Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-28 / 298. szám, hétfő

Á Nemzetgyűlés elfogadta a föderációról és a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmány törvényt (Folytatás az 1. oldalról) (lésből és örömmel tesszük. A csehszlovákiai szocializmus további fejlődésének egyik legnagyobb feladatát teljesítjük. Ezzel a ténnyel bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk saját ügyeink intézésére, és ebben népünk az öntudatnak és a biztonságérzetnek új forrására lel. A Cseh Nemzeti Tanács teljes mértékben és fenntartás nélkül javasolja a beterjesztett alkotmánytörvény elfogadását. És ezzel nemzeti és állami életünknek új fejezete kezdődik. Az önök jóváhagyásával a történelem előtt bizonyítják politikai érettségüket és azt, hogy hűségesek hazánk forradalmi hagyományaihoz. Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének beszéde Tisztelt Elvtársi Köztársasági Elnök Tisztelt Nemzetgyűlési Csehszlovákia egész népe, de elsősorban a szlovák' nemzet nagy figyelemmel és ünnepi érzéssel figyeli ma azt a jelentős politikai eseményt: több hónapi szorgalmas munka, vita, véleménycsere, a nézetek egyesítése után a Nemzetgyűlés napirendjére került ma a föderációs alkotmánytörvény-javaslat. Közös történelmünkben nehezen találnánk hasonló jelentőségű eseményt. Ez azért van, mert ez az esemény értékével erkölcsi tartalmával a biztonság és bizonyosság érzését adja. Ilyen érzés csak akkor keletkezhet a nemzetek tudatában, ha tagjai meggyőződhetnek arról, hogy a dolgokat Igazságosan és becsületesen oldják meg és az amit eléjük terjesztenek nem csupán politikai manőver, üres szócséplés, melynek nincs reménye a sikerre. Itt köztársaságunk legmagasabb fórumán külön is ki szeretném emelni és meg szeretném említeni a cseh és szlovák kommunisták becsületes kompromisszummentes álláspontját nemzeteink jövőbeli együttélése kérdésének megoldásában. Párton kívüli polgártársaink és a más politikai pártok tagjai bizonyára nem fogják szememre vetni, ha azt mondom, hogy éppen a kommunisták voltak azok, akik a kezdeményezést kezükbe ragadták, mivel nem hagyhatták továbbra ls figyelmen kívül a történelmi tapasztalatok tudományos elemzésének eredményeit és a népnek politikai állásfoglalásában kifejezett nézeteit. Megragadom ezt az alkalmat, — amikor az a megtiszteltetés ért engem, hogy itt a Szlovák Nemzeti Tanács, a szlovák nemzet politikai képviselete nevében beszélhetek —, hogy a szlovák nemzet nevében köszönetet mondjak a testvéri cseh nemzetnek, a cseh kommunistáknak é$ nem kommunistáknak, a tudósoknak és politikusoknak azért a megértésért, mellyel a szlovák kezdeményezést tanulmányozták és figyelemre méltó észrevételekkel gazdagították. Ha nem lett volna ez az együttműködés, ez a megértés, nehezen született volna meg az, aminek törvényesítéséről ma döntenek a képviselő elvtársak. Ez a dokumentum, mely csehszlovákiai viszonylatban először érvényesíti a föderatív rendezés elvét, még bizonyára sok figyelmet és módosítást követel meg, hogy biztosíthassa mindkét nemzet elégedettségét. Ezzel megteremtjük a két testvérnemzet kapcsolatában az alkotmányjogi rendezés új módjának alkotmányos alapját. Megvetjük ezzel a csehszlovák államiság új korszakának alapját, mely az előzőhöz viszonyítva sokkal életképesebb, korszerűbb lényegesen haladóbb és demokratikusabb. Mindnyájan nagyon jól tudjuk, ha nem következett volna be a kommunista párt kezdeményezésére életünk megújhodása és demokratizálódása, ma nem tárgyalhatnánk e nagyjelentőségű törvényről. Nagy jelentőségű azért, mert nemcsak reményt ad, hanem megteremti a világosan megfogalmazott Jogi biztonságot ls. Minden bizannyal legméltóbb megünneplése ez a cseh és szlovákok közös állama 50. évfordulójának. Ezzel az alkotmánytörvénynyel befejezünk egy korszakot, mely bizonyos szempontokból bizonyára gyümölcsöző és hasznos volt mindkét nemzet számára. Mt szlovákok nem lennénk őszinték, és hálátlanok lennénk, ha nem értékelnénk nagyra a Csehszlovák Köztársaság keletkezését a szlovák nemzet nemzeti érdekei szempontjából. Sokat tanulhattunk cseh testvéreinktől. A cseh tapasztalatok és valóság új lehetőségeket mutatott nekünk, új távlatokat nyitott meg előttünk és tökéletesítésre és önrealizálására ösztönzött minket. Talán nem lesz szerénytelenség, ha megemlítem, hogy a cseh nemzet ma sok mindent tanulhat tőlünk annak ellenére, hogy kulturális és gazdasági szempontból kétségtelenül fejlettebb nemzet. Különösen hangsúlyoznunk kell, hogy hála a demokráciának és annak, hogy a kommunista párt kiküszöbölte a régi elavult módszereket, megtisztította a szocializmust a merevség terhétől, nemzeteinknek ma sokkal nagyobb lehetőségük van a szocializmus közös építése igényes feladatainak megvalósítására. A szocializmus pajzsán a humanizmus, az előrehaladás, a megbékélés Jelszava és az a jelszó áll, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségeket kell biztosítanunk, ezért a jövőben nem térhetnek el útjaink, csak közeledhetnek egymáshoz. Ezt szavatolja a ma megtárgyalt alkotmánytörvény. Mindezt azért mondom, mert a törvényjavaslat kidolgozása Idején elvétve olyan hangok ls hallatszottak, hogy a szlovákok el akarnak szakadni, bizonyos privilégiumokat akarnak, hogy a Csehországban dolgozó több ezer szlovák vlszszatér Szlovákiába, és hogy káosz és zűrzavar lesz. Semmi Ilyet nem akartunk és nem is akarunk. A föderáció nem más, mint a két nemzet eddigi fejlődésének természetes, logikus betetőzése. Senki sem vesz el senkitől semmit, és ha valaki „ad" is akkor csak azt, ami már rég megillette. Az olyan törvény, mely azt tűzi ki célul, hogy a másikat megkárosítsa, lehetetlenné tegye, megharagítsa, nem lenne jó törvény. A mi politikusaink, jogászaink és közgazdászaink azzal a tudattal dolgoztak e törvénytervezeten, hogy teljes mértékben felelősek a Jövő nemzedéke előtt. Az a gondolat vezérelte őket, hogy a cseh és a szlovák nemzet önállóan dönthessen saját ügyeiről. A közös dolgokról közösen döntenénk, egyetértésben és azt a célt tartva szem előtt, hogy korszerű, politikailag és gazdaságilag erős, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő államot építsünk. Biztos vagyok abban, hogy ezek a törekvéseink nem Irreálisak, és államunk föderatív elrendezése megteremti nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fejlesztésének biztosítékát és új lehetőségét, valamint a népgazdaság, a tudomány, a kultúra és művészet valamennyi területének dinamikus fejlesztését, az értelmiségiek jó kihasználását. Nemzeteink egészséges versengése abban, hogy a társadalmi élet valamennyi terén előrehaladjunk, nem lehet eredménytelen, nem lehet, hogy ne gazdagítsa közös államunkat új erkölcsi, szellemi értékekkel és anyagi javakkal. Ha sikerül — és mi szlovákok bízunk abban, és meg vagyunk győződve arról, hogy sikerül — közös erővel kiépíteni egy harmonikus virágzó államot, akkor a mai üléssel nemcsak méltón ünnepeljük a köztársaság fennállásának 50. évfordulóját, hanem egyúttal a legértékesebb ajándékot adjuk a Jövö nemzedéknek — megmutatjuk az utat a megértés, az Igazi testvéri együttműködés felé. A cseh és a szlovák nemzet vezetői gyakran elgondolkoztak a kis nemzet problémái, helyzete és létezése fölött. Elmélkedésüket gyakran az a vágy kísérte, hogy eljussanak, megtalálják az utat a nagy nemzetek felé. Véleményem szerint raa tesszük le az Ilyen vágyak megvalósításának alapkövét. Ha megtaláljuk az utat ahhoz, hogy a közös államban őszintén megértsük egymást, ha elég erőnk lesz ahhoz, hogy legyőzzük önmagunkat, ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás történelmét és hagyományait, ha kölcsönösen respektáljuk egymást, akkor teljes értékű nemzetekké válunk és akkor képesek leszünk megérteni más nemzeteket ls. Nagyok leszünk, ha bár számbelileg kicsik vagyunk. Nem éppen ez az internacionalizmus lényege? A föderációs alkotmánytörvényt méltó hozzájárulásnak tekintjük azokhoz az internacionalista kötelezettségekhez, melyekre a szocialista világrendszerhez való tartozásunk kötelez. Azt bizonyítja, hogy e szövetség szilárd része vagyunk, és gyakorlati politikánkban következetesen betartjuk a marxizmus—leninizmus elveit. Nem létezhet az egyén, a polgár szabadsága a nemzetek szabadsága nélkül, nem létezhet a nemzetek szabadsága ott, ahol az elnyomás, a felsőbbrendűség bármilyen formája érvényesül. Azzal, hogy köztársaságunk fejleszti a szocializmust, kiküszöböli mindazt, ami deformálhatná és megváltoztathatná humanista lényegét, nagy internacionalista jelentőségű művet alkottunk. Így értelmezzük ezt a törvényt is, mely — amint valamennyien reméljük — közelebb viszi társadalmunkat a szocializmushoz és a kommunizmushoz. Oldfich Černík miniszterelnök beszéde Tisztelt Köztársasági Elnök elvtárs! Tisztelt Nemzetgyűlési Hazánk öt évtizedes fennállása alatt csak nagyon kevés törvényhozó testületének adatott meg, hogy olyan jelentékeny okmányról döntsön, mint a csehszlovák föderáció alkotmánytörvény-javaslata, amely gyökeresen megváltoztatja a csehek és szlovákok állami együttélésének eddigi alapelveit. A javasolt alkotmánytörvény elfogadásával a Nemzetgyűlés lerakja a két nemzet viszonyát rendező föderáció alapjait. A csehek és szlovákok történelmében évszázadokon át folyt a harc az idegen elnyomás ellen, egyrészt a nemzeti és állami önállóságra törekedve, másrészt felismerve azt, hogy e célokat csak szoros szövetségben és az európai népek haladó erőivel együttműködve érhetik el. Éppen ezért a csehek és szlovákok harca mindenkor összefüggött más elnyomott európai nemzetek demokratikus néplfelszabadításí forradalmi megmozdulásaival. A cseh politika már 1848-ban olyan liberátls konstitucionális állam megalakítását szorgalmazta, amely garantálta volna az országban élő nemzetek szabadságát. Az 1848—1849 évi forradalmak bukása hosszú időre megfosztotta a reményüktől Európa elnyomott népeit, köztük a cseheket és a szlovákokat is. Az elkövetkező évtizedekben a két nemzetnek más utakat kellett keresnie felszabadulási célkitűzéseinek megvalósítására. Fokozatosan közeledett egymáshoz a nemzeti felszabadításért és a szociális elnyomás elleni harc. A szlovákok helyzete súlyosabb volt, és ezért nemzeti és állampolitikai érettségük folyamata is lelassult-. A két nemzet számára az új történelmi alkalmat az első világháború jelentette. A cseh és szlovák nép közös harca az elnyomás ellen, vágyakozása a közös államban kialakítandó szabad élet után, igen gyorsan politikailag is realizálódott. Amikor pedig az Októberi Forradalom az egész világon elindította a forradalmi mozgalmak hullámát, ezzel hozzájárult az Osztrák—Magyar Monarchiában végbemenő nemzeti felszabadítási mozgalomhoz. A csehek és szlovákok politikai képviselete, amely ötven évvel ezelőtt 1918. október utolsó napjaiban a közös állam mellett döntött, a csehoszlovakizmus ideológiájából Indult ki, és ennek következtében a szlovákok államjogi helyzete az új államban nem felelt meg a következetes demokratizmus és a nemzetek önrendelkezési joga kritériumainak, de ugyanakkor a szociális igényeket sem tudta kielégíteni. Az első Csehszlovák Köztársaság azonban súlyos szociális és nemzetiségi hiányosságai és burzsoá jellege ellenére ls nemcsak a csehek, hanem a szlovákok számára is elsőízben adott lehetőséget a történelem folyamán a közös állami életre. Lehetővé tette mindkét nemzet számára nemzeti adottságuk és humánus eszméik fejlődését. Lehetővé tette a szlovákoknak, — amely mint nemzet a kedvezőtlen történelmi körülmények hatására csak lassabban fejlődhetett —, a politikai és kulturális beérést és felébresztette államalapító öntudatukat. A köztársaság szétverése, a német fasiszta agresszió brutális támadása, valamint a második világháború és annak következményei nemzeteink számára, melyek a CSKP vezetésével győztesen kerültek kl a harcból, szükségszerűen megszilárdította a csehek és szlovákok kapcsolatát. De egyidejűleg, láthatóvá lett az is, hogy a kölcsönös kapcsolatokból ki kell iktatni mindazt, ami e kapcsolatokra ártalmas volt, s ami a közös államot gyengítette. Ezért kellett elvetni a csehoszlovakizmus politikáját és ideológiáját. Sajnos, a háború utáni fejlődés nem haladt a kívánt demokratikus úton. Egyre jobban megerősödött az állami és társadalmi élet centralizációja. Ennek következtében került sor a szlovák nemzeti szervek jogkörének korlátozására is. 1960ban felszámolták a Megbízottak Testületét, és a Szlovák Nemzeti -Tanács feladatköre is lényegében a reprezentációra korlátozódott. 1968. januárja után Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány egyik legfőbb feladatának a nemzetiségi problémák következetes megoldását tartotta. Bebizonyosodott, hogy a probléma csak a köztársaság föderatív rendezésével oldható meg. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja Akcióprogramjában, valamint a kormány a programnyilatkozatában a politika egyik alapvető intézkedéseként proklamálták az ország föderatív rendezésének szükségességét. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a csehszlovák föderáció nem elégítheti ki az igényeket a szocialista politikai rendszer általános fejlesztése, a január előtti időszak minden deformációjának felszámolása és az összes haladó feladatok megvalósítása nélkül. A beterjesztett javaslat tehát köztársaságunk szocialista fejlődését erősítendő egyik alapvető tényező. Tisztelt Képviselők! A csehszlovák föderáció alkotmánytörvény-javaslata kétségkívül a legjelentősebb törvényhozói dokumentum, mely Nemzetgyűlésünk elé került. Elfogadása alapvető változást hoz a csehek és szlovákok eddigi államjogi kapcsolataiba, és egyben a csehszlovák államiság fejlődésének új szakaszát Jelenti. A mi feladatunk most az, hogy új alapokra helyezzük nemzeteink kapcsolatát, rögzítsük egyenjogúságukat és tovább sztlárdítsuk a csehek, és szlovákok közös szocialista áleneK, mágamjf ho^r^ lámát és hazánk nemzetközi helyzetét. A csehszlovák föderációs terv világosan megmutatja, hogy a közös állam mind a csehek, mind a szlovákok számá, életfontosságú. A javaslat úttal azt ls megmutatja, ho önálló nemzetek kapcsolatáról van szó, melyek önszántukból akarják folytatni a közös életet politikai, gazdasági és kulturális együttélésük megerősítését. A föderációs kötelék ezt/ a közösséget nemcsak nem gyengíti, hanem még lehetővé teszi az új alapokon a sikeresebb fejlődést is mindkét nemzet számára. Különösen hangsúlyozni óhajtom azt a tényt, hogy a köztársaság föderatív rendezése megteremti mindkét nemzet számára az eredményesebb fejlődés előfeltételeit. Ugyanis ezt a tényt egyes esetekben úgy értelmezték és értelmezik még ma is, hogy ez a szlovák kérdés megoldását jelenti. A köztársaság új államjogi rendezése azonban lehetőséget nyújt az önálló cseh nemzeti politika megfogalmazására ls. Lehetővé teszi mindkét nemzetne^^^^ hogy saját nemzeti szervei ^^^^ vén alakítsa ki a hagyományoknak és jelenlegi igényeknek megfelelő saját politikáját. A két nemzet önálló politikája azonban nem állhat ellentétben az egységes Csehszlovák Szocialista Köztársaság igényeivel. Ahhoz, hogy mindkét nemzet megvalósíthassa önálló politikáját, nélkülözhetetlen előfeltétel az egységes Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Ezért az új államjogi rendezés egyik fő célja a csehszlovák államiság megszilárdítása. Az előterjesztett javaslat tartalmazza a népeink egységét megerősítő tényezőket, melyek a következők: 1. Egységes politikai rendszer, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja mint vezető erő, továbbá az alkotmányos föderális szervek, a Nemzeti Front politikájára támaszkodva valósítanak meg. 2. Az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságra érvényes egységes törvényhozás. 3. A két nemzeti politikai körzetet összekötő egységesítő alap érvényesítése. 4. Egységes külpolitika. 5. A köztársaság egységes védelme — a szocialista közösség védelmi érdekeivel összhangban. Ahhoz, hogy a pártprogramban és a kormány programnyilatkozatában meghatározott feladatot jól teljesíthessük, hogy a föderációs tervet sokoldalúan elemezhessük, a kormány megteremtette a szervezési előfeltételeket. Szakbizottságot, és a föderáció politikai aszpektu- |jj sainak megítélésére politikai bizottságot létesített. A javaslat kidolgozásában jelentős se- ^gg

8 gítséget nyújtott a Szlovák Nemzeti Tanács szakblzottsá- x. 28. gainak javaslata és kezdeményezése. (Folytatás a 3. oldalon.)