Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-03 / 304. szám, Vasárnapi Új Szó

• A HÉT KÉPEKBEN • VASÁRNAP 1968. november 3. A NAP kel: 6.30, nyug­szik: 16,24 órakor. A HOLD kel: 15,33, nyugszik: 4,33 órakor. Névnapjukon szeretette! köszöntjük GYŰZŰ — IDA nevű kedves olvasóinkat • 1918 ban, 50 évvel ezelőtt alakult meg az Osztrák Kommunista Párt. Készülődünk az évfordulóra Köztársaságunk félévszáza­dos évfordulójának ünnepségei idején a szerkesztőségben már egy másik évforduló előkészü­letein törjük fejűnket. Igaz hogy ez csak húsz éves lesz, és nem érinti az egész or­szág népét. Ez inkább csak a csehszlovákiai magyarság Ugye, sőt még ezen belül is egy kisebb közösség, az Dj Szó előfizetőinek, olvasóinak, ba­rátainak, szerkesztőinek és munkatársainak ünnepe lesz. December 15-én lesz két évti­zede annak, hogy megjelent az Dj Szó első száma. Ha az em­ber végignézi az egy-egy ne­gyedév példányszámait magá­ba logialó közei 70 vaskos Gj Szó kötetet, akkor döbben csak rá, mennyi munkát és igyekeze­tet, mennyi idegességet, ese­ményt és változást jelentettek. Egyetlen példányszámnak a megírása, megszerkesztése és elkészítése mennyi fáradságba izgalomba került Hát mennyire rúg ez húsz év alatt. Eláruljuk, hogy szerkesztő­ségünkben külön kis munka­csoport alakult az évforduló méltó megünneplésének előké­szítésére. Erre az alkalomra kiadott évkönyvünk még né­hány városban kapható. Olva­sóink többsége kedvezően fo­gadta ez évkönyvünket. Akad­nak olyanok, akik szokványos naptárt vártak tőlünk, mások viszont épp azt tartják előny­nek hogy eltér a megszokottól, ét lapunk harmadik évtizedé nok küszöbén olvasóink köze­lebbről (Írásban, karikatúrá­ban fénykénen és életrajzban megismerhetik azokat, akiknek nevével naoonta találkoznak a lap hasábjain. A 20. évfordulóra olyan va­sárnapi Üj Szót szeretnénk kiadni. amelyben lehetőleg valamennyi munkatársunk írá­sa szerepel. A humoroldalt megtörtént szerkesztőségi anekdotákkal szeretnénk meg­tölteni. Fel akarunk eleveníte­ni a múltból néhány emléke­zetes eseményt. Es kicsit elka­landozunk a jövőbe Is, elmond­juk, hogy a tervek szerint hogyan készül majd az Gj Szó egy évtized múltán. Számos érdekes ötlet van még tarso­lyunkban, de jó lenne ha ol­vasóink is segítenének és meg­írnák mit szeretnének olvasni az Gj Szó 20. évfordulóján. Igyekezni fogunk a valóra vált­ható kéréseknek eleget tenni. Miközben az évfordulós szám tartalmi koncepcióján dolgo­zunk, mir a harmadik 24 ol­dalas vasárnapi Gj Szó kézira­tait küldjük a nyomdába. Kö­zülük legalább néhányat olva­sóink figyelmébe ajánlunk: nyilatkozatok a szocializmus emberi arculatáról. Kénes ri­port a testileg és szellemileg fogyatékos gyerekek otthoná­ból. Alekszandr Nyeverov és Moyzes Ilona egy-egy elbeszé­lése, Pillantás a filmvilágba. Egy nem létező állam (Erede tl riport Indiából) stb. Reméliflk. hogy mindenki megtalálja kedvenc olvasmá­nyát. SZERKESZTŐSÉG BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Csehszlovákia szövetségi áfiacn Hazánk elnevezése változatlan maradt, megőriztük az immár hagyo­mányra visszatekintő három szót: Csehszlovák Szocialista Köztár­saság. Ez látszólag furcsaság, hiszen a Nemzetgyűlés minapi sza­vazása, a föderációról szóló alkotmánytörvény elfogadása, majd ünnepélyes bratislavai aláírása nyomán Csehszlovákiában létrejött, illetve a jövő év kezdetétől intézményes formában létre jön a szö­vetségi államforma. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság tehát ezentúl két teljesen egyenjogú államnak, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságnak önkéntes társulásaként lép a közös és nem egyszer mostoha múlt fél évszázada után a fejlődés új sza­kaszába. Ezt a történelmi lépést — jó értelemben — nagy nemzeti kiegye­zésnek is nevezhetnénk. Fő célja ugyanis az egyenjogúság, a pro­letár internacionalizmus és a szocialista demokrácia szellemében a lehető legelőnyösebb múdon rendezni elsősorban az ország két nemzetének közös dolgait is. Végérvényesen úgy rendezni, hogy ezen a szilárd alapon tovább erősödjék a népi együvétartozás ér­zete és ezáltal az ország egysége is. Ebből a szempontbői — főleg a jelenlegi, könnyűnek semmiképp nem mondható helyzetben — ennél fontosabb célkitűzés nem is lehetett. Természetesen a törvény elfogadásának voltak előzményei és — buktatói is. Tulajdonképpen az utolsó pillanatokig maradtak nyílt kérdések, amelyekben a két partner eltérő elvi álláspontot képviselt. S hogy mégis, az előre megszabott határidőig, rendkí­vüli viszonyok között is sikerült közös nevezőre jutni, ez éppen úgy bizonyítja a cseh aemzeti reprezentációnak megértését és a szlovák nemzeti reprezentációnak hajlandóságát egy-két kérdésben az engedményekre, mint a reálpolitika győzelmét. A teljes igazság­hoz hozzátartozik még az, hogy a végleges megegyezés eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a köztársaság kormányának köz­vetítő javaslata. A vitás kérdésekben így bizonyos kompromisz­szum született, amely mindkét partner számára elfogadható volt, mert az alkotmánytörvény javaslatának betűjét, tartalmát itt-ott módosította ngyan, de szellemét nem csorbította. Persze a föderáció alkotmányjogi rögzítése — bármennyire is fontos — még nem minden. Egyrészt az év végéig aránylag rövid idő áll rendelkezésre a fontos részleteket szabályozó jogi normák kidolgozására és főként a gyakorlati lépések megtételére, hogy 1969. január 1-től kezdve nyugodt vizeken kormányozhassák köztársasá­gunk hajóját a szövetségi államforma révébe. Másrészt még az em­lített dátumot követően is, számos nehézséggel kell még megbir­kózni, amelyek természetszerűleg minden új műnek velejárói. Az átmenet nem lesz könnyű s nem járunk messze az igazságtól, ha kimondjuk: a siker ez esetben ls megköveteli, hogy kommunista pártunk vezetésével minden állami szervünk és társadalmi szerve­zetünk, hazánk minden polgára tevékeny részt vállaljon ebből a nagy munkából. Véleményünk szerint szövetségi államunk elsősorban akkor lesz erős, ha közmegelégedésre megold két alapvető fontosságú kér­dést. Az első a legsürgetőbben jelentkező gazdasági problémák rendezése. Dolgozóink ugyanis főként ezen mérik le az ú| állam­jogi elrendezés értékét. Nézetünk szerint a két nemzeti gazdaság­nak határozottan kell törekednie az országon belül és a szocia­lista tábor viszonylatában is az erőteljes gazdasági integrálódásra. Talán nem vagynnk szerénytelenek, ha kimondjuk, hogy a má­sik alapvető fontosságú feladat a közeljövőben a nemzetiségi al­kotmánytörvényt „aprópénzzé" váltó kiegészítő törvényekkel és rendelkezésekkel, Illetve azoknak méltányos gyakorlati érvényesí­tésével biztosítani az ország mintegy egymillió főt számláló nem­zetiségi csoportjainak egyenjogú helyzetét. Ezeknek a feladatoknak következetes valóraváltásától függ nem­csak sajátos vonásokkal rendelkező szocialista demokráciánknak, hanem egyben szocialista föderációnknak jövője is. Mi csehszlová­kiai magyarok az ilyen céltudatos, elvszerfi és igazságos föderatív köztársaságot szívből köszöntjük és őszintén hazánknak tartjuk. GALV IVAN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Ami változtathatatlan Amikor a CSKP Központi Bizottságának történelmi jelentőségű januári plénumát követően friss szellem járta át társadalmi éle­tünk minden területét, s a tavaszi szelek valóban új politikai ta­vaszt is hoztak, a társadalmi életünkben újszerűen felmerült prob­lémákkal kapcsolatban sokan felvetették a kérdést: Es milyen lesz a külpolitikánk? Nagyon természetesnek tartottuk ezt a kérdést, és szocialista megújhodásunk viharos szakaszaiban többször kifejtettük vélemé­nyünket, következtetéseinket a csehszlovák külpolitika jövőjét il­letően. Mii mondhatunk róla ina, amikor tragikus félreértések következ­tében más helyzetben, más körülmények közepette alakul külpoli­tikánk? Leszűrve szocialista megújhodásunk tapasztalatait, az elmúlt, felette mozgalmas hónapok tapasztalatait nyugodtan mondhatjuk: a csehszlovák külpolitikára vonatkozó fél év előtti megállapítá­saink lényegében nem változnak. Nem változnak azok a szempon­tok, amelyekből külpolitikánk mind január után, mind augusztus 21-e uián kiindult, éspedig az, hogy a szocialista orszigok közös­ségének szerves részét, tartozékát alkotjuk, sajátos állami érde­keinket egybehangoljuk e közösség érdekeivel, külpolitikánkat a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek megfelelően, a nem­zetközi osztályharc határai között folytatjuk, s egy percig sem felejtjük el, bogy a világ objektíven két táborra oszlott, s mi a szo­cializmus táborához tartozunk. Ha valaki ma teszi fel a kédést, milyen lesz Csehszlovákia kül­politikája, megtalálhatta a választ vezetőink legutóbbi nyilatkoza­taiban, amelyek igazolják az előbbi alapelvek érvényességát. Ugyanakkor arra is következtetni engednek, hogy egyelőre betöl­tetlen tárcájú külpolitikánk továbbra is keresni fogja sajátos ar­culatát, mert mint Cerník miniszterelnök a csehszlovák—szovjet szerződés ratifikálásakor mondotta: „A szocialista közösség nem gyengül, hanem ellenkezőleg, erősödik azáltal, ha tiszteletben tart­ják az egyes orszSgok konkrét feltételeit." Ami a szocialista közösségen belüli külpolitikánkat illeti, augusz­tus 21-e után e téren kényes, de nem megoldhatatlan problémák adódtak. A tragikus félreértés ellenére is egymásra vagyunk utal­va, kül- és gazdaságpolitikánknak sok közös alapvető érdeke van. Azt akarjuk, hogy kapcsolataink a jövőben magasabb szinten rea­lizálódjanak, amit például a KGST-én belüli együttműködésre vo­natkozó csehszlovák javaslat Is bizonyít. Ezt világosan leszögezte Dubček elvtárs pardubicei beszédében, amikor kijelentette: „A cseh szlovák gazdaságnak a nemzetközi munkamegosztásba való haté­konyabb bekapcsolása elvi jelentőségű kérdés. A Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat hosszú távra akarjuk építeni, és ebben az együttműködésben magasabb rendű formákat akarunk megvalósítani. Ezért tettünk javaslatot a KGST hatékonyságának fokozására." A szocialista közösségen kívüli külpolitikánk alapelvei is változ­hatatlanok. Különösen vonatkozik ez a vietnami és a közel-keleti kérdésben folytatott politikánkra, amelyet az jellemez, hogy ha ladö hagyományaink szellemébea a vitás kérdések mindenkori bé­kés, tárgyalásos megoldása, a nemzetek fogainak és szuverenitásá­nak tiszteletben tartása mellett szállank tikra. L. L. A csehek és szlovákok közös állama félévszázados fennállása megünneplésének csúcspontiát felentette a CSKP KB, a Nem­zetgyűlés és a kormány október 28-án megtartott közös ünnepi gyűlése, amely a prágai vár ünnepélyesen kidíszített Spanyol­termében zajlott le. Képünkön balról losef Smrkovský, Ludvík Svoboda, Alexander Dubček, Oldfich Cerník és Évien Erban. (CSTK - t'elv.) Ludvík Svoboda köztársasági elnök a szlovák nemzeti szervek javaslata alapján több főiskolai tanárt és oktatásügyi dolgozót állami kitüntetésben részesített. A kitüntetéseket október 29-én dr. Matej Lučan, a Szlovák Nemzeti Tanács oktatásügyi megbí­zottja nyújtotta át. Felvételünkön dr. Matej Lučan Jaroslav Rack mérnök, professzornak „Az országépítésben szerzett érdemekért" kitüntetést nyújtotta át. (M. Borodáfová — CSTK) A vietnami háború ellen rendezett nagyszabású londoni tünte­tésen maoista anarchisták csoportja zavargást kísérelt meg, ami­vel kiprovokálta a rendőrség támadását. Az amerikai nagykö­vetség előtt füstbomba robbant. (CSTK — UPI felvétele) KAR A GŐZÉRT De Gaulle a Közös Piacban (EWG) pályázók előtt továbbra is a legnagyobb akadály. (Die Welt)

Next

/
Thumbnails
Contents