Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-09 / 279. szám, szerda

A Jablone* nemzeti vállalat hatal­mas új épülete előtt, ugyancsak fák közé ágyaľva, hatalmas tő fekszik. Ma szürke a vize, mert szemereg az eső, s csftk egy asszony ül a partján. Távolabbról rövid haJ4­val, horgászbottal a kezében férfinak nézhetném. Ügy találtam rá a tó eyyik védett ré­szén. Nem szóltam hozzá, tudom, hogy a halászok, horgászok nem szeretik, ha zavarják őket. Hordozható, háromlábú bőrszéken ült. A vadászok használnak ilyet, ha lesbe mennek. Ennek a tó­nak nincsen deszkapallója, úgylátszik Jablonecen nem halásznak. Megálltam az asszony mellett, aki felnézett rám. Először kutatón kapaszkodott tekintete a szemembe. Amikor másodszor nézett rám, a cipőmnél kezdte, s egészen las­san, fokozatosan káderezett. Elidőzött Ďeziist ékszerem börtönrácsozatán és a rácsozaton kikandikáló és elkínzott ra­bom fején, amelyet a nyakamban vise­lek. Ottragadt a tekintete. Ezúttal nem futott tovább a szeme, de észrevettem, hogy a szemüvege alatt az emberi fé­nyek egyik ismert, bár nagyon halvány sugara villant. Éreztem, hogy felszip­pantott, mint ahogy a hegyek levegő­jét szoktuk, vagy a dohány szagát, a ci­garetta füstjét... — Hm ... — kezdte. — Érdekes ... Én nem tudtam, hogy neki mi az ér­dekes, de nekem ő érdekesnek tünt, annyi bizonyos. Kitartóan álltam hát egy helyben. — Ez nein jabloneci bizsu, ahogy lá­tom — szólal meg újból. — A szépanyámtól örököltem — fe­leltem. — Mindjárt gondoltam. De azért szép a miénk is — mondja. A művé­szek fantáziája is belé van faragva, s nemcsak bizsut készítünk, komoly ék­szereket is. — A Jablonexben dolgozik? — kér­dezem. — Nem a Jablonexben, de a Jablonex­nek. Húsz éve fűzöm a gyöngyeit Nemcsak én. Legalább háromezren csi­náljuk üzemen kívül. Mert kell a pénz botra, zsinegre, kukoricára — beszél a szenvedély partnernőmből. — Mit szeret jobban, gyöngyöt fűz­ni, vagy horgászni? — A horgászat szenvedélyem. A gyöngyfűzés a kenyerem. Mindenesetre annyira a véremben van már a gyöngy­fűzés is, hogy ha hozzáfogok, ugyan­csak szenvedéllyel csinálom azt is. Sok fiatalasszony nyafog, hogy a gyöngyfű­zésből nem lehet megélni. Nézze, már ha csak azt a könnyítő körülményt is vesszük, hogy otthon dolgozunk, és nem kell naponta elrohannunk a gyár­ba, sok időmegtakarítást jelent. Igazán, sokan közülük a gyerekek körül pisz­mognak, s azt ls kell számítani. Az én esetemben gyermekek ugyan nincsenek, de, itt vannak a halaim. Hal, gyerek, egyre megy, idő kell hozzá. Sőt.j. Én hetenként csak négy napon át vagyok gyöngyfűző. Igaz, akkor teljes gőzzel dolgozom. Reggeltől estig, néha éjfé­lig is, mikor hogyan jön ki a lépés. Az elkészítendő gyöngynyakék fazon­jától függ. Előre készítem a heti ter­vet. Négy nap alatt meg kell csinál­nom azt a munkát, amit mások hat nap alatt végeznek el. Mert hlv a víz. Ordító hangja van. Hozzánőttem mint anyjához a gyerek. Hallott Mácha ta­váról? Észak-Csehország Balatonja ... — Mióta horgászik, s hogyan jutott eszébe? nevében. Mindez benne volt 6 magá­ban is. Olyan keveset beszélt, öt hét múlva eladtam az üzletem, elmentünk a városházára és megesküdtünk. Aztán uccu neki, vesd el magad, elhozott ide Csehországba Doxy mellé, kis szülői házába, amely tele volt könyvvel, a kiskert virággal, ö nem tudott magya­rul, én nem tudtam csehül. De megértettük egymást. Szereztem egy cseh szótárt és faltam a szavakat. Nyelvtant nem tudtam szerezni, de ASSZONY M O Y Z E S ILONA: A PARTON — Harmincöt éve vagyok horgász. S hogyan jutott eszembe? Hát elsősorban is hiszek abban, hogy ez bennem volt, velem született. Hogy hajlamaimat örö­költem, csak harmincéves koromban tudtam meg. A nagyatyám szenvedé­lyes horgász volt. Persze nem ez a tu­dat adott horgászbotot a kezembe. Ak­kor már öt éve jártam ki a vízhez, s elárulhatom, hogy a szerelem vitt ki 25 éves koromban először, özvegyasszony voltam. A férjem egy kalaposüzletet hagyott rám. Rosszul ment az üzlet, mert akkoriban valahogy nem kalapot vásároltak az emberek, inkább kenye­ret vettek. Még az első világháborút sínylették. Egy szerdai napon egy ide­gen férfi állított be hozzám. Magas volt, a szakálla fekete, a szeme is. Olyan volt mint egy föníciai herceg. Ogy álltam ott, mintha gyökeret eresz­tett volna a lábam, ö meg csak mond­ta, hogy adjak neki kalapot. Persze nem értettem a nyelvén. Lerajzolta, hogy milyen kalapra lenne szüksége. De kalapot nem vett az sem, mert a szeme rajtam akadt meg, mint nekem rajta. Másnap szombat volt, meghívott horgászni. Ott hagytam csapot-papot, üzletet és mentem. Balatonfüreden üdültünk egy hétig a nagynénjénél. Többet el sem engedtek. Ű magánszó­rakozásból rákász volt, én felcsaptam horgásznak. Egy hónap múlva el sem tudtam képzelni az életemet víz nél­kül. No meg Tichomír nélkül sem, mert úgy hívták az ifjút. Ajjaj, de szép volt... Nézze, már csak a neve ls.. Ticho és mír... ez a kettő va­lahogy úgy összeillett. Mert a víz fö­lött ls ez a csend és a békesség, ami a csakhamar törvényszerűen összeálltak bennem a szavak ós a mondatok, mint a napjaink, amelyek a szerelem érthe­tetlen és csodálatos világában pereg­tek. Egy esztendő múlva el tudtam ol­vasni Érben meséit. Akkor kaptam tő­le ezt a gyűrűt. Hálából. Sokra becsül­te igyekezetemet. 0 magába mélyedő filozofikus lélek volt, a könyveinek élt, a vízen és a hivatásán kívül. Pén­teken délután felszedtük a sátorfánkat és elmentünk rákászni, horgászni. Doxy­ban volt egy ici-plci boltunk. Régi­ségeket árultunk benne. Sokszor uta­zott, hogy felvásárolja a régi világ öt­vözött munkáit. Minden útjáról hozott részemre is valamit. Kis múzeum a la­kásom. Csak gyermekünk nem volt, ez volt a ml egyetlen nagy szomorúsá­gunk. — Miért nem vesz magához egy gyermeket, mondjuk egy magyar kis­lányt vagy kisfiút? — kérdem, de most már én is magyarul. Lilla asszony meg­lepetése akkora volt, ami engem is meglepett. — Maga magyar? — ugrott fel, mint a kilőtt nyíl. Horgászbotját majdhogy elnyelte a tó. — És ezt most mondja? — esett nekem. Mindjárt gondolhat­tam, a szemébe volt írva, hogy nem Idevaló. Vegye tudomásul, meghívom. Olyan rumos feketét főzök magának, amilyet senki nem főzött a republiká­ban. És tegnap fogtam egy hatalmas pontyot. Kirántom. Megnézi maj'h az ókori vázáimat. Megmutatom Mácha ta­vát. Ismeri a történetét? Búzakék hul­lámai vannak. Elmegyünk evezni. Tud úszni? Igaz, most hideg van. Éjszaka meg maga fog nekem mesélni. Min­dent elmond magáról, kicsoda, honnan, jött, mit csinál.. Mesél a hazai föld­ről. Mindegy, hogy itteni-e vagy oda­át!. Itt a fák között van az autóm, öreg tragacs. De Jól szolgál. Idefelé kaptam egy kisebbfajta defektet. Eső­ben kellett, reparálnom. — Hát ön az autóját ls meg tudja reparálni? — De még mennyire. Ilyen magá­nyos vénasszonynak mindenhez kell ér­tenie ám. Nem mentünk, mert nekem az ellen­kező irányba kellett utaznom. De kö­rüljártuk a partot egynéhányszor, azaz megtettünk néhány kilométert gyalog, a szitáló, hűvös esőben. Együtt jár a beszélgetéssel, hogy szakmai dolgokat is megtudok. Például, egy horgászt sen­ki se merjen halásznak nevezni. Sőt van húshorgász, aki amit fog eladja. Van ellenben sporthorgász — ez az igazi — aki meg sem eszi a zsák­mányt: vagy elajándékozza, vagy meg­süti, vagy megfőzi barátainak. Lilla asszony egyáltalán nem eszik halat. És ne is vitatkozzam vele — mert so­kan vitatják — ez bizony sport. Kép­zeljem, van úgy, hogy ötpercenként 40—45-ször dobja be a horgot, hogy si­kerüljön egy pontyot fogni — izom kell hozzá... Ponty, az sem mindegy ám. Ha kicsi, akkor returponty vagy re­turhal, vissza a tóba, hadd nőjjön, hadd legyen sok ezernek az apja vagy any­ja. Ha pedig legalább egy kiló vagy másfél, akkor típusponty. Vagyis: az­napi halpörkölt, vagy esti halászlé... Azt ls megtudom, hogy a horgászok közt vannak rendkívül hiú emberek, sőt Irigyek is számosan. Bevallja, ő is az, hiszen hiú fogásaira, büszke tudo­mányára. Az idén vagy huszonöt em­bert tanított meg „pecázní", és nagyon is bántja, ha a mellette horgászó na­gyobb halat kap el, mint ő. Bizony. Harmincöt éve már. Hej, rohan az idő. Ma mér sok nő hódol ennek a türel­mes sportnak. H al, víz, horog ... Micsoda bűvkör. Lilla asszonynak 18 botja van. Válogathat közülük. Lilla asz­szony nem azon töri a fejét, milyen kosztümöt, ruhát varrasson, ha­nem milyen bottal üljön ki a nádas, vagy a tó szélére. S a végén azt ls megtudom, hogy a prágai gyermekott­hon egyikében rátalált egy kisfiúra, aki szakasztott olyan, mintha Tichomírnek édes fia lenne. Az ősszel kerül majd hozzá. Egy-két kiruccanás már mögöt­tük van és Lacikának is ínyére van a horgfászás. És a sok könyv is, bárcsak nyolcéves legényke; nagyon értelmes és szeret olvasni. Már egészen jól meg­barátkoztak, a kisfiú nagyon vonzódik jövendőbeli anyukájához. Mindent ő fog örökölni egyszer. A meghitt házat, a virágos kertet, a horgászbotokat, az öreg tragacsot, a zongorát, az. idő öt­vözött vázáit és talán... talán Lilla asszony meleg álmodozó lelkét ls. KI tudja?... A BRATISLAVAI SLOVNAFT N.V. nagyobb létszámú munkaerőt alkalmaz vegyi üzemeibe, elsősorban: * szakképzett ásványolaj-vegyészeket. Fizetés: R 5-6. Továbbá alkalmaz szakmai képesítéssel nem rendelkező dolgozókat, akik a munka mellett megszerezhetik a szakképesítő bizonyítványt; * tűzoltókat, * géplakatosokat. Fizetés: R 5-7, * csőszerelőket. Fizetés: R 5-7, # * elektrotechnikusokat. Fizetés: R 5-7 ŕ * villanyszerelőket. Fizetés: R 5-8, * villanyszerelő karbantartókat. Fizetés: R 5-7, * kőműveseket. Fizetés: R 5-6, * állványozókat. Fizetés: R 5, * konyhai kisegítőket. Fizetés: R 2, * takarítónőket. Fizetés: R 2, * technológusokat a szabályozó szerkezetek javítására. Feltételek: műszaki főiskolai végzettség (elektrotechnikai tagozat), szakmai gyakorlat, fizetés: T 11 + prémium, * kereskedelmi iskolai végzettséggel rendelkező önálló adminisztratív munkaerőket, fizetés: A 7-8. Előnyös elhelyezési lehetőség a leszerelő katonák számára. Az ötven kilométernél távolabb lakó nőtlenek számára a munkásszállóban biz­tosítunk elszállásolást. Jelentkezni lehet a következő címen: Slovnaft n. v. személyzeti osztály, Bartislava, Farkas-torok (Vlčie hrdlo). OF-1082 • A Safárlkovól (Tornaija) Me­zőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága pályázatot hirdet kö­zépiskolai tanári állás betöltésére. Jelentkezhetnek azok, akik köz­gazdasági főiskolai végzettséggel rendelkeznek (tehát azok, akik a Bratislava! Közgazdasági Főisko­lán — Vysoká škola ekonomická vagy akik a Nyitrai Mezőgazda­ság! Főiskola közgazdasági tago­zatán végeztek). Belépés azonnal. Bővebb felvilágosítást az Iskola Igazgatósága ad. OF-1076 • A PROTETIKA n. v. előnyös feltételekkel alkalmaz 20 varrónőt egymCíszakos munkaidő­re. Az érdeklődők jelentkezhetnek a következő címen: Protetika n. p., osobné odd., Bratislava, Vaj­norská 2. 0 F-1083 • A Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Igazgatósága pályázatot hirdet referens — (gondnok-lj állás betöltésére az Iskolán és a diákotthonban. Feltételek: Teljes szakvégzettség és 5 éves gyakorlat. Fizetés az előírások alapján. Az érdeklődők kérvényüket legkésőbb 1968. X. 31-ig nyújtsák be az iskola igaz­gatóságához. Cím: SPTS Komár­no— Hadovcs. ÜF-1C43 • Západoslovenské konzervárne a liehovary dunaszerda helyi flze­ma azonnal felvesz 1 villanyszerelőt. Fizetés a megszabott katalóg sze­rint. ÜF-1048 • A Dél-csehországi Papírgyár Ceské Budéjovlcén új üzemében alkalmaz: — nő! munkaerőket két műszakra, i— férfi munkaerőket három mű­szakra. Lakás a munkásszállókban. Clm: JlhoCeské papírny, n. p., Ceské BudéJovice. 0F-1021 • A Dunaszerdahelyl Termény­forgalmi Vállalat azonnali belé­pésre felvesz munkásokat a du­naszerdahelyl és a nagymegyerl részleghez. J6 fizetőst feltételek Ai opalizált égök kellemes környezetet teremtenek Az opalizált égők ', ,kiyqjóqn világítanak,' de; nem vakí­tanak, Az opalizált égőket bemutat­. iók ;,,>• a szakemberek a HAZTARTASI CIKKEK VALIALAT E L E K T R O üzleteiben ohon meiiett október elsejétől négy szabad szombatot, év végén oszta­lékot biztosítunk. ÜB-1009 VEG VES • A KARA üzem felvásárolja a nyúl-, kecske-, gö­dölye-, Juh-, bárány-, hörcsög-, görény-, róka-, nyest-, bizam-, és nutriabőröket. A szárított bőrt postán a követke­ző címre kell küldeni: KARA, Malženice, okr. Trnava vagy KARA, Bratislava, Fazulová t. 25. A több mint 10 darab nyúlbőrt tartalmazó küldeményekért a meg­állapított áron felül a vételár 10 százalékát fizetjük a szállítási költségek fedezésére. Minden eladásnak megküldjük a Karaatlas kisorsolásra kerülő cím­kéit. Sorsolás: 1968. december vé­gén. ŰF-1060 A Jeligés hirdetések bekül­dőinek elmét nem adjuk kl, csak továbbítjuk a részükre beérkező ajánlatokat. A jeli gés hirdetésekre beküldöli ajánlatokon (a borítékon) te­hát fal kell tllntotnl a Jeligét. 1968. X. 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents