Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-29 / 299. szám, kedd

Másfél órás tüzérségi párbaj Szombaton az EAK tüzérsége adta le az első lövést A Szuezi-csatorna, mentén szombaton lefolyt tüzérségi párba] óta, amely a legújabb jelentések szerint 15 izraeli és öt egyiptomi halálos áldozatot követelt, az EAK vezetői állan­dó érintkezésben vannak a je­lenleg New Yorkban tartózkodó Mahmud Riad külügyminiszter­rel. Dajan izraeli hadügyminisz­ter vasárnap megszemlélte a Szuezi-csatorna mentén húzó­dó izraeli állásokat. Odd Bull tábornok, a közel-keleti ENSZ­megfigyelőcsoport vezetője va­sárnap Jeruzsálemből Kairóba repült. A norvég tábornok a szombati incidensről jelentést készített az ENSZ-nek. A Jelen­tés leszögezi, hogy szombaton az első lövéseket egyiptomiak adták le. Az AFP Tel Aviv-i tudósítója közölte, hogy az izraeli meg­szállás alatt levő jordániai te­rületeken, ahol a legtöbb vá­rosban kijárási tilalom van, a helyzet továbbra is igen feszült. Az izraeli katonai hatóságok rendeletére megszűnt a telefon­összeköttetés a megszállt terü­let és Izrael között. A palesztinai nemzeti felsza­badítási mozgalom (El Fatahj bejelentette, hogy rohamoszta­gai vasárnap az esti órákban rakétatámadásokat intéztek Beith Shean izraeli város és két másik település katonai fontosságú objektumai ellen. Beith Shean mintegy 30 kilo­méterrel a Tiberias-tótól délre van. A támadás során több fon tos célpontot elpuszítottak, és tüzek keletkeztek. A Jordán völgyének északi részében vasárnap este mintegy másfél órás tüzérségi párbaj volt izraeli és jordániai ütegek között. A libanoni hírügynök­ség közölte, hogy az izraeliek vasárnap lőtték az ország déli részén lévő Madzsidija közsé­get. Az izraeli gránátok két li­banoni katonát megsebesítet­tek és több házat megrongál­tak. Libanoni részről panasszal fordultak az ENSZ tűzszüneti bizottságához. Közzétették az OKP kongresszusi tézi s - tervezetét Róma — Az Unitá vasárnapi számában közölte az Olasz Kommunista Párt 12. kongresz­szusával kapcsolatos tézis-ter­vezetet, amelyet a központi bizottság legutóbbi ülésén jó­váhagyott. Ez a dokumentum szolgál an­nak a vitának az alapjául, amely a pártban megindul, és amelyet a párt nemcsak sorain belül kíván lefolytatni, vala­mennyi szervezetében, hanem az egész országban, a munká­sok körében, más demokratikus politikai erőkkel is. A tézisek hat fejezetre osz­lanak, amelyek címei a követ­kezők: 1. A mai világ válsága, és a békéért és a szocializmusért vívott harc. 2. Alternatív megoldás kidol­gozása a középbal politikája helyett. 3. Az OKP javaslatai a poli­tikai fordulatra. 4. A nemzetközi munkásmoz galom egységének új útjai és formái. 5. A szocializmus, amelyért küzdünk. 6. A párt demokráciája és egysége. Az NKP szövetségi értekezlete Offe?ibach — A nemrégen alakult Német Kommunista Párt vasárnap Offenbach-ban 510 küldött részvételével meg­nyílt első szövetségi értekezle­tét rendkívüli érdeklődés kí­sérte. A Bonnban akkreditált külföldi újságírókkal együtt a sajtó és a különböző hírközlő szervek mintegy 200 munkatár­sa Jelent meg a megnyitón. Josef Mayer, a szövetségi, bi­zottság tagja elöljáróban kije­lentette, hogy az elmúlt hetek tanúsága szerint a párt sorai rohamosan növekednek. A szövetségi értekezleten résztvevő delegátusok egy fel­hívás- és egy levéltervezetet vi­tatnak meg. A felhívás „A szö­vetségi köztársaság munkásosz­tályához, a falu és a város összes dolgozóihoz" szól. A le­vél „A német Kommunista Párt levele az 1969-es válasz­tásokat megelőző akcióegység létrehozását célzó kongresszus­hoz". Kurt Bachmann, a párt orszá­gos bizottságának nevében mon­dott beszámolójában hangoztat­ta: A párt feladata más hala­dó erőkkel együtt alternatív programot kidolgozni a jelenle­gi uralkodó irányzattal szem­ben, és megváltoztatni a poli­tikai viszonyokat az NSZK-ban. Ez a célkitűzés és a párt poli­tikai gyakorlata nem áll ellen­A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁR­SASÁG megalakulásának 50. év­fordulója alkalmából hazánk gazdasági, kulturális és szociá­lis fejlődését szemléltető kiál­lítás nyílt meg a budapesti szlovák gimnáziumban. A taná­rok összejöveteleken ismerte­tik diákjaiknak az ötven év előtti eseményeket, a köztársa­ság megalakításának Jelentő­ségét a cseh és a szlovák nem­zet életében. DR. VILÉM PITHART párizsi csehszlovák nagykövet állam­ünnepünk alkalmából megko­szorúzta az első világháború­ban francia földön elesett csehszlovák katonák emlékmű­vét a Pere Lachhaise temető­ben. DE GAULLE tábornok tegnap Isztambulból Ankarába repült, hogy folytassa tárgyalásait Su­nay török köztársasági elnök­kel. tétben a nyugatnémet alkot­mánnyal. A jelenlegi kormány — állapította meg Bachmann — a békét veszélyeztető tekin­télyuralom felé viszi az or­szágot. A konferencián elhatározták, hogy a párt részt vesz egy haladó választási szövetségben, amely november elején alakul meg. E szövetség keretén be­lül azonban a párt saját jelöl tekkel fog szerepelni a jövő évi parlamenti választásokon. Egy határozat megbízta az országos bizottságot, hogy álla­pítsa meg az első pártkong­resszus helyét és időpontját. A konferencia két bizottságot vá lasztott, amelyek kidolgozzák a párt programját és a szerve zeti szabályzatot. Egy sajtókonferencián a párt vezetői erőteljesen aláhúzták, hogy minden kommunista párt­tal szoros kapcsolatot akarnak tartani, de semmit sem vesz nek át sematikusan más párt tói. A Német Kommunista Párt­nak természetesen az NSZK ban levő helyzetből kell kiindulnia munkájánál —, hangoztatták. Biafra ismét ellenáll Umuahia — A biafrai hadse­reg vasárnap hadijelentést adott kl, amely megállapítja, hogy a nigériai erők Kokigwe és Afikpo körzetében támadás­sal próbálkoznak, de a biafrai erők mindenütt tartják pozí­cióikat. Mint Biafra genfi sajtóirodá­ja jelentette, a szakadár tarto­mány katonai vezetője, Ojukwu ezredes vasárnap Umuahiában sajtóértekezletet tartott, hogy személyesen cáfolja meg az el­lene elkövetett merényletről keringő híreket. Tagadta, hogy Biafra a francia és nyugatné­met kormánytól kap fegyver­szállítmányokat. Ugyanakkor hozzátette, hogy Biafra fegyver­ellátása az utóbbi két hónap­ban javult. Megismételte azt a véleményét, hogy a nigériai kon fliktusnak tárgyalások útján kell véget vetni. Ottawában a kanadai kül­ügyminisztérium szóvivője szombaton bejelentette, hogy Kanada három Hercules tipusú repülőgépet bocsátott a Vörös­kereszt rendelkezésére, ame­lyek Fernando Póo Egyenlítői Guinea-l szigetről szállnak majd fel Biafra felé. Magyar község a fiatalság és a V asúttól távol, gyönyörű sugárúton hala­dunk. Egy tétlenül nézelődő idősebb asz­szony igazít útba: — Cétény? Innen, Tormás fe­lől a legközelebb... — Fs valóban az ország­utat egy darabig még paprika- és dohányföldek szegélyezik, aztán hirtelen fölbukkan a Szőlő­hegy, a nagycétényi borászok büszkesége. Ogy mondják, nincs is a faluban egyetlen család sem, amelynek nem lenne lankás dombjain egy darab szőlőskertje... Benn, a községben a közelmúlt hetekre már csupán a helyi nemzeti bizottság ablakaiban né­hány napszítta, megsárgult Dubček- és Svoboda­portré emlékeztet. A kereken 2500 lelket számo­ló nagyközség egyébként ismét teljesen a régi, megszokott kerékvágásban él. BORBÉLY VINCE, a HNB elnöke vidáman fo­gad: — Gondolom, Nagycé­tényt bátran mondhatnám a boldog emberek falu­jának ... Különösen ilyen­kor, újbor idején — int szemével az ablakon át a Szőlőhegy felé. Aztán komolyra fordítva a szót, így folytatja: — Háború előtt afféle nyomortanya voltunk. Ismerem a he­lyi viszonyokat, hiszen én is itt születtem. Né­hány nagygazda oszto­zott a környékbeli birto­kokon, a zsellérkedésen kívül alig akadt más munkalehetőség... Az ötvenes években azonban megtettük a falu fej­lesztésében a legkomolyabb lépést. Szinte min­den második család építkezni kezdett. Az új há­zak természetesen már fürdőszobákkal, vízveze­tékkel, villannyal épültek. Mérföldkő az Ilyesmi az itteni faluk életében ... Hivatalos iratokat, kimutatásokat keres Író­asztalában, közben megjegyzi: — Ma már elárulhatom: a környéken bizo­nyára sehol sem épült annyi ház „feketén", mint itt, nálunk... Nagyot nyertünk ezzel, hi­szen akkoriban hosszú hónapokig, néha még to­vább is eltartott egy-egy építkezési engedély kijárása ... Nagycétényben fokozatosan eltűntek a föld­utak ls, mostanában pedig sorra nyílnak az új, tiszta üzletek. A HNB épületével szemben új iskolát pillantok meg, Borbély Vince egy ven­déglő és egy egy egészségügyi központ nemrégi megnyitásáról számol be. Jövőre is bővítik majd az üzlethálózatot, korszerű tejcsarnokot kap Nagycétény. A riporter számára különösen jóleső érzés "följegyezni, hogy ez a község a közelfekvő Nyitra erős nyelvi hatása ellenére is megőrizte magyarságát! Az elnök szerint csupán néhány szlovák család él a faluban ... Borbély Vince széles karlejtésekkel mondja: — Nálunk nincs nemzetiségi megkülönbözte­tés: te magyar vagy, te meg szlovák ... Együtt építettük föl a falut, miért kezdenénk éppen most torzsalkodni, amikor már majdnem célt ér­tünk ...? Mindenki az anyanyelvén beszél, és ha vitás kérdés adódik, a helyszínen megoldjuk. Komolyabb esetekben a nemzeti bizottság taná­csa elé terjesztjük az ügyet, vagy ahogy egy íz­ben tavasszal történt: népgyűlést hirdettünk. A helyi'lakosság zömének véleményét tolmácso lom, ha azt mondom: miért nehezítenénk hely­zetünket nemzetiségi problémákkal, ha a szép eredmények ellenére is bőven akad még gazda­sági vagy egyéb kérdés. Nem vagyok azonban messze az igazságtól, ha azt állítom: mi itt, Nagycétényben már régen afféle „kis föderáció­ban" élünk ... Ügyes, fürge eszű ember az elnök, hiszen is­mét a helybeli gazdasági, társadalmi és egyéb vonatkozású problémákra terelte a beszélge­tést ... És máris a lakosság foglalkoztatottságá­nak kérdéséről van szó. Iparra vagy valami helyi gazdálkodási kis ' üzemre lenne mielőbb nagy szükség, hogy megoldják a fiatalság egy részének és a falu asszonyainak régi óhaját. Van-e erre kilá­tás? Az elnök biztos tervvel lep meg. — Nagyon sok reményt fűzök a földművesszö­vetkezet tervezett új kertészetéhez és a község határában tavaly föltárt homokbányához. Az el­ső főként a nőknek adna munkalehetőséget, a homokbánya titka és értéke viszont még nincs pontosan megállapítva. Szakemberek úgy vélik, hogy legalább húsz esztendeig ad majd értékes nyersanyagot. Egy útburkolati betonkockákat gyártó kisüzem létesítésére gondoltunk. A mun­Nagycétény és lakúi a Szőlőhegy tövében nők foglalkoztatása 4 titka ) Gondot okoz A homokbánya kaerőgazdálkodás szempontjából természetesen ez a lehetőség előnyös lenne, hiszen néhány évre megoldanánk a foglalkoztatottság kérdését... — És az ifjúság? — A fiatalság többsége tanul vagy Nyitrán talált állást. Számunkra egy klubot, zenekart, önálló könyvtárat szeretnénk. Több ízben tár­gyaltunk már a kérdésről, s remélhetőleg egy éven belül rendezni fogjuk. Belátom, ma való­ban sok esetben csak a Szőlőhegy jelent szá­munkra szórakozási lehetőséget... Ez is inkább a fiúknak, míg a lányok vasárnaponként beutaz­nak Nyitrára. Borbély Vincétől mindennapi gondjai közül a legégetőbbet kérdem. Kissé elszomorodva mesé­li: két asszony számára szeretne a lehető leg­gyorsabban szociális járadékot biztosítani, Aik ma gyerekeikre vannak utalva. Inkább csak önmagának mondja: — Hogy érezheti magát az a két idős asszony, ha mégis csak azt a négyszáz koronát sem kap­ják. A többiek gépkocsira, házjavításra, tévére gyűjtenek, nekik pedig nincs egyetlen koronájuk sem...? A közeljövőben „intézkednek" majd harminc hektárnyi föld ügyében is, melyet az állami gaz­daságtól visszakapva, szőlővel telepítenek be. Ez ismét több férfinak jelentene munkalehetőséget, hiszen még ma is — állás híján — sokan járnak hetente egészen Komáromba, sőt Ostravára is . .. Tervekben szinte kifogyhatatlan az elnök. ' Igaz, a község gyors fejlődését látva, az ember hitelt ad szavának. További új üzleteket tervez, a szövetkezetben a munkaegység értéké­nek emelését ígéri és szerinte a Szőlőhegy sem adta még ki minden kincsét... Joggal kérdezheti bárki: hol van minderre a biztosíték? Borbély Vince tőlem is várhatta ezt a kérdést, mert nevetve mondja: — Biztosíték? Hát a járási nemzeti bizottság. Adnak pénzt, csak kérni kell... Ha egyszer el­utasítják az embert, akkor meg kell ismételni a kérelmet! Ügy tűnik, igaza lehet, mert a nagycétényíek ma valóban elégedetteknek látszanak. MIKLÓSI PÉTER A lem kell libabő­l\J rözni... nem ' * tragédia, örven­dezni sem kell, mert nem is krimi. Még an­nál is rosszabb. Talál­mány1 Nem tudom kié, és meddig tartott, amíg kiagyalta. Minden­esetre óriási ötlet. Szerencsére nem az enyém. Hogy miről besté­tek? A halálról! Vagy­is a „halálkáról", ahogy a lurkók becéz­ték, akik boldogan hordozták tenyerü­kön. Egy asszony meg is kérdezte: „Mi az, aminek annyira örül­tök?" Vigyorogva fe­lelték: „Halálkai" Az asszony erre rögtön kritikát gyakorolt: „Szép kis játékszert" A srácok ezt már nem hallották, mert zsák­mányukkal messze jártak. Én azonban ott helyben gyökeret vertem, és csak nagy­sokára aktivizáltam tudatomat. De akkor aztán gyorsuló iram­ban indultam arrafelé, ahonnan a fiúk jöttek. Meg is leltem, amit kerestem. Egy hosszú asztalon feküdtek ha­lomba dobálva — fe­hér és piros színben — gombok, bizsuk, mütyürök, hafcsattok, művirágok, melltar­tók, rézből gyártott aranykarikagyürűk és egyéb női cicoma kö­zött. Hat koronáért bárki megkaphatja. Már mint a halálká­kat. Vagyis — mű­anyagból kivágott tíz­tizenkétcentiméternyi csontvázat. Legyőz­ban... — mondta az egyik. — Gondoljanak a halálra... — Maga felakaszta­ná a kocsijába? — kérdeztem tőle ts. — Én nem. Dehát én babonás vagyok ... Halál a kocsiban tem ellenszenvemet és kezembe vettem egyet. Megszámoltam bor­dáit, megbámultam hiányos fogazatát, meglóbáltam csont­karját, csontlábát, me­lyek sárga drótkari­kán csüngtek le me­dencecsontjáról. Min­den stimmelt! Csupán a dudor a feje búbján tűnt formabontás­ként ... — Oda zsinórt kell befűznt, hogy fel­akaszthassák a kocsi­ban, a szélvédő üveg elé, a kormánykerék fölé — magyarázta az elárusító szakember. — Maga felakaszta­ná? — kérdeztem tő­le. — Nekem nincs ko­csim — válaszolta szárazon. Egy-kettőre hívatlan magyarázók vettek körül. — Hogy a vezetők haftsanak óvatosab­— En nem vagyok babonás, mégsem fi­tyegtetném az orrom előtt. Idegesítene — közölte véleményét más valaki. — De hiszen csak műanyag. Nem valódi! — Még csak az kel­lene, hogy valódi le­gyen... — En inkább a gye­rekem képét akasztom a szemem elé, reá gondolok vezetés köz­ben ... — Nem is rendes embernek találták ezt ki, hanem az iszáko­soknak ... — No, akt iszik an­nak ugyan fityeghet az orra előtt ... Ebben mindnyájan egyetértettünk, s szét­oszlott a hirtelenében összeverődött gyüleke­zet. En ts továbbmen­tem, ám a vitát önma­gamban tovább foly­tattam. Ezt mondtam magamnak: — Te ma­radi lélek ... tudod-e, hány kézen megy ke­resztül az ilyesmi, amíg bizsuk és mell­tartók közé kerül a piacra? Valaki — ki­gondolja, valaki le­rajzolja, valaki java­solja, jóváhagyják, el­rendelik a kivitelezé­sét, kikalkulálják nagy- és kiskereske­delmi árát, valaki ki­utalja gyártásához a nyersanyagot, más va­laki összedrótozza a végtagfait, becsoma­golják, árusítják, újí­tási díjat vesznek fel érte... és éppen te ütődsz meg rajta? Érzelgős lélek va­gyok — gyakoroltam szigorú önkritikát és beláttam, hogy mielőtt piacra dobták az áru­cikket, bizonyára vé­geztek piackutatást, ahogy szokásos... A közvélemény gyártása mellett döntött, tehát minden valószínűség szerint bennem van a hiba. Nem vagyok normális! A vitát ezzel befe­jeztem ... Némi megkönnyeb­bülésemre szolgál, hogy legutóbbi értesü­léseim szerint a fris­sen piacra dobott csonthalálkákat im­már leszállított áron kínálják DÁVID TERÉZ

Next

/
Thumbnails
Contents