Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-03 / 243. szám, kedd

Közlemény o CSKP Központi Bizottságának plenáris üléséről (Folytatás ax 1. oldalról nak időpontjáról. A kongresszus azért ül össze szep­tember 9-e után, hogy a kongresszus irányelveivel valóban felelősságteljesen és hosszabb időre meg­szabhassuk pártunk politikai munkáját. Ami az öt szocialista ország fegyveres erői cseh­szlovákiai tartózkodásának kérdéseit illeti, ezeket csupán úgy oldhatjuk meg, hogy a fegyveres erők fokozatosan, majd véglegesen három szakaszban tá­voznak köztársaságunk területéről. Az első szakasz már kezdetét vette: a fegyveres erük kivonulnak a városokból és községekből különleges katonai térsé­gekbe mindenütt, ahol a csehszlovák szervek bizto­sítják a helyzet konszolidálását s ahol biztosítva lesz a szocialista rend védelme. Minden attól függ, hogy polgártársaink milyen megfontoltsággal és nyuga­lommal állnak hozzá ehhez a kérdéshez, minő mér­tékben fogják támogatni az elnök, Csehszlovákia Nemzetgyűlése és kormánya, a CSKP Központi Bi­zottsága és elnöksége, valamint a Nemzeti Front in­tézkedéseit a kerületekben, járásokban és egész köz­életünkben. Mindez politikánk további következetes­ségétől és határozottságától függ. Ennek feltétele a párt tekintélyének önkéntes és népünk saját aka­ratából való elismerése, valamint az össznemzeti és össztársadalmi egység. — Pártunknak, köztársaságunk kormányának min­dent el kell követbie, — állapította meg Dubček elv­társ —, hogy a korszak feladata és felelőssége ma­gaslatán álljon, mind országunk népe, mind pedig a nemzetközi kommunista mozgalom előtt. Abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy pártunk és népünk egysége fennmaradt, s ez olyan alap, amelyen egye­dül lehetséges a szocializmus további fejlődése ha­zánkban. Ezt az alapot semminő körülmények között sem szabad megrendíteni, ha nem akarjuk megen­gedni, hogy a kommunistákat, mint vezető politikai erőt leírják népeink tudatából és szívéből. Alexander Dubček elvtárs beszámolója, majd a ple­náris ülés vitájának végén főként az alábbi fő gon­dolatokkal foglalkozott: A moszkvai tárgyalás új, jóval kedvezőbb helyze­tet teremtett s ehhez következetesen alkalmaznunk kell egész pártunk politikai eljárását. Hazánk békés fejlődésének érdekében, annak érdekében, hogy le­hetőségünk nyíljék a januári fejlődés folytatására és az akcióprogram gyakorlatban bevált, helyes meg­valósítására, nem nyílik más út. A tárgyalás eredménye a törvényes párt- és al­kotmányos szervek tevékenységének felújítása orszá­gunkban. A központi és helyi szervek, az államhata­lom és államigazgatás, nem különben a gazdaságirá­nyítás szervei igényes feladataikat csupán úgy telje­síthetik, ha polgárságunk teljes bizalmat szavaz ne­kik és aktívan fogja támogatni őket. A Svobodát, Dubčeket, Cerníket és Smrkovskýt éltető jelszavakat most minden állami és vezető pártszervünk erőfe­szítéseinek tömeges aktív támogatására kell változ­tatnunk. Rendkívül sok függ most a január utáni politiká­ra épülő pártegységtűi, e politika előző hibáinak ki­küszöbölésétől. A párt legnagyobb tőkéjét ezekben a nehéz időkben is a munkásság, a parasztság, az értelmiség és a fiatal nemzedék pártba vetett bizal­mában látjuk, s az alkotó szellemű eljárásban, amely Csehszlovákiában a szocializmus építése sajátos fel­tételeinek teljes tiszteletben tartására törekszik a párt január utáni politikája szellemében. A jelenlegi rendkívül súlyos feltételek között is tö­rekedni fogunk arra, hogy pártunknak ez a politiká­ja minden szocialista és haladó erő eszmei szövet­ségének szerves alkotó eleme legyen. Internacionalis­ták vagyunk és azok is maradunk, hívei vagyunk az együttműködésnek minden kommunista és munkás­párttal, hangsúlyozzuk hozzátartozásunkat a szocia­lista országok közösségéhez és valamennyi szövetségi kötelékünk iránti hűségünket. Hazánk népe egységének feltétele a két testvér­nemzet, a csehek és a szlovákok, valamint a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság minden nemzetisége egy­ségének szilárdítása. Ezért továbbra is politikánk egyik fő feladatát a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság államjogi szövetségi elrendezésében látjuk. Ennek a kérdésnek gyors megoldására támaszkodhat a párt egész január óta gyakorolt politikája. Idejé­ben el kell végeznünk minden munkát, hogy telje­síthessük ezt a feladatot. Ezekben a nehéz időkben azzal a felhívással for­dulunk a munkásokhoz, földművesekhez, a szolgál­tatások, a kereskedelem és közlekedés dolgozóihoz, hogy erejük teljéből segítsék a lakosság mindennapi életének normalizálását. Mindenütt szilárdítsuk a fe­gyelmet, és támogassuk a párt vezető szerveinek, a Nemzeti Frontnak, a kormánynak és a gazdasági vezetőségnek törekvéseit. Az egész nép egysége, ön­tudatos fegyelme és serény aktivitása alapvető fel­tétele annak, hogy mindannyian becsülettel helytáll­junk népünk és pártunk államférfiúi megfontoltsá­gának ezen a valóban történelmi vizsgáján. A Központi Bizottság plénumának továbbá L. Svo­boda elvtárs, köztársasági elnök számolt be a moszk­vai tárgyalásokról. Hangsúlyozta hogy a tárgyalást — mint a legfelsőbb csehszlovák alkotmányos tényező — ő maga kezdeményezte. Miután minden alkotmá­nyos szerv tevékenysége megbénult, neki kellett vá­lasztania az abból a nehéz helyzetből kivezető reális lehetőségek közül, amelybe népünk önhibáján kívül került. Lemondása egyet jelentett volna a vérontás megindításával. „Életemben azonban már elég vért és fájdalmat láttam, s ezért ezt a lehetőséget el kellett utasítanom" — mondotta Svoboda elvtárs, majd hoz­zátette, hogy hisz népeink jövőjében s ezért a politi­kai megoldás útját választotta, amely ugyan nehe­zebb és fárasztóbb, de reális távlatokkal kecsegtet. Elsőrendű feladatot látott fa törvényes vezető szer­vek tevékenységének felújításában. A másik kétségte­len követelmény, amelyről nem mondhatunk le, hogy Csehszlovákia népe kommunista pártja vezetésével tovább fejleszthesse a szocializmus demokratikus és humánus vonásait, amint az megfelel érdekeinek. Ez­zel a szándékkal tárgyalt Moszkvában, és a többi elv­társsal karöltve ezeket a gondolatokat következetesen és nyíltan védelmezte. A tárgyalás eredményei ugyan csalódottságot kelthetnek azok körében, akik idehaza élték fit a feszült Iégkörfi ntolsó napokat, de azek az eredmények mégis nem keveset tartalmaznak ab­ból, ami eleinte elérhetetlennek tűnt. Ismét működ­nek az állam és a párt vezető szervei. A városokban normalizálódik a helyzet, folytatjuk januárban ér­vényre juttatott törekvéseinket. Súlyos és bonyolult, de reális kiút mutatkuzlk a jelenlegi helyzetből, amely a jövőt tekintve pozitív távlatokat tartogathat. A Moszkvában elfogadott kötelezettségeink — foly­tatta a köztársasági elnök — számolnak néhány rend­kívüli és nyilvánvalóan nem népszerű intézkedéssel. Nemcsak illúzió lenne a megkerülésükre irányuló tö­rekvés, hanem ez egyben komoly következményekkel is járna. Az ilyen kísérletek óriási kockázattal járná­nak. Ugyanakkor alapul véve helyzetünket, rendkfvUl érzékenyen kell eljárnunk, hogy kötelezettségeink valóra váltása ne gyengítse a pártnak egészséges magvát és tekintélyét, és főleg, hogy a munkásosz­tály, a parasztság és az értelmiség széles rétegeinek támogatására találjon. A jelenlegi nehéz napok ér­tékelése során a kommunistákat nem sodurhatják magukkal érzéseik és nem befolyásolhatják azok a lelki megrázkódtatások, melyek még ina is valameny­nyiünkben végbemennek. A holnap távlatainak és népünk jövőjének szem előtt tartásával kell hozzá­látnunk feladataink megoldásához. Csak ez a bizto­sítéka döntéseink helyességének. Amennyiben következetesen teljesíteni fogjuk azo­kat az intézkedéseket, amelyekben megegyeztünk, akkor ez lehetővé teszi, hogy erélyesen követeljük a külföldi haderők fokozatos, majd végül teljes távo­zását. Ludvík Svoboda elvtárs, köztársasági elnök kiemel­te, hogy a párt jelenlegi felelősségét mind a külső, mind a belső viszonyok szempontjából objektív kö­rülmények határozzák meg. Az alapvető követelmény nagyon kategorikus: maximális mértékben meg kell óvnunk és biztosítanunk kell a párt egységét, amely alapja és múlhatatlan feltétele annak, hogy betölt­hesse népünk vezető erejének szerepét. „A januárt követő fejlődés programja — mondotta — a szocia­lista hazánk életében kifejezésre jutó pozitív vonásai alapján a párt és országunk népe akaratából kell, hogy továbbra is fő irányvonalunk maradjon. Ennek érdekében azonban pártunk gyakorlati politikai mun­kájának mentesülnie kell azoktól a hiányosságoktól és hibáktól, amelyek az elmúlt hónapokban gyengí­tettek bennünket, és így teret biztosítottak a szocia­lista fejlődésünktől idegenkedő vagy vele szemben ellenséges álláspontra helyezkedő erők és irányzatok érvényesülésének is". josef Smrkovský elvtárs, a CSKP KB elnök­ségének tagja ezután ismertette a Központi Bizottság plénumával a moszkvai tárgyalások jegyzőkönyvét. A vitában a Központi Bizottság, a Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottság tagjai, illetve a rendkívüli, XIV. pártkongresszus küldöttei közül 29-en szólaltak fel. Kifejezésre juttatták nézeteiket és állásfoglalásu­kat az ország adott helyzetével s az erre vezető okokkal kapcsolatban. Reális kiutat kerestek rendkí­vül összetett és nehéz helyzetünkből. A tárgyalás jel­lemző vonása volt az adott körülmények minél ala­posabb tekintetbe vétele. A pártnak tevékenységéhen, amelynek célja a januári központi bizottsági üléssel elindított és a párt akcióprogramjában kifejezésre ju­tó politika folytatása, ezekből a feltételekből kell ki­indulnia. A vita igazolta a kommunisták elszántságát, hogy nem engedik meg a január előtti viszonyok felújítá­sát és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a korlátozottabb feltételek között is megőrizzék, majd a jövőben tovább fejlesszék az eddigi fejlődés pozitív vonásait. A felszólalók döntő többsége egyetértett abban, hogy a párt egysége s akcióképessége, vala­mint az egész néppel való s az elmúlt napok sors­döntő vizsgájában kifejezően megnyilvánuló kapcso­Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának plenáris ülésén jóváhagyták, hogy a CSKP Központi Bizottságát kiegészítik a CSKP KB póttagjai­nak soraiból Bruno Bobrek, Marié Miková, Vladimír Mináč, Karel Neuber t, Vác­lav Simeček, Jozef Való és josef Pin­kává elvtárssal. Ezenkívül új tagokkal egészítették ki a CSKP Köz­ponti Bizottságát ax alábbi szervek javaslatára: a CSKP prágai város! bizottságának elnöksége: dr. PavIfCek František, színigazgató, Hübl Milano docens, a CSKP KB pártfőiskolfijfinak rektora, K o s 1 k Karel, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Bölcsészeti Intézetének tudományos dolgozója, j u d 1 Jirí, a ČKD prágai kutatóintézetének igazga­tója, B r o 2 Bohumil, a modŕanyi Chirana n. v. marósa, d r. R i c h t a Radovan, a tudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Bölcsészeti In­tézetének tudományos dolgozója, Prága, M a t £ j k a Oldŕich, a CSKP JB vezető titkára; a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának elnökségei Zelenkovfi Jifina, orvos, Králik Bedfich, a Motorlet katona! Igaxgatfisfinak képviselője, B e j č e k Karel, a CSKP kladnói járási bizottságának vezető titkára, S m o 1 f k Zdenék, a kolíni Tatra műszaki tisztvise­lője, lata megőrzésének faltétele, hogy a párt határozott és az egész cseh, valamint szlovák nép színe előtt gyakorolt nyílt cselekvésével bebizonyítsa: a szuve­rén állam elvitathatatlan jogaiért és nemzeteink sor­sáért folytatott harcban képes nemcsak megőrizni vezető szerepét, hanem azt el is mélyíti. A vita ilyen elvszerü bázisról visszautasította az olyan szórványos megnyilvánulásokat, amelyek kétségbe vonták a ja­nuár utáni pártpolitika alapjait és gyakorlati valóra­váltásának módját, továbbá az olyan megnyilvánulá­sokat, amelyek nem vették tekintetbe az adott helyzet realitását, és azt szelsőséges politikai szemszögből ítélték meg. Az ilyen szélsőséges állásfoglalás a moszkvai tárgyalások megegyezéseinek megszegésére és ezzel felelőtlen kalandorpolitikára vezetnének, ami veszélyeztetné a nép létfontosságú érdekeit és lehetetlenné tenné a pártnak a januári fejlődési vonal követését. A párt nem engedheti meg a véget nem érő vitákat olyan időkben, amikor kategorikus köve­telmény mindent megtenni a szocialista Csehszlovákia anyagi és szellemi javainak megőrzésére. A vitában kifejezésre jutott az egész Központi Bi­zottságnak és valamennyi jelenlevő elvtársnak el­szántsága, hogy teljesíteni fogják a moszkvai, az ág­csernyői és a bratislavai tárgyalásokból eredő felada­tokat, hogy így gazdasági és politikai életünk minél gyorsabban normalizálódjon. A plénum meghallgatta Vasil B i f a k, Ján Pil­ier, Mi los J a k e š, Drahomír Kolder és más elvtársak becsületbeli nyilatkozatát, amely szerint so­ha sem követtek el, még az elmúlt 10 napban sem or­szágunk népe és pártunk ellen semmi olyasmit, ami ellentétben állna a kommunista és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság állampolgára becsületével. Az elv­társak megmagyarázták az elmúlt napokban tanúsított eljárásukat, és biztosították a jelenlevőket arról, hogy ezt az eljárási a párt és az állam legális szervei tevékenységének felújítására irányuló válvetett igye­kezet szabta meg. Az elvtársak hangsúlyozták, hogy tisztségeikből eredően néha zártkörű tárgyalásokon vettek részt, és így keletkeztek a tevékenységük jel­legével kapcsolatos indokolatlan rágalmak. Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága el­ítélte a gyanakvás és az alaptalan vádaskodás lég­körét, az ilyen hangulatkeltést, ami komolyan veszé­lyezteti a párt egységét. Pártunk ma az egyedüli megoldást, a jelenlegi, valamennyiünk számára fájdal­mas helyzetből kivezető egyedüli utat az ország népe javára és internacionális kötelezettségeink teljesíté­sére irányuló munkában látja. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága az ülés záró részében egyöntetűen jóváha­gyott néhány határozatot: A moszkvai tárgyalások eredményeivel kapcsolat­ban; határozatot, amely hatálytalanítja a CSKP rendkí­vüli kongresszusának egybehívását szeptember 9-re, és f. Špaček elvtársnak, a CSKP KB elnöksége tagjá­nak vezetésével létrehozza a CSKP KB bizottságát, melynek feladata: gyorsan kidolgozni és előterjesz­teni a cseh országrészek kommunistái kongresszusá­nak előkészítésére és egybehívására vonatkozó javas­latokat; határozatot a párt vezető szerveiben végrehajtott káderváltozásokról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága a kerületi pártbizottságok, a CSKP KB és az SZLKP KB elnöksége javaslatára hét elvtársat ko­optált a CSKP KB eddigi póttagjai sorából a tagok közé, valamint 8B további elvtársat, akiket mint a XIV. kongresszus küldötteit a járási és a kerületi pártkonferenciák javasoltak Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottságába. Hasonlő vál­tozásokat hajtott végre összetételében Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága is. Částečka fan, a Karbo üzem egészüzemi párt­bizottságának függetlenített elnöke; a CSKP dél-csehországi kerületi bizottságának elnöksége: Blfiha Josef, technikus, ax Igla személyi osztályá­nak vezetője, Kratoehvíl Zdenék, ax Agrostroj osztályvezetője, K o u b e k Josef, S t o k 1 a s a Jirí, a Tábori Járási Epítővállalat veze­tője; a CSKP nyugat-csehországi kerületi bizottságának elnöksége: B n r i á n Václav, Iskolaigazgató, AS, S m i t k a Josef, EFSZ elnök, H r o t e k Antonín, építővállalati igazgatfi, jelinek Jan, bányakotrógép kezelő, Hour Josef, a plzeňi Skoda-művek atomerőmüvé­nek igazgatója; a CSKP észak-csehországi kerületi bizottságának elnöksége: Kfinger Miloslav, üvegipari képxfimfivésx, B a I o u S e k Róbert, elektrotechnikus, Č e r n ý Rudolf, normáző, M a t é j č e k Vojtéch, a Lovosicei Állami Gazdaság igazgatója; _ jFolytatfis a 3. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának

Next

/
Thumbnails
Contents