás szempontjából, nem mondhat le döntő befolyásáról és vezető szerepének érvényesítéséről. Ezt az elvet át kell vinni a konkrét gyakorlat területére. Természetesen ezeket a dolgokat nem akarjuk érzéketlenül megvalósítani. Nem akarjuk, hogy az újságírók, a tömegtájékoztatási eszközök dolgozói gépemberekké vagyis csak bizonyos utasítások és parancsok végrehajtóivá váljanak. A fejlett dolgozók ezen nagy frontjával meg akarunk állapodni abban, hogy a párt irányvonalát, a CSKP Központi Bizottsága által megadott irányvonalat, valamint a ml Központi Bizottságunk irányvonalát is hogyan vigyük át a mindennapos munkába. Keresni akarjuk az együttműködést, az együttes alkotást, a megegyezés formáit, és így akarjuk érvényesíteni a párt vezető szerepét. De meg kell mondani azt is, hogy ott, ahol nem találunk jóakaratra, ahol nem hajlandók ezt az irányvonalat támogatni, ott személyi lnézkedéseket is kell foganatosítanunk és a párt vezető szerepét más módon is biztosítanunk kell. A föderatív rendezés feladatairól A szlovák nemzet végre lehetőséget kap arra, hogy az államban egyenjogú partnerként a dolgok lényeges részét maga Irányíthassa. Meg kell még oldanunk a nemzetiségi kisebbségek konkrét. helyzetének problémáit is Szlovákiában. Jóváhagytuk a köztársaságban élő nemzetiségi kisebbségek helyzetéről szóló alkotmánytörvényt. Most a szlovákiai nemzetiségi kisebbségek képviselőivel tárgyalunk. Javaslatot akarunk terjeszteni a Központi Bizottság elé a szlovákiai magyar és ukrán kisebbség helyzetére, akár a Szlovák Nemzeti Tanács konkrét törvényjavaslatának formájában, akár legalább tézisek formájában, hogy ezeket a kényes kérdéseket Központi Bizottságunk is megvitathassa. Ezek a kérdések érzékenyek mind szlovák részről, mind pedig magyar és ukrán polgártársaink részéről is. Olyan megoldást kell találnunk, amely megfelel Internacionális kapcsolataink elveinek épp úgy, mint Szlovákiában a politikai rendszer és a nemzeti szervek kiépítése konkrét szükségleteinek. A föderációval kapcsolatban a gazdaság, az életszínvonal és a dolgozók szociális helyzete terén ls kl kell dolgozni a távlatokat és terveket. Főként az utóbbi hónapokban megfigyelhettük, hogy a kommunisták aránylag kevéssé kötelezik el magukat a párt irányvonala mellett. Sokan opportunizmusból vagy más okokból vonakodnak ettől. Most világos egységes politikai irányvonalunk van. Fokoznunk kell minden egyes párttag, minden egyes szervezet aktivitását. El kell érnünk tagságunk aktivitását, meg kell győzni őket arről, hogy segítsék a pártot ebben a munkában, hogy erőt nem kímélve szervezzék meg az üzemekben, falvakon, valamennyi munkahelyen a kommunisták konkrét munkáját, dolgozzanak a pártonkívüliek körében, nyerjék meg az emberek bizalmát és támogatását, pártunk politikájának. Nemzeteink és államunk előtt reményteljes távlat áll. Előkészítjük a gazdasági, szociális és más problémák megoldását. Erőnket a munkára, munkánk problémáira, belső Bgyeink megoldására összpontosítjuk. Senki sem gátol meg bennünket abban, hogy e problémákat a magunk módján, helyzetünknek megfelelően oldjuk meg. AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) vannak az SZLKP Központi Bizottsága politikájával, úgy, amint azt az SZLKP kongresszusán kidolgozták és Jóváhagyták, s ezért azokat Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes mértékben támogatja. „Egyetértfink ezekkel az okmányokkal — mondotta Husák elvtárs —, és kötelezettséget vállalunk, hogy azokat következetesen életbe léptetjük." A délutáni ülés röviddel 14 óra után a Gustáv Husák beszédével kapcsolatos vitával kezdődött. A vitában elsőként Stefánia Vašeíková vett részt. A délutáni tanácskozáson megjelent Oldrich Cerník miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagja, aki az ülésen a CSKP Központi Bizottsága elnökségének megbízásából vesz részt.