Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)
1968-10-31 / 301. szám, csütörtök
Világ proletárjai, egyesüljetek! ...minél teljesebb, gazdagabb és szabadabb lesz nemzeteink és nemzetiségeink fejlődése, annál erősebb és fejlettebb lesz egész államunk. (Gustáv Husák elvtárs beszédéből) Köztársasági elnökünk o bralislavoi várban aláírta a szövetségi alkotmánytörvényt (Tudósítónktól) — A méltóságteljesen hömpölygő Duna fölé emelkedő, újjá varázsolt bratislavai vár tegnap ismét történelmi esemény színhelye volt. Egy évezredes változatos múlt után ezen a szerdai napon a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődésének új korszakát megnyitó aktus színhelye lett. Az óra pontosan kilenc óra 15 percet mutatott, amikor hoszszú gépkocsisor érkezett a vár ősrégi épülete elé. Az első gépkocsiból Ludvík Svoboda köztársasági elnök lépett ki, majd a továbbiakból Alexander Dubček, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Josef Smrkovský, a Nemzetgyíllés elnöke, üldricii Cerník, köztársaságunk miniszterelnöke, Gustáv Husák, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és pártunk, valamint államunk további kimagasló tényezői. Néhány perccel később már a vár első emeleti reprezentációs termében fogadhattuk becses vendégeinket. A terem homlokzati falán az állami címer, a bejárattól jobbra Ľudovít Fulla nemzeti művész színes mozaikja s balról kiváló fiatal szobrászunknak, Kompáneknek Anya elnevezésű plasztikája, valamint a félkörben felsorakozó küldöttségek fogadták a mélységes szeretettel üdvözölt küldöttséget, amely azért jött el Szlovákia fővárosába, hogy ünnepélyes keretek között aláírja a Csehszlovák Szo Cialista Köztársaság föderatív államjogi rendezését rögzítő, a Nemzetgyűlés által immár jóváhagyott alkotmány törvényt. A terem homlokzati ralától alig néhány méternyire, a téglaalakú tölgyfaasztal mögött három bőrvooatú szék várta Cerník, Svoboda és Smrkovský elvAZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, A SZLOVÁK NEMZETI FRONT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ SZNT-NEK alkalmából társasági elnök aláírta a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvényt. KlokoC elvtárs szívélyesen üdvözölte Dubček, Smrkovský, Cerník, Erban, Císaf elvtársat és a teremben felzögft taps ékesen bizonyította, hogy népünk képviselői egy emberként támogatják az állam és a párt törvényes vezetőit. Gustáv Husák, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára lépett ezután a szónoki emelvényre. Űt is lelkes taps és -jelszavak skandálása fogadta. (Folytatás a 2. oldalon! EJ SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. október 31. Csütörtök # XXI. évfolyam, 301. szám # Ara 40 fillér társat. Kattogtak a fényképezőgépek és zümmögtek a filmkamerák, miközben vendégeink helyet foglaltak. A három szék mögött állva maradt Husák, Dubček és KlokoC elvtárs. A mikrofon elé Ondrej Klokofi, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lépett, aki rövid beszédében a többi között ezt mondotta: „Amikor a Szlovák Nemzeti Tanács nevében szívélyesen és őszintén köszöntöm önöket, tisztelt elvtársak ezen a helyen, engedjék meg kifejezésre juttatni azt a meggyőződésemet, hogy a csehszlovák föderáció alkotmánytörvényének mai ünnepélyes aláírása jelentős tett csehszlovák államiságunk továbbfejlesztése sznmpontjából. Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk kétségtelenül őseink e föld szabad élete utáni vágyának betetőzése. A csehszlovák szövetséget alkotó Szlovák és Cseh Szocialista Köztársaság népeink modern államiságának, a szocialista népi rendszernek kifejezője, amit — mondjanak bár irigyeink és ellenségeink bármit is — Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével értünk el. Szeretném kifejezésre juttatni mély és rendíthetetlen meggyőződésünket, hogy országunk fejlődése csak Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével képzelhető el, a többi szocialista ország közösségéhez fűződő szilárd és megbonthatatlan barátságban, testvériségben." Alig hangzott el a köszöntő, s máris két változatban, cseh és szlovák nyelven az asztalra került a föderációs alkotmánytörvény. Cerník, Smrkovský elvtárs, majd végülis köztársaságunk elnöke, Ludvik Svoboda írta alá a nagyjelentőségű okiratot. Az ünnepi pillanat velejárója volt a résztvevők tapsa, majd ezt a köztársasági elnök beszéde követte. Egy pohárka gyöngyöző pezsgő tett pontot az ünnepi aktus után, amely az ország két nemzetének és nemzetiségeinek életében új fejezetet nyit. ünnepi ülése a jubileumi évforduló ITudósítónktól) — Szerdán a délelőtti órákban, a föderációról szóló alkotmár.ytörvény aláírása után, a cseh és a szlovák nemzeti reprezentáció képviselői a bratislavai várból a Kultúra ós Pihenés Parkjának nagytermébe vonultak. Itt tartotta ünnepi ülését Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Frontnak Központi Bizottsága és a Szlovák Nemzeti Tanács. A mintegy félezer embert befogadó terem homlokzati falának szürke tónusú drapériáján az állami címer és az 1918—1968-as félévszázadot jelképező nagy 50-es számjegy között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fehér-kékpiros lobogója, s minden ülőhely előtt egy-egy piros rózsaszál köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Háromnegyed izenegykor nagy taps és ütemes éltetés fogadta az elnöki emelvényen helyet foglaló elvtársakat, az állami és a pártreprezentáciő kimagasló tényezőit, élükön Ludvík Svoboda köztársasági elnökkel és Alexander Duböekkel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával. Az állami himnusz elhangzása után Ondre) Klokoč, az SZNT elnöke megnyitotta az ünnepi ülést. Hivatkozott ennek az ülésnek történelmi jelentőségére, elsősorban arra, hogy a köztársaság megalakulásának 50. évfordulóján, továbbá a martini deklarációnak úgyszintén félévszázados jubileumán tartják meg. Klokoč elvtárs hangsúlyozva ennek az ülésnek jelentőségét, kiemelte, hogy alig egy órával előbb a közMa emlékezünk meg a csehszlovák állam megalakulásának 50. évfordulóiáról, s annak a martini deklarációnak az 50. évfordulójáról, amellyel a szlovák nemzet önként kiállt a közös állami élet mellett a cseh nemzettel. Ez az 50 év nemzeteink életének politikai küzdelmekkel, sikerekkel és sikertelenségekkel teli időszaka volt. A Csehszlovák Köztársaság 1918ban az Osztrák-Magyar Monarchia romjain alakult meg, mint új közép-európai állam. Az ötven év alatt a csehszlovák állam eszméje csehek és szlovákok, valamint a hazánkban élő többi nemzetiség tudatába, ivódott egész lakosságunk fejlődésének természetes alapjává lett, és a világ is így határozta meg helyünket Európában, valamint hozzájárulásunkat az európai civilizáció fejlesztéséhez. Ez az esztendő igen gazdag az évfordulókban. Ebben az évben emlékeztünk meg az európai forradalmi mozgalom 120. évfordulójáról, a szlovák népnek Štúr-csoport által vezetett és inspirált politikai küzdelméről, népünknek a nemzeti függetlenségéért és a szociális követelményekért folytatott harGustáv Husák elvtárs beszéde cáról. 1918 után, a csehszlovák állam burzsoá vezetősége nem tudta megoldani sem a csehek és szlovákok, sem pedig a többi nemzetiség nemzeti szabadságigényeit, és még kevésbé a dolgozók millióinak a szociális követelményeit. A Csehszlovák Köztársaság München előtti két évtizedes időszaka az ilyen alapvető kérdések körül kialakult ellentétekkel, osztály-és nemzeti ellentétekkel telített. Természetesen ezel nem akarjuk kisebbíteni a Csehszlovák Köztársaság létének mind a cseh, mind a szlovák nemzet szempontjából oly rendkívül nagy jelentőségét. A nemzeti és szociális problémák megoldásának feladatát a forradalmi munkásmozgalom vállalta, amely a marxista tanok és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására már 1918 után arra törekedett, hogy összhangba hozza a nemzetek szabadságát a dolgozó néptömeg szabadságával, és a tudományos szocializmus alapján a munkásságot és társadalmunk más haladó erőit a jobb, igazságosabb szocialista társadalom építéséért folyó küzdelemre buzdította. Huszonöt évvel ezelőt, a második világháború időszakában Szlovákia Kommunista Pártja már megkezdte a csehek és a szlovákok kapcsolata új rendezésének kialakítását, valamint a dolgozó nép helyzetének új megoldását hazánkban, éspedig a szlovákiai antifasiszta harc szervezésével kapcsolatban. E program alapján fogtak össze az antifasiszta erők, és ennek alapvető vonásait fejezi ki a Szlovák Nemzeti Tanács 1943. decemberi karácsonyi deklarációja. Ezek a gondolatok váltak a Szlovák Nemzeti Felkelés politikai programjává, nemcsak Szlovákia Kommunista Pártja, hanem a többi haladó demokratikus antifasiszta erő számára is. A Kassai Kormányprogram reális keretet biztosított a cseh és a szlovák kapcsolatok egyenjogú megoldására, s megteremtette a munkásság és a dolgozó rétegek forradalmi küzdelme betetőzésének előfeltételeit. A reakciós burzsoá erőkkel vívott politikai osztályharc húsz évvel ezelőt, 1948-ban befejeződött, lehetővé téve a szocialista társadalom építésének marxista-leninista alapokon történő fokozatos megvalósítását. A kommunista párt által vezetett dolgozó nép saját hazájának ura lett. Feltételezhetnénk, hogy ilyen körülmények között érvényesültek Lenin eszméi az egy államban élő egypnjogú nemzetek kapcsolatait illetően, de saját tapasztalataink bizonyítják, hogy még a dolgozó nép győzelme után is milyen bonyolult a társadalmi fejlődés, milyen bonyolult a sok ellentétes probléma megoldása. A vezetőség bürökratizmusa azonban a csehek és a szlovákok 1944—1945-ben kialakulófélben levő kapcsolatait nemcsak lefékezte, hanem fokozatosan felszámolta a szlovák nemzeti szerveket és gyakorlatilag likvidálta a nemzeti egyenjogúságot. Így halmozódtak fel a szocialista társadalom építése során az ellentétek, amelyeknek leküzdése, pozitív megoldása társadalmunk további egészséges fejlődésének feltétele volt. (Folytatás a 2. oldalon) Sikeresen visszatért a Földre a Szojuz 3. űrhajó Moszkva — A Szojuz 3. szovjet űrhajó, amelyet Georgij Beregovoj űrhajós-pilóta vezetett, október 30-án moszkvai idő szerint 10,25 órakor leszállt a Szovjetunió területének előre megadott térségében. A Szojuz 3. leszállása, miként a Szojuz 2. is, aerodinamikai tényezők felhasználásával és Irányítottan történt. (Folytatás a 4. oldalon) V