Új Szó, 1968. október (21. évfolyam, 271-301. szám)

1968-10-15 / 285. szám, kedd

Ankét a föderációról 1 Miben látja a csehszlovák fö­•deráció minap nyilvánosságra hozott politikai, jogi és gazdasági elveinek legjelentősebb pozitív vonásait, amelyek véleménye sze­rint megszilárdítják a szocialista állami egység gondolatát? 2 Milyen változtatásokat, eset­ileg kiegészítéseket javasolna az államszövetség alapjait kör­vonalazó anyagba? 3 Csehszlovák Szocialista Köz­• társaság föderalizálásával kapcsolatos állásfoglalás leszö­gezi, hogy a csehek és a szlová­kok államjogi viszonyának föde­ratív rendezésével egyidőben al­kotmányerejű törvénnyel kell biz­tosítani a nemzeti kisebbség egyenjogú helyzetét és sokoldalú fejlődésének feltételeit. Ez az al­kotmányerejű törvény - amelynek javaslatával már megismerked­hetett - lesz a kerete a Szlovák Nemzeti Tanács további részlete­ket szabályozó törvényeinek. Nézete szerint ezekben a tör­vényekben a magyar nemzeti ki­sebbségnek milyen konkrét jo­gait kellene rögzíteni? A fenti kérdésekre válaszolnak: DOHÁNYOS Mihály. a tallósi HNB elnöke 1 A föderáció — véleményem szerint — egyenjogúsítás. A • törvényjavaslat közzétételéig a kisember nem sokat tudott annak po­litikai, de főleg gazdasági vonatko­zásairól. Az év első felében a nacio­nalista hangulatok szítása még bo­nyolultabbá tette a probléma megér­tését. Most, hogy tanulmányozom a tervezetet, látom, hogy a törvények be­tartásával, az elképzelések realizálásá­val majd megvalósulhat a két ország­rész gazdasági kiegyenlítődése. Én ezt a szempontot tartom a legfonto­sabbnak, mert meggyőződésem, hogy gazdasági egyenjogúsítás nélkül poli­tikai egyenlőség se létezik. Politikai egyenlőség alatt, persze, én nemcsak magát a törvényt értem, hanem a le­hetőségeket is. Ismerem falum és környéke helyzetét, tudom, hogy gaz­dasági téren mi mindent lehetne itt megvalósítani. Nem túlzok, ha azt ál­lítom, hogy a dunaszerdahelyi járás­ban a mezőgazdasági termelés világ­színvonalú. Viszont az, ahogy a ter­ményeket értékesítjük — főleg ahogy feldolgozzuk — korszerűbb is lehet­ne. A mezőgazdasági feldolgozóipar hiányára gondolok. Remélem, a föde­ráció majd lehetővé teszi, hogy a környéken ez a termelési ág is ki­alakuljon. 2 A törvényjavaslatot — jónak tartom. Csakhogy itt is érvé­• nyes az a mondás, hogy: min­den törvény annyit ér, amennyit be­tartanak belőle. Meggyőződésem, hogy a törvények kidolgozói — és a végrehajtő szervek — komolyan ve­szik a dolgukat, és arra is ügyelnek, majd, hogy a paragrafusokat egye­sek majd ne egyéni ízlésük szerint értelmezzék. 3 A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az alkotmány egyetlen cikke­• lye a magyarok és a többi ki­sebbség jogainak biztosítására nem volt elegendő. Egy-egy nemzetiségi csoport sorsa nem függhet csak egyesek jó-, vagy rosszakaratától. Tehát — hogy úgy mondjam — ap­rólékos, egészen a részletekig menő törvényekre is szükség van. Mivel egészíteném ki a törvényeket? A ve­gyes lakosságú falvakban — mind­két nemzetiség gyermekei számára — egyenlő tanulási, művelődési fel­tételeket kell teremteni. Vannak dol­gok, amelyek értékét nem lehet pénz­zel kifejezni. Például: van aki azt ál­lítja, hogy négy-öt család gyerme­kei kedvéért külön magyar iskolát (vagy szlovák iskolát) nem érdemes fenntartani. Én az ilyen nézettel nem érthetek egyet. Ahol az ilyen nézet érvényesül, ott — lehet, hogy csak négy-öt családot érint a dolog — de a faluközösség minden tagja nem érezheti magát Jól. Tehát: a végre­hajtási rendeletekben aprólékosan kidolgozva az ilyen kérdésekre is vá­laszt kell majd találni. Remélem, hogy rövidesen az ilyen végrehajtási rendeletek is elkészülnek. Falum ve­gyes lakosságú község. Tapasztalat­ból tudom, milyen fontos az, hogy a községben mindenki otthon érezze magát. SZEBELLAI jános. a CSEMADOK lévai Járási Bizottságának elnöke 2 Hiányosságnak tartom, hogy a föderációs törvényjavaslat 11. • fejezetének a 20. bekezdésében megemlíti a nemzeti kisebbségek Jo­gainak biztosítását, de ugyanakkor szükséges volna törvénybe iktatni a nemzeti kisebbségek bizottságainak megalakítását a föderatív szervek ke­retén belül is, úgyhogy ezen bizott­ságokon keresztül ezek a szervek el­lenőrizhessék az egyes nemzeti szer­vek által kidolgozott nemzetiségi Jo­gok biztosítására szolgáló törvények teljes betartását és biztosítását. To­vábbá nézetem szerint, ugyancsak a II. fejezet 20. bekezdésében azt a gon­dolatot, hogy „ez az alkotmánytör­vény életbe lép párhuzamosan a csehszlovák föderációs törvénnyel, avagy rövidesen utána", javasolnám megváltoztatni, mégpedig úgy, hogy „ez az alkotmánytörvény életbe lép párhuzamosan a csehszlovák föderá­ciós törvénnyel". 3 Tudatában vagyok annak, hogy az alkotmánytörvényben csak • nagy vonalakban lehet lefek­tetni az alkotmányjogokat biztosító egyes cikkelyeket. Tehát fontos lesz, hogy az egyes nemzeti szervek, a mi helyzetünkben a Szlovák Nemzeti Ta­nács, operatívan és elfogultság nél­kül részletesen törvénybe iktassa az alkotmánytörvény egyes cikkelyeit és főleg azokat, amelyek a legsürgőseb­ben várnak megoldásra. Ezek közé tartoznak a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmányerejű törvény 3. cikkelyében foglalt kérdések, mint pl. — az anyanyelvi művelődés joga — a kulturális és tudományos élet fejlesztésének joga — a hivatalos kapcsolatban az anyanyelv használatának Joga, ame­lyeket nem lehet csak egyszerűen ki­fejezni, hanem megkövetelik az ala­pos megfontolást és annak alapján törvénybe kell iktatni azért, hogy a végrehajtásnál az egyes szervek, avagy ezek dolgozói ne magyaráz­hassák félre, avagy ne értelmezhesse a saját tetszése szerint, nemzetiségi hovatartozásából kifolyólag. SCHULZ György mérnök, a kassai magyar tannyelvű gépipari közép­iskola igazgatója I Az alkotmányerejű államszövet­ségi törvényjavaslat pozitív vo­• nását abban látom, hogy meg­adja a lehetőséget mindkét testvér­nemzetnek a sajátos érdekű alkotó­kezdeményezés érvényesítésére a tár­sadalmi élet minden területén. Egyál­talán nem látok ebben elszakadásra, elkülönülésre irányuló törekvést. Ép­pen ellenkezőleg. Már megvitatása előtt, az elmúlt hetek folyamán — amikor még csak születőben volt a törvényjavaslat —, bebizonyosodott helyessége, hazánk népeit összetartó ereje. 2 A cseh és szlovák nemzet vi­szonyának rendezése szempont­• jából helyes és jó a törvényja­vaslat, viszont az ország összes állam­polgára, tehát a nemzetiségekre is kellett volna vonatkoznia ennek az alkotmányerejű államszövetségi tör­vényjavaslatnak. Reméljük, hogy ezt a hiányt a ma uralkodó helyes politi­kai szellem jegyében pótolni fogják. 3 A köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkot­• mányerejű törvényjavaslat véle­ményem szerint körvonalazható, ún. kerettörvény Nagyon fontosnak tar­tom, hogy az ebből eredő további törvények és törvényerejű rendelke­zések a szocialista és kommunista vi­lágnézet jegyében biztosítsák az önál­ló döntés joggyakorlását minden olyan kérdésben, amelyek a nemzeti­ségeket, így a magyar kisebbséget is érinti. Örömteljes eredménynek tartom azt a tényt, hogy végre sor kerül a nem­zetiségek helyzetének és jogainak tör­vényes rendezésére, azonban azt is le kell szögezni, hogy még sok tisztázat­lan kérdés vár megoldásra. Például az SZNT nemzetiségi titkárságának a fel­építése, jogkörének meghatározása te­rén is. A sajtóban is közölt, erre vo­natkozó javaslatból nem tűnik ki vi­lágosan, hogyan értelmezi a „ ... nagy mértékben élnek a magyar nemzeti­ségű polgárok ...", vagy „ ... túlsúly­ban élnek nemzetiségek ..kitétele­ket? Ezeket a megfogalmazásokat konkretizálni, tisztázni kellene. A 3. cikkely kimondja, hogy a nem­zetiségek létszámuk arányában le­gyenek képviselve az összes fontos politikai és állami szervben. Termé­szetesen, ez alatt a szövetségi és szlo­vák szocialista köztársaság szerveit értjük. A nemzetiségek képviseletének ez az aránya ma még nincsen meg, — ahogy erre dr. Husák elvtárs is rámutatott — szükséges, hogy a leg­rövidebb időn belül ez a hiány kikü­szöbölődjék a párt Központi Bizottsá­gában és a kormányban. A nemzeti­ségeknek is vannak sajátos problé­máik, amelyeket hasonlóképpen kell megoldani, amint a szlovák nemzet rendezte viszonyát a cseh nemzethez. A gazdasági és iskolaügy terén sok­irányú Javulást várnak és remélnek a nemzetiségek. Van nálunk bőven olyan magyarlakta terület, ahol gaz­dasági, iparfejlesztési szempontból el­maradt a többi országrész mögött. Az is igaz, hogy ennek a hátránynak el­távolítása, a foglalkoztatottság növe­lése érdekében az utóbbi időben na­gyobb ipari üzemek létesítését terve­zik, több helyen már építenek is. Ez­zel kapcsolatban szükségesnek tar­tom, hogy a magyar iskolák olyan munkalehetőségeket nyerjenek s úgy dolgozzanak, hogy a fontos ipari üze­mek vezető állásait is túlnyomórészt a környék lakosságából, fiataljaiból lehessen kiválogatni. Természetes, hogy minden egyes esetben hálával kell fogadni a cseh és szlovák válla­latok tapasztalt és betanult szakem­bereinek segítségét. Véleményem szerint a nemzetiségi iskoláknak lehetőséget kell adni, hogy behozhassák az aránylag nagy lemaradást, amely az elmúlt évek­ben — nem saját hibájukból előállt. LENGYELFALUSI Miklós tanár, Párkány Nem vagyok sem jogász, „ ^ sem politikus, hogy külö­• nös szakértelemmel vála­szoljak a kérdésekre. Azonban rend­szeresen olvasok újságot, s figyelem­mel kísérem az események alakulását. Ennek alapján tehát megpróbálom tömören összefoglalni a föderációval, illetve az alkotmányerejű törvényja­vaslattal kapcsolatos véleményemet, illetve észrevételeimet. Kizárólag egyéni nézetem, hogy más az, ha valaki „fentről" nézi a dolgokat és más ha „alulról", mert törvényeket hozni és formába önteni nem művészet. Lényeges mindig a tör­vények betartása. Találóak erre vo­natkozóan Széchenyi szavai: A tör­vények ott kezdődnek, amikor betart­ják őket. A föderációs és az alkot­mányerejű törvényjavaslat tetszik. Kérdés azonban, Jogilag hogyan le­het Jobban megfogalmazni a törvé­nyek betartását, valamint szavatolását illetően. Ehhez csak Jogi szakember tudna hozzászólni. Viszont biztos va­gyok benne, hogy a tárgyaló feleket a javaslatok kidolgozásánál a leg­messzebbmenő jóindulat vezette. Jó lenne, ha „lenn" is, a kisebb tiszt­ségeket betöltő egyének is ehhez igazodnának. Sajnos, már nagyon sok kellemetlenséget értünk meg, s az eddigi szép elvek — melyek ugyan nem voltak törvénnyel biztosítva — is többnyire csak „elvek" maradtak, mert nem éltünk velük. 1948-ban or­szágunk fejlődése a lenini elvek alap­ján indult meg, később azonban rájöt­tünk, hogy a gyakorlatban mégsem igv történt. Őszintén remélem, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság új fö­deratív elrendezése biztosítja az itte­ni magyarság politikai, gazdasági és kulturális Jogait, s remélem, hogy a magyarság ezzel élni is fog. Mint pedagógus az iskolaüggyel kapcsolatos problémákat tartom fon­tosnak, hogy konkretizálják. Mert nem elégséges, ha iskolaügyünk irá­nyítása magyar kézben lesz. Lényeges e tekintetben elsősorban a gazdasági bázis, mert hiába lesz önálló magyar iskolaügy, ha nem lesz hozzá meg­felelő gazdasági alap. Szeretném re­mélni, hogy vezetőink az iskolaügy gazdasági alapjai biztosításakor figye­lembe veszik a magyarság részarányát is. Bízom abban, ezt megértik szlovák barátaink is, s úgy, miképpen mi is barátainknak tekintjük őket, testvérül ismernek el ők is bennünket. Hisz ezt már annyiszor bebizonyítottuk, au­gusztus utolsó napjaiban is erről tet­tünk hitet, s kiálltunk a csehszlovák haza mellett. Ha ezt mindenki be­látja, akkor a törvényekkel sem lesz semmi baj, hiszen ezek az ember bensőjében születne 1-, érzelmeit és gondolkodásmódját tükrözik. TARICS Imre, járási tanfelügyelő, Komárom I Az a tény, hogy Csehszlovákia két nemzetének egymáshoz való • viszonyát egyenrangúságon ala­puló törvényekbe, paragrafusokba igyekeznek foglalni, arra mutat, hogy a nagyobb lélekszámú nemzet a ki­sebb létszámú nemzet egyenjogúsá­gát őszintén meg akarja valósítani és egyik fél sem akar a saját részére külön előnyöket biztosítani a másik rovására. Ilyen rövid idő alatt természetesen mindent előre látni, mindenre gondol­ni és megfelelő paragrafust teremte­ni, lehetetlen. A múlt tapasztalatai ugyan jő alapokat adnak, azonban a jelen és a jövő új és új, tisztázásra váró problémákat vet fel, amelyeket a jelen és a jövő tapasztalatai alap­ján kell majd megoldani. 2 Képzett jogászok, politikusok hónapokon keresztül igyekez­• tek a legjobb tudásuk szerint összeállítani ezt a rendszert vagy tör­vényjavaslatot, ami az ő felfogásuk szerint alkalmas lehet arra, hogy köztársaságunk politikai és gazdasá­gi életét fellendítse. Nem volt és ma sem könnyű a dolguk. Az idő rövid­sége miatt talán a részletek kidolgo­zására még nem kerülhetett sor. Ki­egészítést javasolni egy államszövet­ség alapjait körvonalazó anyaghoz részemről, a laikus részéről enyhén szólva szerénytelenségnek tartanám. Az előzőkben már érintettem, hogy a gyakorlat, az élet, a fejlődés fogja majd kiegészíteni, megváltoztatni azt, ami nem jó, nem teljes, nem felel meg a közös érdekeknek. Az alkot­mánynak, törvényeknek, rendeletek­nek nem szabad tehát a jövőben dog­makká merevedniük, hanem fenn kell állnia a módosítás lehetőségének, ha valamelyik részlet a haladás kerékkö­tőjévé válik. A történelem folyamán az erősebb, nagyobb létszámú nemzetek saját ma­guk részére mindig megtalálták az erkölcsi önigazolást, találtak jogi ala­pot azokban az esetekben, amikor erejüket tudatosan alkalmazták a ke­vesebb létszámú csoport, nemzet el­len. A kislétszámú népeket tehát, a saját magas erkölcsi színvonaluk és a nagylétszámú népek magas erkölcsi színvonala védheti meg. Ha ezek kö­zül egyik tényező hiányzik, megte­remtődött az elnyomás lehetősége. 3 A kisebbség konkrét jogainak rögzítése az alkotmányban. Az • Oj Szó közölte a CSSZSZK nem­zetiségeinek helyzetét szabályozó al­kotmányerejű törvényjavaslatot. A be­vezető rész rögzíti azt a tényt, hogy kik alkotják az ország népét, a to­vábbi cikkelyek leszögezik azokat a főbb pontokat, amelyek lehetővé te­szik, hogy az ország minden polgára egyenrangú, a jogok maximumának birtokosa. Mert az nyilvánvaló, hogy a XX. században minden embernek az emberi jogok maximuma jár, vagy he­lyesebben elidegeníthetetlen tulajdo­na. Amelyik államban nem így van, ott a polgártól a tulajdonát vették el. A jog az élet elemeinek egyike. Olyan mint a víz, a levegő. Ha vala­kitől megtagadják valamely Jogát, akkor erőszak történik, semmivel sem indokolható erőszak. Nos, a cikke­lyekben fel vannak sorolva azok az alapok, amelyek az egyenrangúság alapjai. „Civis Romanus sum — római polgár vagyok — csehszlovák polgár vagyok. Olyan állam polgára, ahol nincsenek első-, másod-, hadmadren­dű polgárok", — ezt fejezik ki a cik-

Next

/
Thumbnails
Contents