Új Szó, 1968. november (21. évfolyam, 302-331. szám)

1968-11-12 / 313. szám, kedd

Prágai művészek muzsikainak A BRATISLAVAI hangver­senyterem dobogóján ezúttal a prágai FOK szimfonikus zene­kar művészei ültek a kottapul­tok mögött. Első karmesterük, dr. Vác­lav Smetáöek nem először ven­dégszerepel nálunk és fellé­pése mindannyiszor érdekes, vonzó zenei eseményt jelent. Magával ragadó szuggesztivitá­sa, temperamentuma tudatos ze­nei szemlélettel párosulva min­den egyes hangversenyének megadja egyéni jellegét. Prágai vendégeink Havelka „Habok" című szimfonikus köl­teményével nyitották meg mű­sorukat. A modernek gárdájá­hoz tartozó cseh zeneszerző mü­vének hangulatvilága, különös kifejezésmódja meglepően ha­tott és felkeltette a hallgató­ság érdeklődését. Az est közönsége Sztravinsz­kij zongoraversenyében is meg­lepően újszerű alkotással Is­merkedett meg. A szokatlan hangú versenyműben csak a fú­vószenekar és a nagybőgők cso­portja áll a zongorával szem­ben, a vonóskar hiányzik. Sztra­\ vinszklj ebben a kompozíció­ban az érzést megfosztja zenei trónjától és megalkuvás nélkül, következetesen érvényesíti a külső vonalrajzot, a „lineáris elvet. A szólistának nehéz dol­ga van, mert a ritmikai erőre és hatóerőre épített „szigorú" mű megköti a képzeletet, a ke­délyvilág csapongását, sőt Jó­formán kirekeszt minden érzés megnyilvánulást. A zongoraszólamot Zdenék Jílek, prágai zongoraművész ad­ta eJő. Nagyszerűen oldotta meg a rendkívül nehéz „zenei gyakorlatot", ami nem lehetett számára könnyű feladat, mert egy-két régebben hallott prágai hangversenyéből tudjuk, hogy Jílek valójában érzelmi utakon járó művész. Érdekes és elő­adói szempontból tanulságos volna őt rövidesen egy más jel­legű műsorral hallani. A „kemény" Sztravinszkij mű után kellemes feloldódást je­lentett a Dvoŕák muzsika me­leg dallamvilága. HAVAS MARTA K R A K A T I T Újabb Čapek-darab a rádió magyar adásában Sándor rendezői bemutatkozása Beke Rövid egymásutánban, röpke 8 nap leforgása alatt két Ča­pek-darabbal jelentkezett a Csehszlovák Rádió magyar szer­kesztőségének dramaturgiája. Az október 28-án műsorra tű­zött „Fehér kór" után a Ma­gyar Területi Színház színészei­vel készített felvételben a „Kra­katit"-ot hallhattuk a minap. A darab cselekményében a szerző két ellenkező életstílust állít meseszövése középpontjá­ba. Az egyik Prokop mérnök vi­lága, a mindennapi örömök és bánatok, a köznapi szerelem világa, míg a másik egy szö­gesdrót mögötti, képzelt her­cegség életét vázolja, ahol min­dennek vége, ami emberi. A szigorú, merev rend kedvéért a helybeli lakóknak le kell mon­daniuk minden emberiességról, hiszen szerintük csupán az em­bertelenségben lehet rend és fe­gyelem. S bár a szerelem min­den emberi érzés között a leg­fenségesebb, erról is lemonda­nak a Baltin hercegségben. Ebbe a szögesdrót mögötti, embertelen környezetbe kerül el a darab főhőse: Prokop ve­gyészmérnök, aki egy pusztító erejű vegyszer — a krakatit feltalálója. E robbanószer sajá­tossága: ha elektromagnetUcus hullámok érik, magától felrob­ban. Baltin hercegségben éppen az igaz érzelmekkel fűtött em­beri szív számít egy-egy Ilyen elektromagnetikus hullámokat kibocsátó, élő detektornak, tnely robbanásba hozza a vegy­szert. Prokop mérnöknek mind­végig idegen marad a rideg, embertelen környezet, s mene­külni szeretne. Ékkor azonban beleszeret Mlno hercegnőbe, akit érzelmeivel sikerül kira­gadnia e lelketlen világból, an­nak szívébe „köznapi", világi szerelmet lobbantva. Szándéko­san bonyolítja így a cselek­ményt az író, hiszen Mino szíve így szintén egy élő detektor lett, mely bármikor felrobbant­hatja a pusztítóerejű krakatl­tot... A Capek regénye nyomán ké­Még ez év május 28-án a Szlo­vák Könyvtári Tanács kezdemé­nyezésére megbeszéléseket folytattak a szlovákiai könyvtá­rosok képviselői, hogy mikép­pen szervezzék meg a Szlová­kiai Könyvtárosok Szövetségét. Azóta előkészítő bizottság ls alakult, amely ennek a kérdés­nek a megvalósítását szorgal­mazza. A jelenlegi helyzet arra utal, hogy a követelmények nem alaptalanok. Az eddigi Központi Könyvtári Tanács, a Szlovák Könyvtári Tanács, vala­mint a Tudományos, Technikai-, Közgazdasági Információk (VTEI) stb. csupán a vezető dolgozókat irányították. Ezzel szemben az új, szervezendő szö­vetség a könyvtárosoknak, bib­liográfusoknak, a dokumentá­ciós intézetek, valamint a Tudo­mányos-, Technikai-, Közgazda­sági információk dolgozóinak lenne kizárólagos érdekvédelmi szervezete. Tulajdonképpen szült rádiójáték figurái az ere­deti műhöz hasonlóan hitelesek. Kifejezők, érzékeltetik az em­beri és az embertelen világ köz­ti homlokegyenes különbözőség mély szakadékát, rámutatva ar­ra, hogy éppen az igaz, szen­vedélyes szerelem hidalhatja át e tátongó ürességet. Prokop mérnök ember marad az ember­telenségben is, s a legkedvezőbb ajánlatok ellenére sem adja ki a gyilkos erejű találmányának gyártási titkát. Győzedelmeske­dik szenvedélye felett, s ennek eredményeképpen a képzelt her­cegségből Ismét a mindennapi emberi környezetbe kerül. Car­son (Sipos Ernő), Hágen, Bal­tin hercege /Fazekas Imre), Mino (Thiring Viola/ és Paul (Csendes László) alakjai talá­lóan jellemzik a hercegségben uralkodó viszonyokat, ugyanak­kor azonban Paul magatartása és Mino szerelemre lobbanása nem zárják ki annak kétségét, hogy ók ls tudnának „köznapi" emberi környezetben élni. Ezzel szemben Prokop vegyész egyko­ri főiskolai évfolyamtársa: Tö­més mérnök — a meseszerű cselekmény bonyodalmának el­indítója — éppen a mindennapi világi környezetben folyamodik különböző csalásokhoz és jel­lemtelenségekhez, amitől még a szögesdrót mögött élő ember­telen érzelmi világban élő her­cegség lakói is idegenkednek. A Krakatit ban először mutat­kozott be rádiórendezőként a fiatal, tehetséges és ambiciózus Beke Sándor, s rögtön valóban választékos munkával bizonyí­tott. Eletekintve néhány vitat­ható műszaki megoldástól, s ta­lán egy-két kisebb szereposztás­beli bizonytalanságtól, munkája csak pozitívan értékelhető. Ugyanígy vélekedhetünk a fő­hős szerepében Gálán Géza ala­kításáról és Turner Zsigmond Tomes-éről. A többi epizódsze­replő is jól látta el feladatát, különösképpen Király Dezső Drehbeln szabója volt szinte brllllans. (mik— y csak folytatná annak az előbbi szervezetnek a munkáját, amely a felszabadulás után alakult. Többek között a szomszédos Magyarországon is működik ha­sonló érdekvédelmi szövetség. A Szlovákiai Könyvtárosok Szö­vetsége — mint nemzeti szövet­ség — tagja lenne az IFLA és FID világszövetségeknek, ami normalizálná a mai helyzetet. Tekintettel arra, hogy Szlová­kiában több könyvtár létezik, ahol magyar nyelvű könyveket és irodalmat kölcsönöznek az olvasóknak, ajánlatos lenne, ha a magyar könyvtárosok is ki­vennék részüket a Szlovákiai Könyvtárosok Szövetsége szer­vezési munkájából. Biztosan sok olyan problémával talál­koztak eddigi munkájukban, amelyek megoldásában segéd­kezet nyújthatnának — legyen az módszertani vagy más téren. CREK ÉVA Ifllllll Új hazai utánfutók Komáromból Az ember azt hinné, hogy egy hajógyárban csak szép, ke­cses vonalú folyami vagy tengeri Jármüveket gyártanak. A komáromi hajógyár esetében — az üzem fennállása óta eltelt hét évtized alatt — ez fgy ls volt. Az élet sokrétűsége azon­ban már évekkel ezelőtt megkövetelte, hogy egy áj munkarész­leget hívjanak életre az üzemben, amely ezt a nevet viseli: „Nem hajóépítési részleg". Ezen üzem gyártási programjának a keretében látnak napvilágot — a gépjármű tulajdonosok nem kis örömére — a korszerű utánfutók ls. ben a vontatási sebesség elér­heti az óránkénti 80 kilométert. összkomfort A den Kezdetben volt a kerékpár (érdekesség kedvéért eredeti nevén: a lábtaposdi kördup­lány), azután a motorbicikli, a háború utáni évek későbbi sza­kaszában a nagy „sláger" — az autó. Mi is lenne azonban a világgal, ha az emberek vég re minden téren elégedettek lennének és nem törekednének a még nagyobb komfortot, ké­nyelmet és hasznosságot bizto­sító szerkezetek, berendezések létrehozására?! A gépkocsikkal kezdetben fő­képp csak belföldön, kisebb tá­volságokon közlekedtünk, és akkor még a poggyásztérségben is elfért a „cucc". A turisztika fejlődése, a nagyobb távolsá­gokra történő és hosszabb ideig tartó utazások azonban már va­lóságos bazárrá változtatták a gépkocsik belsejét, és a szük­séges holmik fele — helyszűke miatt — mégis otthon maradt. Ez a probléma ébresztette fel a komáromi hajógyár techniku­saiban azt a gondolatot, hogy elkészítik egy autóutánfutó mintapéldányát, és ha érdeklő­dés mutatkozik iránta idehaza, vagy pedig külföldön, akkor az üzem a korszerű személy- és teherszállító hajókon, a külön­féle kotrógépeken, mozdony-, daru- és hídalkatrészeken kívül ezeket is fogja gyártani. Négy változat Négy típust fejlesztettek kl, és mivelhogy „nem esik messze az alma a fájától" az utánfutók többsége kiürítése után perce­ken belül csónakká alakítható át (a csónak meg a hajó pedig mindenképpen egy családba tar­tozik). Az első típusú utánfutó a leg­egyszerűbb. Két gumikeréken fut és a felépítménye üveglami­nátból készül. Rakodótérségé­ben 140 kg hasznos teher fér el. Kirakodás után kétszemélyes csónakká alakítható át. Mére­tei: 320X130 cm. A második típus tervezői a kiskocsik tulajdonosainak és a sátorozás kedvelőinek akartak örömet szerezni. Olyan utánfu­tót szerkesztettek, amely né­hány perc alatt négyszemélyes sátorrá alakítható át. Méretei a következők: 250 centiméter hosszú, 160 centiméter széles és egy méter magas. A harmadik változatú utánfu­tó a ma már annyira elszapo­rodott „guruló házakhoz" ha­sonló, és főleg — a szállodák túlzsúfoltsága miatt — azok számára jelent majd óriási előnyt, akik hosszabb útra men­nek és Igy éjszakai szállásra is szükségük van. A tervezők elmondották, hogy ez ugyan egy kicsit drá­gább lesz, mint az előző két változat, de mivel 325 cm hosz­szú és 190 cm széles, három felnőtt vagy két felnőtt és két gyermek elszállásolásolására alkalmas. Az utánfutóban egyébként 225 kg hasznos ra­komány is szállítható. Ebben a közlekedési alkalma­tosságban már figyelemre mél­tó komfort is van, tervezői ugyanis ivóvíztartályt, gázpa­lackot és gáztűzhelyet is bele­építettek. Szerkezeti szempont­ból is igen korszerű, mert uta­z'áskor a falait össze lehet majd csukni, így a légellenál­lás csökkenésének következté­közmondás szerint „mln­Jó, ha a vége jó". Ezért hagytuk ml ls a végére a ne­gyedik típus ismertetését. Eb­ben az utánfutóban ugyanis olyan kényelmet talál a tulaj­donos, amilyet talán csak ál­mában képzelt el. De nézzük meg közelebbről ezt a sokolda­lú, és bátran mondhatjuk, a vi­lágszínvonalat is elérő utánfu­tót. Alkalmas lesz csomagszállí­tásra és személyek elszálláso­láséra egyaránt. Néhány fogan­tyú • elfordításával csónakká „vedlik" át. Vízrebocsátása után négy méter hosszú vízijárművé alakul, amelyet egy kisebb tel­jesítményű motor hajt. A házi­asszonyok nem kis örömére ezt az utánfutót konyhasarokkal is ellátták, ahol asztal, szekrény, gáztűzhely és ivóvíztartály biz­tosítja a kényelmet. Ezzel a mű­szaki újdonsággal a legigénye­sebb gépkocsitulajdonosok is megelégedhetnek, mert az után­futókkal szemben támasztott valamennyi igényt kielégíti. Az utánfutók felsorolt mű­szaki adatai kisebb-nagyobb mértékben még változhatnak, mert az üzem ebben az évben csak mintegy másfél millió ko­rona értékben — tehát csupán fejlesztési és kísérleti célokra készített belőlük néhányat. Csak a gondosan elvégzett pró­bák és néhány kilométeres kí­sérleti futtatásuk után kerül­nek sorozatgyártásra. Az idei brnói vásáron bemutatott pél­dányok nagy érdeklődést vál­tottak ki a szakemberek és a „fogyasztók" körében. Még a tengerentúli üzletemberek is felfigyeltek az új utánfutókra. Dicséret és elismerés illeti a komáromi hajógyár techniku­sait és munkásait, akik Kovács Miklósnak, a műszaki-fejlesz­tési osztály dolgozójának vezetésével most már gyors egymás­utánban készítik ezeket a motorosok körében keresett utánfutó­kat. As utóbbi tényt egyebek között az is bizonyítja, hogy a hajógyár kereskedelmi részlegének felmérése szerint például Nyugat-Németországban már 1966-ban az addiginak kétszere­sére nőtt az utánfutók gyártása. Ez pedig számunkra is biztató jelenség. K. L. 11! wmmmmmmmmm Próbaúton a Komáromban gyártott, csónakká átalakítható utánfutó. (A. Zemaník felv.) Ml A SZINTIGRÁFI A? Az orvostudomány rendkívül fontos segédeszköze lett a diag­nosztikában az utóbbi időben bevezetett szlntigráfla, amely­nek alkalmazásával egyebek között feleslegessé válhat szá­mos műtét elvégzése. Ez annál Jelentősebb újdonság, mivel a sebészet manapság már sok esetben arra törekszik, hogy szükségtelenné tegyen egyes műtéti beavatkozásokat. Ezen a téren az első jelentő­sebb eredmény az, hogy sike­rült csökkenteni a genykeltó baktériumok által előidézett sú­lyos gennyedések számát. Ha­sonlóképpen a tuberkulotiku8 megbetegedések esetében vég­zendő operációk nagy része ls fölöslegessé vált a gümőkőrt gátló gyógyszerek alkalmazása révén. Legújabban pedig a ra­dioaktív anyagok alkalmazása tette szükségtelenné sokféle Igen súlyos és veszélyes műtét elvégzését. A szintigráfia két idegen szó — scintilla (szikra J és gra­fia (írás) összevonásából kelet­kezett. Ezzel az eljárással a radioaktív anyagok csekély és veszélytelen mennyiségben ke­rülnek a belső szervekbe és a radiológusok aztán megmérik a sugárzás mennyiségét és minő­ségét. Megtelelő radioaktív in­dikátorok segítségévei a sugár­zó atomok koncentrálódnak a vizsgált szervekben és tömény­ségük asszerlnt különbözik, hogy beteg vagy egészséges-e a szerv. A szintigráfia bevezetése ré­vén lényegesen tökéletesebbé váltak a röntgenvizsgálatok eredményei ls. Miközben ugyan­is az utóbbi esetben átvilágítás­sal, vagy kontrasztanyagoknak kívülről való bejuttatásával tör­ténik a diagnózis megállapítása, a szintigráfiánál a radioaktív atomok belülről „világítják meg" a szerveket. Ezzel a mód­szerrel tehát olyan szervek ki­vizsgálása ls lehetővé válik, amelyek röntgennel vagy egyál­talán nem, vagy csupán kompli­kált eljárások segítségével volt elvégezhető. A hasüregi megbetegedések esetén a szintigráfia által meg lehet például állapítani a máj, a lép, a hasnyálmirigy rákos vagy egyéb megbetegedéseit, amelyeket ez ideig csak szabad szemmel — a műtét során — lehetett csak felismerni. A ve­sék kivizsgálásakor a húgycsö­vön, a hólyagon és a veseveze­téken át Juttatják a kontraszt­anyagot a vesékbe. Ez az eljá­rás elég kellemetlen a beteg ré­szére, sokkal előnyösebb a szin­tigrafikus kivizsgálás. A sebész­nek bizonyos nagyobb műtétek előtt azt is tudnia kell, nfncs-e áttétel (metasztázis) a májban. Ez Ideig csupán műtét segítsé­gével győződhetett meg erről, most a szintigráfia az esetek 80 százalékában erre a kérdésre is választ ad. fd. Dr. MAKAI FERENC nyug. sebészfőorvos 19BB. XI. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents