Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-19 / 320. szám, kedd

A CSKP Központi Bizottsága november 14—17-i plenáris ülésén elhangzott vita ismertetése « 1988 XI. 19. • ezerepével, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz lüződő szövetséggel együtt. Hendrych elvtárs a január utáni fejlődéshez állást foglalva azt mondotta, hogy ezt az irányvonalat kell tartani, de határozottan el kell különíteni a liberalista és jobboldali jellegű Irányzatoktól és erőktől, s könyörtelenül harcolni kell a szocialista ellenes erők ellen. Ezekkel az irányzatokkal és erőkkel a január utáni fejlődés során nem szálltunk következetesen szembe, s ezért a dolgok túl messzire mentek. Hendrych elvtárs a régi kommunisták felszólalásaival kapcsolatban megjegyezte, hogy aktivitásuk alapvető motívuma — a párt védelme és a párt történelmi útjának, beleértve barátságunkat a Szovjetunióval, a megvédése — helyes s azonosítanunk kell magunkat vele. Hendrych elvtárs végül néhány olyan problémáról beszélt, amelyeket sürgősen meg kell oldani a párt és a társadalom életében. Támogatta továbbá az átdolgozott határozati javaslatot. František Brabec elvtárs főképp a közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy mielőbb realizálni és következetesen el kell mélyíteni az új irányítási rendszer elveit, a külső kapcsolatok szakaszán bírálta az eszközök szubjektív és statikus alakítását, a vállalatok devizaszabályzását, valamint azokat az akadályokat, amelyek mind ez ideig meglassítják a vállalkozói kedv kibontakozását, továbbá az árak és a jutalmazások területén mutatkozó hiányosságokat, és rámutatott arra, hogy a január utáni időszakban a párt ugyan megszüntette a gyámkodást és a direktív Irányítást, azonban ezzel egyidejűleg elvesztette az ellenőrzést és a kapcsolatot a termeléssel és a termelésben dolgozókkal. Hangsúlyozta, hogy a termelésben egészséges áramlatok indulnak és ötletek születnek, amelyek az állam tekintélyének, az irányításnak és különösen a párt vezető szerepének megszilárdítását szorgalmazzák. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a KB következő plénumának előkészítésén, amely közgazdasági kérdésekkel foglalkozik majd, nagyobb számban kellene részt venniük különösen az üzemi szervezetekben dolgozó párttagoknak. Befejezésül hangoztatta, hogy meg kell akadályozni minden olyan lépést, amely gyengítené a párt akcióegységét és emellett elsősorban a munkásosztály véleményét és állásfoglalását kell figyelembe venni. Miloslav Jakeš elvtárs, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke kijelentette, hogy a bizottság továbbra is a január utáni politikát támogatja, de természetesen a mai realitásból, a hiányosságok helyrehozatalának igényéből indul ki. E hiányosságok egyikeként jelölte meg azt, hogy a január után megnyílt folyamatot nemcsak a szocialista demokrácia fejlődése és az aktivitás töltötte meg, hanem az antiszocialista erők is kihasználták. A munkásosztálynak és az üzemi pártszervezeteknek a folyamatban való hiányos részvétele hozzájárult ahhoz, hogy anarchikus jelenségek mutatkoztak és a pártmunka ls vontatottá vált. Fokozatosan gyengült a párthatározatok kötelező volta, a pártfegyelem, a párt alapszabályainak érvényessége, és a párttagok egy része nem tudott tájékozódni. Jakeš eyrtárs a továbbiakban rámutatott arra, hogy azokat, akik következetesen az elfogadott párthatározatok alapján jártak el, és védelmezték a Szovjetunióhoz fűződő barátságot, gyakran kollaboránsoknak, dogmatikusoknak és „január előtti embereknek" nevezik. A tömegtájékoztatási eszközök területén dolgozó kommunistákra célozva kijelentette, hogy tevékenységükben nem hagyhatják figyelmen kívül a párt és az állam vezetőségének véleményét. Ha a jóváhagyott feladatokat teljesíteni akarjuk — fejezte be felszólalását Jakeš elvtárs —, nélkülözhetetlennek tartom, hogy megerősítsük a párt vezető szerepét, és megszilárdítsuk a pártot belsőleg is, továbbá ideológiailag is helyesen alkalmazzuk a párt felépítésében a pártalapszabályok lenini elveit, elsősorban a demokratikus centralizmus elvét. Jirina Zelenková elvtársnő kijelentette, hogy egyetért Dubček elvtárs beszámolójával. Hangsúlyozta, hogy a január utáni politikában elsősorban a pozitív jelenségek voltak többségben. A KB következő plenáris ülésének előkészítésével kapcsolatban annak a reményének adott kifejezést, hogy az előkészítésben tevékenyen és teljes mértékben vesznek majd részt a Központi Bizottság tagjai és a közgazdasági kérdések mellett az életszínvonal kérdéseivel is foglalkoznak majd. Zelenková elvtársnő érintett néhány, a vitában felvetett kérdést is. Kijelentette többek között, hogy az ülésen úgy kellene vitatkozni, hogy álláspontunkat megvédjük azokkal szemben, akikről beszélünk. Tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy a vysočanyi kongresszust jobboldali erők hívták össze. Kijelentette, hogy a dubčeki pártvezetés a kommunisták többségének bizalmát élvezi. Elutasította azt az általánosan alkalmazott jobb- vagy baloldali megjelölést, ami joggal ébresztett bizalmatlanságot a jelenlegi pártvezetőség iránt. Végül javasolta, hogy a KB elnöksége minden plenáris ülésen számoljon be tevékenységéről. Antonín Kapek elvtárs hangsúlyozta a párt egysége felújításának fontosságát. Ahhoz, hogy ezt a feladatot az összes szükséges összefüggésben teljesítsük, hosszantartó munkára van szükség és arra, hogy valóban mindnyájan akarjuk. Az egységesítéshez rendelkezésünkre áll néhány objektív előfeltétel. A továbbiakban Kapek elvtárs rámutatott arra, hogy nevét összefüggésbe hozzák azzal, ami ma a pártban történik és amit sok elvtárs frakciós tevékenységnek minősít. Ezzel kapcsolatban beszélt a párt érdemes tagjaihoz fűződő viszonyáról, kijelentvén, hogy ezeket személy szerint nagyon tiszteli. A pártvezetőségre célozva bírálatában megemlítette, hogy a régi párttagok iránt legalább annyi figyelmet kell tanúsítani, mint amennyit mások iránt tanúsítanak. Oldíich Cerník elvtárs megkísérelte a jelenlegi mozgás alapvető irányának megfogalmazását és ezzel egyidejűleg röviden összefoglalta a további pártmunka kiinduló pontjára vonatkozó személyes nézeteit. A januárt eredményező, fokozatosan növekvő feszültség lényege természetesen abban van, hogy az SZKP XX. kongresszusának döntéseit és szellemét nem alkalmaztuk következetesen saját feltételeink között is, hogy nem tisztítottuk meg a pártot a múlt torzulásaitól. Továbbá abban, hogy túlságosan sokáig ragaszkodtunk az előző időszak hibáihoz és hiányosságaihoz és, hogy a párttevékenység tartalmát, módszereit, a pártmunka formáját nem módosítottuk a társadalmi változásoknak megfelelően. Csak így történhetett meg, hogy n párt fokozatosan elvesztette tekintélyét és a CSKP vezetősége képtelen volt az égető szociális és gazdasági problémák megoldására. Cerník elvtárs egyidejűleg rámutatott arra, hogy milyen utakon kellene ma a pártnak haladnia. A párt akcióképessége sok szempontból attól függ, hogyan tudjuk a CSKP KB plénuma határozatának tartalmát tettekre váltani. Ezt át kell vinni az üzemekbe, minden munkahelyre, kiindulva az egész párt, a munkásság, parasztság és értelmiség akcióegységének fejlesztéséből. Befejezésül Cerník elvtárs kifejtette, hogy a közgazdasági kérdések — bármennyire is szocialista társadalmunk fejlődésének kulcskérdései, a jelenlegi események hatására, kénytelenek voltak a háttérbe szorulni. A KB következő plénuma részletesen foglalkozik majd a köztársaság gazdasági fejlődésével, elbírálja a következő ötéves terv alapvető irányelveinek javaslatát, valamint a közgazdasági reform további fejlődésére vonatkozó javaslatot. Gustáv Husák elvtárs bevezetőben megállapította, hiogy az egység bizonyos hiányának, a nézetek és értékelések között fennálló különbségek ellenére a plénum már bizonyos alapot ad a közelmúltban végbement fejlődésünk elemző szemlélésére és ezzel egyidejűleg arra, hogy megtaláljuk a kiindulópontot. Hangsúlyozta emellett még azt is, hogy a párt konszolidációja egész társadalmunk és államunk konszolidációjának első feltétele és rámutatott a párt felelősségére. A párt az egyetlen olyan erő, amely köteles megoldani a konszolidáció kérdéseit. Engels tételének — miszerint a szabadság elismert szükségszerűség — alapján Husák elvtárs elutasította a mai helyzetből kivezető avanturista és irreális javaslatokat. Őrizkednünk kell a jelenlegi helyzet okainak egyoldalú szemléletétől, mivel ez az egységet gátolja. Gustáv Husák ezek után hangsúlyozta, hogy a január utáni fejlődés Csehszlovákia számára — az összes hiányok ellenére is —, sok pozitív elemmel gazdagította munkásmozgalmunk és társadalmunk fejlődését, és ezeket az elemeket a Jövőben is továbbfejlesztjük. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a január utáni fejlődés során eltürtük, hogy megingassák a párt vezető szerepét, a munkásosztály politikai hatalmát, és hogy az ideológiai befolyás eszközei — különösen a tömegtájékoztatási eszközök — elhanyagolták, és néha még most is elhanyagolják azt, hogy ügyeljenek a párt érdekeire, szükségleteire és követelményeire. Ez volt a helyzet augusztuj előtt és jelenleg is. Ismé't hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlenül érvényesíteni kell az államhatalmat minden olyan esetben, amikor megsértik az állam érvényes törvényeit és életfontosságú érdekeit. Husák elvtárs ezután azt kérte, hogy a párt alapvető irányvonalát — amely a jelenlegi tanácskozás következménye lesz — az összes funkcionáriusok valóban teljesítsék és ennek alárendeljék magukat azok is, akiknek bizonyos kifogásaik vannak. Befejezésül Husák elvtárs javasolta a plénumnak, hogy fogadjon el egy javaslatot a cseh országrészben létesítendő pártiroda érdekében, amely mint a szlovák nemzeti szervek partnere működne, valamint a CSKP KB elnöksége végrehajtó bizottságának létesítésére, amely operatív módon irányítaná a pártmunkát. Biztosította a plénumot, hogy Szlovákia Kommunista Pártja szilárdan követi az ülésre kitűzött vonalat, nem engedi meg ennek gyengítését és tántoríthatatlanul ragaszkodik a párt egységéhez. Ludvík Svoboda elvtárs kijelentette, hogy a párt és Csehszlovákia népe nemcsak ígéreteket akar tőlünk, hanem becsületességet, nyíltságot és mindenekelőtt azt akarja hallani, mit és hogyan kell tovább csinálni. Az ülés vitáját nyílt véleménycsereként Jellemezte, amelynek az a célja, hogy támogassa a pártot és az országot. Bár felmerültek ellentétes nézetek is, az alapvető döntésekben széles körű nézetazonoság látható. Ez mindenekelőtt abban a tagadhatatlan tényben mutatkozik meg, hogy hazánk népei szabadon döntöttek a szocializmus mellett, amely a történelmi fejlődés súlyos megpróbáltatásaiból és tapasztalataiból az egyetlen elfogadható kiutat jelentette; továbbá abban a tényben, hogy Csehszlovákiában a szocialista forradalom és építés kiváló eredményeket ért el. Annál fájdalmasabbnak éreztük, hogy e nagy mű értékét az ötvenes évek deformációja csökkentette. Ezért a párt, valamint a lakosság legszélesebb rétegeinek soraiban is nőtt annak felismerése, hogy a szocializmus fejlődését akadályozó közös ok a személyi hatalom politikai rendszeréhez való ragaszkodás, és megnőtt az a szilárd elhatározás, hogy ebből a válságból kivezető utat találjunk. A fordulatot maga az élet kényszerítette ki. Svoboda elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a politikánkkal összefüggő minden problémát igazságosan és nyíltan kell népünk minden szervezetével megvitatni és különös gondot kell fordítani a fiatalokra. Befejezésül kijelentette, hogy a szocializmust csak a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve építhetjük. Bár az egyes kérdések megítélésében nézeteink eltérnek, egyértelműen valljuk, hogy dolgozni kell a kölcsönös kapcsolatok javulásának érdekében, át kell hidalni azt, ami elválaszt bennünket, továbbá fej kell újítani a kölcsönös bizalmat pártunk és szövetségeseink pártjai között. Mária Sedláková elvtársnő: — januárt és az azt követő fejlődést pozitívnak tartom, mert a nyers despotizmus és improvizáció évei ufán meghozta számunkra a — bár el nem ért, de mégis — demokratikus programot, a szabad véleménycserét, a pártnak pedig az emberibb munkamódszereket. Visszaadta sok elvtársnak az önbizalmát, akik a lemondás és reménytelenség évei után valósággal újjászülettek. A dogmatikus szektákból ismét kommunista párt alakult. Sok ártatlanul elítélt és bebörtönzött embernek tette lehetővé, hogy bekapcsolódjék a párt- és a közéletbe. A tömegek visszanyerték bizalmukat, a Központi Bizottság aktivizálni tudta a társadalmat. Igaz, a pártvezetőségnek erőteljesebben kellett volna ragaszkodnia a határozatok teljesítéséhez, főleg a májusi plénum által elfogadott határozat végrehajtásához. Saját nevében kifejezésre kellett volna juttatnia, hogy a kommunisták pártja vagyunk és ragaszkodunk az olyan alapelvekhez, mint a nemzetköziség, a demokratikus centralizmus és az önkéntes fegyelem, s mindezt még saját népszerűségének terhére ls. Kialakult ugyanis az a helyzet, hogy vannak agyondicsért, szentté avatott vezetőink, de van megkárosított és megszégyenített pártunk, méghozsá annyira, hogy az avanturisták, akik vörös zászlókat égetnek, egyidejűleg harsogják Dubček és Svoboda nevét, de azt ls, bogy gyalázat a kommunistákra. Azt harsogják, hogy éljen Smrkovský, de elítélik a Nemzetgyűlés határozatát vagy Cerníket, éltetik, 'de kommunisták nélküli nemzeti bizottságokat akarnak. Az utóbbi hónapokban azonban feléledtek és aktivizálódtak azok az elvtársak, akik a vezetőséget hátulról bírálják és támadják. Azt kiabálják: Nem tudtok megbirkózni a helyzettel és megengedtétek, hogy a sajtó felforgassa a köztársaságot. A Szovjetunióhoz fűződő barátság egyetlen reprezentánsainak tartják magukat. Gyűléseket hívnak össze, amelyekről eljuttatják az ügyésznek az elítélendő párttagok névsorát. Ezeknek a már ismert módszereknek semmi közük nincs a humanizmusért januárban megkezdődött becsületes küzdelemhez, amelyhez csatlakozom. Befejezték a jabtonect Í.IAZ motorgyár eisö üzemrészlegének építését. Ez az üzemrészleg megállja helyét a fejlett kapitalista országokban épült nagy autógyárakkal való összehasonlításban. Á Skoda M-600 és M-635 motorfait gyártja. E motorok jó minőségéről tanúskodik az a tény, hogy a Karosa SM-11 várost autóbuszokban és a Skoda tehergépkocstkbdnkiválóan beváltak. Képünkön Josef Grabiňský és Karol ürban egy motor szerelése közben. (Saroch feVv. — CSTKy