Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-03 / 273. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. október 3. Csütörtök # XXI. évfolyam, 273. szám # Ara 40 fillér A föderáció alapelveiben te!|es az egyetértés A CSEH ÉS SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK EGYÜTTES ÜLÉSE (ČSTK) — A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége október 2-án a brnói városháza épületében együttes ülést tartott. Napirenden szerepeltek a cseh és szlovák nemzet kapcsolata államjogi rendezésének kérdései és a csehszlovák föderáció alkotmánytörvény-javaslatának megvitatásával kapcsolatos azonos eljárás kialakítása. A javaslatról a két nemzeti tanács még ezen a héten tárgyal. A tanácskozáson jelen volt dr. Cestmlr Cisár, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke, Ondrej klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Dél-morvaországi Kerületi Nemzeti Bizottság és a városi nemzeti bizottság több képviselője. Dr. Čestmír Císaf beszéde bevezető részében kijelentette, hogy a január után megkezdődött demokratizálódási folyamatnak és a CSKP akcióprogramjának egyik legfontosabb része a csehszlovák állam föderalizációja gondolata volt. A Cseh Nemzeti Tanács elnöke köszönetet ipondott a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek azért a rendkívüli szorgalomért, amellyel az akcióprogramnak ezt a feladatát igyekeztek gyorsan és következetesen teljesíteni. Megemlítette, hogy a Cseh Nemzeti Tanács csak később, júliusban vett részt ebben a munkában. Azonban elhatározta, hogy eltekint a saját politikai irányvonal vagy föderációs alkotmánytórvény-javaslat kidolgozásától és előterjesztésétől, bár ehhez rendelkezett a szükséges előfeltételekkel. Tanácskozásainak és tevékenységének alapját a Szlovák Nemzeti Tanács és az illetékes kormánybizottságok javaslatai képezték. „A Cseh Nemzeti Tanács elnökségében, plénumában és bizottságaiban folytatott intenzív tanácskozások után jóváhagytuk a szakbizottság által kidolgozott politikai irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást. Ez nem azonos teljesen a szlovák nemzeti szervek álláspontjával, de merem állítani, hogy az alapelvekben nincs közöttünk ellentét, teljes az egyetértés. Ami fogalmazásunkban eltérő, az a konkrét tárgyi problémákra vonatkozik, és az a célja, hogy az új föderatív rendezés által kialakult környezetben zavartalan legyen a közügyek menete és a szocialista társadalom egészséges fejlődése. Kérem a Szlovák Nemzeti Tanácsban dolgozó elvtársainkat és barátainkat, hogy így értelmezzék állásfoglalásunkat" — mondotta Císaf elvtárs. (Folytatás a 2. oldalon) A nemzetiségek egyenjogúságának biztosítása az egész társadalom ügye KÖZLEMÉNY A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL (ČSTK! — Mint már közöltük, kedden ülést tartott a kormány. A tanácskozásról kiadott záróközleményt az alábbiakban ismertetjük. A kormány a cseh és a szlovák szakértők részvételével megtárgyalta a föderációs alkotmánytörvény-javaslatot, amelyet a szakbizottság dolgozott ki. A kormány hangsúlyozza, hogy az államszövetség megteremtése a két nemzet együttes érdeke; a két nemzet egymáshoz tartozása és közelsége indokolja és ezenfelül társadalmi, kulturális, gazdasági és történelmi indokok támasztják alá. A csehszlovák föderáció értelme és célja a cseh és a szlovák nemzet államjogi kapcsolatainak demokratikus rendezése. Ezért a nemzeti elven alapuló föderáció a csehszlovák feltételekből indul ki, és e feltételeket teljes mértékben tiszteletben tartja. Jellegzetes vonása, hogy csupán két egyenjogú nemzeti résztvevőből áll. A kormány állást foglalt a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény javaslatával kapcsolatban is. Ezt a jelentős dokumentumot is a kormány szakbizottsága dolgozta ki és terjesztette elő. E dokumentum feladata az, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának akcióprogramjával és a kormány programnyilatkozatával összhangban rögzítse a Csehszlovákiában élő valamenynyi nemzetiség teljes politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának alkotmányos és törvényes szavatolását. Az alkotmány törvény-javaslat kiemeli, hogy a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiség egyenjogúságának biztosítását a legszélesebb értelemben az egész társadalom ügye megoldásának részeként kell értelmezni. Tekintettel az egyes nemzetiségek különbözéségére, számára és területi megoszlására nem lehet az egész Csehszlovákiára vonatkozólag egységesen rendezni e jogok reális biztosítását. Ezért az egyes nemzetiségek jogait biztosító részletes rendeleteket a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön-külön törvényben adja ki. A kormány a vita után kifejezte egyetértését az alkotmány törvény-javaslat tartalmával és úgy döntött, hogy azt nyilvános vitára bocsátja. [ NEW YORK 1 Megkezdett az ENSZ-küzgyíilés 23. ülésszaka általános vitája Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkba érkezett New York — Az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakán tegnap megkezdődött az általános vita, amelyben a tagállamok küldöttjei kifejezik kormányaik állásfoglalását a jelenlegi nemzetközi helyzethez és értékelik a nemzetközi szervezet munkáját. A vita az ENSZ-közgyülés érdemleges munkájának nyitánya, amelyet körülbelül október közepén a plénum munkája és a hét állandó bizottság ülésezése követ. Várható, hogy a vitában felszólalók az idén elsősorban a vietnami, a közel-keleti és a csehszlovákiai helyzettel foglalkoznak. A vitát immár hagyományosan Brazília képviselője nyitotta meg, majd utána Dean Rusk, SZOVJETUNIÓ 1 amerikai külügyminiszter szólalt fel. Az ENSZ-közgyűlés állandó bizottságai a politikai és biztonsági bizottság kivételével megkezdték tevékenységüket. A gazdasági és pénzügyi bizottság alelnökévé Jan Muíikot, Csehszlovákia állandó ENSZ küldöttjének helyettesét választották meg. — Gromiko sZovjet külügyminiszter kedden megérkezett New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Gromiko a New York-i repülőtéren nyilatkozatot tett. Felhívta a figyelmet az ENSZ nagy felelősségére, s hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít e szerve(Folytatás a 2. oldalon) Közös célok, közös érdekek Krejči miniszter interjúja az Izvesztyijában Moszkva — Az Izvesztyija szeptember 30-1 számában a fenti címmel közli prágai tudósítóinak interjúját Josej Krejči csehszlovák nehézipari miniszterrel. Arra a kérdésre, mi jellemzi a csehszlovák nehézipart, Krejči miniszter rámutatott, hogy a csehszlovák köztársaság termelésének 40 százaléka a nehézipari minisztérium üzemeire esik. Emlékeztetett az idei brnói vásárra, amely újból megerősítette azon szakemberek nézetét, hogy egyes ágazatokban magas, világszínvonalat értünk el, s minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy ezeket az iparágakat sikeresen továbbfejlesszük. Másrészt a brnói vásár megmutatta, hogy a gépipari termékek választéka világszerte gyorsan bővül és a csehszlovák ipar ezzel nem képes lépést tartani. Ebből következik a nemzetközi munkamegosztás objektív szükségessége, a szakosítás és a kooperáció elmélyítése, mégpedig elsősorban a Szovjetunióval, mert iparunk mindenekelőtt éppen a Szovjetunió felé orientálódik. A következő kérdésre, amely a csehszlovák géipari dolgozók érdekeltségére vonatkozott a Szovjetunióval való szakosítás együttműködésének elmélyítésében, Krejči miniszter hangsúlyozta: „Azokat a termelési ágakat fejleszthetjük és fogjuk fejleszteni, ahol a kiváló minőségű gépek gyártása növelésének reális lehetősége nyílik. Emellett nem szándékozunk számos olyan szerszámgép-típust gyártani, amelyeket magas műszaki színvonalon gyártanak a Szovjetunióban és más szocialista országokban." A

szerkesztőségbe naponta több tucat levél érkezik. Igen sokat öreges, nehéz betűkkel írtak. Idős emberek nyugdíjÜgyben kérnek tanácsot. Emlékszem, tavaly előtt egy csallóközi öregember személyesen is bejött hozzánk. Elmentem vele a nyugdíjügyi hivatalba. Előadtuk a kérelmet, mire a hivatalnok így válaszolt: „Elvtársaim, önök bizonyára tudják, hogy a nyugdíjasok az államháztartást évente több mint tizenötmilliárddal terhelik meg..." A bácsi a magyarázaton eltűnődött, gondolkodott egy ideig, majd így szólt: „Tizenötmilliárd korona... El se tudom képzelni, mennyi pénz lehet. Azt viszont pontosan tudom, hogy a havi kétszáznyolcvan koronás nyugdíjamból — feleségemnek és netkem — reggelire a teához három kiflit vehetünk. Másfelet a feleségemnek, másfelet nekem. Pedig a három kiflit egyedül is megenném. Tudja, én nagyétkű munkás voltam ... A történet hallatán azt is mondhatnánk: epizód, különleges, nem tipikus eset. Hiszen a több mint tizenötmilliárdból... Az eset — sajnos — tipikus volt. Különösen Dél-Szlovákiában, ahol ugyan sokat dolgoztak az emberek, de hogy a tőkés munkaadó, vagy a nagybirtokos biztosította őket, azt hatvanéves korukban igen sokan már nem tudták bizonyítani. Így keletkeztek a létminimumnál jóval kevesebbet kitevő nyugdíjak, melyek rendezését a Jgnuár előtti vezetés évekig ígérgette, anélkül, hogy a rendezés bekövetkezett volna. Hogy nem következett be, az nem az egyének — politikusok jő- vagy rosszakaratától függött. Az egykor fejlettnek mondott csehszlovák népgazdaság színvonalának leromlása volt a fő oka annak, hogy az idős emberek jelentős hányadának nyugdíját az állam nem emelhette. Idos emberek - január után A január előtti időszakban vajon volt-e arra remény, hogy általános nyugdíjrendezésre kerüljön sor? A kérdésre nem-mel kell válaszolni. Elsősorban azért, mert a Novotný-féle vezetés a népgazdaság problémáinak alapos, előítéletektől mentes felmérésére — a kudarc beismerésétől való félelmében — nem volt hajlandó. Ehelyett a kisembereket a nyugdíjak hatalmas összegének emlegetésével kápráztatta el. De vajon a 280—300 koronás havi költségvetéssel gazdálkodó idős házaspár el tudja-e egyáltalában képzelni, mennyi az a 15 milliárd? Január óta — nevén nevezzük a gyereket: a szemkápráztatás őszinteséggel való felváltása az emberséges szocializmus egyik alapvető vonása. Jelenlegi vezetőink nem féltek beismerni, hogy népgazdaságunk helyzete nem a legrózsásabb. Nem féltek intézkedéseket tenni, hogy tudományos módszerekkel, szépítgetés nélkül mérjék fel az életszínvonalat. A szakszervezet csúcsszerveinek szótárában hosszú idő után újra megjelent a régebben esetleg csak titkos iratokban szereplő szó: „a létminimum". Annak ellenére, hogy népgazdaságunk helyzete kedvezőtlen, érvénybe lépett a nyugdíjak minimális határáról szóló törvény, amely szerint az egyedül élő nyugdíjasnak 400, házaspárnak pedig legalább 600 korona nyugdíj jár. Az intézkedést nem harsonaszóval hirdették ki. Mindnyájan tudjuk, hogy az utóbbi évek folyamán a létfenntartási költségek növekedtek, a nyugdíjak emelése ennek ellensúlyozásaként következett be. Akárhogy történt is, arról tanúskodik, hogy a január utáni időszakban egyetlen néprétegről — az idős embereket is beleértve — sem feledkezünk meg. A

mit a január utáni politika a nyugdíjasok életfeltételének javítása érdekében tett, az csak egy folyamat kezdete. Továbbra is érvényes az az elv, hogy csak annyit oszthatunk szét, amennyink van. Más szóval: ha a szociális gondoskodást javítani akarjuk, teljesítenünk kell az akcióprogramnak a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos fejezeteit. Viszont ez se következik be egyik napról a másikra. Az átmeneti időszak folyamán a nyugdíjakat árkiegyenlítő pótlékkal egészítik ki. Szlovákiában ennek összege a jövő évben 400 millió koronát tesz ki. Ahogy látjuk, az emberséges szocializmus „fegyvertárába" beletartozik az idős emberekről való gondoskodás is. TÓTH MIHÁLY A szovjet gépiparral való fokozott együttműködés érdekében feltétlenül szükségesnek tartom 11 csehszlovák—szovjet állandó munkacsoport létesítését, amelyek az 1970-ig terjedő termelésszakosítási problémákkal, valamint az 1971—1975. évekre szóló népgazdasági tervek egybehangolásával foglalkoznak. Arra a kérdésre, hogy a csehszlovák gazdasági reform alapján a vállalatok nagy önállósága hogyan egyeztethető össze a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés hoszszú tartamú tervezésével, Krejči miniszter azt válaszolta: „A vállalatok abszolút önállóságáról alkotott elképzelések, amelyeket egyes közgazdászaink hangoztattak, nem indokoltak, és bár a vállalatoknak feltétlenül meglesz a szükséges szabadsága és kezdeményezési lehetősége, a szocialista tervgazdálkodásban elsősorban az állam érdekeihez kell igazodniuk. A külkereskedelem tekintetében az állam kötelezettségei kötelezőek a vállalatokra is. (ŐSTKJ MSZSZ • TART' AMERIKAI VÁLASZ A SZOVJET BÉKEJAVASLATRA Washington — McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok válaszolt a szovjet kormánynyilatkozatra, amely három héttel azelőtt azt javasolta, hogy a két nagyhatalom működjék együtt a közelkeleti béke megteremtésében. Az amerikai kormány válaszát Nicholas Katzenbach külügyminiszter-helyettes nyújtotta át Anatollj Dobrinyin szovjet nagykövetnek. További megbeszélések várhatók e tárgyban a hét folyamán Dean Rusk és az ENSZ-közgyűlésre New Yorkba érkezett Gromiko szovjet külügyminiszter között. A szovjet javaslat első feltétele az izraeli haderők viszszavonása a megszállt arab területről. A békét az arab—izraeli határon állomásozó ENSZcsapatok biztosítanák. VALEŠ MINISZTER BÜLGÁRIÁBAN Szófia — Václav Valeš csehszlovák külkereskedelemügyi miniszter bolgár kollégájának meghívására az elmúlt napokban tárgyalásokat folytatott Szófiában a csehszlovák—bolgár árucsereforgalom kibővítéséről. A csehszlovák minisztert fogadta Abramov bolgár miniszterelnök-helyettes, a csehszlovák—bolgár kormányközi vegyesbizottság bolgár elnöke is. Valeš miniszter a tárgyalások bel&jezése után országjáró körútra indult Bulgáriában. ;CSTKJ