Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-03 / 273. szám, csütörtök

A NAP margójára Közömbösség vagy valami más?... A magnezitipar népgazdasá­gi jelentőségéről, fejlesztésé­nek indokoltságáról annyi ta­nulmány, újságcikk és egyéb közlemény látott már napvilá­got, hogy szükségtelen külö­nösebben magyarázgatni. Az is közismert dolog, hogy Ke­let-Szlovákiában, konkrétan Jolsva és Lubenfk környékén épül magnezitiparnnk központ­ja. Épül, de hogyan? A Szlovák Nagnezitmüvek Tubeníki üzemének vezetője, Viliam D a t k o mérnök panaszkodik. Elégedetlen az új üzem építésének menetével. \agyon megkésett ugyanis az építkezés hatodik szakaszának kivitelezése. Az üzem vezető­sége abban reménykedett, hogy a szeptember 19-re kitű­zött „ellenőrző napon" fény derül a lemaradás okaira, il­letve megegyeznek az illeté­kesek a munkálatok meggyor­sításának módjaiban. Sajnos, nem fgy történt. A tervkészítő Interprojekt felelős dolgozói például nem jelentek meg a munkaértekezleten, pedig ve­lük is lett volna mit tisztázni. A Kassai Kohóépítő igazgató­ságáról sem jött senki. Vé­leményük szerint elegendő, ha a vállalat jolsvai kiren­deltségének építésvezetője kép­viseli őket. A Pferovi Gépgyár képviselői minden megegye­zést lehetetlenné tettek. Arra hivatkoztak, hogy a szállítá­sokra nem kötöttek gazdasági szerződést. A CKD képviselő­jének kijelentése sem volt va­lami lelkesítő a kazánház gyorsabb építése kérdésében. Csupán a Termostav Igazgató­helyettesei, Dittrich mérnök és a Kohóépitő jolsvai építésve­zetője, Matuska nyilatkozott reménytkeltően. Nehéz megfelelő jelzőt ta­lálni a fontos iizem építésé­ben részt vevő vállalatok kép viselőinek magatartására, ami végső soron jelentős gazdasá gi károkat idéz elő. Adott esetben olyan üzem építéséről van szó, melynek feltételezett évi termelése meghaladja a kétszázmillió koronát. S ha ehhez még hozzászámítjuk a mulasztások okozta károkat, a Tubeníki üzem vezetősége ag­godalmának, a tervező- és épí­tővállalatok hanyagsága elle­ni panaszának jogosságához nem férhet kétség. lik) A KÖZÉP-szLovAKIAI KON­ZERVGYÁRAK rimaszombati üzemében Králik igazgató­helyettessel beszélgetek. — Az üzem problémáival kezdem, mert idén a szokottnál is több van belőlük. A nyers­anyaghiány egy időben objek­tív nehézség volt, s vele együtt még számos más tényező is akadályozta a termelést. Maga a gyár technológiai berendezé­se sem elégíti a kor követelmé­nyeit, a raktárak hiánya miatt félkész és készáruink nagy­részét az üzemen, sőt a váro­son kívül raktározzuk. Jánosi­ban, Osgyánban, Fazekas Zalu­zsánban, sőt Poltáron is van raktárunk. Ez természetesen emeli az üzem szállítási költ­ségeit. Üzemünk egész terme­lése a cukorgyárból kapott gőz­től függ és bizony jelentős ká­rokat okoz a gőz gyakori ki­kapcsolása. További kieséseket jelent a gyakori vízhiány. A munkaerőellátás terén viszont az idényszerűség okoz gondot. A termelés 40—45 százalékát a harmadik negyedévben állít­juk elő, s a fő idény után sok értékes munkaerőt kell elbo­csátanunk. — Milyen lehetőségek van­nak az idényszerüség csöken­tésére? Vitaminhegyek árnyékában Megszűnik végre az idényszerűség? % Raktárak a városon kívül O Károkat okoz a gyakori gőz- és víz­hiány £ Készételek és savanyított káposzata # Sok probléma az üzembővítés körül — Olyan termelési programot kellene kidolgozni, amely a gyártást egyenletesen elosztaná az egész évre. Ezt a problémát egyelőre saját erőnkből igyek­szünk megoldani azzal, hogv csaknem három évi szünet után újra bevezettük a készételek gyártását. Ez évben 850 tonna készétel előállítását és tartó­sítását tervezzük. Az idénysze­rűséget csökkentjük azzal is, hogy mintegy 1795 tonna fél­kész gyümölcsárut és 194 ton­na zöldséget szánunk a téli időszakban való feldolgozásra. Idén bevezetjük a savanyított káposzta készítését is. E kere­sett árucikkből 155 tonnát ál­lítunk elő. — Idén a kedvezőtlen időjá­rás következtében a zöldségter­melés a vártnál kevesebb volt. Hogyan bejolyásolta ez a tény a konzervgyár termelését? — Döntő mértékben a nyers­anyaghiány okozta, hogy a gyár számos árufajtából termelési tervét szeptember 20-ig nem teljesítette. Mintegy 600 tonna kiesésünk van a tartósított zöldségből. Ezzel szemben a tervezettnél jóval több dzse­met, lekvárt és gyümölcspürét gyártunk. A kiesés a pénzügyi tervben Így Is közel 13,5 mil­lió koronát képvisel. — A rimaszombati konzerv­gyár 1902-ben épült, és egy év­vel később kezdte meg a ter­melést. Mit fejlődött azóta az üzem? — Az utóbbi tíz év során né­hány új termelési részleget és raktárat építettünk. A gyár ter­melése azonban lényegesen gyorsabb ütemben fokozódott, mint ahogy a részlegek és a raktárak épültek. S az üzem­bővítés körül még most is sok a probléma. Jelenleg saját esz­közeinkből építünk egy raktá­rat kb. 1200 négyzetméteres ra­kodótérrel, és egy új részleget a készételek gyártására. Végre megvalósul a gyár belső terü­letén levő régi raktár átépíté­se is. A rimaszombati konzervgyár­nak több mint fél évszázados múltja van. A kis, helyi érde­kű gyáracska 65 év alatt közel 500 alkalmazottat foglalkoztató üzemmé fejlődött. Csupán egyetlen év alatt több mint 1900 tonna kompótot, 700 tonna gyümölcsszörpöt, 850 tonna készételt, 200 ionná KOPRO házi konzerválószert, több mint 2000 tonna félkészárut, 1300 tonna paradicsompürét készíte­nek és közel 2200 tonna zöld­séget tartósítanak itt. Az egy év alatt készült vitamindús áru egy halomba rakva bizony szép kis hegyet alkotna. S a meny­nyiség mellett egyre javul a minőség is. Megérdemelné ez a régi gyár, hogy az illetékes szervek több támogatásban ré­szesítsék, hisz termékeivel százezrek igényét elégíti ki. A vitaminhegyek árnyékában pe­dig naponta az elavult techno­lógiai berendezés, a raktárhi­ány s még egész sor más hiá­nyosságból eredő problémák garmadájával kell megbirkózni­uk a gyár vezetőinek és dol­gozóinak. KOVÁCS ZOLTÁN villáminterjú vadászati kérdésekről Később kezdődött a vadászidény £ Hatnyelvű betét a vadászati engedélyben 0 A külföldiek is jöhetnek # Az árvíz sújtotta vidék vadállománya már teljes £ Na­gyobb figyelmet a biztonsági előírásoknak Vadászainknak ebben az évben a szokottnál kevesebb élményben lesz részük, a vadászati idény ugyanis az augusztusi események következtében a szokottnál ké­sőbb kezdődött. Egyes vadászte­rületeken a Varsói Szerződés ka­tonái táboroznak. A Csehszlovák Vadészszövetség azonban közölte, hogy az idegen hadseregek veze­tőivel megegyezés jött létre, mely­nek értelmében tiszteletben tart­ják a hazánk területén érvényes vadászati előírásokat. Illetve nem tesznek kárt a vadállományban és nem akadályozzák vadászain­kat a vadászásban. Vadászaink­nak azonban mindig tekintetbe kell venniük a helyi viszonyokat, hiszen a katonai egységek átcso­portosításának, helyváltoztatásá­nak lehetősége nincs kizárva. Ezért a legjobb, ha a Járási va­dászszövetségek szoros kapcsola­tot teremtenek a rendfenntartó szervek parancsnokaival és meg­tárgyalják velük n vadászat meg­rendezésével kapcsolatos részlet­kérdéseket. 0 A vadászati engedély szövege szlovák nyelvű. Nem lenne jó, ha az idegen csapatok kato­náinak nyelvére is lefordíta­nák? — Ezzzel a kérdéssel Kirner Károly mérnök­höz, a Csehszlovák Vadász­szövetség Szlovákiai Bizottsága osztályvezetőjéhez fordultunk. — Erről is gondoskodtunk — hangzott a válasz. — Hat nyel­ven megírt betétet nyomtattunk ki, amely Igazolja, hogy a vadá­szati engedély tulajdonosa Jogo­sult a vadászat] Jog gyakorlásá­ra, illetve a vadászati engedély­ben feltüntetett fegyverek viselé­sére. Ezekel a betéteket október 12-lg minden járásba szétküld­jük. • A külföldi vadászok is behoz­hatják fegyvereiket hazánk te­rületére? — Igen, ha felmutatják a ml hivatalaink fegyverbehozatali en­gedélyét. Egyébiránt a külföldiek számára a ČEDOK, illetve az Ál­lami Erdészet szervezi a vadásza­tokat. 9 Mely országok vadászai láto­gatnak hozzánk leggyakrab­ban? — Főként németek, olaszok, franciák, belgák és svédek. A né­metek az egyéni vadászatok ked­velői. Szívesen vadásznak med­vére, őzre, túzokra és fajdra. 9 Az idei vadászidényben keve­sebb vadat lőnek le, mint más­kor. Ez milyen további teen­dőt jelent? — A vadállományt befogással kell apasztani. 6 A csallóközi árvíz nagy kárt okozott a vadállományban is. Már pótolták az állományt? — A regenerálódás még tavaly befejeződött. Mintegy 3000—3000 nyulat, foglyot és fácánt telepí­tettünk egyrészt a CSSZVSZ be­fogótelepeiről, másrészt az egész országból érkező felajánlásokból. Már csak a fogolyállomány ala­csony, de ez a kérdés egész Eu­rópában gondot okoz. A mező­gazdaság fejlődése — gépesítés, rovar- és gyomirtószerek haszná­lata — ugyanis károsan hat a fogoly állományra. 0 A vadászok sokat panaszkod nak a töltényhiány miatt. Ml ennek az oka? — Igen, különösen a 16-os ka­liberű töltény nem kapható. Sze­rintem behozatallal, illetve a ki­vitel csökkentésével megoldhat­nánk ezt a kérdést. • Vadászati baleset gyakran for­dult elő az elmúlt években? — Sajnos, a balesetek száma évről évre növekszik. Ezért Jó lenne, ha ebben a vadászldényben elővigyázatosabbak lennénk, mint az előző években. Különösen a golyós puskák használatakor, amelyeknek lövedéke 5— B km tá­volságra Is elrepül. —fii — 2. Ütött az óra LONDON, SZEPTEMBER 23. — Mégsem állíthatnám, hogy a hely­zet reménytelen volna — jelenti ki Chamberlain megérkezésekor a repü­lőtéren —, mert új javaslatokat ter­jesztettünk a csehszlovák kormány elé. Közben azonban Neville Hender­son, Anglia berlini nagykövete a kö­vetkező táviratot küldte Berlinből a Foreign Officenak: „Hitler személy szerint hajlandó vállalni a háborút Nagy-Britanniával." BERLIN, 22 ÖRA 30. Egész Német­ország figyelme a támadásra készü­lő Wehrmachton függ. München környékén jelentős csa­patmozdulatok a salzburgi autóút irányában. Szünet nélkül csapatszál­lító szerelvények hagyják el a mün­cheni pályaudvart. PRÁGA, SZEPTEMBER 23., HRAD­ZSIN. — Elrendeljük az általános mozgó­sítást — jelenti ki Beneš elnök Lac­roix francia nagykövetnek —, tekin­tettel arra, hogy a németek csapa­tokat vontak össze a csehszlovák ha­tár mentén. Geneviévo Tabouls, a világhírű francia újságírónő „Elsodort Diplo­mácia" című nagysikerű könyvében elsodró erővel eleveníti fel a mün­cheni diktátum diplomáciai hátterét, írása nem tudományos igényű mű, magán viseli a memoár-irodalom leg­főbb ismertetőjét, a szubjektivitást. Mégis úgy gondoljuk, hogy olvasóink érdeklődéssel fogják olvasni a ma nagyon is iktuális bárom fejezetet, amelyet a 'egnap megkezdett folyta­tásokban ktizIOnk. PRÁGA, SZEPTEMBER 23., ESTE 10 ÖRA 30. Beneš elnök ünnepélyes szózata a cseh néphez: — Ütött az óra, mikor mindenkinek a haza szolgálatára kell áldoznia minden erejét. Párizs, este 11 óra. Valamennyi vá­rosháza épületén kis méretű plaká­tok jelennek meg. Zászlók alá hív­nak egymillió franciát: — Francia­országnak meg kell adnia a választ a német katonai intézkedésekre —, jelenti ki Daladier. # ZŰRZAVAR, IDEGESSÉG PÁRIZS, SZEPTEMBER 26., 15 ÖRA, CHATILLON ERŐDJE. Vigasztalan őszi eső. Az erőd hatalmas vasajtói előtt a legkülönbözőbb emberek apróbb-na­gyobb csomagokkal szótlanul állnak sorban, várják, hogy elbúcsúzhassa­nak behívott hozzátartozóiktól, akik még nem kapták meg beosztásukat. Nyomott hangulat, a várakozás hosszú. Jobbra, az Avenue de Chatillonon nagy sárga és vörös plakátok von­ják magukra a tekintetet. „Franciák, becsaptak titeket." Mellette: „Szűn­jék meg a hazafisággal való zsaro­lási" Az ajtótól jobbra egy újságárus két esernyő védelme alatt egymás mellé rakott ládákra tette ki az áruját. Messziről világítanak az újságok főcímei: „Vesszen a háború" olvas­hatjuk az „Action frangaise" teljes szélességében. Alatta pedig: „A fran­ciák nem harcolnak sem a zsidókért, sem az oroszokért, sem a prágai sza­badkőművesekért." • Mellette az „Oeuvre" főcíme, öles betűkkel: „Kössünk békét a háború előtti" Lejjebb a „Jour" címoldalán: „Há­ború egy közönséges eljárást kér­dés miatt?" Kissé távolabb szembe ötlenek a vidéki újságok színes főcí­mei. Az „Éclaireur de Nice" ultra­marinkék betűkkel harsogja: „A világ valamennyi csehszlovákja nem ér any­nyit, mint egyetlen francia kiskato­na bőre!" Valaki halkan megjegyzi: — Tegnap óta még súlyosbodott a helyzet! Szerencsére a minisztereink Londonban vannakI Végre megnyílnak a vasajtók. Szü­lők és barátok egyenként belépnek az erődbe. Teljes a zűrzavar! Leírhatatlan a fegyelmezetlenség. A tisztek riadtan nézik az egészet. Egy óra múlva azonban ... a Gare de L'est-en lényegesen más a hangu­lat. Lobogódísz ... rendfenntartó kö­zegek ... A gépkocsikat nem engedik közel a pályaudvarhoz, ettől az egész kör­nyék csöndessé válik. Jönnek a tartalékosok, legtöbbjük szürke zubbonyban, karjukon a zo­kogó asszony, mögöttük a síró gye­rekek. Valamiféle méltóság árad ezekből a szívbe markoló búcsújelenetekből: — Tudtuk úgyis, hogy egyszer el kell menni, előbb vagy utóbb le kell szá­molni Hitlerrel!... no, most aztán megyünk!... — kiáltják a férfiak a peronon zokogó feleségüknek. És egy­más után gördülnek ki a katonavo­natok, miközben váltakozva csendül­nek fel az „Internacionálé" és a „Marseillaise" hangjai. © KEVÉS A GÁZÁLARC Quai d'Orsay, este 8 óra. A nagykö­vetek szalonja zsúfolásig telve. — Mi történt Daladier, Bonnet és Gemelin tábornok két londoni konfe­renciáján? Van még remény a béké­re? — kérdezik szorongva képvise­lők és újságírók. Este nyolc órakor az ajtónállók bevezetik az izgalomtól reszkető Al­bert Sarraut belügyminisztert. Ész­reveszi Bonnet kabinetjének egyik titkárát, és odasiet hozzá: — Mikor a miniszter úr Londonban volt, távirat­ban közöltem vele, hogy nincs elég gázálarcunk Párizs lakossága számá­ra. Kértem, hogy haladéktalanul sze­rezzen be egy milliót Angliában. Nem tudja, mit intézett? — De htszen nekik még a londo­niak számára sincs elég — vág közbe Louis Marin, aki éppen most érkezett az angol fővárosból. Tovább tart a várakozás. Végre megjelenik Georges Bonnet, sápadtan és fáradtan: — A háború elkerülhetetlennek látszik — veti oda az újságíróknak, akik máris elhal­mozzák kérdésekkel. A kíséretében levő Eríc Phipps angol nagykövet ve­le együtt bemegy az irodájába. Any­nyít látni még, hogy Georges Bonnet átad egy papirost brit kollégájának, aki azzal tüstént távozik. A Bonnet-memorandum elég hosz­szú. Utolsó szakasza így szól: „Minthogy Franciaország a háború küszöbén áll, bizonyára jogosan íté­lik meg a francia kormány kérését, hogy az angol kormány tisztázzon néhány kérdést, mindenekelőtt azt, hogy amennyiben a háború kttör, mert Franciaország megsegíti a Né­metország által megtámadott Cseh­szlovákiát, kész- e a brit kormány el­rendelni az általános mozgósítást." 9 HITLER BESZÉL — Hirtelen valóságos üvöltés hang­zik fel a teremben. — Hitler beszél a Sportpalastban — mondja szenvte­lenül a rádiót kezelő alkalmazott. Állandó eszeveszett tetszésnyilvá­nításoktól megszakítva a führer hisz­tériásán felcsattanó hangján kijelen­ti: — Ha egyszer a szudéta kérdést megoldottuk, a harmadik birodalom számára Európában nincs többé te­rületi probléma! Garantálom, hogy ez az utolsó területi követelésünk Euró­pában! — Nem akarunk többé háborút Franciaországgal! Nem kérünk sem­mit Franciaországtól, a világon sem­mit! — Türelmünk azonban végéhez értI A szudéta területeket október l-ig meg kell kapnom, különben háború leszi Vagy megadja Beneš úr a né­metek szabadságát, vagy végül Is mi magunk vívjuk ki ezt a szabadságot! Frenetikus éljenzés és taps. KÖVETKEZIK: 3. A SZUDÉTÁK FEHÉR HARISNYÁBAN AKARNAK JÁRNI

Next

/
Thumbnails
Contents