Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-08 / 248. szám, vasarnap

JÓZAN DERŰLÁTÁSSAL V

árosainkba, falvalnkba lassan visszatér a békés élet. A tankok, harckocsik lakatlan térségekbe húzódnak, minden jel arra vall, hogy normalizálódik az élet. Ennek egyik „negatív tünete" az is, hogy a bűnesetek gyakoribbak, mint a legizgalmasabb napokban, de a rendfenntartó osztagok urai a rendnek. Nem szorulunk idegen védelemre sem a bűnözőkkel, sem a nagyítóval keresett „ellenforradalmárokkal" szemben. A termelés — nagy kiesések ellenére — tovább folyik, a dolgozók rendkívüli műszakokkal kívánják behozni az elmulasztottakat. A látszat ellenére mégsem egészen normális a helyzet. Nemcsak azért, mert a hívatlan vendégek jelenléte sérti országunk szuverenitását, hanem főként azért, mert sok ember lelkébe még nem költözött vissza a béke, sokakat kételyek marcangolnak. Mi lesz orsiágunk sorsa, milyen irányban fejlődünk? A jogos kételyeit közepette megnyugtatóan hangzott dr. _Gustáv Húsúknak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának a legutóbbi központi bizottsági plénumon elhangzott beszéde. Ezt olvasva az az érzése az embernek, nincs minden veszve, vannak távlataink, nem kell elhamarkodva feladni a reményt. S

orsunkat több mint két évtizede a szocializmushoz kötöttük, s pártunk januári plénuma — a szocializmus eddigi nagy eredményeinek megőrzése mellett — arra mozgósította a tömegeket, hogy adjunk emberi arculatot a szocializmusnak, humanizáljuk és hazai viszonyainknak megfelelően fejlesszük, megtisztítva azoktól a káros hatásoktól, amelyeket Novotn? személyi diktatúrája okozott. A párt most, a meglepetésszerűen bekövetkezett rendkívül nehéz viszonyok között ugyanezt a távlatot kínálfa. Az akcióprogram szellemében, pártunk dubCeki vezetésével, demokratikusan megújhodva képzeljük el szocialista jövőnket. Hogy nehézségekbe fogunk ütközni? Biztos. De a remény él bennünk. Remélünk és bízunk vezetőinkben, azokban, akik a legválságosabb napokban is — ha másként nem, lélekben — velünk voltak, s hisszük, hogy velük minden nehézséget átvészelünk, s mindennapi alkotómunkánkkal, politikai helytállásunkkal megmutatjuk mindenkinek: szükségtelen az idegen csapatok Jelenléte. Husák elvtárs beszéde egyelőre tabuként kezelt külpolitikánkat is érintette. Azt a tényt, hogy külügyminiszterünk külföldön tartózkodik, egyes országokban alaptalan híresztelésekre használták ki. Az SZLKP plénumán elhangzott beszédből viszont az tűnik ki, hogy a szenvedélyeket megfékezve a józan megítélés alapján azokkal az országokkal is igyekezni fogunk baráti viszonyt teremteni, melyeknek katonai csapatai hívatlanul nálunk tartózkodnak, s külpolitikánkat a jövőben is a szocialista közösség szerves részeként fogjuk alakítani, ami azonban a mai helyzetben sem zárja ki, hogy nem lehetnek olyan sajátos vonásai, amelyek nemcsak saját érdekeinknek, hanem a •izoclallsta közösség érdekeinek is hasznosak lehetnek. M

egnyugtató volt a Husák-beszéd, mert józan optimizmust sugallt. Számunkra, az ideológiai front dolgozói számára ezek után csak egy marad: átérezni, hogy itt a helyünk, hogy a duböeki politika szellemében segítsük elő a humanista szocializmus viszonyainak konszolidálódását. Tehát a jelszónk: törhetetlen hit a pártban és becsületes országépítés a munkahelyeken. LŰRINCZ LASZLO 30 MILLIÓ VESZTESÉG A Kelet-szlovákiai Vasművet augusztus 21-e óta a bruttó jövedelmet tekintve 15 millió 506 ezsr korona károsodás érte. Az elmaradt teljesítmény értéke 30 millió 788 000 korona. Bár a vasmüvet, sem Sacát a külföldi hadseregek egységei nem szállták meg, de a közlekedésben beállott zavarok miatt a gyár dolgozói nem tudtak eljutni munkahelyükre. A legnagyobb kiesést a hengerde mutatta ki: a bruttó jövedelmet tekintve 11 millió 201 ezer koronát, az elmaradt teljesítmény értéke pedig 29 millió 434 ezer korona. Egymillió 129 ezer korona kár keletkezett a nagyolvasztók csökkent teljesítménye következtében. Itt meg kell jegyezni, hogy üzembehelyezésük óta mindig teljesítették és túlteljesítették termelési tervüket. A központi ércátrakodó egymillió 120 ezer korona veszteséget könyvelt el, mivel a Szovjetunióból ide irányított szállítások elakadtak. Ezeken kívül csaknem minden részleg több ezer koronára rúgó károkat mutatott ki. A kokszolóban elmaradt javítási munkálatok késése előreláthatólag csak a negyedik negyedévben fog megnyilvánulni. A legfájdalmasabb veszteség a tanoncképző intézetet érte. Egy 16 éves növendék, Hamrák Michal augusztus 21-én áldozatul esett a kassai utcai sortüzeknek. Az üzem dolgozói a veszteségeket DubCek-müszakok vállalásával akarják behozni, ezek tiszta jövedelmét a köztársasági alap gyarapítására ajánlották fel. A technikai káderek és adminisztratív dolgozók havi fizetésük három százalékát ajánlották fel ugyanerre a célra. A veszteségek nagy részét előreláthatólag október végéig sikerül behozni. —bi— ŐK JOBBAN TUDJÁK? A Népszabadság „KözépSzlovákla egyik déli járákábul" említést tesz arról, hogy a járási vezető párttitkárt törvényellenes módszerekkel a szövetséges csapatokkal való „együttműködés vádjával" megfosztották tisztségétfii. A kerületi pártbizottságon Piroslk titkártól szerzett értesüléseink szerint Közép-Szlovákia déli részén egyetlen járási pártbizottság sem fosztott meg egyetlen vezető titkárt sem tisztségétfii. A losonci Barto éppúgy, mint a rimaszombati Snlek elvtárs a helyén van. Csnpán északon, a cadcai járás vezetfi titkárát váltották le, de nem együttműködés „vádja" miatt, hanem mert indokalt kifogások érték munkáját léi évre visszamenőleg. A kerületben egyébként a járási pártbizottságok szorosan kénytelenek együttműködni a területükön állomásozó idegen csapatokkal, mert a gazdasági élet normalizálása igy követeli. A járási pártbizottságok most szorosabbra fűzik kapcsolataikat az üzemekkel, szervezik a termelés helyreállítását és átmenetileg a politikai munka mellett közvetlen gazdaságirányítást is kénytelenek folytatni. Mivel az idegen csapatok parancsnokságainak körzetei nem (edlk a hazai területi megosztást, nem áll fenn a lehetőség központilag szervezni a mindkét felet érlntfi kérdések megoldását. Ezért helyben a helyi parancsnokkal vitatják meg és Intézik a helyi ügyeket. A rimaszombati adóállomást még mindig nem adták át a Csehszlovák Rádiónak, s ebben a kérdésben is folynak a tárgyalások. Ugyancsak katonai esapatok vannak a Suchá Horai TV adótoronynál, amely sugároz ngyan, de nincs a hazai szervek igazgatásában. A kerületi pártbizottság elnöksége több új taggal bővült, da mint közölték, ez csnpán átmeneti megoldás. Azért volt erre szükség, hogy az elnökség akkor i& határozatképes legyen, mikor több tagja a rendkívüli szlovákiai pártkongresszuson volt. A személyi változások nem befolyásolják kedvezőtlenül a januári irányvonal megvalósítását, süt, megerősítik a progresszív erűk törekvéseit. A közbiztonsági szervek kommunistáit sértfin érintik az itt-tartózkodó csapatok némely parancsnokának állításai különféle provokációkat illetfien. Az állításokat senki sem tudja bizonyítani a csapatok részérSl, a hazai szervek vizsgálatát pedig nem teszik lehetővé egyetlen vitás kérdésben sem. A kerületben sehol nem történt meg, hogy provokátoruk, vagy valamiféle fegyveres csoportok lövöldöztek volna. A csapatok egyetlen katonája sem szenvedett fegyver általi sérülést. Mindenütt rend és nyugalom van. Az utcákon milícista és reudőrjárőrök járnak. A feliratok a falakról eltűnnek. A fontos objektumokat őrző őrsök szintén nem tapasztaltak gyanús tevékenységet. A kommnnsták úgy vélik, a hivatalos szerveknek minden provokációs rágalom ellen erélyesen tiltakozniuk kellene és tüzetes objektív vizsgálatot kellene követelni minden híresztelés agyében. A jelek ugyanis arra mutatnak, hogy némely túlbuzgó csapatparancsnok más híján mesterséges érveket igyekszik fabrikálni a szerveinkkel való tárgyalásokhoz. (vil.) (Tóthpál Gyula felvé<ela) HELYTÁLLTAK A KULTÚRA FÉNYE NEM HUNYHAT KI RÉSZT VETTEM a CSEMADOK Központi Bizottság által rendezett titkári értekezleten. Emlékeim között sok hasonló megbeszélést őrzök. A mostani számomra mégis feledhetetlen marad, — talán örökre. Az értekezletet nem a rendkívüli helyzet, nem az emberek esetleges pálfordulása, nem az alkalmazkodni tudás „művészete" tette emlékezetessé. Ha a helyzet rendkívüli és bonyolult is, ezen a tanácskozáson senki sem tagadta meg múltját, senki sem mondott olyat, amiért holnap, vagy holnapután szégyenkeznie kellene, nem tapasztaltam — ami néhol most sajnos elég gyakori — hogy átcsoportosítják az erőket, igyekeznek „alkalmazkodni" és megindult a koncért való küzdelem ... Ezen a tanácskozáson számomra az őszinteség, a határozottság, a logikus gondolkodásmód, az igaz eszmébe vetett hit és a tárgyilagos véleménymondás jelentette az élményt, a megnyugvást és a felemelő érzést. A CSEMADOK járási titkárai és instruktorai, valamint a CSEMADOK Központi Bizottságának titkárai és dolgozói mondták el az elmúlt napokban szerzett élményüket és azt, hogy a maga területén és hatáskörében, ki hogyan reagált az eseményekre, ki mint tett a konszolidáció érdekében. A törvényesen választott állami és pártszervekért és a köztársaság egységéért folytatott heroikus küzdelemről szóló élménybeszámolók olyan epizódokat is tartalmaztak, amelyeknek hallatára megfacsarodott a szív és ökölbe szorult a kéz. Erre a tanácskozásra mégis úgy emlékszem, mint az értelem diadalára, mint a csehszlovákiai magyarok kulturális élete képviselőinek az egyik nagy és jelesre sikerült vizsgájára. A BESZÁMOLÓKBÓL AZ DERÜLT KI, hogy a csehszlovákiai magyarok a múltban elszenvedett számos keserűség és megaláztatás ellenére, a válságos napokban tudták, hogy hol a helyük, tudták, hogy mit kell tenniük. Teljesítették állampolgári kötelességüket, egységesen álltak ki az ország szuvereniti sa, a törvényesen megválasztó! állami és pártszervek mellett, hűek maradtak a munkások, á parasztok és az értelmiség szövetségére épülő hatalomhoz, hűek maradtak a szlovák és, á cseh néphez, támogatták mindazt, ami szép, igaz és nemes. Elítélték viszont a túlkapásokat, távoltartották magukat • rendzavarástól és a szélsőségektől. jólesett hallani, hogy a csehszlovákiai magyar kultúra képviselői és általában a csehszlovákiai magyarok 41 válságos napokban sem veszítették el a fejüket. Központi utasítás nélkül is megtalálták az emberség, és a humánum hangját, az egyedül helyesnek bizonyult cselekvés irányvonalát és nagyfokú műveltségről, dialektikus gondolkodásról tettek tanúságot. A tanácskozáson úgy éreztem, hogy a CSEMADOK jó iskolának bizonyult: sokéves munkájával eredményesen fáradozott a tudás, a kultúra, az eszmei szilárdság és a politikai tisztánlátás ügyén. SZÖ VOLT A SZÖVETSÉG tulajdonképpeni munkájáról, a különféle kulturális rendezvényekről is. A tanácskozás ijgy döntött, hogy a kultúra fénye sehol sem húnyhat ki, a rendkívüli helyzetre való tekintettel a közeli napokra tervezett dal- és táncünnepélyek megrendezését azonban nem tartja időszerűnek. Szükségesek azonban az őszi és téli hónapokra tervezett tudományos jellegű Csallóközi Színházi Napok és a Kassal Kazinczy Nyelvművelő Napok, amelyeknek a szervezését az illetékesek már megkezdték. A kultúra fénye a csehszlovákiai magyarok körében nem húnyt és nem is hunyhatott ki. Világítani kell a jövőben az eddiginél is fokozottabban, hogy fényesség legyen mindenütt. BALAZS BÉLA ÚI SZÓ 1988 IX. 8. 5 Kelet-Szlovákiában egyre közkedveltebb a jóízű sűrosi sör. A „kóstolgatást" Mihók László gyártásvezető végzi. Balról a főzörész;eg. (R. Berenhaut felv.) A PIACON