Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-10 / 280. szám, csütörtök

SZÜLÖK, NEVE LÖK FÓR U M A A z idő nemcsak pénz Néhány nappal ezelőtt nyolc állam szociológusai tanácskoztak Prágában arról, milyen intézkedésekkel biztosítható a szabad idő gazdaságos kihasználása. A probléma megoldása nemcsak a gyermekek és idősebb emberek érdekében sürgős, akik unalmukban gyakran azt sem tudják, mit csináljanak, hanem a produktív korban levő dolgozóknak is nagy segítséget jelent, akik többnyire így panaszkodnak:, „Szabad idő? Annyi a dolgom, hogy azt sem tudom, mi az. Ha negyvennyolc órája volna a napnak, akkor sem telne pihenésre." A szabad idővel egyelőre mindnyájan hadilábon állunk. Igaz ugyan, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével talán némileg enyhül a helyzet, ám kérdés, kinek milyen mértékben sikerül majd ezeket a szabad órákat úgy kihasználni, hogy kedvteléseire és pihenésre is jusson. Égető probléma ez szerte a világon, s nagy fejtörést okoz a szociológusoknak. Ez tette indokolttá a „szabad idő megfelelő kihasználását kutató — Prágában székelő — európai központ" létesítését, amely a mér említett tanácskozást megszervezte. Dr. Bedíich Weiner igazgató, az alábbiakban tájékoztatja olvasóinkat a nemzetközi szervezetről és feladatairól. • Mi az Európai Központ küldetése? — Küldetése nem újkeletü. Az UNESCO közreműködésével a szabad idővel kapcsolatos problémákról először 1965-ben tartottunk nemzetközi értekezletet. Már akkor volt szó a megbízható dokumentációs anyag összesítéséről és elméleti írásokat tartalmazó tájékoztató közlöny megjelentetéséről, valószínűleg francia, angol és orosz nyelven. Ezeket a célkitűzéseket akarjuk most megvalósítani. • Még milyen gyakorlati feladatok teljesítését vállalták? — Megfigyeléseink a szabad Idő • célszerű kihasználására összpoi'osulnak az egyes államaltban. Figyelemmel kísérjük jelentőségét és hatását életkörülményeinkre. Az így szerzett tapasztalatok alapján kidolgozott észrevételeket és indítványokat felajánljuk majd a központi szerveknek és tudományos intézeteknek, hogy merítsenek belőlük munkájukhoz... Csehszlovákia tudósai megbecsülésnek és elismerésnek örvendenek. Ezt igazolja az is, hogy az Európai Központ székhelyéül éppen fővárosunkat szemelte kl az UNESCO. • Milyen problémákról tárgyaltak a napokban a francia, angol, finn, nyugatnémet, svájci, jugoszláv, magyar és csehszlovák szociológusok? — Elsősorban a módszertani kérdésekkel kell tisztában lennünk. Legfőbb problémánk a szabad idővel kapcsolatos kutatások módszerének kidolgozása. Erről előző, szűkebb körű tanácskozásaink alkalmával, pl. ez év májusában is tárgyaltunk már. Igaz, hogy akkori napirendünkön főleg a szabad idő elméletének a kérdései szerepeltek. Együttműködésünk módjáról, a kutatási módszerekről és a munkamegosztás lehetőségeiről a napokban állapodtunk meg. • Miben különböznek a nyugati államok problémái a szocialista államokétól? — Más-más társadalmi rendszerben eltérőek a problémák, aszerint, hogy az illető állam mennyire fejlett gazdaságilag, és milyen a kulturális színvonala. Az életszínvonal ugyanis feltétlenül hatással van nrra, hogyan gazdálkodnak szabad Idejükkel a polgárok. Bennünket, minthogy egyelőre leginkább a módszertani kutatásokkal foglalkozunk, főleg az észrevételek és tények megállapításának a módja érdekel. Szeretnénk például megtudni, hogy hol mivel foglalkoznak naponta különböző rétegekhez tartozó dolgozók. A kapott adatokból — „a nap fényképének" nevezzük az így szerzett tájékoztatásokat — nem nehéz leszűrni a szabad időre vonatkozó tudnivalókat. • Milyen gyakran várható a szociológusok nemzetközi tapasztalatcseréje? — Az elemzések és a szakosított problémák felmérése gyakoribb összejöveteleket igényel. A szimpóziumokból előreláthatólag évente egy is elegendőnek bizonyul. • Milyen problémákkal kell megbírkózniok a külföldi szociológusoknak? Erre a kérdésre elsőnek a TANACSKOZTAK A SZABAD IDŐT KUTATÓ TUDÓSOK • AZ „EURÓPAI KÖZPONT" PRAGABAN SZÉKEL • KÉSZÜL A „NAP FÉNYKÉPE Q NYILATKOZNAK A KÜLFÖLDIEK 0 FRANCIAORSZÁGBAN NEM SZERVEZIK A SZABAD IDŐT # A FINNEK NEM ISMERIK AZ UNALMAT - A HÉT VÉGÉT A VIDÉKI NYARALÓBAN TÖLTIK párizsi Claire Guinchat válaszol: — Franciaországban a legnagyobb probléma az, hogy nem szervezik a szabad időt. Az iskolákban a tanítás szombat délután sem szünetel, noha a szülők nagyobbára nem dolgoznak — kivéve a kereskedőket, akik szombatonként is nyitva tartanak és persze a tanítókat — s így nem tölthetik szabad idejüket a gyermekeikkel. A további probléma, hogy a legtöbben nem ismerik a nyaralás örömeit. Ennek az oka részben a pénzkérdés és az, hogy az üzemi szabadságok ideje majdnem mindenütt augusztusra esik, amikor a fürdőhelyeken és az üdülőkben minden hely foglalt. Ezért töltik szabad idejüket a legtöbben télen-nyáron a tv és a rádió mellett. — Változatosabb és örömtelibb a finnek élete — mondja Paivi Elovainio szociológus. — Nincs időnk az unatkozásra. Helsinkiben és másutt is gombamódra nőnek ki a földből a pompás, új lakótelepek. Emellett majdnem mindenkinek van vikendháza ls. Természetes, hogy a hét végét mindenki a vidéki nyaralójában igyekszik eltölteni. A gépkocsi-tulajdonosoknak ez persze nem is okoz nehézséget, csak azoknak, akik a tömegközlekedési eszközökre vannak utalva. Főleg a rossz közlekedés miatt nincs módunkban kihasználni megfelelően a rendelkezésünkre álló szabad időnket. ' • • • Mindenütt mások a problémák, még ha hasonlóak is. Megoldásuk azonban nem reménytelen. A szociológusok feladata, hogy az emberek jobb beosztással, könnyebben és elégedettebben éljenek. Hogy mindenre teljék idejükből: a szórakozásra és pihenésre éppúgy, mint a művelődésre. Ez életszínvonalunk emelkedésének egyik feltétele. És ez a célja a szociológusok tanácskozásainak, nemzetközi együttműködésének. KARDOS MÁRTA Csomor Gézával a vásárvámosi szövetkezet elnökével a bratislavaí Kultúra és Pihenés Parkjában találkoztam, amikor a gyümölcs és zöldségkiállításon a díjakat osztották ki. Beszélgettünk az idei nehézségeikről, sikereikről, természetesein azonban a legtöbb szó a gyümölcskertészetük kiváló eredményeiről e-sett, amiért Idehívták az elnököt, Ozsvald Frigyes üzemgazdásszal együtt. Gyönyörű gyümölcseiket nagyon megcsodáltuk a kiállításon, és cseppet sem lepődtünk meg, amikor az elnöknek is ki kellett állni a sorba, hogy átvegye a díjakat. Nem kevesebb, mint négy aranyéremmel tért vissza az asztalhoz. Később pedig még egy kristályvázát is kapott. Csillogtak az aranyérmek és csillogott a két ember szeme ls. Végre itt az elismerés, a sokéves fáradságos munkáért. Mert amíg ilyen szép gyümölcsöt adtak a fák, sok gonddal-bajjal kellett megküzdeniük. De most itt az elégtétel. Aranyérem a Jonathán almáért, az Ontarlonért, a Starkingéri, és a vásárvámosiak kedvencéért a Sárga Delíciousért. Ezt szeretik a legjobban, mert aránylag kevesebb gondozással sokat terem, tehát nem kényes. A Jonathánra viszont nagyou kell vigyázni, mert a lisztharmat is megtámadja. Beszélgetés közben szó esik arról is, hogyan sikerült megmenteni a termést, mert idén bizony országszerte sok a férges, rothadásra hajlamos gyümölcs. Az elnök egy kicsit elgondolkozott, aztán röviden csak ennyit mondott. — Figyelni kell a fákat, hogy mikor, milyen kártevő támadja meg. Az idén tizenhétszer permeteztünk. Ez a titok nyitja. Amikor szükség volt rá, mindig permeteztek. Elpusztították a molylepkéket is, amelyek a legtöbb kárt okozzák a gyümölcsösben. Az évi fáradságos munka után most 15 vagon almát tartósíthatnak saját hűtőNégy aranyérem Vásárvámoson helyiségükben. Igaz, első pillanatra úgy tűnik, mintha kissé nagyra szabták volna, mert a befogadóképessége 140 vagon. Azonban ők előre látnak, összesen 116 hektár gyümölcsösük van, úgy gondolják, hogy ezen a területen 1970-ben már 200—250 vagon gyümölcsöt takaríthatnak be. Ez pedig óriási mennyiség, tehát szükséges a mélyhűtéses tárolócsarnok. Nagy gyümölcsös, nagy tervek. A tárolást már megoldották, azonban másra is gondolnak, mégpedig arra, hogy gyümölcsük egy részéből szörpöt készítenek. De gondoltak már szeszfőzésre is. Idő közben meglátják, szükség lesz-e rá. Persze az értékesítéstől ls sok függ. Nem mindegy, hogy a gyümölcsöt milyen áron adják el. Előfordul, hogy ugyanabban az időben a cseh országrészekben kétszeres árat kapnak az almáért. Ezért tervbe vették, hogy vásárolnak egy Camion-szállítókocsit és ezzel könnyen eljuttahatják a gyümölcsöt a cseh országrészekbe, esetleg külföldre is. Mert a kivitelt ls tervbe vették. Ha ez mind megvalósul, akkor a gyümölcs igazán jövedelmező lesz és emellett elengendő munkát ad a szövetkezet dolgozóinak, valamint lényegesen emeli majd a bevételt is. Igaz, most sem állnak rosszul, hisz az 1646 hektáros szövetkezetben már 22 millió koronás bevételt érnek el. A vásárvámoslak gyümölcskertészete tehát szépen fejlődik, és a jövőben még több örömet szerez majd a szövetkezetnek és a fogyasztóknak is. Az elnök elmondotta, hogy gyümölcsösük meleg éghajlatú területen fekszik és így a legjobb zamatú gyümölccsel láthatják el a piacot. Szerényen megjegyezte;, hogy olyan gyümölcsöt akarnak szállítani a fogyasztóknak, amilyet a kiállításon láttak. BALLA JÚZSEF A tanuló önállóságának fejlesztése A SZÜLŐNEK £S A PEDAGÓGUSNAK tudatában kell lennie annak, hogy a nevelés célja a gyermek előkészítése az életre. Ha ennek a feladatnak eleget akarunk tenni, a gyermeket mindenekelőtt önállóságra kell nevelnünk. Az önállóságra nevelés célja: önállóság a gondolkodásban és a cselekvésben. A gyermek természeténél fogva önállóságra törekszik. Hogy ez a törekvés pozitív vagy negatív irányban fejlődik-e, függ az iskolai és a családi neveléstől. Az iskolai és a családi nevelés egyaránt döntő befolyással lehet az önállóság pozitív irányú fejlődésére. Ha az önállóságra nevelés helytelen formában valósul meg, a tanuló személyisége formálódásában torzulást okozhat. A tanuló alapvető tevékenysége a tanulás. Nyilvánvaló tehát, hogy az önállóságra való nevelésnek főképpen erre kell Irányulnia. Minél nagyobb az önállóság az ismeretszerzésben, annál mélyebbek és tartósabbak az ismeretek. Ezért e téren fontos szerep hárul a pedagógusra. Célunk elérése érdekében lényeges tudnunk, mit is értünk tulajdonképpen önállóságon? A tanuló intenzív tevékenységet fejthet ki külső indítékra is: pl. a szégyenérzet, a rossz érdemjegy miatt, a büntetéstől való tételemért, illetve a jóért kijáró dicséret kellemes érzéséért, esetleg jutalomért, ajándékért. A tanulmányi előmenetel, illetve eredmény szempontjából hasznosnak minősíthető az ilyen tevékenység, bár ezt mégsem nevezhetjük teljes öntevékenységnek. öntevékenységről csak akkor beszélhetünk, ha az előbb felsoroltakhoz belső indíték is járul, pl. a tantárgy iránti érdeklődés, kötelességtudat, önbecsülés stb. A szorgalom sokkal értékesebb, ha belső indíték eredménye, mert bizonyítja, hogy a gyermek szépnek, érdekesnek és hasznosnak tartja mindazt, amit csinál, önállóságról csak akkor beszélhetünk, ha a tanuló a pedagógus állandó nógatása és közvetlen irányítása nélkül is aktívan dolgozik, vagyis, ha a gyakorlatban alkalmazni tudja az eddig tanultakat anélkül, hogy mindent tálcán raknának eléje. Az önállóságnál nagy szerepet játszik az is, hogy a tanuló hogyan tud következtetni, összehasonlítani és párhuzamot vonni bizonyos dolgok között. A tanító kötelessége, hogy állandóan fejlessze a tanulók aktivitását, s ebbe a folyamatba bekapcsolja a szülői házat is. A TANULÓNAK, ahhoz, hogy önállósága kibontakozzon pedagógiai vezetésre van szüksége. Ha azonban a pedagógus a tanulót „dróton rángatja" és bizalmatlanul fogadja megnyilvánulásait, eleve kizárja az önállóság kialakulását. Rossz hatású a nagyfokú közömbösség is, az „ahogy esik úgy puffan, majd csak lesz valahogy" módszer. Az ilyen tanító bár nem gátolja a gyermek önállóságának fejlődését, de nem is tesz az érdekében semmit. Ily módon a tanulók is közömbössé válnak. A gyermeket az isme retszerzés útján úgy kell vezetni, hogy az ne fékező, de fokozó hatású legyen. A pedagógiai vezetésnek kőt típusát különböztetjük meg: a direkt és az indirekt módszert. A közvetlen és a közvetett módszer közti alapvető különbség az, hogy a direkt vezetésnél a pedagógus nemcsak megszervezi az osztály munkáját, de az irányításban lépésről lépésre együtt halad a tanulókkal. Az indirekt vezetésnél csak impulzusokat ad a tanulóknak, pl. a feladat megjelölése, a megoldás rövid, velős magyarázata. Ez által a tanulók önállóan, egyénileg dolgozhatnak. Az ilyen irányításnak nagy szerepe van különösen az alsó tagozaton. Kétségtelen, hogy a direkt Irányítás sem zárja ki teljesen a tanulók linállő munkáját, de az Indirekt irányítás nagyobb teret biztosít az önállóság érvényesülésének. Az Iskolai gyakorlatunk fogyatékossága, hogy csak igen ritkán élünk az indirekt irányítás lehetőségével, Illetve eszközeivel. Ezt egyesek azzal magyarázzák, hogy az indirekt irányítás nehéz feladat elé állítja a gyermeket. Ezt az érvet nem fogadhatjuk el, mert éppen az állandó irányítás fosztja meg a gyermeket az önálló gondolkodástól és tevékenységtől. Az indirekt irányítással elérjük azt, hogy a tanuló necsak nézzen, de lásson is és adott esetben a megszerzett ismereteket alkalmazni tudja. A másik ellenvetés, hogy az indirekt irányításnál nincs kapcsolat a tanulók és a pedagógus között. Vitathatatlan, hogy a közvetlen kapcsolatnak nagy jelentősége van, ezt azonban nem úgy kell értelmezni, hogy az óra első percétől az utolsóig „kézen fogva" vezetjük a gyermeket. Ha mindig csak a direkt irányítást alkalmazzuk, akkor ugyan várhatjuk az önállóság kibontakozását, hiszen a tanulónak nincs alkalma megbirkózni a feladattal, s nem juthat el önállóan a célhoz. LOGIKUS, hogy először a közvetlen irányítást kell választani, de az első perctől kezdve ennek keretében a közvetett irányítást is érvényesíteni kell, úgy, hogy egyre jobban áttérjünk erre a módszerre. A tanuló önállóságának növekedése nem Jelenti a tanító vezető szerepének csökkenését. Az indirekt vezetés előkészítése sokkal több munkát, jobb módszereket igényel. A vezetés az irányítás tehát nem más, mint a pedagógus és a tanulók közös kapcsolatán alapuló együttes tevékenység. A pedagógus munkája nem szorítkozhat mindössze az anyag közlésére és annak számonkérésére. Nem szorítkozhat csak a tantervben előírt tananyag „leadására", de figyelembe kell vennie a tanulók felfogóképességét, meg kell győződnie arról, hogy értik-e. az anyagot. A pedagógusnak mindig a többséghez kell alkalmazkodnia. Az eredményt nem mérheti fel néhány jobb tanuló ismeretei alapján. Célunkat csak akkor érhetjük el, ha aktivizálunk minden tanulót és nem az átlagon felüli képességekkel rendelkező gyermekek tudását állítjuk mércének, mellőze a többséget. Iskolarendszerünk nagy hibája az ls, hogy nem tanltja meg a tanulókkal a dolgok „miértjét". Kifogásolható az az állítás, hogy ez nem fontos. Hogyan érti meg a gyermek a különféle jelenségeket, ha nem tudja, mi miért, illetve hogyan alakul. A tanulásnál így sosem ismerheti fel az ok és az okozat közötti öszszefüggést. így nem győződhetünk meg arról, érti-e azt amit mond, vagy csak beszajkózta az anyagot. A tanuló önállóságának fejlődését segítik elő a modern audiovizuális eszközök is, de ezek alkalmazását sem szabad túlzásba vinni, mert az agyonszemléltett óra elveszítheti célját. Csak új tananyagot szabad szemléltetni, nem helyes, ha a begyakorlásnál és számonkérésnél is ott van a segédeszköz, mert ez elvonja a tanulót az önálló gondolkodástól. A TANULÓ ÖNÁLLÓ MUNKÁJÁNAK Irányítása közben a pedagógus egyik fő feladata a tevékenység rendszeres értékelése, mert az igazságos értékelés és elismerés befolyásolja az akaraterőt ez pedig hatással van az önállóság növelésére. Ez a folyamat láncsor, melynek ugyan minden szeme más, de ezek oly szorosan kapcsolódnak egymásba, hogy egy szem kiesése megbonthatja a kerek egészet. BÖSZÖRMÉNYI ILONA Komárom • A Gőlem-monda új filmváltozatának forgatását készítik elő Csehszlovákiában. A filmet a középkori Prága korhű ábrázolására törekedve fogják elkészíteni. Tanácsadóul dr. Rudolf Iltls tudóst kérték fel.