Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-05 / 275. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. október 5. Szombat # XXI. évfolyam, 275. szám # Ara 40 fillér Közlemény a CSKP és az SZKP vezetőinek moszkvai megbeszéléseiről Moszkva — 1988. október 3-án és 4-én Moszkvában szovjet—csehszlovák tárgyalások folytak. Szovjet részről a tárgyaláson L. I. B r e z s n y e v, az SZKP KB főtitkára, A. N. K o s z i g i n, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, N. V. P o d g o r n i j, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke vett részt. Csehszlovák részről jelen volt A. Dubček, a CSKP KB első titkára, O. C e r n í k miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagja és G. H u s á k elvtárs, az SZLKP KB első titkára, a CSKP KB elnökségének lagja. A két fél értékelte a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti kapcsolatok fejlődésének kérdéseit. Különös figyelmet szenteltek azon egyezmény és intézkedések teljesítésének, ameEgyetértés az alkotmányereiű áliamszövetségi törvényjavaslata (Tudósítónk jelentése) — Tegnap reggel kilenc óra után Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke megnyitotta a Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülését. Üdvözöl te a Nemzetgyűlés küldöttségét, amelyet Marié M i k o v á, parlamentünk alelnöke vezetett, és a Cseh Nemzeti Tanács háromtagú delegációját. A szlovákiai képviselőház elnöke a a legfontosabb napirendi pontnak, az alkotmányerejű államszövetségi törvényjavaslat megvitatását az előzményeket és közvetlenül előttünk álló jeladatokat vázoló beszéddel vezette be. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak ez az ülése mindenképpen történelmi ielentnségűnek nevezhető. Érvényre jut a nemzetek önrendelkezési joga Az SZNT elnöke beszéde további részében rámutatott arra, hogy a föderatív államjogi elrendezést pártunk januári központi bizottsági ülése tette lehetővé, amely nálunk megnyitotta a megújhodás folyamatának útját. Értékelte az alkotmányerejű törvény kidolgozásának összetett és igénye:: munkáját. Kitért arra is, hogy a Cseh Nemzeti Tanács, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének minapi brnói ülését a két félnek az i törekvése jellemezte, hogy megegyezzenek az államszövetség kialakításának alapelveiben. Ez annál fontosabb, mivel a két nemzeti Fogadás a prágai várban A katonai főiskolák végzett ho/llgatóinak képviselői a köztársasági elnöknél (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából a katonai főiskolák végzett növendékeit meghívta a prágai várba. A hagyományos találkozón Alexander Dubceknak, a CSKP KB első titkárának képviseletében részt vettek a CSKP KB elnökségének tagjai és a Központi Bizottság titkárai: Z d enék Mlynaf, és dr. j o se f Špaček, továbbá J o s e f Smrkovský, a CSKP KB elnökségének tagjai, 01 drie h C e r nik mérnök, miniszterelnök képviseletében František H am o u z, a miniszterelnök helyettese és E v ž e n E r b a n, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke. lyekben a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttségei Moszkvában ez év augusztus 23 és 26 között állapodtak meg az ágcsernyői találkozó és a bratislavai tanácskozás záródokumentumaiban lefektetett elvek alapján. Ojból megerősítették, hogy ezek az intézkedések szolgálnak alapul Csehszlovákia társadalmi és politikai életének normalizálására, a Csehszlovákia és a Szovjetunió, va(Folytatás a 2. oldalon | A Nemzetgyűlés október végi ülése űj szakaszt nyit köztársaságunk életében Megalakult az SZNT nemzetiségi bizottsága szerv plénumának véleménynyilvánítása után ezt a törvényjavaslatot már hétfőn a Nemzetgyűlés elnöksége elé terjesztik. Ondrej Klokoč elvtárs ezulán részletesen szólt a szlovák nemzeti törekvések százhúsz esztendős múltjának legfontosabb mozzanatairól. Leszögezte, hogy az e törekvések kicsúcsosodását képviselő föderatív államjogi elrendezés mind bei-, mind külpolitikai viszonylatban garantálni fogja a köztársaság szilárd egységét és a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogait. Érdekes volt az SZNT elnöke beszédjének az a része*, amelyben az ez év januárjától eltelt Időszakot mérte fel. Szószerint ezt mondta: „Társadalmunk differenciálódása januártól kezdve differenciálást követelt meg néhány olyan alapvető problémával kapcsolatban, mint amilyen például a szocialista társadalom fogalmának, a demokráciának, a szocialista demokráciának stb. tartalma. Tudatában vagyunk annak, hogy a nézetek különbözősége, összecsapása, konfrontálása útján születik az új, a haladó. Csakhogy nem minden új dolog progresszív egyben. Ebben a viszonylatban január utáni utunk összetett volt. A politikai élet számos kérdésében rányomta bélyegét az ösztönösség, sőt egyes kérdésekben ez meghatározó erő lett. Politikai életünkbe beszüremlettek valamiféle romanticizmusnak, va lamllyen abszolút szabadságról és demokráciáról szóló utópista álmodozásnak elemei. Ugyanakkor szabad tere nyílt bizonyos avanturizmusnak, (Folytatás a 2. oldalon) Jelen voltak továbbá a kormány tagjai, a Nemzeti Front pártjai, politikai és közéletünk képviselői, valamint a csehszlovák néphadsereg tábornoki kara. A prágai vár Spanyol termében, amely az ünnepi gyűlés színhelye volt, felsorakoztak az új tisztek, akik többéves sikeres tanulás után ez évben letették a záróvizsgát az Antonín Zápotocký Katonai Akadémián, a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémián, a Jan Evangélista Purkyné Katonai Orvosi Kutató Intézetben, a Közlekedési Főiskola katonai fakultásán, valamint a külföldi katonai iskolákon. Pontosan 9 órakor érkezett meg Ludvík Svoboda köztársasági elnök Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány képviselőinek kíséretében. Martin Dzúr mérnök, vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter jelentést tett a köztársasági elnöknek. A teremben felhangzott a csehszlovák államhimnusz. (Folytatás a 3. oldalon | A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetet szabályozó alkotmányerejű törvényjavaslat A CSKP akcióprogramja szerint nélkülözhetetlenül szükséges alkotmányjogilag rögzíteni és törvényesen szavatolni a köztársaságban élő nemzetiségek teljes és valódi politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságát. A CSKP akcióprogramjában meghatározott nemzetiségi politika alapelveiből indult kl a kormány 1968. április 24-i programnyilatkozata. Ebből eredően nevezték ki azt a szakbizottságot, amely a csehek és a szlovákok kap csolatának új államjogi rendezésével egyidejűleg kidől gozta a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetére vonatkozó alkotmárcytörvémj javaslatot ts. Az állami szervek úgy döntöttek, hogy a la vaslatot megvitatásra a nyilvánosság elé teljesztik. Az alkotmánytörvény-javaslattal kapcsolatos hozzászó lásokat ez év október 15-ig kell eljuttatni az új államjogi rendezést előkészítő szakbizottsághoz. A megjegyzéseket feldolgozzák és felhasználják az alkotmánytörvény vég lepes meqjoqalmazásához. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dol gozó népét, amely a teljes államhatalomnak forrása és hordo zója, a cseh és a szlovák nemzet, valamint a vele önkéntes, megbonthatatlan és testvéri közösségben élő magyar, német lengyel és ruszin-ukrán nemzetiség alkotja, amelyek a Nemzeti Front politikája szellemében alkotó módon részt vesznek az ország szocialista társadalmi és államrendjé nek fejlesztésében és ennek keretében önállóan, az önigazgatás alapján kibontakoztatják saját nemzeti létüket; áthatva a proletár nemzetköziség, a szocialista demokratiz mus és humanizmus alapelveitől, s arra törekedve, hogy elmélyítse és megszilárdítsa a nem zetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, együttműködését és szolidaritását, s minden nemzetiségnek biztosítsa az egyenjogú helyzetet, részvételét az államakarat formálásában és az államhatalom gyakorlásában s további fejlődésük hatásos jogi garanciáit az alábbi alkotmányerejű törvényt fogadta el: 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a nemzetek és a nem zetiségek egyenjogúsága elvének szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú és egyenjogú politikai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségeit és eszközeit. (Folytatás a 2. oldalon) • ártunk akcióprogramjának szellemé\ U ben, az április 24-i, valamint a * * szeptember 14-i kormánynyilatkozatban kitűzött feladatokat teljesítve, októberv 1-től, illetve a mai nappal bevezetik a

z fytnapos munkahetet. Ez az intézkedés egyeRjre nem valósítható meg a népgazdaság'-Kalamennyi ágazatában, az élet minden területén, de már az indulásnál is többségben vannak azok a vállalatok, üzemek és intézmények, ahol bevezették az ötnapos munŕa

&etet. A többi helyeken pedig meg kell teréíflteni ennek feltételeit szervezési és anyagid-téren egyaránt. Nem lehet ugyanis szem elöl téveszteni azt az elsődleges szempontot, hogy az ötnapos munkahét bevezetése nem mehet & termelés rovására. Ezt nemcsak népgazdasági érdekek követelik meg, hanem a foglalkoztatottak legsajátabb egyéni érdekei is. Mert ha csökken a termelés, akkor csökken a kereset is. Éppen ezért nagyon is kívánatos volna, hogy a dolgozók ne várjanak csupán a vezetők intézkedéseire, hanem maguk is tegyenek javaslatokat a munka racionálisabb megszervezésére, a munkatermelékenység növelésére, hogy aztán mindennek eredményeképpen az élet minden területén, fokozatosan bevezethessék az ötnapos munkahetet. Szocialista építésünk igen jeletitős vívmánya az ötnapos munkahét bevezetése. Jelentős vívmány ez nemcsak hazai, hanem a szocialista országok viszonylatában is. Az ötnapos munkahét bevezetése is bizonyltja, hogy a megváltozott körüljelentős vívmány mények ellenére is — ha bizonyos módosításokkal és lassúbb ütemben is — fokozatosan realizáljuk, a CSKP akcióprogramjában lefektetett elveket, célkitűzéseket. S nemcsak arról van szó, hogy a rövidített munkahét bevezetésével az akcióprogram és a kormánynyilatkozat egyik célkitűzését váltjuk valóra, hanem még inkább arról, íiogy megvalósul az akcióprogramot áthaíó humanitás, a szocialista életstílus elvé>. Az ötnapos munkahét bevezetése jelentős', lépés az irányban, hogy az ember élet'3 teljesebbé váljék, s lehetőséget ad arra, hogy az ember többet törődhessen önmagával szabadabb életet éljen. Az elmúlt hetek súlyos megrázkódtatást okoztak nemcsak társadalmunk életében, hanem a gazdasági életben is. Az augusztusi napokban bekövetkezett termeléskiesés milliókat jelent. Ám ahogy ezekben a súlyos napokban hazánk dolgozó népe egységesen felzárkózott kommunista pártja és annak vezetői köré, a dolgozók épp oly egységesen megértették, hogy a termelésben bekövetkezett kiesést pótolni kell, s feigyelmezetten, minden „felsőbb nyomás" nélkül láttak hozzá e feladat teljesítéséhez. A DubCek-műszakok a dolgozók spontán megnyilvánulásai és kézzel fogható tettei. A dolgozóknak éppen ez a magasfokú kötelezettségvállalási tudata és fegyelmezettsége tette lehetővé, hogy ebben a gazdasági helyzetben is a kormány határozatot hozhatott az ötnapos munkahét bevezetésére. Ezt annak tudatában tette, hogy a dolgozóknak a párt és a kormány politikájába vetett megingathatatlan bizalma garantálja: ezzel a jelentős szociális vívmányunkkal senki sem fog visszaélni. BÁTKY LASZLO Joseí Smrkovský a barrandovi filmgyárban (ČSTK J — Tegnap délután fosef Smrkovský, a CSKP KB elnökségi tagja, a Nemzetgyűlés elnöke meglátogatta Prágában a Barrandov filmstúdió műtermeit. Václav Slavíknak, a CSKP KB elnökségi tagjának és a Nemzetgyűlés elnökségi tagjának, valamint Alots Poledňáknak, a Csehszlovák Filmvállalat vezérigazgatójának kíséretében megismerkedett a csehszlovák filmipar munkájával, részleteket nézett meg a legújabb filmprodukciőból és elbeszélgetett a filmek alkotóival. A Szlovák Nemzeti Tanács történelmi jelentőségű ülése