Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-28 / 268. szám, szombat

ÖTHÉTUTAN... Ismét jelentkezik a HF ... i Öt hátén ét hiába Tértétok szombatonként lapunk ifjúsági rovatát — sajnos — az augusztusi események következtében Önhibánkon kivtil nem jelentkezhettünk. .. Ui már ismét helyet kapott a Halié, fiataloki — és rögtön itt az újraindulásnál ígérjük: mennyiben erro lehetőségünk nyílik, a jövőben is csak őszintén, nyíltan szólunk majd az ifjúságot érintő és érdeklő problémáktól. Ggy, ahogy eddig tettilk, amikor fölvetettük például a gazdag múltú cserkészet újjáéledésének Idő szerű kérdését, szú esett az ifjúság újszerű feladatairól, jogairól és helyéről a megújhodási folyamatban, őszinte szavakkal tárgyaltuk az igaz hazafiság fogalmát stb. Nem titkoljak, igazán jólesett, amikor az elmúlt komoly hetekben egy-egy magyar fiatallal beszélgetve azt hallottuk: hiányolják már a HF-ct és türelmetlenül várják, mikor jelenhet meg ismét. Az elmúlt hetek kapcsán, akarva-akaratlanul más vonatkozásban is vissza kell térni az augusztus 21-ét követő nem könnyű időszakra. Hazánk Ifjúsága a legkritikusabb napokban cáfolhatatlan bizonyságot tett fegyelmezettségéről, politikai fejlettségéről. Természetesen itt-ott előfordult néhány meggnndolatlan szélsőségeskedés, de— úgy véljük — azok Is inkább érzelmi indittatásból. mint esetleg reakciós szándékbél születtek. Tudvalevő, az ifjúság mindig is sokkal érzékenyebben reagál az ilyen komoly eseményekre és nehezen szokja meg az akarata vagy meggyőződén ellen hozott — akárcsak ideiglenes — Intézkedéseket. Külön szót kell még ejteni a csehszlovákiai magyar fiatalságról, mely rendíthetetlen hazaszeretetéről tett vitathatatlan tanúbizonyságot, egy értelműen rácáfolva a tavaszi «• nyárclejl hónapok néha bizony fajú, alaptalan nemzetiségi vád|aira! MIK [.fi SÍ PETKR Megalapítás előtt a MISZ! ^käcážlA fZj&udlá'. „A MAGYAR FIATALOK SAJAT EGYÉNI ÉRDEKE, HOGY A SPECIFIKUS, HELYI VISZONYOKNAK MEGFELELŐ NEMZETISÉGI BÁZISON SZERVEZKEDJENEK." Nyilatkozik a CSISZ SZKB titkára Nem titok: az elmúlt hónapokban a szlovákiai Ifjúsági mozgalmat irányító központi szervekben is csak hosszas vita tisztázta a Magyar Ifjúsági Szövetség létjogosultságának sürgető kérdését. Jóleső megelégedéssel nyugtázhatjuk ellenben, hogy ma már merőben más a helyzeti A CSISZ föderatív fölépítési modelljének tervezőében — joggal — helyet lopott a csehszlovákiai magyar fiatalok önálló szervezete is. Ezekről a problémákról beszélgetett a HF a legilletékesebb SZKB-tagok egyikével: VLADIMÍR BORODOVCÁK mérnökkel, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkárával. HF: Miképpen jellemezné az ifjúsági mozgalom pillanatnyi helyzetét, különös tekintettel a szervezet föderatív fölépítési modelljének tervezetére? BORODOVCÁK: A Jelenlegi helyzetet értékelve az elképzelések és törekvések bizonyos kettősségéről kell szólnom. Szervezetünk egyes kerületi és Járási bizottságai a CSISZ mai strukturális fölépítésének csupán bizonyos módosítását javasolják, míg a vidéki bizottságok elnökségeinek fennmaradó csoportja és a pozsonyi központi apparátus a teljes szerkezeti átépítés elvét támogatja. Az első csoport Javaslatában az Ifjúság csupán dolgozó-, falusí- és a tanuló fiatalok érdekszövetségeire oszlana. Ezen túlmenően nem tartják előnyösnek a további nemzetiségi s érdeklődési csoportok szerinti tagozódást. A vitát a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség decemberre tervezett kongresszusa lesz hivatott végleges érvénynyel eldönteni. HF: Az imént szóba hozta a CSISZ SZKB álláspontját. Szólhatna erről bővebben is? BORODOVCÁK: Természetesen! Azt a nézetet valljuk, hogy MISZ ? IGEN! az ifjúsági szervezetek erkölcsi kötelessége napjaink újszerű lehetőségeinek megfelelően reagálni és egyúttal kezdeményezóleg hatni az ifjúsági mozgalom új lehetőségeinek megvalósításában. Ez nem jelenti ellenben azt, hogy aktivitásukkal önhatalmúlag jogot tartanánk az üj ifjúsági szervezetek megalakulása jogosságának kérdését elbírálni. Szigorúan a be nem avatkozás elvét valljuk az egyes Ifjúsági és gyermekcsoportok hovatartozási döntésében. Ez távolról sem jelenti ellenben azt, hogy a leendő Szlovák Ifjúsági Szövetségnek nem lesz egy, az összes föderatív szervezete számára Irányt szabó központi programja. HF: A fentiek alapján tehát semmi sem gátolja már a SZISZ önálló, föderatív szervezeteként alakuló Magyar Ifjúsági Szövetség megalakítását? BORODOVCÁK: A csehszlovákiai magyar fiataloknak maguknak kell dönteniük a Jövőt illető hovatartozás kérdésében. A magyar fiatalok saját, egyéni érdeke, hogy a specifikus, helyi viszonyoknak megfelelő nemzetiségi bázison szervezkedjenek azzal a céllal, hogy munkásságukkal egyúttal támogassák a szlovákiai ifjúsági mozgalom általános politikai és társadalmi célkitűzéseit. A MISZ önálló, egyenjogú partnere lesz a SZISZ-ben tömörülő összes föderális szervezetnek. Mind a járási, mind a központi föderális parlamentbe egyenértékű szavazati joggal küldi majd képviselőit a MISZ, a középiskolások szövetsége, a parasztifjúság vagy a mostanában újonnan alakuló többi szervezet. És végezetül még valamit: tudomásomra Jutott, hogy délvidéken a HNB-k dolgozói a Belügyminisztérium rendeletének téves értelmezése alapján nem Járulnak hozzá új ifjúsági klubok megalakításához. Ismétlem, ez tévedés, a tilalom csupán a politikai szervezetekre és klubokra vonatkozik! Örömmel vehetjük hát tudomásul a CSISZ SZKB titkárának biztató szavait. A mi kötelességünk most már élni a lehetőséggel és a múltban többször hallott passzivitás vádját cáfolva — lelklsmeretesen dolgoznll . (MIKLÓSI) OKTÓBERBEN Nem is olyan régen még — a tavaszi kezdeményezés első visszhangjait látva — aligha bízhattunk egy életképes magyar ifjúsági szervezet megalakulásának lebetűségében. Ezúttal azonban tévesnek bizonyultak a baljós sejtelmek . . . Ennek ékes bizonyítéka az eddig megalaknlt mintegy száz MISZ-klub, és a szervezet hivatalos megalakításának reális lehetősége. Pozsonyban éppen ma ülésezik a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, melynek fő feladata: előkészíteni a magyar fiatalok képviselőinek októberi országos értekezletét. A mai munkaértekezlet tárgyáról és néhány egyéb ide tartozó aktuális kérdésről beszélgettünk D n r a y Miklóssal, a MIKT végrehajtő bizottságának tagjával. — Elmondhatnád röviden, miről tanácskozik majd a központi tanács? — Elsősorban szervezési kérdésekről lesz szó. Egyrészt az eddig végzett munkát mérjük majd föl, pontos számot vetünk az eddig alakult alapsejtekről, hogy képet nyerjünk arról, milyen tömegtámogatásra számíthat megalakulása után a Magyar Ifjúsági Szövetség. A mai értekezlet további pontjaként a végrehajtó bizottság által kidolgozott előzetes anyagot vitatjuk meg az októberi országos konferenciára. A beérkezett javaslatok alapján néhány gyakorlati módosítást eszközlünk szervezetünk széleskörű vitára bocsátott programtervezetében és alapszabályzatában. Ha az Idő engedni fogja, úgy legalább részben döntünk a MISZ irányitó-adminisztratív apparátusának kiépítéséről ls. Remélem, ORSZÁGOS győzzük majd idővel és türelemmel. hogy alaposan megvitassuk a kérdések mindegyikét. — A Jelenlegi elképzelés alapján milyen érdekcsoportokra oszlik majd a magyar fiatalok szervezete és véleményed szerint milyen Qtemben halad a MISZ klubok alakulása? — Igazságtalanság lenne figyel men kívül hagyni, hogy tagságunk döntő többsége az 1964 tői folyamatosan alakuló várnsi és vidéki magyar klubok fiataljaiból toborzódik. Az ú j klubok alakulásának üteme kielégítő. Ma már csupán a szerdahelyi járásban tapasztalható bizonyos lemaradás, ezzel szemben a galántai és a rimaszombati járásban Is alakult már központi tanács. A klnbszervezós élén az érsekújvári járás áll, ahol már huszonhat klubunk működik. Ez főképpen KELE Lajos szívós, fáradhatatlan munkájának eredménye. — Milyen lesz a MISZ kapcsolata a többi szervezettel a Szlovák Ifjúsági Szövetség keretében? — Az önálló, föderatív Magyar Ifjúsági Szövetség baráti-együttműködés] viszonyt tart fenn a többi ifjúsági szervezettel, amit külön egyezségek erősítenek majd. A SZISZ révén a MISZ tagja lesz a Nemzeti Frontnak ls. Szervezetünk parlamentjének négy bizottsága lesz. Ebből már belső tagozódása is nyilvánvaló. Külön-külön csoportot alkotnak a középiskolások és szaktanulók, a mun kásfiatalok, a parasztfiatalok és az értelmiségi ifjúság. — A fentieket röviden összegezve: miről tárgyal majd az októberi országos konferencia? — A konferencia részvevői hagyják majd jóvá a mai munkaérERTEKEZLET tekezleten kidolgozott végleges pontokat, az alapszabályzatot, parlamentet választ s ami a legfontosabb: Itt kiáltjnk ki a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakítását lsl (M) • •••••••••• •••••••••• CJ Hl F 1 l K ••••••••••• ••••••••••• NINCS MAS ÚT (szlovák) Január óta új történelmet kezdtünk írni: a jövőnek a jelennel, a jelennek a a múltról. Történelmi keresztúton álltunk, s nemcsak új irányzatainkat jellemezte a régitől eltérő szellem és szemlélet, hanem ilyennel kezdtük felmérni azt is, ami már mögöttünk van. A folyamatnak természetesen formai jelei is voltak, például az, hogy olyan évfordulókról, jubileumokról is megemlékeztünk, amelyekről az elmúlt húsz évben nem esett szó, vagy ha igen, egészen másképpen, mint most. Az első szlovák nemzeti felkelés évfordulóit sem ünnepelték kicsik és nagyok, s az első szlovák nemnak is tartjuk, csak éppen kiK vetkezményeit nem. Az osztrák önkény pártján folyó harc a nemzeti jogokért egy másilt nemzet, a magyarság jogai el-len irányult, jóllehet e nemzet vezetőinek rövidlátása, hibája miatt. De irányult még — a* osztályszempontú történelem-, szemlélet alapján ítélve — azoK ellen a haladó polgári törekvő-, sek ellen is, amelyeket a negy« vennyolcas forradalom képviselt (jobbágyfelszabadítás, polgárt szabadságjogok). Persze, kény« szerhelyzetben. Bárhogy vesszük — a közel* múlt vitái is bizonyítják —, ne« héz lesz magyar—szlovák vl> szonylatban közös nevezőre jutA Nincs más út című film egyik jelenete zeti tanács megalakulását sem méltatták oly sokat és sokau. Ha a népi-nemzeti múltról van szó, az önérzetes ember (s ekkor ki nem az?) hajlamos az elfogultságra, a nagy érzékenységre. Az 1848—49-es évek eseményei ritka próbakövei ennek az elfogultságnak és érzékenységnek, különösen számunkra, különösen szlovák—magyar viszonylatban. A negyvennyolcas magyar forradalom és szabadságharc a világ szemében elvitathatatlanul pozitív ténye a legújabbkori történelemnek, hiszen a nemzeti és egyben a feudális elnyomás elleni lázadást jelentette. A szlovákság megmozdulása ugyanakkor ellene irányult e forradalomnak, mert a reakciós osztrák hatalmat támogatta, jóllehet szintén a nemzeti felszabadulás érdekében. Vagyis a szlovákság éppúgy nem akart rab lenni, mint a magyarság, s éppúgy vágyott legalább elemi nemzeti jogainak érvényesíthetőségére, mint a monarchia többi elnyomott nemzetisége. E jogok elismerését a Batthyány-kormánytól várta, de még Kossuthtól sem kapta meg. Valóban, milyen más választása, útja lett volna tehát, mint arrafelé hajlani, amerről ha mást nem, legalább ígéretet kapott. A nemzeti szabadságukban kiteljesedett nemzetek számára ez a kor a polgári reformtörekvések nagy korszaka, de az elnyomott nemzetek számára a nemzeti ébredésé, a nemzeti létért folyó küzdelemé. Számukra ez volt az elsődleges, a legfontosabb. Amennyiben nemzeti szempontok alapján ítélnénk meg a történelmet (s ezeket a szempontokat nem is lehet figyelmen kívül hagyni), a szlovákság felkelését éppen úgy jogosnak tarthatnánk, mint a magyarság szabadságvágyát. Anni ebben a kérdésben. Ezt a néhány gondolatot azonban — úgy vélem — a Nincs más út című új szlovák film kapcsán el kellett mondani, annál is inkább, mivel mi nem kiálthatunk győzelmet a világosi fegyverletétel után, ahogy győzelmet kiált az utca ebben a filmben. Igaz, megelőzőleg ott van az engesztelés is. Stúr az utolsó pillanatig bízott a magyar politika lojalitásában, igazságosságában a nemzetiségekkel szemben, s nem rajta múlott, hogy hiába remélt és várt. A tettre kész tömeg nyomására cselekednie kellet, mégpedig úgy, hogy a tett saját népe javára váljék. S hogy a népnek mégsem volt sok haszna belőle, arról sem ő tehetett. Ferenc József nem minden hívéhez volt kegyes, különösen ha^ olyat is akartak, ami ellenkezett az ő császári elveivel. fozef Zachar filmje elsősorban Stúr életének egy szakaszát akarja ábrázolni. Művészi színvonala tekintetében nem minden fejezete méltó a nagy nemzeti hős emlékéhez, sőt magának Stúrnak filmbeli megformálásában is bőven akad kifogásolni való. Az alkotás helyenként alig haladja meg a közönséges kalandfilm színvonalát, és sokszor érthetetlenül nagy teret szentel a regényes mellékjelenségeknek, például a hős szerelmi viszonyának, illetve a kedves gyötrelmes sóvárgásának. A Štúrt alakító Štefan Kvietik nem volt a legszerencsésebb választás, bár ez távolról sem jelenti a kiváló színész tehetségének lebecsülését. Erre a szerepre azonban, úgy látszik, „klasszikusabb" típust kellett volna kiszemelni. Az ugyancsak főszerepet játszó Emília VáSáryová a tőle megszokott átéléssel alakítja Stúr kedvesét. (szó j Egy hangulatos, színes angol bűnügyi filmet kezdtek vetíteni a mozikban. Címe: A háromszög fegyében. Képünkön a film egyik izgalmas jelenete.