Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-12 / 282. szám, szombat

Elképzelhetetlen a visszatérés a január előtti viszonyokhoz (Folytatás az 1. oldalról) törvényszerűségeinek tiszteletben tartásával úgy, hogy a szocializmust közelebb hozzuk hagyományainkhoz és sajátosságainkhoz, amelyeket januárig elhanyagoltunk. Ezekben látjuk a január utáni politika lényegét és ilyen Irányban akarunk haladni a jövőben is. A jelen számtalan konkrét kérdést tesz fel, s ezek közül mindenekelőtt az alapvető kérdésre kell válaszolni: folytatja-e a párt január utáni politika alapelveit, vagy pedig viszszatér a január előtti viszonyokhoz, módszerekhez? Csak egyetlen válasz lehet: ez a visszatérés lehetetlen. Nem engedhetjük meg a társadalmi stagnáciút. a nép közügyek iránti érdeklődésének megszűnését, mivel ex beláthatatlan károkat okozna a szocializmusnak és népünknek. Ext az álláspontunkat természetesen közöltük a szovjet elvtársakkal Is mind az első, mind a máaodik tanácskozáson. Hangsúlyozták, hogy az SZKP támogatja a januári és különösen a Központi Bizottság májusi plénumának határozatait. Ha helyesen akarjuk meghatározni politikai irányvonalunkat, a pártmunka tartalmát, a párt konkrét és legközelebbi feladatait, vissza kell térnünk a múltba, az elmúlt hónapokba, és értékelnünk kell, mi volt a január utáni politikánk kétségtelenül tartós értéke, de azt is, hogy mi volt a negatív kísérő jelensége A január utáni fejlődés nagyon bonyolult volt. Kiütköztek a feszült szociális ellentétek, és a különféle szociális csoportok kielégítetlen érdekei igen gyorsan keresték a kielégítést. Fel kellett számolni a bürőkratizmust, aini a január előtti körülmények között belepte társadalmi kapcsolatainkat, megfojtotta az emberi kezdeményezést és semmibe vette a szocializmus eszméjét. Nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a január előtti nem lenini módszerekkel nem akarjuk, de nem is tndjuk irányítani a társadalmat. A párt, az állami és az egyéb társadalmi szervezetek azonban nem tudták elég gyorsan elsajátítani az új munkaformákat és munkamódszereket. Mindez jellemző volt a januártól augusztusig terjedő időszakra. A szocialista demokráciát egyesek liberálisan értelmezték és magyarázták. Az általános felszabadulás légkörében megfeledkeztek arról, hogy a demokrácia nem nélkülözheti a felelősséget, a fegyelmet, hogy a társadalomnak nemcsak minden ember számára kell megteremteni a fejlődés előfeltételeit, hanem ezzel egyidejűleg meg kell akadályozni mindent, ami ellentétben áll a szocialista fejlődés össztársadalmi érdekeivel. Ellenkező esetben ngyanis szabad utat engedünk az ösztönösségnek, amely lehetővé teszi, hogy egyes csoportok könyökükkel törjenek előre, és még a közéletben is érvényesülhessenek. Ilyen csoportok keletkeztek nálunk Is. Ezt a szerepet akarták játszani például a K-231 szervezői, ahová különféle szociallstanllenes elemek is behatoltak. Egyesek — a KAN-csoportban — ellenzéki politikai erő kialakítására törekedtek, mások megkísérelték a jobboldali szociáldemokrácia megalakítását, és ezek a csoportok a sajtóban is szóhoz juthattak. Nem akartuk és nem akarjuk Senkitől sem megvonni azt a jogot, hogy egyesüljön jogos érdekeinek védelmére — ez ellentétben állna a szocialista demokráciával. Azonban az sem lehetséges, hogy valakinek nagyobb lehetősége nyíljon érdekeinek érvényesítésére, csupán azért, mert mikrofon vagy újság áll rendelkezésére. Exért az Ilyen jelenségek ellen leiszólaltunk a Központi Bizottság áprilisi, májnsi és további ülésein. Számos esetben foglalkoxtunk ezekkel a kérdésekkel a Központi Bizottság elnökségében. Sajnos, előfordultak olyan esetek is, amikor nem sikerült az elfogadott határozatokat megvalósítani. A Központi Bizottság elnöksége például már júliusban határozatot hozott a Nemzeti Frontról szóló törvény elfogadásáról, amely lehetetlenné tenné a politikai működést az olyan szervezeteknek, amelyek tevékenysége nincsen összhangban politikai rendszerünk szocialista platformjával. Azok azonban, akiknek ezt a határozatot meg kellett volna valósítaniuk, túlságosan lassan fogtak hozzá a határozat biztosításához és a törvényt nem szavazták meg idejekorán. Hasonló sors érte azt a törvényjavaslatot Is, amely a kormányt felhatalmazta volna -*rra, bogy szükség esetén rendkívüli intézkedéseket foganatosítson; as elnökségnek ezt a határozatát sem teljesítették idejében, s teljesítetlen maradt a sajtótörvény novellltáclójáről szóló határozat li. Azért sorolom fel ezeket a példákat, hogy megmutassam, milyen feleslegesen komplikálta a helyzetet a párthatározatok következetlen realizálása, egyes kommunisták felelősségtudatának hiánya. Ebből okulnunk kell a jövőre nézve és minden szakaszon következetesen kell érvényesítenünk a demokratikus centralizmus lenini elvét, fokoznunk kell minden párttag fegyelmezettségét és felelősségét a pártpolitika megvalósításáért, a marxista—lenini elveken meg kell szilárdítanunk a párt egységét. Engedjék meg, hogy még egy példát hozzak fel — a rehabilitáció kérdését. A múlt igazságtalanságainak következetes jóvátételét a párt és minden kommunista becsületbeli ügyének tekintem. Sajnos azonban, hogy olyan esetek fordultak elő, amikor a pártnak erre irányuló erőfeszítésével visszaéltek számos olyan becsületes kommunista befeketltésére, akik nem viseltek semmiféle felelősséget az 50-es évek törvényellenességeiért. A tömegtájékoztatási eszközök egyes dolgozói és más publicisták felelőtlen működésének következtében olyan légkör keletkezett, amely akadályozta arra irányuló törekvésünket, hogy becsülettel és következetesen tegyük jóvá a múlt igazságtalanságait. A január utáni fejlődés fogyatékosságait kihasználták a kimondottan szocialistaellenes erők is. Erre hangsúlyozottan mutattunk rá a májusi plénumon. Szocialistaellenes tevékenységnek minősítettük mindazokat a szándékokat, amelyek a párt diszkredítálását szolgálták, amelyek tagadták a társadalom vezetésére való jogát, és zavarni igyekeztek kölcsönös kapcsolatainkat a többi szocialista országgal, diszkreditálni akarták a szocialista társadalmi rendet, ellenzéki politikai erőt aakrtak kialakítani, s ezzel meg akarták kezdeni a harcot a politikai hatalomért. Tudatában vagyok annak, hogy nagyon súlyos és felelősségteljes egy ilyen, vagy olyan tevékenységet szocialistaellenesnek minősíteni, s még inkább bizonyos embereket a szocialistaellenes igyekezetek hordozóiként megjelölni, fiiénken emlékezünk arra a korszakra, amelyben minden azonnal szocialistaellenes volt, ha ellenkezett néhány reprezentáns nézetével, s hogy ezzel a szóval nagyon önkényesen bántak, minek következtében számos személyi, és végső fokon társadalmi tragédiára került sor. Ezért nem nevezhetjük szocialistaellenes tevékenységnek például azt az igyekezetet, amellyel új formákat kerestünk, amellyel felelősségteljesen igyekeztünk vizsgálni az új kérdéseket, és amellyel új, bár kissé szokatlan megoldásokat javasoltunk. Átértékeltük a pártmunkát és a lenin normák következetes érvényesítésére törekedtünk. Egyesek azonban ezt kihasználva arra törekedtek, hogy befeketítsék a párt egész munkáját. Sőt, különféle cikkekben feltették a kérdést, hogy vajon a pártnak van-e erkölcsi joga a társadalom élén állni és vezetni a társadalmat. Em lékezzünk csak Svlták néhány cikkére. Ezeket a szocialistaellenes tendenciákat teljes egészében kii • önösen a Központi Bizottság májnsi plénumán ítéltük el, rámutattunk szociális eredőikre, és világosan megfogalmaztuk azt az alapelvet, hogy nem hagyhatják magunkat a politikai hatalomért vívott harcra kényszeríteni, s hogy ezek ellen az erők ellen, ba tevékenységüket folytatják, fellépünk. Ezt is el kell választani a január utáni politikától. A kommunistáknak egyrészt szavatolniuk kell, hogy a párt politikai irányvonalának megvalósításában a polgárok a lehető legnagyobb mértékben részt vesznek, tehát ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a szocialista társadalom érdekeit egy szűkebb csoport fejezze ki, mert ezzel visszatérnek a januárt megelőző viszonyokhoz, politikánk nem lenne pozitív előjelű és a párt nem a munkásosztály és a dolgozók pártja lenne. Másrészt azonban a kommunistáknak meg kell magyarázniuk, hogy mi szolgálja valóban a szocializmus érdekeit, és nem szabad télniük a helytelen nézetek ellen folytatandó harctól. S végül még egy ntolsó tanulságot szeretnék ismertetni: A szocialista államok politikája semmi esetre sem sxigetelödhet cl a szocialista erőknek az imperializmus és a háború ellen folytatott világméretű harcától, hanem ennek része. Ebből a szempontból kell kialakítani belpolitikánkat, és tekintettel kell lenni a nemzetközi összefüggésekre. Meg kell értenünk, hogy további fejlődésünk lehetetlen a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés nélkül, hogy ez az együttműködés számunkra nemcsak előnyös, de hogy internacionalista érzéseinkből kiindulva ezt saját magunknak kell szorgalmaznunk. Amennyiben a múltban néha nem értékeltük a szocialista országok nak a fejlődésünk jellege felett érzett aggodalmát, ma annyival inkább kell ezt kiindulópontnak tekintenünk. Tudatában vagyok mindannak, ami augusztus 21 c után történt. Tudatosítom, hogy számos személy érzelmeit éppen ez az esemény bolygatta meg. Nagyon jól tudom, hogy nem minden sebet lehet egy könnyen meggyógyítani. Tudatában vagyok azonban annak is, hogy ez az ország szocialista ország, és az is akar maradni, s hogy a szocializmust csupán mint internacionalisták a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom kötelékében fejleszthetjük. Mit kell tehát, elvtársaim, a jelen időben időszerű politikai munkánk tartalmának tekinteni, hogyan kell hozzáfognunk aktívan a helyzet megoldásához pártunk minden szakaszán? Nem azonosítom magam azokkal, akik azt a nézetet vallják, hogy semmit sem tehetünk. Meg vagyok győződve róla, hogy ellenkezőleg, egyesülnünk kell és figyelmünket valamennyi társadal ml alapvető feladat átgondolt megvalósítására kell összpontosítanunk. Le kell küzdenünk a tanácstalanságot és a passzivitást. Pártunknak továbbra is súlyt kell helyeznie a feladatok pozitív megoldására egész társadalmunkban, minden szervezetben. Konkrét feladatokkal állunk elő, miután azokat a pártszervekben megtárgyaltuk. Aktív, pozitív politikánk az alap Időszerű társadalmi problémáink megoldásában, amely politika kifejezi népünk érdekeit és szükségleteit. Abban az okmányban, amelyei a Központi Bizottság plénumának készítünk elő, társadalmi tevékenységünk minden szakaszán ki akarjuk jelölni a legközelebbi konkrét feladatokat. A párt további eljárásának értelme a szocializmus megszilárdítása országunkban, a politikai rendszer stabilitásának megerősítése számos további intézkedéssel és olyan Intézkedések következetes teljesítésével, amelyeket már elfogadtunk, hogy kizárjunk bármilyen szociallstaellenes tevékenységet. Elsősorban ez a párt vezető szerepének elmélyítése és megszilárdítása társadalmunkban. Tanulságot merítve a tamsztalatokból és a hibákból, fokozott mértékben törődünk majd a problémák alaposabb megismerésével, valamint jelenlegi feladataink pontosabb, világosabb és érthetőbb megjelölésével. A párt vezető szerepe megszilárdításának feltétele elsősorban a párt eszmei és szervezeti egysége, szervezési munkájának színvonala és hatékonysága. Éppen most, amikor a párt bonyolult próbát áll ki, szükséges, hogy megszilárduljanak a párt belső életének lenini normái, a demokratikus centralizmus elvei a Központi Bizottság, a kerületi bizottságok, a járási bizottságok és az alapszervezetek munkájában. Minden párttagot és funkcionáriust elsősorban aszerint ítélünk meg, hogyan harcolja ki aktívan a fontos párthatározatok teljesítését. A szélsőségek és az ingadozás áthidalásának, a párt megszilárdításának érdekében Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumában a marxizmus—leninizmus szellemében kidolgozzuk a párt céltudatos szervező és ideológiai munkájának megjavítására szolgáló intézkedéseket. A pártnak a további fejlődés elvi kérdéseiben tanúsított állásfoglalása, a párt internacionális politikájának, s a szocialista országok iránti elvtársi kapcsolatoknak hangsúlyozása, a január utáni fejlődés szocialistaellenes kísérő jelenségeinek nyílt bírálata és a január utáni politika pozitív elveinek védelme nyilván az elkerülhetetlen differenciálisához, azon személyek többségének meggyőzéséhez és elnyeréséhez vezet, akik egyelőre várnak, másrészt azon erők elszigeteléséhez vezet, amelyek nem akarják következetesen teljesíteni a párt elfogadott politikáját. Ezzel kapcsolatban rendkívül nyomatékosan szeretnénk fordulni mindazokhoz, akik a sajtóban, a rádióban és a televízióban, a tömegtájékoztató eszközökben dolgoznak, hogy fokozott figyelmet szenteljenek az ilyen törekvéseknek, dolgozóink alapvető érdekei kifejezésének és a párt által kitűzött feladatok teljesítésének. Szükséges, hogy tömegtájékoztató eszközeink valóban következetesen a szocialista fejlődés szolgálatában álljanak, hogy együtt hassanak a tanácstalanság, a passzív védekezés áthidalásakor, hogy együtt hassanak népünk pozitív gondolkodására és tetteire, hogy ebben az időszakban következetesen magukévá teigyék Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága augusztusi plénumának és a kormány nyilatkozatának határozatait, s .hogy ne adjanak helyet semmiféle szocialistaollenes és szovjetellenes megnyilvánulásoknak. Az e léren működő minden dolgozó nagy felelősséget visel a párt és a nép előtt. Bevezettük a cenzúrát, amelyet az állam arra használ fel, hogy megtartsák politikájának alapvető elveit. Ez azonban nem mentesíti a kiadókat és a szerkesztőségeket a folyóiratok tartalmáért való felelősség alól. Ez azonban az éremnek csupán egyik oldala. Súlyt kell helyeznünk a másik oldalra is, és a tömegtájékoztató eszközök dolgozóival biztosítanunk kell. hogy ezek következetesebben fejezzék ki, fejlesszék és elmélyítsék, mit tehetnek és mit kell tenniük. Senkit sem fogunk arra kényszeríteni, hogy saját akarata ellen Írjon. Követelnünk kell azonban, hogy a tömegtájékoztató eszközök kizárólag szocialista szellemben hassanak. A ránk váró feladatok másik, nagyon időszerű csoportja a szocialista országokkal és népével való internacionális politikai és sokoldalú szövetségünk fokozatos felújítása. Politikai tevékenységem folyamán könnyen beszélhettem Internacionális szövetségeinkről és kötelességeinkről, mert az együttműködés, az egységes fellépés, a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás elvei valóban nem csupán pártunk, hanem népünk nagy többségének sajátossága is volt. Tagadhatatlan tény, hogy az augusztusi események a nép tudatában megrendítették ezeket az értékeket. Azonban mint kommunisták, internacionalisták nem járhatnnk el másképpen. Nyilvánvaló, hogy a párt és a kormány Ilyen eljárását az anarchista irányzatú személyek kapitulációnak és kollaboráclónak tekintik majd, azonban milyen más lehetőséget nyújthatnak ezek a ..harcosok"? Vajon tel kell-e hagynunk munkánkkal, hogy azt bárki és bármiképpen végezze? Megfontoltságra, bölcsességre és meggondolt fellépésre van szükség. Kölcsönös kapcsolataink fejlesztésének platformja a bratislaval deklaráció, valamint a résztvevő pártok közös dokumentuma. A semlegesség jelszava, amint ezt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi plénumán hangsúlyoztuk, teljesen elfogadhatatlan, s a kapitalizmus és a szocializmus kösötti kettévált világban a mai osztálykapcsolatokra való tekintettel teljesen alaptalan. Bár a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot részben kereskedelmi érdekek kötik a nyugati piacokhoz, és e kereskedelmi kapcsolatokat folytatja, köztársaságnnk további tejlődésére döntő a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló gazdasági együttműködés előnye. Mindezek a szempontok megkövetelik kölcsönös kapcsolataink javítását. Tudóin, ezt a normalizálást az is akadályozza, hogy egyes országokban olyan publicisták akadtak, akik kevés jót Írtak rólunk, nem adták népük értésére törekvéseinket, ellenkezőleg, egyesek még arra is éreztek hivatottságot, hogy irányítsák államunkat, tanácsoljanak nekünk, hogyan kell élnünk, hogyan határozzuk meg, mi a jó és nti a rossz. Tudok számos publicistánk arra irányuló törekvéséről, hogy polemizáljanak, tiltakozzanak, cáfolják a helytelenségeket stb. Nem vezetne ez azonban semmi jóra, bár egyes dolgokat meg kellett cáfolni. Szilárdan hiszem, hogy konszolidáló hatást érnek el tárgyalásaink pozitív eredményei a szov|et haderők egy része jelenlegi tartózkodási helyének kijelölésé rfil, valamint e katonaság döntft részének távozásáról területünkről a moszkvai augusztusi tárgyalásokról szóló közlemény tartalmával összhangban. Leveleket kapunk, amelyek szerint az egész katonaságnak egy szerre kellene távoznia, mások pedig a katonai egységek egy részének a területünkön való ideiglenes elhelyezéséről szóló közlemény elolvasása után kapitulációról beszélnek. Nincs azonban a megoldásnak más lehetősége, mint az, amelyet magában foglal az augusztusi közlemény, hogy azok a katonai egységek, amelyek ideiglenesen köztársaságunk területére léptek, nem avatkoznak be belügyeinkbe, és hogy a helyzet normalizálásával összhangban e katonai egységek eltávoznak. Elvtársak, legközelebbi felada taink harmadik fontos csoportját dolgozóink lét- és munkaproblémái pozitív megoldásának feladatai alkotják. E feladatok megoldása a politikai viszonyok stabilizálásától függ idehaza es a nemzetközi kapcsolatokban. A mi politikánknak továbbra is a nép, a munkások, a parasztok, az értelmiség széles körű tömegei politikájának kell lennie, elsősorban az ő érdekeiket kell kifejeznie. Teljes megvalósításra várnak a következő feladatok: gazdasági életünk fellendítése, a műveltség, a kultúra fokozása, amit akcióprogramunkban tűztünk ki, s amely feladatok teljesítésére mozgósítani kell minden társadalmi erőt. Dolgozóink alapvető érdeke' megkövetelik, hogy az egész Pj^g^k ban, Központi Bizottságával és ^^^ kárságával kezdve, a párt keríT^ leti és járási szerveiben, az állami és a gazdasági apparátus munkájában fokozott figyelmet szenteljünk a gazdasági problémáknak, amelyeket számos esetben elhanyagoltunk, jóllehet a gazdasági eredményektől függ politikánk sikere. Tudatosítanunk kell, bogy csupán saját munkánk eredményeiből élhetünk. Ebben az értelemben ma elsősorban gyakorlati tettekre van szükség. Egyöntetűen hangsúlyoznunk kell: ma arról van szó, hogy például a lehető legsürgősebben további konkrét lépéseket tegyünk a XIII. pártkongresszusnak a népgazdaság tervezése és gazdasági irányítása tökéletesítéséről szóló határozata teljesítésére, az irányítás új rendszere gazdasági eszközeinek hatékonyabb érvényesítésére, olyan Intézkedések loganatosítására, amelyek gazdasági életünk strukturális átaiakitásáboz szükségesek. Konkrét lépéseket kell tennünk vállalataink helyzetének megvilágítására, a dolgozóknak az irányításban való tokozott részvételére. . Nem kevésbé fontosak azok * feladatok, amelyeket a negyedik csoportban lehet összefoglalni, s amelyek állami és politikai rend szerünk fejlesztésére és megszilárdítására vonatkoznak. Megvalósítjuk országunk (üde ralizációját, ami a január utáni politika egyik kulcspontja. Ezzel megszilárdítjuk államiságunk alapjait, nemzeteink egyenjogú kapcsolatait, nemzetiségeink szamára új helyietet hozunk léire nemzeti fejlődésük és aktivabb közös együttműködésünk érdeké ben a közös hazában. A párt átszervezéséi a föderatív rendezés feltételének megfelelően a Központi Bizottság elnöksége ideiglenesen — az új alapszabályzat elfogadásáig — a Csnhés morvaországi kerületek pártmunkájának Irányításával megbízandó bizoltság megalakításával akarja megoldani a Központi Bizottságának plenáris ülésén. A politikai munkát úgy akarjuk fejleszteni, hogy megőrizzük eddigi politikánk valamennyi pozitív elvét, mint amilyen a párt kapcsolata a néppel, a dolgozók részvétele a párt politikájának kialakításában és megvalósításában. Azért múlhatatlanul szükséges olyan káderpolitikát megvalósíta ni, hogy a funkciókat a párt, a szocializmus és az internacionalizmus ügyéhez teljesen hü sze mélyek töltsék be. olyanok, akik szilárdan állnak a marxizmus— leninizmus pozícióin, akik szakképzettség tekintetében és politikailag felkészültek a feladatok teljesítésére. Olyan személyeknek kell lenniük, akik világos szocialista irányzatúak ebben a nem könnyű időszakban, és aktivan dolgozhatnak a nép között, s akik Iránt a nép bizalommal viseltetik. Ezért nagy gondol kell fordítani a káderpolitikára. Tudom, szívesebben hallanának tőlem más, derűlátó szavakat. Az elmondottak között sok éles és népszerűtlen kijelentés hangzott el. Ha nem akarunk kabinetpnli tikát folytatni, ezekkel a szavakkal kell önök elé lépnünk. E sza vakat teljes megfontoltsággal mondom, amilyennel a Központi Bizottság elnöksége viszonyul as új realitáshoz.