Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-20 / 321. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. november 20. Szerda # XXI évfolyam, 321. szám # Ara 40 fillér 1 — 1 H i i»&i - I §9 MSllM- f H WMXW ' i . ' : IPK® á 3 jr JMgnT^ J ^sS/^fS^afBBm mm ^^•jMI v£Sg ^ f ^ aH| ¥ üplü wíhJ MMw . .Ik^agiMB HHoS Felvétel az ülésteremből. Gustáv Husák elvtárs beszédét mondja. (ČSTK felvétel) KL Az SZLKP KOZPO NTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A szlovákiai pártmunka alapja a CSKP Központi Bizottsága ülésének politikai irányelve (ČSTK) — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tegnap Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Tanács tanácstermében megkezdte plenáris ülését. A plénum tárgyalásain részt vettek az SZLKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, az SZLKP KB Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a Szlovák Nemzeti Ta­nács vezető dolgozói és más vendégek. A tanácskozást Štefan Sádovský elvtárs, az SZLK KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára nyitotta meg, aki a dél­előtti ülést vezette. A plénum Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága novemberi plénumának eredményeivel foglal­kozott, amely kitűzte a párt fő feladatait a legközelebbi időszak­ban. A tanácskozás napirendjének jóváhagyása után a plénum meg­választotta a javasló és sajtóbizottságot. A javasló bizottságba megválasztották B o h u £ Graca, Sá­muel Kodaj, Ladislav Kompi š, Ivan Laluha, Severfn Martinka, Jozef Trcka, Viliam O n d ­r e á š, Karol Vavrík, Vojtech Mihálik, Šimon K n r b i n i és Ladislav O 1 e x a elvtársat. A sajtóbizottságba megválasztották Ondrej Sarvaš, S v e ­tozár Štúr és Jozef Vrabec elvtársat. , Ezután Gustáv Husák, Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára jelentést terjesztett elő a CSKP Központi Bizottsága novemberi plénumának üléséről és a plénum­ból az SZLKP Központi Bizottságára háruló feladatokról. Husák elvtárs beszédében az elmúlt időszakot pártunkban és társadal­munkban rendkívül bonyolult, szélsőségekkel és ellentétekkel telí­tett időszakként jellemezte. A szlovákiai pártmunka alapját a CSKP Központi Bizottsága nemrég tartott plenáris ülése politikai irányelvének kell képeznie. Hangsúlyozta, hogy e plenáris ülés alapvető okmányait — Alexander Dubček elvtárs beszá­molóját, a határozati javaslatot, a többi határozatot és intézkedé­seket — az SZLKP Központi Bizottságának teljes közreműködésé­vel és együttműködésével készítették elő, és azok összhangban (Folytatás a 3. oldalon) A párt konszolidálása társadalmunk konszolidálásának az előfeltétele Gustáv Husák elvtárs beszéde az SZLKP Központi Bizottságának plén urnán Tisztelt Elvtársak I Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksé­ge kétnapos ülésre hívta össze az SZLKP Központi Bizottságát, hogy egyrészt elbírálja az SZLKP KB elnökségének a leg­utóbbi, ez év szeptember 5-1 ülés óta végzett munkáját, más­részt hogy állást foglaljon Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága üléséhez és az ülés dokumentumaihoz, k továbbá pedig azért, hogy a ví­gban itt megítéljük Szlovákia ^ államunk helyzetét s követ­• dztetéseket vonjunk le további munkánkra. Az 1968-as év rendkívül gaz­dag volt politikai változások­ban, a politikai helyzet dinami­kusan fejlődött országunkban. Ez az év reményekben, illúziók­ban, de heves megrázkódtatá­sokban is bővelkedett. Ezek szükségszerűen számos homá­lyosságot és zavart hagytak hát­ra az emberek tudatában. Igen bonyolult politikai időszak ez nemzeteink életében, államunk és természetesen pártunk életé­ben is. Ellentétekkel teli, gyak­ran szélsőséges szemléletekkel teli Időszak, s ezért rendkívül fontos, hogy a párt helyesen tájékozódjék, hogy valamennyi kommunista tudja, milyen állást foglaljon el az egyes problé­mákhoz, és így elérhessük azt, hogy munkánk hatékonyabb és eredményekben gazdagabb le­gyen. Az idei év e bonyolult idő­szakában egyúttal tere nyílik a szlovák politika kialakításá­nak, nemzetünk, népünk politi­kai akarata érvényesítésének Csehszlovákia keretén belül. Ezeket a momentumokat is el kell bírálni ős meg kell magya­rázni. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának elnöksége igen bonyolult feltételek között dolgozott. Az augusztus végén megtartott kongresszus óta igyekezett ki­dolgozni a kongresszus irány­vonalát, — melyet a Központi Bizottság ez év szeptember 5-1 plenáris ülése megerősített — igyekezett tisztázni a politikai és egyéb problémákat, hozzájá­rulni az emberek megnyugtatá­sához, kivezetni a lakosságot a válságos helyzetből, és figyel­müket az előttünk álló lénye­ges munka- ós politikai problé­mákra irányítani. nak az előfeltétele. Csehszlova kla Kommunista Pártja a fő po­litikai erő ebben az államban, ezért a konszolidáció valameny­nyi téren olyan mértékben ha­ladhat előre, ahogyan a párt sa­ját problémáit rendezi, saját politikai irányvonalát ős belső fegyelmét alakítja. A pártban — különösen egyes helyeken — nem volt jó a helyzet, és még ma sem az. A január utáni fej­lődésben és augusztus után is több ízben megsértették a párt­fegyelmet, többször előfordult a demokratikus centralizmus elveinek megsértése, és számos ellentétes nézet merült fel a politikai és ideológiai problé­mákkal kapcsolatban. Olyan esetek ls előfordultak, hogy a párt irányvonala parttalan mér­legelésekbe folyt szét. Ennek következtében a párt nem tu­dott kielégítő hatást gyakorol­ni a többi rétegre, a dolgozó népre, a pártonkívüllekre, és nem tudott következetesen meg­birkózni a felelőtlen propagan­dával, valamint az ellenséges erőkkel. Ez a válságos helyzet minden téren éreztette hatását, részben gazdasági téren is. A kiutat a kommunista pártnak kell megtalálnia Egységes politikai irányvonal kidolgozása Ügy véljük, hogy pártunk veze­tőségének — az SZLKP Közpon­ti Bizottsága elnökségének — az irányvonala fő vonásaiban helyes volt, és a fő Irányokban e munka is sikeres volt, bár nem ringatjuk magunkat illú­zióban, hogy fogyatékosságok is előfordultak. Még sok olyan hely van, ahol valamennyi párt­szerv még a legfelsőbb párt­szervek munkáját is ki kell egészíten meg kell javítani, vagy helyre kell hozni. Az egyik hiba talán az, hogy Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottságát csak most hívhattuk össze. Legfőbb oka annak, hogy az SZLKP Köz­ponti Bizottságát nem hívtuk össze előbb — bár erről már október elejétől beszéltünk — az, hogy vártunk a párt orszá­gos politikai irányvonalának ki­dolgozására. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amely november 14 és 17 között ülésezett, az volt a feladata, hogy bizonyos fordulatot érjen el a pártban, elsősorban pedig, hogy egységes politikai Irány­vonalat dolgozzon kl, amely kö­telező a pártra államunk egész területén; továbbá hogy létre­hozza a párt operatív szerveit, amelyek a Központi Bizottság ülései közötti időszakban haté­konyan vezethetik a pártot és döntéseket hozhatnak. Ismerik Dubček elvtárs beszámolóját és a CSKP Központi Bizottságának határozatát. Meg kell monda­nom, hogy a CSKP Központi Bi­zottsága ülésének fő dokumen­tumait — a határozatot és a többi dokumentumot — Szlová­kia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának teljes együtt­működésével ós részvételével dolgozták ki és hagyták jóvá. Ezek összhangban állnak az SZLKP politikájával, amelyet augusztus végén megtartott kongresszusunk óta folytatunk és jóváhagytunk, és ezért e do­kumentumokat maradéktalanul támogatja Szlovákia Kommu­nista Pártja. Egyetértünk velük és kötelezzük magunkat, hogy következetesen valóra váltjuk. Az alapvető kérdés, amellyel a CSKP Központi Bizottsága foglalkozott, a párt konszolidá­lásának problémája volt. Ez társadalmunk konszolidálásá­Természetes, hogy a kiutat elsősorban a kommunista párt­nak kell megtalálnia, önmagá­nál kell kezdenie, világos cél, világos kiút legyen előtte, so­raiban belső fegyelmezettségre van szükség, s csak ezután hat­hat az egész állam konszolidá­lására. Egyrészt a belpolitikai helyzet rendeződéséről, más­részt pedig az állam nemzet­közi helyzetének konszolidáció­járól, a szomszédos szocialista államokhoz, különösképpen a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latok normalizálásáról van szó. Mindezek a problémák egyetlen egy komplexumot alkotnak. Engedjék meg, hogy ezzel összefüggésben Dubček elvtárs­nak a CSKP Központi Bizottsá­ga ülésén elhangzott beszédéből idézzek: „A jövő politika felé vezető kiút előfeltétele az, hogy meg­értsük és gyakorlatilag érvénye­sítsük a párt, nemzeti és a mar­xi—lenini tanok nemzetközi jel­legéből, valamint a kommunis­ta mozgalomból eredő interna­cionális kötelességeink múlha­tatlanul szükséges egységét. En­nek konkrét kifejezése a jelen­ben számunkra csakúgy, mint a Szovjetunió és a többi részt­vevő ország számára a bratisla­vai nyilatkozat és az ez év au­gusztusi moszkvai Jegyzőkönyv. Az ezekben az okmányokban rögzített kötelességek kölcsönö­sen őszinte és következetes tel­jesítése a pártunk további eljá­rását kialakító, alapvető ténye­ző. Pártunk megalakulása óta láthatjuk, hogy tevékenysége, az osztályszolidaritás hagyomá­nya mindenkor összefüggött a Szovjetunióval, és ezt pártunk mindenkor politikája alapelvé­nek vallotta. Ezt a hagyományt hirdettük januárban is, ennek természetes és közvetlen erejét akartuk fejleszteni, közelhozni a- fiatal nemzedékhez. Ettől a céltól soha nem távolodtunk el, és ma sem távolodunk el. Mint kommunisták programszerűen részt veszünk a világméretű osztályharcban, programszerűen a proletár nemzetköziség állás­pontján állunk, és elutasítjuk a szűkkeblű nacionalista szem­pontokat. A szocialista közös­ség része vagyunk és a többi szocialista ország népeivel együtt akarunk és fogunk a kö­zösség megszilárdítására töre­kedni és együtt harcolni az imperializmus, az új háború fe­nyegető veszélye ellen. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a tényt az egész párt minden kö­vetkezményével együtt tudato­sítsa, hogy a helyzet megítélé­sénél belpolitikánk szempontjá­ból is megfelelően értékeljük nemzetközi érdekeink és köte­lességeink jelentőségét. Világo­san meg kell mondani, hogy ezt nagyobb mértékben és sokkal következetesebben kell ten­nünk, mint eddig." A CSKP Központi Bizottsága végül egységes álláspontot dol­gozott ki, amelyet a határozat foglal magába. Ez megkövetelte előző fejlődésünk, különösen a január utáni fejlődés legalább rövid elemzését. Nem hisszük, hogy e fejlődés értékelése so­rán már kimondtuk az utolsó szót, az abszolút igazságot. Mar­xisták vagyunk, és így ítéljük meg az igazság keresését is. Az adott körülmények között az igazságnak legalább a rela­tív megközelítésére töreked­tünk. A múlt időszak elemzése, vagy legalább ls a Jellemzése ugyanis a további eljárás meg­határozásának előfeltétele. A CSKP Központi Bizottságá­nak elnöksége több mint egy hónapja keresi a megoldást, ke­resi az utat az ellentétes szem­pontok között. A határozati ja­vaslatról sok vita folyt. Ez ért­hető, mert 1968 Januárja után társadalmunkban és a pártban heves differenciálódás ment végbe. Olyan folyamat, amely ellentétes szempontokat ered­ményezett számos elvi kérdés­ben. A párt mozgásában és Ideo­lógiai megnyilvánulásaiban ja­nuár óta szélsőséges szempontok mutatkoztak, s ezek természe­tesen megnehezítették a helyes értékelést és a kiút keresését. Szeretném megemlíteni a ja­nuártól napjainkig végbement fejlődés két szélsőséges érté­kelését. Ezek megnyilvánultak a CSKP Központi Bizottságának ülésén ls. Ezt röviden január utáni fejlődésünk nihilista meg­közelítésének mondhatnám. A CSKP Központi Bizottságában levő elvtársak egy csoportja ki­indulva a Január utáni fejlődés nehézségeiből és a válságos helyzetből, — amelybe augusz­tusban kerültünk — támadták a CSKP politikai vezetését. Szélsőségek a politikai fejlődés értékelésében Bár szavakkal a január utá­ni politika mellé állottak, a gyakorlatban vagy nem értet­ték meg e fejlődés pozitív vo­násait, vagy lekicsinyelték őket. Közülük soknál bizonyára sze­mélyes érdekek is közrejátszot­tak. De elhangzottak a múlt évekkel kapcsolatban konzerva­tív felfogások is, amelyektől az elvtársak egy része még nem tudott mentesülni. A párt veze­tősége elutasította a január utá­ni fejlődésnek e nihilista szem­léletét. Január utáni fejlődésün­ket marxista szemszögből akar­juk értékelni. Ez azt jelenti, hogy nagyra becsüljük azokat a pozitív változásokat, amelye­ket pártunk politikája január őta elért, s ezeket további po­litikánk szilárd részének tart­juk. Az elmúlt években Novotný rendszere a marxista elmélet számos nemes elvét a gyakor­latban értéktelenné tette, sőt különféle törvénytelenségeket {Folytatág a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents