Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-10 / 250. szám, kedd

Napjaink fő parancsa: DOLGOZZUNK! A MUNKAKIESÉS NYOLCMILLIÓBA KERÜLT * MEGHOSSZABBÍTOTT MŰSZAKOKBAN DOLGOZTAK • „AZONNAL FELVESZÜNK 50-100 DOLGOZÓT, A KÖZELJÖVŐBEN LAKAST IS ADUNK" A többi üzemekhez hasonlóan a ligetfalusi Matador gumigyárban még ma is csak alig púdnak felocsúdni az emberek- az utóbbi hetek eseményeiből. Nem értik, miért nem folytathatták zavartalanul a békés építőmunkát és teljesíthették továbbra is a termelési tervet. Bajosan tudnak beletörődni abba is, hogy mintegy nyolcmilliós kár érte a gyárukat. A dolgozók zöme a Ligetfalu környéki falvakból és Bratislavából származik. Ezek sem felejtették még el, mily rettegéssel kellett az augusztus 21-e utáni napokban munkába járniuk, hiszen éppen üzemük közelében volt a hazánkba érkező idegen csapatok egyik fő felvonulási útja. — Az első napokban bizony keserves volt gyárunkban a helyzet — panaszkodik Michal Kotrbčík mérnök, gyárigazgató. — Kezdetben alig 30 százalékos volt a munkába állók létszáma, a délutáni műszakot pedig már délután hatkor be kellett fejeznünk, hogy dolgozóink az esti kijárási tilalom előtt biztonságosan hazaérhessenek. Ennek következtében mintegy nyolcmilliós kárt szenvedtünk ... A dolgozók azonban megértették: ha élni akarnak, ha nem akarják, hogy üzemüket még nagyobb kár érje, dolgozniuk kell, sőt, mi több, hozzá kell járulniuk a károk helyrehozatalához. Ezért augusztus 27— 31-e között 12-órás műszakokat tartottak s ily módon a hónap végéig kb. 6,3 millióra csökkentették a veszteségeket. Bár gyártottak, termékeiket azonban nem tudták idejében értékesíteni, eljuttatni a megrendelőkhöz. Hasonlóképpen a nyersanyagok is késtek. Még ma sem tudják, hogyan rendeződtek a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése okozta bonyodalmak ... — Ma milyen a helyzet? — Még mindig akadályokba ütközik a folyamatos nyersanyagellátás. Hiányzik például az acélhuzal a Škoda 1000 MB kocsik számára gyártott hővezető csövek gyártásához, ebből bizonyos mennyiséget saját teherautóinkon hoztunk az üzemünkbe, nehogy leálljon a termelés. Vannak olyan exportfeladataink is, amelyeknek augusztusban természetesen szintén nem tehettünk maradéktalanul eleget. Még jó, hogy az év eleje óta terven felül teljesítettük exportkötelezettségeinket, így az ez irányú kiesés nem olyan katasztrofális. Anton K u b í e e k, a pártszervezet elnöke aztán elmondta, hogy dolgozóik teljes elismerést érdemelnek. Nemcsak azért, mert lényegesen megnövekedett a munkafegyelmük s ä tizenkétórás műszakok ledolgozására is vállalkoztak, hanem főleg azért is, mert ellenvetés nélkül megértették, hogy napjaink fő parancsa: dolgozzunk 1 Szeptemberben a két szabad szombaton Dubček-mfiszakot tartanak. Az augusztusi események kétségtelenül óriási befolyással voltak az emberek gondolkozására ... Töprengenek, keresik a magyarázatot és a gyárat ért károk helyrehozatalának az útját... — Még valamire szeretném megkérni — mondotta befejezésül az igazgató. — Kérném, tudassák olvasóikkal, hogy nálunk munkaerőhiány van. Azonnal felvehetnénk 50—100 dolgozót különféle munkák végzésére, főleg a gumifeldolgozó üzemrészlegbe. A nem szakembereket betanítjuk. A kereseti lehetőség havi 1700—2000 korona között mozog. Részben elszállásolásukról is gondoskodunk, a közeljövőben pedig összkomfortos modern lakások kiutalására is számíthatnak új lakóházainkban. Igen könnyű kárt okozni, sokkal nehezebb azok helyrehozatala. Néhány napon belül milliós veszteségek érhetik a gyárat, a kiesések behozása pedig hónapokat igényel. Egy tragikus tévedés úgy megzavarja az emberek gondolkodását, hogy ennek a helyrehozatala évekig fog tartani, nyomai azonban sohasem tűnnek el. A Matador dolgozói mindezt tudják, és mégis bizalommal tekintenek a jövőbe. DÓSA JÓZSEF | Vasárnap a cérnagyárban r Ugy érzem, itt a helyem I — Ellenvetés nélkül, ritka megértéssel vállalkoztak alkalmazottaink erre a mai külön műszakra. Pedig az utóbbi három héten nem ez az első soron kívül beiktatott munkanap — mondta mosolyogva f. S t anek, termelési igazgatóhelyettes vasárnap reggel a bratislavai cérnagyár portáján. NAGY MÁRIA vidám pillantású, barna fiatalasszony. Munkája: a karcsú testű, zakatoló fonógépek kezelése. Több száz fürgén pörgő orsócskára ügyel, amelyekre egyenletes gyorsasággal csavarodik a cérnafonál. Munkahelyére Dunaszerdahelyről jár be naponta. A legválságosabb napokban sem hiányzott egyetlenegy alkalommal sem. Csupán egyszer késett négy órát... Ezúttal pedig már másodszor vállalt rendkívüli műszakot! Vajon miért? — Ügy érzem, itt a helyemi — mondja. — Az önhibánkon kívüli lemaradás jelentős, ezt szeretnénk mielőbb behozni. A külön műszakok mellett, rendszeresen tizenkét órás műszakokban is dolgozunk. PárÄz elmúlt fél évben kinyílt a szemünk A besztercebányai cementgyárban folytonos az üzemmenet, úgyhogy különműszakok szervezésére látszólag nincs szükség. A cementgyáriak azonban találtak módot arra, hogy ne csak .formálisan, hanem ténylegesen is bekapcsolódjanak a Dubőek-műszakok néven ismert országos mozgalomba. A lényeg — a gazdaság megsegítése — mondja az őrlő részleg vezetője. A rendkívüli események nem zavarták meg a gyár üzemmenetét, emiatt nincs kiesés a termelésben, azonban elmaradás tapasztalható az év eleje óta. A cementgyáriak úgy vélik, a köztársaságot a legjobban azzal segítik, ha nemcsak rövid lejáratú, alkalmi műszakokat szerveznek, hanem az egész üzemmenetet is — állandó érvénnyel — megjavítják. A jelenlegi mozgalom nagy lendületet adott ennek a törekvésnek: leváltották a téli üzemzavarok felelőseit, átszervezték a karbantartást, az anyagellátást, és új, szakképzett embereket tettek a kulcsfontosságú részlegek élére. A zavartalan és valóban folytonos — napi 24 órás — üzemmenet állandó A folytonos üzemmenet nem akadály $ Új szakképzett emberek a kulcsfontosságú részlegek élén 0 Mintha valakinek nem tetszett volna, hogy tisztábban látunk O Ismét kitisztul a ködös láthatár biztosítása a lényeg, és ezen a téren értek el az utóbbi napokban nagyszerű eredményt. Vasárnap száz százalékos üzemmenettel 2200 tonna cementet gyártottak. Hétfőn az őrlő .részlegen különleges formában szerveztek Dubcek-műszakot: munkahelyükön munkaidő után már nem dolgozhatnak az emberek, hiszen már ott vannak a másik műszak dolgozói. Az éjszakaiak mégis bennmaradtak, és olyan munkákat végeztek, amelyekre zavartalan üzemmenet közben nincs idő. A porszűrő berendezések tisztítása, a lerakódások eltávolítása, a nemrég javításban levő daru alatt felhalmozódott anyag kitakarítása — ez volt a koronákban nehezen kifejezhető Dubőek-műszak tartalma, amely azonban a további munkára van kedvező hatással. A leghatásosabban 3—4 ember dolgozhat ilyen munkákon, ezért Ilyen kis műszakokat szerveznek rotációs rendszerrel. Hazánk legnagyobb cementgyárának dolgozói tudják, miért van szükség különleges igyekezetre, a népgazdaság megsegítésére. Nemcsak az építőanyag-szükséglet fokozódása miatt. Ismét tisztán akarnak látni, és nemcsak a gazdasági, hanem a politikai helyzet mielőbbi normalizálását is célul tűzték ki, amikor munkájuk hatékonyabbá tételére törekednek. Mint Jurij Antosik mondja: — Végképp hamis dolgokban hittünk január előtt, s csak az elmúlt fél évben nyílt kí a szemünk. Ma, az idegen csapatok bejövetele ismét összezavarta a helyzetképet, ismét ködös a láthatár, mintha valakinek nem tetszett volna, hogy tisztábban látunk ... Lehet, hogy nem így van, de ilyennek tűnik a mi szemszögünkből. Ha a normalizálásért teszünk valamit, ezt azért is tesszük, hogy mielőbb ismét kitisztuljon látókörünk. (vil.) NAGY MARIA ORSÚT CSEREL (Tóthpái Gyula felvétele) tonklvüli vagyok, mégis nagyon becsülöm Dubček elvtársat, akinek közvetlen, őszinte kapcsolata van az emberekkel. Sosem félt a nép közé inenni, válaszolni kérdéseikre. ígéretek helyett, tettekkel bizonyít. Érthetetlen hát számomra a külföldi csapatok bevonulásának oka. Gondolom, nem női tájékozatlanság ez, hiszen sokan mások sem értik ezt az elhamarkodott beavatkozást. Nálunk, Dunaszerdahelyen is nagy volt az Ijedelem, amikor a csapatok átvonultak a városon. A mindennapi munka most új értelmet kapott: egyrészt helyre akarjuk hozni a külföldi csapatok okozta jelentős károkat, másrészt ezzel akarnak segíteni Dubček elvtársnak, hogy mielőbb bebizonyíthassa az idegen beavatkozás helytelenségét. Ezzel tartozunk neki, hiszen az elmúlt hónapokban ő sem kímélte magát a ml érdekünkben ... JÚLIUS FUČÍK : Tiszteld a nemzetet A

cseh nemzet azért mutat föl most ily becses tulajdonságokat, mert sorsa kivételes volt. Mert történelme során sok mindent élt át, mert olyan tapasztalatai vannak, amelyeket senkinek sem kell irigyelnie tőle, de amelyek ma igen hasznosak számára. Figyeljétek csak meg, mi jellemzi történelmünket! Legdicsőbb lapjain az igazságos törvény gondolkozói és harcosai születnek, valamennyi lapján pedig az igazságért, azaz az emberek közötti új, tökéletes viszonyért harcol a nép. Ezeknek az ideáloknak nevében sok győzelmet arattunk és sok vereséget szenvedtünk. De amikor vereséget szenvedtünk is — a történelem nem állt meg, nem ért véget, mert nem ért véget a cseh nemzet. Nem ez az első eset, hogy valaki temetni akar bennünket. Nem ez az első eset, hogy valaki látni szeretné erkölcsi összeomlásunkat, amely a visszavonhatatlan véget jelentené. A mi végünkre azonban hiába vár minden ellen* Negyed százada, hogy a hitleri fasiszták kivégezték Július Fučík cseh újságírót, hazafit. Szerette az életet, hazája jövőjéért harcolt és áldozta fel életét. Fučík politikai s irodalmi hagyatékát magunkénak tekintjük és kommunista meggyőződése Jövő nemzedékek számára is példaképül szolgál. A részletet a „Čln" című lapban 1938-ban Karol Strnád álnéven megjelent cikkéből idéztük. ségünk, s azokat, akik bennünket temetni akartak, már nemcsak régen eltemették, de — ami több — régen el is feledték. S éppen a vereségek után szerezte meg a cseh nemzet azokat a tapasztalatokat, amelyek nem irigylésre méltók ugyan, de amelyek ma hasznukra válnak: hogy ne adjuk meg magunkat kényre-kedvre, hogy ne csüggedjünk, hogy higyjünk az Igazságban, még ha le ls győzetett, s az igazsággal való kapcsolatban lássuk szebb jövőnket... Ez a hit teljes három évszázadon át élt a cseh nemzetben Nem ment feledésbe az első köztársaság húszéves fennállása alatt és teljes erővel él ma ls. Ezért szó sem lehet nemzetünk kishltűségéről, kétségbeesett kockázat-vállalásáról és erkölcsi összeomlásáról. Semmi sincs benne ebből. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az ember törékeny lény, amely csak néhány évtizedig él, s ezért megeshetik, hogy nem ismeri nemzete történelmét s nem igazodik szerinte. De a nemzet ezzel szemben ezeréves lény, tartós szervezet, melynek agyában ott él minden legnagyobb tapasztalata és melynek ereiben mindig ugyanolyan piros vér kering. Az egyének felejthetnek. A nemzet nem. Az egyének ócsárolhatják a jobb tegnapot. A nemzet ezt nem teszi. Előfordulhat, hogy az egyének nem látják, vagy nem kívánják a jobb holnapot. A nemzet mindig a Jobb jövőn fáradozik. Az egyéneket elérheti az erkölcsi bomlás. A nemzetet nem. A nemzet szenvedhet emiatt, de nem demoralizálódik. Mert a vezérek halandók, a vezérek jönnek és mennek, de a nép halhatatlan. Talán csak ennyit akart mondani Nagy Mária, lehet azonban, hogy többet ts. Az egyik fonógépen azonban megteltek fonállal az orsók, hívta hát a kötelesség. A cérnagyár többi részlegén ts több asszonnyal ' és fiatal lánnyal beszélgettem, akik a család körében töltött vasárnap vagy a máskor olyan szívesen várt vasárnap délelőtti séta helyett a fürgén pergő orsók mellett dolgoztak. Bármelyikükkel ls váltottam néhány szót, éreztem, hogy saját, őszinte elhatározásukból töltötték munkával a vasárnapot, s ezzel újabb százezer koronával csökkent a lemaradás. A rövid tanulság pedig mindebből: ismét tudnak lelkesedni az emberek .. .1 (miklósi) Anyaghiány miatt... A losonci járásban az üzemek elhatározták, hogy a termelési kiesést szabad szombatokon és vasárnapokon Dubčekműszakok beiktatásával hozzák be. A Pofana textilüzemben anyaghiány miatt nem dolgozhattak. — Nincs hozzá elég készletünk — mondja Máj József gyártásvezető. — Ha vasárnap dolgoznánk, a hét elején nem tudnánk biztosítani a folyamatos munkát. Hasonló a helyzet a konzervgyárban is, nincs elég zöldségük. — Több helyről kértünk anyagot — mondja Milan Včela igazgató —, de sehol sincs. Hradec Královéból ígértek ugyan uborkát, de csak vasárnap este jött meg. (bj) 1968. IX. 10.