Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-14 / 315. szám, csütörtök

Nyelvünk ápolása mindannyiunk ügye A II. Kazinczy nyelvművelő napok MGVELÚDÉSONK kibontakoztatásának egyegy lépcsőfokát az Iskolák, a könyvkiadók és a sajtótermékek mellett többek között a különféle bemutatók és a rendszeressé váló emléknapok képezik. Az utóbblak közül a Kazinczy nyelvművelő napok néven Ismertté vált és Kassán a minap másodszor megrendezett országos magyar nyelvésztalálkozó a legjelentősebb. Az összejövetel — akárcsak tavaly — Ismét tartalmasnak bizonyult, és betöltötte hivatását. Proggramjáról már beszámoltunk. Itt azt szeretnénk elmondani, hogy mit eredményezett, és a rendezvénynek milyen kilátása van a jövőre nézve. A Kazinczy nyelvművelő napok tulajdonképpen felmérő és összegező jellegűek. Résztvevői (nyelvészek, tanárok, írók, újságírók) közül néhányan ez idén számot adtak egymásnak arról, amit működési területükön a nyelvi kérdéseket Illetőleg észleltek. Közben megvizsgálták, hogy az elmúlt évben hogyan dolgozott a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő nyelvi szakbizottság. Az elnökkel, társelnökkel, tudományos titkárral, szervező titkárral és tagokkal rendelkező — többnyire tudományos dolgozókból álló — közösség sajtónyelvi, terminológiai és helyesírási, nyelvi nevelési, beszélt nyelvi, ismeretterjesztő, diaktológiai, (nyelvjárási) és toponlmiai (helynévkutató) csoportra oszlik. A viszonylag rövid múlttal rendelkező (alig egy éve alakult) bizottság, tekintettel arra, hogy a társadalmi életünket ért megrázkódtatások a gyűjtő-kutató munkára ls hatottak, nem ért el olyan eredményt, mint amilyet a vezetők vártak és szerettek volna. A siker azonban Így ls figyelemre méltó. A csehszlovákiai magyar sajtó némelyikében sikerült megindítani a nyelvművelő rovatot. A sajtónyelvi, a terminológia és a helyesírási csoport egy-egy részterületre vonatkozó megfigyelésekkel, a nyelvi nevelési, a beszélt nyelvi, és az ismeretterjesző csoport közleményekkel, előadásokkal és szervező munkával, a nyelvjárási és a helynévkutatói csoport új adatokkal gazdagította munkakörét és egyben a csehszlovákiai magyar nyelvészetet. ÉRTÉKES MUNKÄK érkeztek az év elején kiírt nyelvjárási és földrajzi (dűlőnévl) adatokat tartalmazó dolgozatok írására vonatkozó pályázatra is. A pályázat iránti érdeklődés — szintén bizonyára a már említett okok miatt — nem érte el azt a méretet, mint amilyenre a szervezők számítottak. A tervezett gyűjtemény kiadására így nem nyílik lehetőség. A nyelvi szakbizottság azonban számol azzal, hogy a jövőben — amennyiben összegyűlik a megfelelő anyag — a CSEMADOK Központi Bizottsága és a Madách Könyvkiadó támogatásával a csehszlovákiai magyar nyelvészetet reprezentáló kiadványt Jelentet meg. A Kazinczy nyelvművelő napokon a terjedelmesebb és tudományos Igényű tanulmányok mellett hasznos, felfigyeltető megjegyzések és beszámolók hangzottak el a nyelvészet elméleti és gyakorlati kérdéseiről egyaránt. Az utóbblak közül a hallgatók figyelmét különösen a nyelvJárási gyűjtésről, az iskolai zsargonról és az Írott nyelvi „botlások"-ról szóló beszámolók ragadták meg. Az összejövetel hangulata azt fejezte kl, hogy a résztvevők a nyelvápolást fontos feladatnak tekintik, és e munkát nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag ls támogatják. Egyesek a modern nyelvtudomány eredményének a népszerűsítésével, mások a gyűjtő-kutató munkával segítenek. Többen hangfelvételeket készítenek, és így őrzik meg a tájnyelvek sajátosságalt. Elterjedt a kérdőíves módszer is. A SOKRÉTŰ ÉS EREDMÉNYES igyekezet lát tán szembeötlött, és sajnálkoztunk azon, hogy a Kazinczy nyelvművelő napokon a könyvkiadók egyáltalán nem, a szerkesztőségek pedig csak kis létszámmal képviseltették magukat. A tanácskozás pedig mindkét munkakör részére számos tanulságot tartogatott. Szívesen hallgattunk volna felolvasást a szerkesztőségi lektorok tapasztalatáról, a szerkesztőségekben folyó nyelvművelésről és általában az újságnyelv sajátosságairól is. A két nap hamar elszaladt. Az idő rövidsége miatt többen tapasztalatuknak csak töredékét mondták el. A kassát nyelvésztalálkozó mégis azt bizonyította, hogy nemcsak a szakbizottság irányítói, a hivatásos nyelvészek végeznek körültekintő munkát, hanem — működésük területén, adottságukhoz mérten — Jól igyekeznek dolgozni a gyakorló nyelvész-pedagógusok ls, akik a nyelvészetet, anyanyelvünk ápolását, a kötelességből elvégzésre váró munkakör helyett, ma már egyre inkább hivatásnak, féltő gonddal, szívvel-lélekkel ápolásra és fejlesztésre szoruló közös ügynek tekintik. Nyelvművelésünknek, a nyelvi szakbizottság által megindított tudományos Jellegű munkának biztató a jövője. A kihasználatlan lehetőség azonban még igen sok. A SZERKESZTŐSÉGEKBEN és másutt több nyelvi lektor működik. A kassal találkozón közülük csak egy vett részt. Távolmaradásukat azért is hiányoltuk, mert nem tudunk arról, hogy nyelvünk szerkesztőségi őrei a szorosan vett lektori munka mellett, amely önmagában is tiszteletre méltó és elismerést érdemlő fáradozás, anyanyelvünk ápolása és a korszerű nyelvművelés érdekében végeznek-e más munkát De legyen a lektorok tevékenysége bármilyen Jellegű, az anyanyelvünk tisztántartására irányuló központilag szervezett és irányított törekvésből — ha másért nem — már csak azért sem szabadna kimaradniuk, hogy sikerüljön egyeztetni több olyan kifejezést, amelyet jelenleg mindegyik szerkesztőség másképpen használ. . A Kazinczy nyelvművelő napoknak és az anyanyelvi kultúránk tökéletesítésén fáradozó nyelvi szakbizottságnak többek között az a célja, hogy megvizsgálja, milyen a csehszlovákiai magyar nyelvhasználat szintje, milyen nyelvi jelenségek okozzák a legtöbb gondot, a már ismert nyelvi kérdések közül melyek és milyen mértékben időszerűek még napjainkban ls ráirányítsa figyelmünket az életünkben bekövetkezett változások nyelvi vonatkozásaira, az újabban mutatkozó, eddig még ismeretlen nyelvi jelenségekre, a nyelvünkben mutatkozó újabb fejleményekre, ugyanakkor gyűjti a nyelvjárási és földrajzi adatokat, a nyelvhelyességi megfigyeléseket, a nyelvi nevelési tapasztalatokat, gyomlálja a rosszat, és általában minden vonalon ápolja, csiszolja legdrágább kincsünket: anyanyelvünket. A nemes feladat sok erőfeszítést Igényel. A siker érdekében a megértés, a kölcsönös támogatás és a szoros együttműködés a legfontosabb. A csehszlovákiai magyarság néhány éve a semmiből indult el. Nem rendelkezett értelmiséggel, és művelődési életünk igen sok kívánnivalót hagyott maga után. Elégedettek még távolról sem vagyunk. Eredményünk azonban ma már olyan, hogy ezt büszkén könyvelhetjük el. Kibontakozóban van egy erős értelmiség, és egyre javuló Irányzatot mutat művelődési életünk. A magyarlakta városok és falvak anyanyelvi kultúrája többnyire ma még csak az öntevékenységre épül. Kilátásunk van azonban arra, — ezt a nemzetiségi törvény hinni engedi — hogy rövidesen az eddiginél magasabb szinten, szervezetten, anyagi támogatással, szakemberekkel és Intézményesen ls megindul a csehszlovákiai magyarság tudományos-művelődési munkája. A Kazinczy nyelvművelő napok és a mögötte meghúzódó Igyekezet az első lépés azon az úton, amely az Igényes művelődéshez, a magasabb szintű társadalmikulturális élethez vezet. AZ ELŰJEL BIZTATÖ. A rendezvény arról győzött meg, hogy nemcsak átadási szándékkal és felvevő piaccal, hanem már áruval a felemelkedést elősegítő eredménnyel ls rendelkezünk. BALAZS BÉLA ŠTRKU LOVA KONGÓBAN Csodálatos, felejthetetlen A párizsi zavargások miatt Afrikában, Kongóban rendezték meg a közelmúltban Eurépa legszebb leányainak szépségversenyét. Csehszlovákiát a tavalyi győztes, Betka Strkolovfi képviselte, akinek a londoni világverseny ntán voltak már némi tapasztalatai. Betka eléggé kedvetlenül beszél a versenyről, hiszen sohasem szerette különösebben magát tokás versenybírák előtt vásári áruként mutogatni. Az afrikai utat azonban nagyon élvezte, mert még sohasem járt ott. Élményeit egyetlen hatalmas mondatban foglalja ösxsze. A szemlélőnek talán feltűnik, milyen remekül látja a világot maga körül ez a fllmszfnésznővé cseperedett kassai lány. • — Már a repülőgépből élveztem Afrikát, a Szaharát, a dzsungeleket, ^amelyekben kl tudja hány oroszlán és óriáskígyó lapul. A repülőtéren, a fogadtatás pillanatában azonnal éreztem, mennyire más Afrika, mint Európa. Itt nem voltak annyira kimértek az emberek, Itt nem éreztem úgy a civilizáció béklyóit, azt, hogy mindenki függ valakitől, hogy vigyázni kell arra is, mit mond az ember. Afrikában clyan természetesen, ősi formájában zajlik az élet, olyan tapintható, olyan kézzelfogható a lüktetése, mint sehol talán. Európa rideg-hideg jégdarabnak tűnik hozzá képest, Itt a földnek ls ssxe van. A nagyon párás levegőt habzsolva szívja be az európai tüdő, a szem elgyönyörködik a formás afrikaiakon, a csodálatosan szép mulattokon, és mohón lesl, ml minden tárul még elé, bár primitívebb formában, mint otthon. Az is élmény, ahogy a kicsi kongói faluban tisztítják a halat; az egyetlen, falu közepén elhelyezett varrógépen néger asszonyok varrnak, miközben hatalmas marabu jár föl és alá az úton, nem zavarva senki által, s nem zavarva meg senkit. A dzslppek sofőrjei remekül vezetnek. Éjszaka utaztunk, kilométereken át, s az ember biztonságban érezte magát a kocsiban, bár az iram vad volt. Itt, Afrikában minden Jelenségnek élesebbek a kontrasztjai; ha a vezető a volán mögé ül, akkor érezni, hogy ő most minden idegszálával vézet. Ha táncol, akkor minden Idegszálával táncol. A belülről Irányítható hatalmas reflektor fényében láttam például tizenhárom álmosan elballagó, addig az út mellett alvó oroszlánt, és láttam elefántcsordákat és keselyűk által ízekre szaggatott lovat és vízben lubickoló orrszarvút. Afrika csodálatos volt, felejthetetlen Itt még érezni lehet, mi ls az az ősi folyamat, amit életnek neve zünk, ml az a hatalmas erő. amely évmilliókon ét hat és formálja a világot, s benne az embe reket. Betka egyébként lépten nyomon érezte, hogy Csehszlovákiából valú, a rokonszenv minden oldalról megnyilvánult. Ezért sajnálta, hogy nem kerülhetett az első öt közé, mert hazájának jót tett volna ez a siker. Most ax Egyesült Államokba utazik, de onnan is szeretettel gondol Afrikára és mindenkire, akit ott a szivébe zárt. BATTA GYÖRGY SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA Gyávaság és félénkség A GYERMEK SZEMPONTJÁBÓL nagyon lényeges, hogy egészséges önbizalommal, bátorsággal, merészséggel, önállósággal, kezdeményezőképeséggel, kitartással, fegyelmezettséggel rendelkezzen, s a munkához, a szocialista tulajdonhoz, nemkülönben az emberekhez pozitívan viszonyuljon. A kellő bátorság a gyermek önbizalmának része. A merészség, a határozottság, a harciasság hiánya a gyermeknél félelem, félszegség, szégyenlősség, bátortalanság, vlsszahúzódozás formájában nyilvánul meg. Az ilyen gyermek nem tud beilleszkedni osztálytársai, vagy barátai társaságába, kortársai közt nem találja fel magát, kisebbrendűségi érzésben szenved (ez főleg a testileg fogyatékos gyermekeket sújtja). A bátorság és a merészség növelése nem más, mint a félénkség és az ehhez hasonló negatív tulajdonságok elleni" harc. Félszeg gyermek születésénél fogva nincs, helytelen nevelés következtében lesz azzá. Félénk szülőknek félénkek a gyermekei is. Ha azt akarjuk, hogy a félszeg gyermek bátrabb, határozottabb legyen, úgy kell vele bánnunk, mtnt a bátor, merész és talpraesett gyermekkel. A FELMÉRÉSEK Igazolják, hogy a félszeg gyermekek vagy sérült idegrendszerűek, tehát betegek, vagy helytelen nevelésben részesültek. A lelki és idegbetegségben szenvedő gyermekeket pszichiátriai vizsgálatnak kell alávetni, hogy a szakemberek megállapítsák a zavarok okát. A rosszul nevelt gyermekek esetében a fogyatékosságok (gyávaság, vagy bátortalanság) különféle nevelési eszközökkel ls helyrehozhatók. A bátorság ellentéte a gyávaság és a félénkség. A félelem különös, akarattal nehezen befolyásolható érzelmi állapot, mely akkor Jelentkezik, ha az ember látszólagos, esetleg valós veszélybe kerül. Az állatoknál ez ösztönös, mivel így védekeznek a veszély ellen. Az embernél viszont yem kívánatos Jelenség, mert depressziót vált kl, lehetetlenné teszi, megbénítja a megfélemlített személy tevékenységét. A hosszabb ideig tartó félelem szorongást idéz elő. A gyermekeknél a fáj dalmas, szomorú emlék ls félelmet vált kl, főleg olyankor, ha ez gyakran megismétlődik. Súlyos hibát követnek el és a gyermek ellen vétenek azok a nevelők, akik a nevelés során a megfélemlítést fékező eszközként alkalmazzák, s ezzel gyermeket valamilyen nem kívánatos cselekedettől akarják elvonni. A kisgyermekeket nem szabad ijesztgetni állatokkal (pl. majd elvisz a kutya, vagy a cica), kéményseprővel, boszorkányokkal, vagy egyéb kísértetekkel, hogy ezáltal a gyer meket engedelmességre kényszeritsük. A szuggesztíó és az utánzás erősen befolyásolja a gyermekek félénkségét. Szuggesztív mesemondó hátborzongató és szörnyűséges történetekkel a gyermekek körében félelmet és feszültséget Idéz elő. Az az anya, aki a gyermek jelentéktelen sérülésénél, vagy elesésénél hisztérikusan jajveszékel és lamentál, ha fél a sö téttől és a zivatartól, rossz példával Jár élő, mert a gyermeket félénkké és bátortalanná neveli. A gyermek utánozza példaképét — félénk édesanyját. A családi környezet nagy mértékben befolyásolja az ember személyiségének formálódását Rengeteget árt gyermekének az az anya, aki ijesztgeti őt pl., hogy eladja a cigánynak, vagy elhagyja, sötét pincébe, vagy helyiségbe dugja. A FÉLÉNKSÉG a gyermeknél az iskolában ls csakhamar megnyilvánul. Ha a gyermek észreveszi, hogy osztálytársai pl. a sportban jobb eredményeket érnek el, vagy könnyen megbirkóznak a feladattal, kialakul nála a kisebbrendűség érzése, minek következtében bátortalan és visszahúzódó lesz. Ez a magatartása visszatükröződik az élet minden területén, károsan befolyásolja személyiségének fejlődését, s végig kíséri egész életén. Ennek folytán nagyon lényeges, hogy harcoljunk a gyávaság, félénkség és határozatlanság ellen, s különféle nevelési eszközökkel a gyermeket bátorságra, önállóságra és határozottságra neveljük. Ennek érdekében az alábbi nevelési eljárást tanácsoljuk: 1 A kisgyermekeket sose • • ijesztgessükl Óvjuk őket minden veszélytől, kerüljük a veszélyes helyzeteket, illetve a gyermeket világosítsuk fel, hogyan kerülhető és hárítható el a veszély. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek ne kerüljön fájdalmas és szomorú helyzetekbe, s főleg, ha ezekre nem készillt fel (injekció, fogorvos). A gyermek kérdésére, bogy fájdalmas lesz-e, meg kell mondani az Igazat: kissé, de nem sokáig, te azonban hős vagy, ezt kibírod. A gyermek a legtöbb esetben igyekszik majd „hősiesén" viselkedni. 2

A nevelőnek a gyerme• ket sohasem szabad gúnyolnia vagy nevetség tárgyává tennie bátortalanságáért és félszegségéért, mert ezzel aláássa önbizalmát. A pedagógus felada ta, hogy megállapítsa a félénkség okát, s kiderítse, mitől és miért fél a gyermek. Viszont nem téveszthető szem elől, hogy a gyermeknél egyéniségi eltérések mutatkoznak. 3

Törekedjünk a gyermek 1 • önállóságra nevelésére Az önálló tevékenység a bátorságra nevelés egyik formája. Az aggódó szülők a gyermeket megfosztják az önállóságtól, s ezzel a munka eredményezte sikerek érzésétől is. Az önállótlanság a határozatlanság, a bátortalanság és a félénkség táptalaja. 4

Nagyon lényeges a gyer• mek tevékenységének és teljesítményének, illetve egész személyiségének igazságos és pozitív értékelése. Ha a gyermek nem birkózik meg a feladattal, ezért nem büntethetjük, vagy nem gúnyolhatjuk őt. Meg kell vele értetnünk, hogy a feladat megoldása könnyű, s ha ezután sem képes elvégzésére, könnyebb feladattal bízzuk meg, s ennek bizonyára eleget tesz. Ezt követően buzdítjuk őt, megdicsérjük, bátorítjuk és csakhamar eredményesen elvégzi mindazt, amit a többi gyermek. 5

Ha a gyermek családi • konfliktusok (viszályok, válás, elhalálozás, alkoholizmus) vagy egyéb megrázkódtatások következtében lett bátortalan, szükséges, hogy kiegyensúlyozzuk a válságos helyzetet, s olyan feltételeket alakítsunk kl, melyben a gyermek Jól érzi magát. A környezetnek mindenekelőtt kedvezőnek és ösztönzőnek kell lennie. 6

Törekedjünk arra, hogy a • gyermekekben kialakítsuk a munkához való helyes viszonyt. Szükséges, hogy a gyermeknek reális elképzelése és kitűzött célja legyen. Ha ezt sikerül elérnünk, a gyermek örömmel eleget- tesz a vele szemben támasztott követelményeknek s megszerettetjük vele a munkát. Már kiskorától ügyeljünk arra, hogy kialakítsuk felelősségérzetét, mert ez a lelkiismeretesség alapja. 7

Ha a gyermek túlságosan • vakmerő, bátorságát helyes mederbe kell terelni oly módon, hogy rámutatunk a fenyegető veszélyekre, azonban mindig reálisan, sosem ijesztgetve. A helyes nevelésnek arra kell Irányulnia, hogy a gyermek olyan véleményt alakítson ki önmagáról, mint amilyet mások alkottak róla. Ez öntudatosság, megfelelő önérzetesség, bátorság, büszkeség, önkritika és szerénység formájában nyilvánul meg. A SZEMÉLYISÉG szorosan összefügg az életben betöltött szerepével. „Minden ember önmaga határozza meg értékét: nagyok vagy kicsik vagyunk, saját akaratunk szerint" — mondja Smiles. Dr. LUDDVlT REPAN U 196R. XI.