Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-24 / 294. szám, csütörtök

Ünnep Dunaszerdahelyen Ma kezdődnek a Csallóközi Színházi Napok Kulturális rendezvénysorozataink között már tekintélyes helyet foglal el a Csallóközi Színházi Napok néven ismertté vált dunaszerdahelyl rendezvény. Ez az immár minden őszszel megrendezésre kerülő eseménysorozat a CSEMADOK országos és területi rendezvényei és a Komáromi Jókai Napok mellett a csehszlovákiai magyarság harmadik legnagyobb megmozdulása. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 50. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója Jegyében megrendezésre kerülő bemutatót a szervezők október 24—27 között tartják meg. A ma 13 órakor kezdődő ünnepi megnyitót a népművelés kérdéseiről szóló szeminárium követi, majd este 19,30 órakor az üzemi klubban a komáromi Magyar Területi Színház bemutatja A. Miller: A szálemi boszorkányok című művét. Pénteken (25-én) délelőtt és délután különféle, a napi eseményekkel és a kulturális élettel összefüggő előadások hangzanak el. Este a nagyszombati szlovák színjátszók Heltai Jenő: A néma levente című művét viszik színre. Szombaton (26-án) a csehszlovákiai magyar kulturális élet képviselői a kulturális élet módszertani kérdéseit vitatják meg. Este a Csallóközi Színház mutatja be Tolsztoj: Anna Karenina című drámáját. Vasárnap (27-én) a Szó és a gondolat címmel szavalóversenyt rendeznek a Mezőgazdasági Műszaki Középiskola diákjainak, a Szabad Földműves vándorserlegéért és az Oj Ifjúság díjáért. A harmadik Csallóközi Színházi Napok vasárnap délután ünnepi záróüléssel fejeződnek be. A gazdag műsor hinni engedi, hogy a dunaszerdahelyi rendezvény ez idén ls betölti hivatását, és hozzájjárul Csallóköz kulturális életének a gazdagításához. (bzs) Örökszép dallamai mindig fülünkben csengenek HÚSZ ÉVE HALT MEG LEHÁR FERENC, a világszerte ismert operettszerző. Zenés darabjai ma sem vesztettek semmit csillogásukból és a színházak állandó műsordarabjai között szerepelnek. Lehár 1870. április 30-án született Komáromban, ahol édesapja a császári és királyi hadsereg egyik kiváló mestere volt. Katonacsalád lévén, szülei kevés ideig tartózkodtak egy helyen, ezért a zeneszerzőt nem sok emlék fűzi ide. Fiatal korában még néhányszor visszatér a Duna menti városba, de késsőbb — habár többször hívták — már nem látogatta meg Komáromot. Tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán kezdte, azután a .prágai konzervatóriumba került. Kezdetben operákat fr, ezek azonban nem nyerték el a közönség tetszését. Az igazi kirobbanó sikert operettjeivel és daljátékaival érte el. Lehár műveit főleg az örökszép dallamok teszik felejthetetlenné. Operettjeiben a bécsi stílust követi, de zenéjében népi elemeket, sőt korszerű tánczenei motívumokat ls találhatunk. Legkedveltebb darabjai közé tartozik a Mosoly országa, a Luxemburg grófja, a Három grácia, és a Víg özvegy. Lehár nemcsak neves zeneszerző, hanem kitűnő karmester ls volt, és műveit gyakran ő maga vezényelte. Élete nagy részét Bécsben töltötte, de megfordult csaknem valamennyi európai városban. SZÜLŐVÁROSÁBAN EMLÉKTÁBLA HIRDETI születési helyét. A CSEMADOK mellett működő értelmiségi klub képviselői a jövő évtől kezdve Lehár emlékére hangverseny-sorozatot szeretnének rendezni nemzetközi részvétellel, mellyel méltó emléket állítanának a világhírű zeneszerzőnek. sz/. Ki eses ne Ikül Dolgoznak az öntevékeny színjátszók Más körülmények között, mint az elmúlt években, az idény beköszöntésével azonban öntevékeny színjátszóink ismét munkához láttak. Több helyen már tanulják a szerepet és rövidesen megtartják az év első bemutatóját. A DILIZÁ-nál megjelent az új műsorfüzet, az instruktorok járják a falvakat, szakmai tanácscsal látják el az együtteseket. A Népművelési Intézet a napokban Komáromban iskoláztatást is tartott. A legjobb csehszlovákiai magyar rendezők é« színjátszók részére összehívott háromnapos megbeszélésen szakelőadások hangzottak el és megtárgyalták az új színházi évad alkalmából elvégzésre váró feladatokat. Az elvi és gyakorlati kérdéseket elemző vitában a szereplők leginkább arra keresték a választ, hogy mit érdemes bemutatni, mi jelent sikert. A színműkiadó ez idén ismét közel húsz színdarabot jelentetett meg. Az új kiadványok között az együttesek mindegyike találhat érdeklődésének és adottságának megfelelő darabot. Lehetőség nyílik válogatni tragédia, vígjáték, mesejáték és irodalmi összeállítás között. Változatlanul gond a szereplőhiány, a művelődési otthonok kifűthetetlen nagyterme, nem utolsósorban a bemutatókhoz szükséges, anyagiak megteremtése. Néhol még mindig kísért az Igénytelenség, másutt az együttesek erejüket meghaladó vállalkozásokba fognak. Az egyik is, a másik is vakvágány, -felesleges időtöltés és erőkifejtés. Színjátszóinkra most mégsem e két véglet, hanem az jellemző, hogy az elmúlt napok drámai eseményeinek ellenére, nem veszítették el a kedvüket, tudatában vannak feladatuknak, átérzik a jól végzett kulturális munka szükségességét, s a többség helyes úton jár: az adottságnak és a szükségletnek megfelelő darabot tanul. A most jelentkező probléma más vonatkozású, szemet azonban ez előtt sem hunyhatunk. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt jegyezzük meg, hogy az elmúlt években kiadott színművek közül számos elavult és ezek a mai nézőnek semmit, vagy keveset mondanak. Vannak azonban raktáron olyan alkotások, amelyek ha régebben jelentek is meg, ma ls élők, időszerűek. Jó lenne, ha az együttesek ezekről a darabokról sem feledkeznének meg. Szükséges, hogy színjátszóink lépést tartsanak a korszerű drámairodalommal és műsorra tűzzék a legújabb darabokat. Nem szabadna azonban megfeledkezniük a klasszikusokról sem. Kifogásolható, hogy együtteseinkről még mindig nincs pontos kimutatás. Az elmúlt évek jól sikerült öszpontosításai vés fesztiváljai ellenére nem tudjuk, hogy tulajdonképpen hány időszaki és hány állandó együttes dolgozik a magyarlakta városokban és falvakban. Nincs pontos áttekintés arról sem, 1968 X. 24. Q£ uu z LU D dŕ D N ^ EU ÍN < Š o: Q O Minden olyan egyszerű a fű zöld a liliom fehér csak a világ bonyolult az isten se látott régen a földön ilyen bábeli képet szüntelen hátrál ő is a földi sötétség láttán mi mégis remélünk s vállaljuk újból az emberi sorsot ó remény egyetlen társunk e Golgota-Időben növekedj" nagyra szívünkben hogy az együttesek milyen darabokat Játszanak, és egy-egy darabot hány együttes mutat be. Gyakran mind a dramaturgiai tanács, mind a kiadó csak feltételezésekből indul ki. Ennek tulajdonítható, hogy olyan művek is megjelennek, amelyek talán egy alkalommal sem kerülnek színpadra. A színjátszómozgalom mennyiségi és minőségi felmérése olyan probléma, amelyet az eredményesebb munka érdekében mielőbb meg kellene oldani. Régóta vajúdó kérdés, éppen ezért az új évad alkalmából keresni kellene a módját annak, hogy a színműkiadó hogyan ösztönözhető a fiatal csehszlovákiai magyar szerzőket színmüvek írására. Talán pályázatot kellene kiírni. Tanácsos lenne az is, ha néhány mű közös kiadásban jelenne meg. Szükséges megismernünk a drámairodalom legjobb alkotásait és szükséges, hogy a csehszlovákiai magyar drámairodalom eljusson a határokon túlra is. Ezt leginkább a közös kiadás megszervezése, a kölcsönös csere biztosíthatná. A felkészülés és az új idényben végzett munka Ismét meghatározza, hogy milyen lesz a jövő évi színházi fesztivál, a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Jókai-napok. Színjátszóink jelenleg tehát nemcsak darabokat tanulnak és mutatnak be, hanem többé-kerűbb munkát és több erőfeszívésbé már az 1969-es Jókai-napokra is készülnek. A kettős feladat az eddiginél is tervszerűbb munkát és több erőfeszítést igényel. A szerejilők azonban — amint ezt több példa bizonyítja — ismét helytállnak. Ez egyebek között annak is köszönhető, hogy az irányító szervek (Népművelési Intézet, CSEMADOK, művelődési otthonok, üzemi klubok, stb.) szoros kapcsolatot tartanak az együttesekkel és iskoláztatással, valamint módszertani anyaggal segítik a rendezők és a szereplük munkáját. Az új színházi évad alkalmából a műkedvelők körében megindult munka arról győzött meg, hogy az élet a kultúra területén is konszolidálódik, együtteseink folytatják eredményes tevékenységüket, s a központi szervek gondoskodnak az elméleti és módszertani segítségről, a helyes műsorpolitikáról, a következetes szervezésről és irányításról. A jó szándék és a kölcsönös segítség biztosíték ahhoz, Logy az öntevékeny együttesek ki esés nélkül végezzék a nevelést és a szórakoztatást szolgáló fontos munkájukat. (b| SZÜ L Ő K, N E V E L Ő K tf.

Ó R U M A A gyermek aktivitása AZ AKTIVITÁS fogalmán általában a mindennapi életet kitöltő különféle tevékenységet értjük. A gyermekek esetében ide sorolható például az iskolai tanulás, a házi feladatok kidolgozása, a különféle játékok, a szülőknek nyújtott segítség, a sjiortolás és még egyebek. A növekvő gyermek számára ezek közül néhány rendkívül fontos, tehát nem tartjuk feleslegesnek, hogy szóljunk azokról a tényezőkről, melyek kedvezően, illetve kedvezőtlenül befolyásolják a gyermek aktivitását. Lapunk hasábjain nem egyszer hangsúlyoztuk már az iskolai jó előmentel fontosságát, ezért ezzel a kérdéssel most nem foglalkozunk részletesebben. Kitérünk inkább a gyermek előmetelével összefüggő aktivitásra, mely a tanítás befejeztével odahaza bontakozódik ki. Mindenekelőtt a házi feladatok elkészítésére és az otthoni tanulásra gondolunk. Sok szülő és nevelő panaszkodik, hogy a gyermekek számára a házi feladatok elkészítése csupán kellemetlen roszszat, kötelezettséget jelent, csak a játék és a barátok érdeklik őket, emiatt a házi feladatokat gyorsan „összecsapják". Mások viszont tömérdek időt szentelnek a feladatok elkészítésére, s mivel előfordul, hogy a gyermekek csak lassan haladnak munkájukkal, gyakran a szülőknek is segíteniük kell, míg a valóságban ez nem látszik meg az osztályzaton. Mindez komoly problémát jelent. Meglehetősen nehéz elérni, hogy a gyermekek eleget tegyenek iskolai kötelezettségeiknek, viszont az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nem minden parancs vagy segítség vezet a várt eredményhez, illetve nem minden esetben növeli a gyermek aktivitását. A gyakorlat azt mutatja, hogy az emberi tevékenység más területeihez hasonlóan itt ls a legcélravezetőbb az arany középút. A mi esetünkben ez annyit jelent, hogy a szülőknek az Ilyen konkrét dologgal kapcsolatos hozzáállása nem épülhet szélsőségre, viszont túlzott figyelmességen, segítségen, vagy tartós érdektelenségen sem alapulhat. ÁLLÍTÁSUNKAT a szélsőséges megoldást választó szülők gyermekeinek köréből vett példával is igazolhatjuk. Az olyan szülők gyermekei, akik nem segítenek, nem érdeklődnek a tanuló iskolai munkája iránt, csaknem naponta megoldhatatlan problémákkal találkozhatnak, főleg a legnehezebb tantárgyaknak vélt feK adatok tanulása, elkészítése során (pl. matematika). A nehézséget az az egyszerű tény okozza, hogy a gyermek tanácstalan valamilyen számtani művelettel. Kísérletileg is bebizonyították, hogy a gyermek aktivitására, akaratára, törekvésére erősen ható negatív tényezők közül a feladat meg nem értése vagy a tanácstalanság áll az első helyen. Felesleges külön hangsúlyoznunk, hogy nehezebb tantárgyak esetén az ilyen fennakadás nem jelent semmi rendkívülit. Ezzel kapcsolatban felvetődhet a kérdés, ki segítsen a gyermeknek a nehézségek leküzdésében, illetve a házi feladatok során felmerült problémák megoldásában. A válasz egyértelmű: természetesen a szülő. A szülői segítséget azonban nem szabad megkülönböztetés mentesen értelmeznünk. Nem elégedhetünk meg viszont azzal sem, hogy a segítség minden formája egyaránt hatékony. Arról a segítségről, mely tulajdonképpen már nem segítés, azokkal a szülőkkel kapcsolatban szólunk, akik a házi feladat írása kezdetétől egészen befejezéséig a gyermek mellett ülnek, akik legszívesebben az egész feladatot egyedül készítenék el (s ez sem ritkaság). Ennek kapcsán egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a gyermek túlzott segítése fékezi aktivitását és munkaakaratát. A gyermek ugyanis fokozatosan elszokik attól, hogy önállóan hozzáfogjon a házi feladat problematikusabb részeinek megoldásához is. Megtanulja, hogy teljes mértékben a szülőkre szorítkozzon, s olyankor, amikor azok nem lesznek mellette — s ilyen helyzetek az életben nem kerülhetők el-^— szomorú sikertelenségben lesz része. MI TEHÁT A SZÜLÖK TEENDŐJE, s főleg mire fordítsák figyelmüket? Az a véleményünk, hogy a gyermek egészséges aktivitásának segítésénél a két legfontosabb tényezőből: az iskolai feladatok önálló megoldására irányuló törekvésből és a sikeres megoldás nyújtotta élmény fontosságából kell kiindulnunk. Az önálló munkára való törekvés szorosan összefügg a gyermeknek az adott tantárgy iránti érdeklődésével. Ez a két dolog sohasem választható el, ugyanis az érdeklődés fokozódásával arányosan nő a gyermek aktivitása, vagyis egyre inkább vágyat érez, hogy önállóan foglalkozzon az adott tantárggyal. A tantárgyak iránti érdeklődés azonban nem jön létre automatikusan az Iskolába lépéskor. Az érdeklődés kialakításánál a legfontosabb szerep a tanítóra hárul, azonban a szülő is sokat tehet ezen a téren. Minden tantárgynak van érdekesebb része, s ha a tanító valamilyen oknál fogva nem keltette fel a gyermek érdeklődését, ezt a szülőknek kell megtenni helyette. Ennek kapcsán szeretnénk hangsúlyozni, hogy az iskolákban a legmegfelelőbb, ha a gyermek érdeklődését felkeltjük több tantárgy iránt. Ez hozzájárul újabb, sokoldalú ismeretek megszerzéséhez, mely a műveltség alapja, s a felsőbb osztályokban a nagyobb „választékból" a tanuló a hozzá legközelebb álló, legérdekesebb tantárgyat választhatja. Az önállóságnak és a tantárgy iránti érdeklődésnek a siker nyújtotta élményhez kell kapcsolódnia. Ez a siker a Jól végzett munkából adódik, s összefügg az adott tantárgygyal. A siker a munkánál rendkívül ösztönző tényezőként hat. Ha a gyermek foglalkozik a házi feladatokkal, s ezeket helyesen oldja meg, a siker, öröm és nyugodtság érzésének kell őt eltöltenie. A gyermek viszonyát a felnőttekhez valamint a gyermeknek a felnőttektől, illetve a szülőktől való függését befolyásolja az a tény is, hogy a gyermek elvárja, a sikert necsak egyedül érezze, hanem a pedagógus és a szülő is kellőképpen értékelje. Bár a siker nyújtotta élmény a gyermekeknél gyakran csak akkor jön létre, ha a tanítók vagy a szülők értékelték munkáját. A gyermek csak ilyenkor érzi teljes mértékben a jól elvégzett munka utáni elégedettséget. Nagyon helytelen, ha a gyermek nem ismeri a sikerből eredő érzéseket, s véleményünk szerint nem elenyésző az ilyen gyermekek száma. A különféle felmérések során szerzett adatok igazolják, a szülők aránylag gyakran szigorúan, sőt túlzott figyelemmel kísérik, hogy a gyermek eleget tesz-e iskolai kötelességeinek (s ha nem teljesíti őket, a legtöbb esetben ezért szigorúan büntetik). Dicséretre azonban csak ritkán, vagy soha sem érdemesítik. Ez rendkívül helytelen magatartás, egyáltalán nem segíti az iskolai kötelezettségek önálló elvégzésére irányuló törekvést, hanem éket ver a gyermek és a szülő közé. A munkasikerrel és az élménnyel kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy ez nem okvetlenül feltételez ajándékozást, vagy pénzjutalmat. Elegendő a gyermeket megdicsérnünk, vagy kifejezni örömünket s elégedettségünket munkája felett, s ez újabb aktivitásra ösztönzi őt. EZZEL KAPCSOLATBAN jegyezzük meg: a szülőnek valóban nem kerül sok fáradságába az a törekvés, hogy a gyermekkel megismertesse a siker nyújtotta jó érzést. Ezért erről sosem szabad megfeledkeznünk bár — igaz — íratlan szabály, hogy az apróságokról rendszerint megfeledkeznek. CZAKŰ MIHÁLY pszichológus