Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-03 / 273. szám, csütörtök

A NAP margójára Közömbösség vagy valami más?... A magnezitipar népgazdasági jelentőségéről, fejlesztésének indokoltságáról annyi tanulmány, újságcikk és egyéb közlemény látott már napvilágot, hogy szükségtelen különösebben magyarázgatni. Az is közismert dolog, hogy Kelet-Szlovákiában, konkrétan Jolsva és Lubenfk környékén épül magnezitiparnnk központja. Épül, de hogyan? A Szlovák Nagnezitmüvek Tubeníki üzemének vezetője, Viliam D a t k o mérnök panaszkodik. Elégedetlen az új üzem építésének menetével. \agyon megkésett ugyanis az építkezés hatodik szakaszának kivitelezése. Az üzem vezetősége abban reménykedett, hogy a szeptember 19-re kitűzött „ellenőrző napon" fény derül a lemaradás okaira, illetve megegyeznek az illetékesek a munkálatok meggyorsításának módjaiban. Sajnos, nem fgy történt. A tervkészítő Interprojekt felelős dolgozói például nem jelentek meg a munkaértekezleten, pedig velük is lett volna mit tisztázni. A Kassai Kohóépítő igazgatóságáról sem jött senki. Véleményük szerint elegendő, ha a vállalat jolsvai kirendeltségének építésvezetője képviseli őket. A Pferovi Gépgyár képviselői minden megegyezést lehetetlenné tettek. Arra hivatkoztak, hogy a szállításokra nem kötöttek gazdasági szerződést. A CKD képviselőjének kijelentése sem volt valami lelkesítő a kazánház gyorsabb építése kérdésében. Csupán a Termostav Igazgatóhelyettesei, Dittrich mérnök és a Kohóépitő jolsvai építésvezetője, Matuska nyilatkozott reménytkeltően. Nehéz megfelelő jelzőt találni a fontos iizem építésében részt vevő vállalatok kép viselőinek magatartására, ami végső soron jelentős gazdasá gi károkat idéz elő. Adott esetben olyan üzem építéséről van szó, melynek feltételezett évi termelése meghaladja a kétszázmillió koronát. S ha ehhez még hozzászámítjuk a mulasztások okozta károkat, a Tubeníki üzem vezetősége aggodalmának, a tervező- és építővállalatok hanyagsága elleni panaszának jogosságához nem férhet kétség. lik) A KÖZÉP-szLovAKIAI KONZERVGYÁRAK rimaszombati üzemében Králik igazgatóhelyettessel beszélgetek. — Az üzem problémáival kezdem, mert idén a szokottnál is több van belőlük. A nyersanyaghiány egy időben objektív nehézség volt, s vele együtt még számos más tényező is akadályozta a termelést. Maga a gyár technológiai berendezése sem elégíti a kor követelményeit, a raktárak hiánya miatt félkész és készáruink nagyrészét az üzemen, sőt a városon kívül raktározzuk. Jánosiban, Osgyánban, Fazekas Zaluzsánban, sőt Poltáron is van raktárunk. Ez természetesen emeli az üzem szállítási költségeit. Üzemünk egész termelése a cukorgyárból kapott gőztől függ és bizony jelentős károkat okoz a gőz gyakori kikapcsolása. További kieséseket jelent a gyakori vízhiány. A munkaerőellátás terén viszont az idényszerűség okoz gondot. A termelés 40—45 százalékát a harmadik negyedévben állítjuk elő, s a fő idény után sok értékes munkaerőt kell elbocsátanunk. — Milyen lehetőségek vannak az idényszerüség csökentésére? Vitaminhegyek árnyékában Megszűnik végre az idényszerűség? % Raktárak a városon kívül O Károkat okoz a gyakori gőz- és vízhiány £ Készételek és savanyított káposzata # Sok probléma az üzembővítés körül — Olyan termelési programot kellene kidolgozni, amely a gyártást egyenletesen elosztaná az egész évre. Ezt a problémát egyelőre saját erőnkből igyekszünk megoldani azzal, hogv csaknem három évi szünet után újra bevezettük a készételek gyártását. Ez évben 850 tonna készétel előállítását és tartósítását tervezzük. Az idényszerűséget csökkentjük azzal is, hogy mintegy 1795 tonna félkész gyümölcsárut és 194 tonna zöldséget szánunk a téli időszakban való feldolgozásra. Idén bevezetjük a savanyított káposzta készítését is. E keresett árucikkből 155 tonnát állítunk elő. — Idén a kedvezőtlen időjárás következtében a zöldségtermelés a vártnál kevesebb volt. Hogyan bejolyásolta ez a tény a konzervgyár termelését? — Döntő mértékben a nyersanyaghiány okozta, hogy a gyár számos árufajtából termelési tervét szeptember 20-ig nem teljesítette. Mintegy 600 tonna kiesésünk van a tartósított zöldségből. Ezzel szemben a tervezettnél jóval több dzsemet, lekvárt és gyümölcspürét gyártunk. A kiesés a pénzügyi tervben Így Is közel 13,5 millió koronát képvisel. — A rimaszombati konzervgyár 1902-ben épült, és egy évvel később kezdte meg a termelést. Mit fejlődött azóta az üzem? — Az utóbbi tíz év során néhány új termelési részleget és raktárat építettünk. A gyár termelése azonban lényegesen gyorsabb ütemben fokozódott, mint ahogy a részlegek és a raktárak épültek. S az üzembővítés körül még most is sok a probléma. Jelenleg saját eszközeinkből építünk egy raktárat kb. 1200 négyzetméteres rakodótérrel, és egy új részleget a készételek gyártására. Végre megvalósul a gyár belső területén levő régi raktár átépítése is. A rimaszombati konzervgyárnak több mint fél évszázados múltja van. A kis, helyi érdekű gyáracska 65 év alatt közel 500 alkalmazottat foglalkoztató üzemmé fejlődött. Csupán egyetlen év alatt több mint 1900 tonna kompótot, 700 tonna gyümölcsszörpöt, 850 tonna készételt, 200 ionná KOPRO házi konzerválószert, több mint 2000 tonna félkészárut, 1300 tonna paradicsompürét készítenek és közel 2200 tonna zöldséget tartósítanak itt. Az egy év alatt készült vitamindús áru egy halomba rakva bizony szép kis hegyet alkotna. S a menynyiség mellett egyre javul a minőség is. Megérdemelné ez a régi gyár, hogy az illetékes szervek több támogatásban részesítsék, hisz termékeivel százezrek igényét elégíti ki. A vitaminhegyek árnyékában pedig naponta az elavult technológiai berendezés, a raktárhiány s még egész sor más hiányosságból eredő problémák garmadájával kell megbirkózniuk a gyár vezetőinek és dolgozóinak. KOVÁCS ZOLTÁN villáminterjú vadászati kérdésekről Később kezdődött a vadászidény £ Hatnyelvű betét a vadászati engedélyben 0 A külföldiek is jöhetnek # Az árvíz sújtotta vidék vadállománya már teljes £ Nagyobb figyelmet a biztonsági előírásoknak Vadászainknak ebben az évben a szokottnál kevesebb élményben lesz részük, a vadászati idény ugyanis az augusztusi események következtében a szokottnál később kezdődött. Egyes vadászterületeken a Varsói Szerződés katonái táboroznak. A Csehszlovák Vadészszövetség azonban közölte, hogy az idegen hadseregek vezetőivel megegyezés jött létre, melynek értelmében tiszteletben tartják a hazánk területén érvényes vadászati előírásokat. Illetve nem tesznek kárt a vadállományban és nem akadályozzák vadászainkat a vadászásban. Vadászainknak azonban mindig tekintetbe kell venniük a helyi viszonyokat, hiszen a katonai egységek átcsoportosításának, helyváltoztatásának lehetősége nincs kizárva. Ezért a legjobb, ha a Járási vadászszövetségek szoros kapcsolatot teremtenek a rendfenntartó szervek parancsnokaival és megtárgyalják velük n vadászat megrendezésével kapcsolatos részletkérdéseket. 0 A vadászati engedély szövege szlovák nyelvű. Nem lenne jó, ha az idegen csapatok katonáinak nyelvére is lefordítanák? — Ezzzel a kérdéssel Kirner Károly mérnökhöz, a Csehszlovák Vadászszövetség Szlovákiai Bizottsága osztályvezetőjéhez fordultunk. — Erről is gondoskodtunk — hangzott a válasz. — Hat nyelven megírt betétet nyomtattunk ki, amely Igazolja, hogy a vadászati engedély tulajdonosa Jogosult a vadászat] Jog gyakorlására, illetve a vadászati engedélyben feltüntetett fegyverek viselésére. Ezekel a betéteket október 12-lg minden járásba szétküldjük. • A külföldi vadászok is behozhatják fegyvereiket hazánk területére? — Igen, ha felmutatják a ml hivatalaink fegyverbehozatali engedélyét. Egyébiránt a külföldiek számára a ČEDOK, illetve az Állami Erdészet szervezi a vadászatokat. 9 Mely országok vadászai látogatnak hozzánk leggyakrabban? — Főként németek, olaszok, franciák, belgák és svédek. A németek az egyéni vadászatok kedvelői. Szívesen vadásznak medvére, őzre, túzokra és fajdra. 9 Az idei vadászidényben kevesebb vadat lőnek le, mint máskor. Ez milyen további teendőt jelent? — A vadállományt befogással kell apasztani. 6 A csallóközi árvíz nagy kárt okozott a vadállományban is. Már pótolták az állományt? — A regenerálódás még tavaly befejeződött. Mintegy 3000—3000 nyulat, foglyot és fácánt telepítettünk egyrészt a CSSZVSZ befogótelepeiről, másrészt az egész országból érkező felajánlásokból. Már csak a fogolyállomány alacsony, de ez a kérdés egész Európában gondot okoz. A mezőgazdaság fejlődése — gépesítés, rovar- és gyomirtószerek használata — ugyanis károsan hat a fogoly állományra. 0 A vadászok sokat panaszkod nak a töltényhiány miatt. Ml ennek az oka? — Igen, különösen a 16-os kaliberű töltény nem kapható. Szerintem behozatallal, illetve a kivitel csökkentésével megoldhatnánk ezt a kérdést. • Vadászati baleset gyakran fordult elő az elmúlt években? — Sajnos, a balesetek száma évről évre növekszik. Ezért Jó lenne, ha ebben a vadászldényben elővigyázatosabbak lennénk, mint az előző években. Különösen a golyós puskák használatakor, amelyeknek lövedéke 5—

B km távolságra Is elrepül. —fii — 2. Ütött az óra LONDON, SZEPTEMBER 23. — Mégsem állíthatnám, hogy a helyzet reménytelen volna — jelenti ki Chamberlain megérkezésekor a repülőtéren —, mert új javaslatokat terjesztettünk a csehszlovák kormány elé. Közben azonban Neville Henderson, Anglia berlini nagykövete a következő táviratot küldte Berlinből a Foreign Officenak: „Hitler személy szerint hajlandó vállalni a háborút Nagy-Britanniával." BERLIN, 22 ÖRA 30. Egész Németország figyelme a támadásra készülő Wehrmachton függ. München környékén jelentős csapatmozdulatok a salzburgi autóút irányában. Szünet nélkül csapatszállító szerelvények hagyják el a müncheni pályaudvart. PRÁGA, SZEPTEMBER 23., HRADZSIN. — Elrendeljük az általános mozgósítást — jelenti ki Beneš elnök Lacroix francia nagykövetnek —, tekintettel arra, hogy a németek csapatokat vontak össze a csehszlovák határ mentén. Geneviévo Tabouls, a világhírű francia újságírónő „Elsodort Diplomácia" című nagysikerű könyvében elsodró erővel eleveníti fel a müncheni diktátum diplomáciai hátterét, írása nem tudományos igényű mű, magán viseli a memoár-irodalom legfőbb ismertetőjét, a szubjektivitást. Mégis úgy gondoljuk, hogy olvasóink érdeklődéssel fogják olvasni a ma nagyon is iktuális bárom fejezetet, amelyet a 'egnap megkezdett folytatásokban ktizIOnk. PRÁGA, SZEPTEMBER 23., ESTE 10 ÖRA 30. Beneš elnök ünnepélyes szózata a cseh néphez: — Ütött az óra, mikor mindenkinek a haza szolgálatára kell áldoznia minden erejét. Párizs, este 11 óra. Valamennyi városháza épületén kis méretű plakátok jelennek meg. Zászlók alá hívnak egymillió franciát: — Franciaországnak meg kell adnia a választ a német katonai intézkedésekre —, jelenti ki Daladier. # ZŰRZAVAR, IDEGESSÉG PÁRIZS, SZEPTEMBER 26., 15 ÖRA, CHATILLON ERŐDJE. Vigasztalan őszi eső. Az erőd hatalmas vasajtói előtt a legkülönbözőbb emberek apróbb-nagyobb csomagokkal szótlanul állnak sorban, várják, hogy elbúcsúzhassanak behívott hozzátartozóiktól, akik még nem kapták meg beosztásukat. Nyomott hangulat, a várakozás hosszú. Jobbra, az Avenue de Chatillonon nagy sárga és vörös plakátok vonják magukra a tekintetet. „Franciák, becsaptak titeket." Mellette: „Szűnjék meg a hazafisággal való zsarolási" Az ajtótól jobbra egy újságárus két esernyő védelme alatt egymás mellé rakott ládákra tette ki az áruját. Messziről világítanak az újságok főcímei: „Vesszen a háború" olvashatjuk az „Action frangaise" teljes szélességében. Alatta pedig: „A franciák nem harcolnak sem a zsidókért, sem az oroszokért, sem a prágai szabadkőművesekért." • Mellette az „Oeuvre" főcíme, öles betűkkel: „Kössünk békét a háború előtti" Lejjebb a „Jour" címoldalán: „Háború egy közönséges eljárást kérdés miatt?" Kissé távolabb szembe ötlenek a vidéki újságok színes főcímei. Az „Éclaireur de Nice" ultramarinkék betűkkel harsogja: „A világ valamennyi csehszlovákja nem ér anynyit, mint egyetlen francia kiskatona bőre!" Valaki halkan megjegyzi: — Tegnap óta még súlyosbodott a helyzet! Szerencsére a minisztereink Londonban vannakI Végre megnyílnak a vasajtók. Szülők és barátok egyenként belépnek az erődbe. Teljes a zűrzavar! Leírhatatlan a fegyelmezetlenség. A tisztek riadtan nézik az egészet. Egy óra múlva azonban ... a Gare de L'est-en lényegesen más a hangulat. Lobogódísz ... rendfenntartó közegek ... A gépkocsikat nem engedik közel a pályaudvarhoz, ettől az egész környék csöndessé válik. Jönnek a tartalékosok, legtöbbjük szürke zubbonyban, karjukon a zokogó asszony, mögöttük a síró gyerekek. Valamiféle méltóság árad ezekből a szívbe markoló búcsújelenetekből: — Tudtuk úgyis, hogy egyszer el kell menni, előbb vagy utóbb le kell számolni Hitlerrel!... no, most aztán megyünk!... — kiáltják a férfiak a peronon zokogó feleségüknek. És egymás után gördülnek ki a katonavonatok, miközben váltakozva csendülnek fel az „Internacionálé" és a „Marseillaise" hangjai. © KEVÉS A GÁZÁLARC Quai d'Orsay, este 8 óra. A nagykövetek szalonja zsúfolásig telve. — Mi történt Daladier, Bonnet és Gemelin tábornok két londoni konferenciáján? Van még remény a békére? — kérdezik szorongva képviselők és újságírók. Este nyolc órakor az ajtónállók bevezetik az izgalomtól reszkető Albert Sarraut belügyminisztert. Észreveszi Bonnet kabinetjének egyik titkárát, és odasiet hozzá: — Mikor a miniszter úr Londonban volt, táviratban közöltem vele, hogy nincs elég gázálarcunk Párizs lakossága számára. Kértem, hogy haladéktalanul szerezzen be egy milliót Angliában. Nem tudja, mit intézett? — De htszen nekik még a londoniak számára sincs elég — vág közbe Louis Marin, aki éppen most érkezett az angol fővárosból. Tovább tart a várakozás. Végre megjelenik Georges Bonnet, sápadtan és fáradtan: — A háború elkerülhetetlennek látszik — veti oda az újságíróknak, akik máris elhalmozzák kérdésekkel. A kíséretében levő Eríc Phipps angol nagykövet vele együtt bemegy az irodájába. Anynyít látni még, hogy Georges Bonnet átad egy papirost brit kollégájának, aki azzal tüstént távozik. A Bonnet-memorandum elég hoszszú. Utolsó szakasza így szól: „Minthogy Franciaország a háború küszöbén áll, bizonyára jogosan ítélik meg a francia kormány kérését, hogy az angol kormány tisztázzon néhány kérdést, mindenekelőtt azt, hogy amennyiben a háború kttör, mert Franciaország megsegíti a Németország által megtámadott Csehszlovákiát, kész- e a brit kormány elrendelni az általános mozgósítást." 9 HITLER BESZÉL — Hirtelen valóságos üvöltés hangzik fel a teremben. — Hitler beszél a Sportpalastban — mondja szenvtelenül a rádiót kezelő alkalmazott. Állandó eszeveszett tetszésnyilvánításoktól megszakítva a führer hisztériásán felcsattanó hangján kijelenti: — Ha egyszer a szudéta kérdést megoldottuk, a harmadik birodalom számára Európában nincs többé területi probléma! Garantálom, hogy ez az utolsó területi követelésünk Európában! — Nem akarunk többé háborút Franciaországgal! Nem kérünk semmit Franciaországtól, a világon semmit! — Türelmünk azonban végéhez értI A szudéta területeket október l-ig meg kell kapnom, különben háború leszi Vagy megadja Beneš úr a németek szabadságát, vagy végül Is mi magunk vívjuk ki ezt a szabadságot! Frenetikus éljenzés és taps. KÖVETKEZIK: 3. A SZUDÉTÁK FEHÉR HARISNYÁBAN AKARNAK JÁRNI