Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-28 / 268. szám, szombat

ÖTHÉTUTAN... Ismét jelentkezik a HF ... i Öt hátén ét hiába Tértétok szombatonként lapunk ifjúsági rovatát — sajnos — az augusztusi események következtében Önhibánkon kivtil nem jelentkezhettünk. .. Ui már ismét helyet kapott a Halié, fiataloki — és rögtön itt az újraindulásnál ígérjük: mennyiben erro lehetőségünk nyílik, a jövőben is csak őszintén, nyíltan szólunk majd az ifjú­ságot érintő és érdeklő problémáktól. Ggy, ahogy eddig tettilk, ami­kor fölvetettük például a gazdag múltú cserkészet újjáéledésének Idő szerű kérdését, szú esett az ifjúság újszerű feladatairól, jogairól és helyéről a megújhodási folyamatban, őszinte szavakkal tárgyaltuk az igaz hazafiság fogalmát stb. Nem titkoljak, igazán jólesett, amikor az elmúlt komoly hetekben egy-egy magyar fiatallal beszélgetve azt hal­lottuk: hiányolják már a HF-ct és türelmetlenül várják, mikor jelen­het meg ismét. Az elmúlt hetek kapcsán, akarva-akaratlanul más vonatkozásban is vissza kell térni az augusztus 21-ét követő nem könnyű időszakra. Hazánk Ifjúsága a legkritikusabb napokban cáfolhatatlan bizonyságot tett fegyelmezettségéről, politikai fejlettségéről. Természetesen itt-ott előfordult néhány meggnndolatlan szélsőségeskedés, de— úgy véljük — azok Is inkább érzelmi indittatásból. mint esetleg reakciós szándékbél születtek. Tudvalevő, az ifjúság mindig is sokkal érzékenyebben reagál az ilyen komoly eseményekre és nehezen szokja meg az akarata vagy meggyőződén ellen hozott — akárcsak ideiglenes — Intézkedéseket. Külön szót kell még ejteni a csehszlovákiai magyar fiatalságról, mely rendíthetetlen hazaszeretetéről tett vitathatatlan tanúbizonyságot, egy értelműen rácáfolva a tavaszi «• nyárclejl hónapok néha bizony fajú, alaptalan nemzetiségi vád|aira! MIK [.fi SÍ PETKR Megalapítás előtt a MISZ! ^käcážlA fZj&udlá'. „A MAGYAR FIATALOK SAJAT EGYÉNI ÉRDEKE, HOGY A SPECIFIKUS, HELYI VISZONYOKNAK MEGFELELŐ NEMZETISÉGI BÁZISON SZERVEZKEDJENEK." Nyilatkozik a CSISZ SZKB titkára Nem titok: az elmúlt hóna­pokban a szlovákiai Ifjúsági mozgalmat irányító központi szervekben is csak hosszas vi­ta tisztázta a Magyar Ifjúsági Szövetség létjogosultságának sürgető kérdését. Jóleső meg­elégedéssel nyugtázhatjuk el­lenben, hogy ma már merőben más a helyzeti A CSISZ föde­ratív fölépítési modelljének tervezőében — joggal — he­lyet lopott a csehszlovákiai magyar fiatalok önálló szerve­zete is. Ezekről a problémákról beszélgetett a HF a legilletéke­sebb SZKB-tagok egyikével: VLADIMÍR BORODOVCÁK mér­nökkel, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának titkárá­val. HF: Miképpen jellemezné az ifjúsági mozgalom pilla­natnyi helyzetét, különös te­kintettel a szervezet födera­tív fölépítési modelljének ter­vezetére? BORODOVCÁK: A Jelenlegi helyzetet értékelve az elképze­lések és törekvések bizonyos kettősségéről kell szólnom. Szervezetünk egyes kerületi és Járási bizottságai a CSISZ mai strukturális fölépítésének csu­pán bizonyos módosítását java­solják, míg a vidéki bizottságok elnökségeinek fennmaradó cso­portja és a pozsonyi központi apparátus a teljes szerkezeti átépítés elvét támogatja. Az első csoport Javaslatában az Ifjúság csupán dolgozó-, falu­sí- és a tanuló fiatalok érdek­szövetségeire oszlana. Ezen túl­menően nem tartják előnyös­nek a további nemzetiségi s ér­deklődési csoportok szerinti tagozódást. A vitát a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség decem­berre tervezett kongresszusa lesz hivatott végleges érvény­nyel eldönteni. HF: Az imént szóba hozta a CSISZ SZKB álláspontját. Szólhatna erről bővebben is? BORODOVCÁK: Természete­sen! Azt a nézetet valljuk, hogy MISZ ? IGEN! az ifjúsági szervezetek erkölcsi kötelessége napjaink újszerű lehetőségeinek megfelelően rea­gálni és egyúttal kezdeménye­zóleg hatni az ifjúsági mozga­lom új lehetőségeinek megva­lósításában. Ez nem jelenti el­lenben azt, hogy aktivitásukkal önhatalmúlag jogot tartanánk az üj ifjúsági szervezetek megala­kulása jogosságának kérdését elbírálni. Szigorúan a be nem avatkozás elvét valljuk az egyes Ifjúsági és gyermekcso­portok hovatartozási döntésé­ben. Ez távolról sem jelenti el­lenben azt, hogy a leendő Szlo­vák Ifjúsági Szövetségnek nem lesz egy, az összes föderatív szervezete számára Irányt szabó központi programja. HF: A fentiek alapján te­hát semmi sem gátolja már a SZISZ önálló, föderatív szervezeteként alakuló Ma­gyar Ifjúsági Szövetség meg­alakítását? BORODOVCÁK: A csehszlová­kiai magyar fiataloknak ma­guknak kell dönteniük a Jövőt illető hovatartozás kérdésében. A magyar fiatalok saját, egyé­ni érdeke, hogy a specifikus, helyi viszonyoknak megfelelő nemzetiségi bázison szervezked­jenek azzal a céllal, hogy mun­kásságukkal egyúttal támogas­sák a szlovákiai ifjúsági moz­galom általános politikai és tár­sadalmi célkitűzéseit. A MISZ önálló, egyenjogú partnere lesz a SZISZ-ben tömörülő összes föderális szervezetnek. Mind a járási, mind a központi föderá­lis parlamentbe egyenértékű szavazati joggal küldi majd képviselőit a MISZ, a középis­kolások szövetsége, a paraszt­ifjúság vagy a mostanában újonnan alakuló többi szerve­zet. És végezetül még valamit: tudomásomra Jutott, hogy dél­vidéken a HNB-k dolgozói a Belügyminisztérium rendeleté­nek téves értelmezése alapján nem Járulnak hozzá új ifjúsági klubok megalakításához. Ismét­lem, ez tévedés, a tilalom csu­pán a politikai szerveze­tekre és klubokra vonatkozik! Örömmel vehetjük hát tudo­másul a CSISZ SZKB titkárá­nak biztató szavait. A mi köte­lességünk most már élni a le­hetőséggel és a múltban több­ször hallott passzivitás vádját cáfolva — lelklsmeretesen dol­goznll . (MIKLÓSI) OKTÓBERBEN Nem is olyan régen még — a tavaszi kezdeményezés első vissz­hangjait látva — aligha bízhat­tunk egy életképes magyar ifjú­sági szervezet megalakulásának lebetűségében. Ezúttal azonban tévesnek bizonyultak a baljós sej­telmek . . . Ennek ékes bizonyítéka az eddig megalaknlt mintegy száz MISZ-klub, és a szervezet hivata­los megalakításának reális lehető­sége. Pozsonyban éppen ma ülé­sezik a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, melynek fő feladata: elő­készíteni a magyar fiatalok kép­viselőinek októberi országos ér­tekezletét. A mai munkaértekez­let tárgyáról és néhány egyéb ide tartozó aktuális kérdésről beszél­gettünk D n r a y Miklóssal, a MIKT végrehajtő bizottságának tagjával. — Elmondhatnád röviden, miről tanácskozik majd a központi ta­nács? — Elsősorban szervezési kér­désekről lesz szó. Egyrészt az eddig végzett munkát mérjük majd föl, pontos számot vetünk az eddig alakult alapsejtekről, hogy képet nyerjünk arról, mi­lyen tömegtámogatásra számíthat megalakulása után a Magyar Ifjú­sági Szövetség. A mai értekezlet további pontjaként a végrehajtó bizottság által kidolgozott előze­tes anyagot vitatjuk meg az októ­beri országos konferenciára. A be­érkezett javaslatok alapján né­hány gyakorlati módosítást eszközlünk szervezetünk széles­körű vitára bocsátott programter­vezetében és alapszabályzatában. Ha az Idő engedni fogja, úgy legalább részben döntünk a MISZ irányitó-adminisztratív apparátusá­nak kiépítéséről ls. Remélem, ORSZÁGOS győzzük majd idővel és türelem­mel. hogy alaposan megvitassuk a kérdések mindegyikét. — A Jelenlegi elképzelés alap­ján milyen érdekcsoportokra osz­lik majd a magyar fiatalok szer­vezete és véleményed szerint mi­lyen Qtemben halad a MISZ klu­bok alakulása? — Igazságtalanság lenne figyel men kívül hagyni, hogy tagságunk döntő többsége az 1964 tői folya­matosan alakuló várnsi és vidéki magyar klubok fiataljaiból tobor­zódik. Az ú j klubok alakulásának üteme kielégítő. Ma már csupán a szerdahelyi járásban tapasztal­ható bizonyos lemaradás, ezzel szemben a galántai és a rimaszom­bati járásban Is alakult már köz­ponti tanács. A klnbszervezós élén az érsekújvári járás áll, ahol már huszonhat klubunk működik. Ez főképpen KELE Lajos szívós, fáradhatatlan munkájának ered­ménye. — Milyen lesz a MISZ kapcso­lata a többi szervezettel a Szlo­vák Ifjúsági Szövetség keretében? — Az önálló, föderatív Magyar Ifjúsági Szövetség baráti-együtt­működés] viszonyt tart fenn a töb­bi ifjúsági szervezettel, amit kü­lön egyezségek erősítenek majd. A SZISZ révén a MISZ tagja lesz a Nemzeti Frontnak ls. Szerveze­tünk parlamentjének négy bizott­sága lesz. Ebből már belső tago­zódása is nyilvánvaló. Külön-kü­lön csoportot alkotnak a közép­iskolások és szaktanulók, a mun kásfiatalok, a parasztfiatalok és az értelmiségi ifjúság. — A fentieket röviden össze­gezve: miről tárgyal majd az ok­tóberi országos konferencia? — A konferencia részvevői hagy­ják majd jóvá a mai munkaér­ERTEKEZLET tekezleten kidolgozott végleges pontokat, az alapszabályzatot, parlamentet választ s ami a leg­fontosabb: Itt kiáltjnk ki a Ma­gyar Ifjúsági Szövetség megalakí­tását lsl (M) • •••••••••• •••••••••• CJ Hl F 1 l K ••••••••••• ••••••••••• NINCS MAS ÚT (szlovák) Január óta új történelmet kezdtünk írni: a jövőnek a je­lennel, a jelennek a a múltról. Történelmi keresztúton álltunk, s nemcsak új irányzatainkat jellemezte a régitől eltérő szel­lem és szemlélet, hanem ilyen­nel kezdtük felmérni azt is, ami már mögöttünk van. A folyamatnak természetesen formai jelei is voltak, például az, hogy olyan évfordulókról, jubileumokról is megemlékez­tünk, amelyekről az elmúlt húsz évben nem esett szó, vagy ha igen, egészen másképpen, mint most. Az első szlovák nemzeti felkelés évfordulóit sem ünnepelték kicsik és na­gyok, s az első szlovák nem­nak is tartjuk, csak éppen kiK vetkezményeit nem. Az osztrák önkény pártján folyó harc a nemzeti jogokért egy másilt nemzet, a magyarság jogai el-­len irányult, jóllehet e nemzet vezetőinek rövidlátása, hibája miatt. De irányult még — a* osztályszempontú történelem-, szemlélet alapján ítélve — azoK ellen a haladó polgári törekvő-, sek ellen is, amelyeket a negy« vennyolcas forradalom képviselt (jobbágyfelszabadítás, polgárt szabadságjogok). Persze, kény« szerhelyzetben. Bárhogy vesszük — a közel* múlt vitái is bizonyítják —, ne« héz lesz magyar—szlovák vl> szonylatban közös nevezőre jut­A Nincs más út című film egyik jelenete zeti tanács megalakulását sem méltatták oly sokat és sokau. Ha a népi-nemzeti múltról van szó, az önérzetes ember (s ekkor ki nem az?) hajlamos az elfogultságra, a nagy érzékeny­ségre. Az 1848—49-es évek ese­ményei ritka próbakövei ennek az elfogultságnak és érzékeny­ségnek, különösen számunkra, különösen szlovák—magyar vi­szonylatban. A negyvennyolcas magyar forradalom és szabad­ságharc a világ szemében elvi­tathatatlanul pozitív ténye a legújabbkori történelemnek, hi­szen a nemzeti és egyben a feu­dális elnyomás elleni lázadást jelentette. A szlovákság meg­mozdulása ugyanakkor ellene irányult e forradalomnak, mert a reakciós osztrák hatalmat tá­mogatta, jóllehet szintén a nemzeti felszabadulás érdeké­ben. Vagyis a szlovákság épp­úgy nem akart rab lenni, mint a magyarság, s éppúgy vágyott legalább elemi nemzeti jogai­nak érvényesíthetőségére, mint a monarchia többi elnyomott nemzetisége. E jogok elisme­rését a Batthyány-kormánytól várta, de még Kossuthtól sem kapta meg. Valóban, milyen más választása, útja lett volna tehát, mint arrafelé hajlani, amerről ha mást nem, legalább ígéretet kapott. A nemzeti sza­badságukban kiteljesedett nemzetek számára ez a kor a polgári reformtörekvések nagy korszaka, de az elnyomott nem­zetek számára a nemzeti ébre­désé, a nemzeti létért folyó küzdelemé. Számukra ez volt az elsődleges, a legfontosabb. Amennyiben nemzeti szem­pontok alapján ítélnénk meg a történelmet (s ezeket a szem­pontokat nem is lehet figyel­men kívül hagyni), a szlovák­ság felkelését éppen úgy jogos­nak tarthatnánk, mint a ma­gyarság szabadságvágyát. An­ni ebben a kérdésben. Ezt a né­hány gondolatot azonban — úgy vélem — a Nincs más út című új szlovák film kapcsán el kellett mondani, annál is in­kább, mivel mi nem kiáltha­tunk győzelmet a világosi fegy­verletétel után, ahogy győzel­met kiált az utca ebben a film­ben. Igaz, megelőzőleg ott van az engesztelés is. Stúr az utolsó pillanatig bízott a magyar po­litika lojalitásában, igazságos­ságában a nemzetiségekkel szemben, s nem rajta múlott, hogy hiába remélt és várt. A tettre kész tömeg nyomására cselekednie kellet, mégpedig úgy, hogy a tett saját népe ja­vára váljék. S hogy a népnek mégsem volt sok haszna belő­le, arról sem ő tehetett. Fe­renc József nem minden hívé­hez volt kegyes, különösen ha^ olyat is akartak, ami ellenke­zett az ő császári elveivel. fozef Zachar filmje elsősor­ban Stúr életének egy szaka­szát akarja ábrázolni. Művészi színvonala tekintetében nem minden fejezete méltó a nagy nemzeti hős emlékéhez, sőt magának Stúrnak filmbeli meg­formálásában is bőven akad ki­fogásolni való. Az alkotás he­lyenként alig haladja meg a közönséges kalandfilm színvo­nalát, és sokszor érthetetlenül nagy teret szentel a regényes mellékjelenségeknek, például a hős szerelmi viszonyának, illet­ve a kedves gyötrelmes sóvár­gásának. A Štúrt alakító Štefan Kvietik nem volt a legszeren­csésebb választás, bár ez távol­ról sem jelenti a kiváló szí­nész tehetségének lebecsülését. Erre a szerepre azonban, úgy látszik, „klasszikusabb" típust kellett volna kiszemelni. Az ugyancsak főszerepet játszó Emília VáSáryová a tőle meg­szokott átéléssel alakítja Stúr kedvesét. (szó j Egy hangulatos, színes angol bűnügyi filmet kezdtek vetíteni a mozikban. Címe: A háromszög fegyében. Képünkön a film egyik izgalmas jelenete.

Next

/
Thumbnails
Contents