Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-25 / 265. szám, szerda

Nagyot léphetünk előre a lakáskérdés megoldása terén A lakáskérdés úgyszólván az egész világon problémát okoz, még a legfejlettebb országokban is. Megoldása hazánkban kü­lönösen az utóbbi években mutatkozik egyre sürgetőbbnek. Az emberek ma már — teljes joggal — kulturált, korszerű össz­komfortos lakásra vágynak. Ám vágyaink és reális lehetősé­geink gyakran nincsenek összhangban. A legnagyobb igyeke­zet ellenére sem tudtuk megoldani a lakáskérdést. S hogy ne kergessünk délibábot, tudatosítanunk kell: belátható időn be­iül nem is oldjuk meg maradéktalanul. Ennek ellenére az el­következő időszakban nagyot léphetünk előre e probléma megoldása terén. Kormányunk szeptember 9-i ülésén ugyanis ismételten foglalkozott a lakás kérdéssel, illetve megtárgyalta az építkezni kívánó vagy lakásszövetkezetbe belépő polgárok támogatásának módját. Az új házasoknak nyújtandó támoga­tással lapunk szeptember 21-i számában már részletesen fog­lalkoztunk. Ezúttal a támogatás másik két formáját ismertet­jük. Változások a szövetkezeti lakásépítés pénzbeli támogatásában Az állam a lakásépítő szö­vetkezeteknek a jövőben minden lakás építéséhez egységesen 7200 koronát fog nyújtani, és ezenfelül a szövetkezeti lakás területét figyelembe véve — négyzetméterenként 910 koro­nóval járul hozzá a költséghez. A szövetkezeti tagsági díj az állam által nyújtott támogatás 30 százaléka lesz. Ezt a szövet­kezet tagja köteles megfizetni. A szövetkezeti lakás költségé­nek a többi részét az Állami Bank hitelezi, s a szövetkezeti lakás lakója lakbér formájában törleszti. A törlesztés határide­je 30 év, ugyanakkor a kamat­láb csupán egy százalék. Per­sze ezenkívül a szövetkezet tagjának számítani kell arra is, liogy lakbérébe beszámolják a karbantartás költségeit és más költségeket, melyek évente mintegy 1000 koronát tehetnek ki. Előnyösebb lesz a családi ház építése is A jövőben minden szervezet úgynevezett feltételes kölcsönt nyújthat (25 000 korona érté­kig) alkalmazottjainak családi ház építésére. Ha az alkalma­zott a vállalatnál marad, az ilyen kölcsönt bizonyos idő után — rendszerint tíz év után — leírják. Ez vonatkozik a nemzeti bizottságok által nyúj­tandó kölcsönökre is. Ezenkívül a nemzeti bizottság díjmente­sen kiutalhat telket (400 négy­zetméterig) az építkezőknek. A szövetkezeti lakásépítésre vonatkozó rendelkezés azokra a szövetkezeti házakra vonatko­zik, melyeknek építését 1969. január elseje után kezdik meg^ Családi házak építése esetén vonatkozhat azokra a házakra ls, melyeknek építkezési enge­délyét 1968. január elseje után adták ki. Az állam a támogatás külön­böző módjaival ebben az évben 8,5, 1969-ben pedig 9,8 milliárd koronával járul hozzá a lakás­kérdés megoldásához. —fii— Tudják, hol a helyük Néhány nap alatt 582 katona lépett a pártba A laktanyákban ezekben a napokban nagy élénkség ural­kodik. Nemcsak azért, mert az újoncok fogadására készülnek, hanem gyűléseken beszélik meg a múlt hónap eseményeit, és a néphadsereg további feladatait. Ilyenkor gyakran szóba kerül a párt és Dubček elvtárs neve, de a tett sem marad el. A kato­nák munkával segítik népgaz­daságunkat, és sokan kérik fel­vételüket a pártba. A nyugati katonai körzetben például né­hány nap alatt 582 katona je­lentkezett a párttagok sorába. Hogy mivel indokolják kérel­müket? Íme néhány példa; Jaroslav Beník esztergályos, Losnnc: „Azért lépek be a párt­ba, mert meggyőződésem, hogy pártunk ezekben a nehéz na­pokban is kivívja a győzelmét, ígérem, hogy a pártért, a ha­záért kész vagyok az életemet is feláldozni." A TÖRVÉNY VAGY AZ ÉSZ ÉRTELMÉBEN? Tizenkét éve lakom Rima­szombatban, a Gottwald téri 11 számú házban. Tíz évig a ri­maszombati házkelezőség gon­dozásában levő lakás meglehe­tősen rossz állapotban volt. Ta­valy végre több mint 100 000 korona beruházással megjaví­tották az épületet. Végre va­lóban szép lakásban élhettem volna hat tagú családommal, de sajnos ez az öröm sem tar­tott sokáig. Ez év július végén ugyanis kézhez kaptam a Rimaszomba­ti Városi Nemzeti Bizottság il­letékes szakosztályának dönté­sét, amelyben négy törvény, négy paragrafusának idézésé­vel értésemre adják, hogy a la­kásból augusztus 10-ig ki kell költöznöm, mert azt kivonták a lakásalapból, hogy átadják rak­tárnak a villamos felszerelése­ket árusító üzlet részére. Kaptam ugyan pótlakást a vá­ros lakótelepének C-5 számú új lakóházában, de a csere szá­momra több szempontból ls lé­nyegesen hátrányos. Eddigi la­kásomban három nagy szoba á!l rendelkezésemre a> kellő n ellékhelylségekkel. Egyik szo­báján idős anyám lakik, a má­ivan Bindák vasöntő, Opava; „Vágyam és óhajom, hogy a párt politikáját, mint párttag tettekkel segítsem, s hogy a ne­héz napok után mielőbb eljus­sunk a boldogabb holnapba." Vladimír Pitra hivatásos ka­tona, Plzeň; „Azok sorába aka­rok lépni, akik ma a legna­gyobb nehézségek közepette fe­lelősségük teljes tudatában az emberibb szocializmusért küz­denek és harcolnak." Miroslav Kamelsheimer réz­műves, Prága; „A párt katonái­nak sorába azért jelentkezem, mert a múlt napok eseményei során meggyőződtem arról, hogy a párt képviseli az egész nemzet érdekeit." Az új tagok átlagos életkora 20—22 év. Fiatalok, de nem annyira, hogy ne értenék meg az Idő szavát. Tudják, hol a he­lyük. —nj— sik kettő pedig kielégíti há­rom gyermekem, feleségem és a magam igényeit. Kereseti le­hetőségemnek megfelelően a központi fűtés nélküli lakás­ért havi 162 korona lakbért fi­zetek. A VNB által felajánlott lakásban van ugyan három szo­ba, ezek azonban lényegesen kisebb lakóterületet nyújtanak, s a házbér az eddiginek több mint kétszeresét teszi ki.. . A mostani lakásomat raktárnak sajátították kl, az épületben azonban üresek a pincék, ame­lyek kisebb átalakítással meg­felelnének az áru elraktározá­sára. Felhívom még a figyelmet ar­ra, hogy Rimaszombatban je­lenleg mintegy 1200 család vár állami, illetve szövetkezeti la­kásra. Miért kell akkor raktárt csinálni egy három szobás la­kásból, amelyet emellett alig egy évvel ezelőtt szedtek rend­be nagy költséggel. Amennyi­ben itt raktárt rendeznek be, az újabb befektetéseket igé­nyel. Nem ragaszkodom eddigi la­kásomhoz, de utaljanak ki szá­momra helyette olyat, amely azt minden szempontból, a ház­bér összegét illetően is pótol­ja. Nemrég még ilyen lakást is kilátásba helyeztek, de azt idő­közben másnak utalták ki. S'arka Gyula, Rimaszombat KÖZGAZDÁSZOK ÁLLÁSFOGLALÁSA Milyen gazdaságpolitikára van szűkségünk A Rudé právo tegnapi számában ismert cseh és szlovák közgazdászok állást foglalnak azzal a kormánynyilatkozat­tal kapcsolatban, amelyet szeptember 13-án a Nemzetgyű­lésben ismertettek. Kifejtik továbbá nézetüket arra vonat­kozólag, milyen gazdaságpolitikára van ma szükségünk. A közgazdászok nézeteit az alábbiakban közöljük. A kormány a Nemzetgyűlés­ben előadott nyilatkozatában egyértelműen kifejezésre adta. hogy a jelenlegi feltételek kö­zölt is ki kell tartani a gazda­ságirányítási rendszer kitűzött programja mellett. Üdvözöljük a kormánynak ezt az álláspont­ját, mivel a gazdaságpolitika ilyen irányvételét tartjuk .az egyedüli lehetséges útnak. A gazdasági reform nem a szerzők egy szűk csoportjának az érdeke, és nem is egy rövid időre szóló program, amely csak az utóbbi időben keletke­zett volna. A gazdasági reform gondolata nem 1968 januárja után keletkezett. Ez a gondolat a szocialista vállalatok sokéves tapasztalatai általánosításának, az elméleti és gyakorlati köz­gazdászok alkotó munkájának, a népgazdaság eddigi fejlődésé­nek és a közgazdasági gondol­kodásnak az eredménye. Az, hogy a bürokratikus-centralisz­tikus irányítási módszerek nem felelnek meg a fejlett ipari tár­sadalom feltételeinek, már az ötvenes évek közepén erősen észlelhető volt. Egy egész évti­zedre tehető az az időszak, ami­kor állandó igyekezet nyilvá­nult meg a gazdaságirányítás egész rendszerének a megvál­toztatására. Az alapvető követ­keztetéseket — az 1956. utáni első lépésekből és a népgazda­ságnak a hatvanas évek elején bekövetkezett stagnálásából eredő tapasztalatok alapján — már a CSKP XIII. kongresszusa levonta. A gazdaságirányítási rend­szer gyökeres megváltoztatása Csehszlovákia számára minden kétséget kizáróan döntő fontos­ságú, hogy ne következzék be a gazdaság stagnálása és ké­sőbb visszaesése, hanem ellen­kezőleg, a jelenlegi tudomá­nyos-műszaki forradalomnak megfelelő fejlődést érjünk el. Az emberek szükségleteinek jobb kielégítése megköveteli a vállalatok kezdeményezését, vállalkozását, érdekeltségét és hatékony bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. A fejlesztés erőforrásainak hiá­nya megköveteli, hogy nagyon körültekintően ott használjuk fel őket. Mit ért el ebből a régi irányí­tási rendszer? Néhány vonatko zásban ugyan a termelés vi­szonylag gyors mennyiségi nö­vekedéséhez vezetett; azonban a mennviségl feladatok utasítá­sos érvényesítésének a nehéz­ségek halmozódása, a „terme­lés a termelésért" kialakulása és a növekedési tényezők vi­szonylag nagyon alacsony fokú kihasználása volt a következ­ménye. Ebben a helyzetben a csehszlovák közgazdászok a ha­za és az egész szocialista moz­galom Iránti kötelességüknek tartották, hogy olyan irányítási rendszert dolgozzanak ki, amely megfelel a népgazdaság elért színvonalának. Nem volt ez könnyű feladat, s ezért nem csoda, hogy fokozatos megvaló­sítása együtt járt bizonyos iránykereséssel és az egyes vo­natkozásaival kapcsolatos véle­ménykülönbségekkel. Ami azon­ban a reform alapvető irányát, céljait és módszereit illeti, a sokéves vita megmutatta, hogy a csehszlovák közgazdászok túlnyomó többségének meggyő­ződése szerint „ tudományosan indokolt. Ezért az újonnan ke­letkezett feltételek figyelembe vételével a leghatározottabban ki kell tartani mellettük. A bürokratikus gazdaságirá­nyítási módszerek bírálata azonban egyértelműen szocia­lista alapon történt és történik, amelynek célja, elmélyíteni a gazdaság szocialista jellegét, mentesíteni a deformációktól, amelyek gyengítették. Ebből a szempontból semmi esetre sem érthetünk egyet azzal, hogy az új irányítási rendszer megvaló­sítását a kapitalizmushoz való visszatérés jelének tüntessék fel. Felmerül a kérdés, vajon a jelenlegi gazdasági helyzet, a termeléskiesés, a kooperációs kapcsolatok megzavarása stb. nem követeli-e meg bizonyos mértékben a visszatérést az utasításos módszerekhez. Véleményünk szerint gazda­ságunk mai problémáit rendkí­vüli formák alkalmazásával kell megoldani, ezek jellegzetes vo­nása azonban nem lehet a bü­rokratikus centralizmus, hanem ellenkezőleg, az emberek kez­deményezése és az állami és gazdasági szervek együttműkö­dése. Szabályként kellene elismer­ni, hogy a nehézségek rendkí­vüli igyekezete* követelnek. Ez azonban elképzelhetetlen kez­deményezés nélkül, a kezdemé­nyezés viszont megköveteli a vállalatok önállóságát, az em­berek iránti bizalmat. Ezért véleményünk szerint gazdasági problémáink megol­dásának alapvető útja ebben a helyzetben is a gazdasági re­form következetes átfogó fej­lesztése, olyképpen, amint azt a párt akcióprogramjában és a kormány áprilisi programnyilat­kozatában szerepel. A további gazdaságpolitika kiinduló alapelveinek a gazda­sági reform következő elemei­nek érvényesítését tekintjük: # Egyértelműen meg kell hatá­rozni a vállalatok és társulásaik önállóságát és felelősségét oly módon, hogy a vásárlók és a fo­gyasztók mindennapi ellenőrzésé­nek legyenek kitéve, s hogy kife­jezetten érdekeltté legyenek téve munkájuk eredményében. El keli választani a vállalati szférát az állami 'azgatási tevékenységtől és fejleszteni kell a szocialista piaci kapcsolatokat. F.'yben igyekezni kell megalakítani a vállalati dol­gozók tanácsait. O A vállalatok tevékenységére az állam gazdas-ígnolitfkája köz­gazdasági eszközükkel fejt ki ha­tást. 9 A gazdasági fejlődés közgaz­dasági céljait az állami népgazda­sági terv átfogó módon kidolgo­zott változatai alapján kell meg­fogalmazni. # Az iránylté szervek szerveze ti és intézményes felépítését kö­vetkezetesen a vállalati szféra és a központi irányítás igy értelme­zett viszonyához kell idomítani. 0 Meg kell teremteni az új ál­lamjogi elrendezés, a két nemzet egyenjogúsága feltételeit, prog­resszív integrációs folyamatokat az adminisztratív apparátus túl­méretezése nélkiil kell megvalósí­tani. 9 Tekintettel arra, hogy álla­munk számára a külföldi gazdasá­gi kapcsolatok létfontosságúak, cl kell mélyíteni a vállalataink és a külföldi partnerek közötti köz­vetlen kapcsolatok különböző for­máit. Meg kell szüntetni a kezde ményezés bürokratikus akadályalt a kiviteli tevékenységben. A KGST keretében a gazdasági együttmű­ködés hatékonyabb formáira kell törekedni. • Biztosítani kell az értékkate­góriák szerepének tényleges érvé­nyesítését, a termelésben és a ke­reskedelemben a döntésekel a gazdasági kalkulációra kell ala­pozni. Ebből a célból az árrend­szert, hitel és pénzügyi politikát meg kell tisztítani a szubjektív, deformációktól, és a korona sza­bad beváltásának (konvertibilitá­sának) átfogó feltételeit Is meg kell teremteni. 0 A gazdaságpolitika konkrét Intézkedéseivel sokoldalúan ösz­tönözni és támogatni kell minden gazdasági egység, minden dolgozó kollektíva versengését és kezde­ményezését. A gazdaságpolitika e progresz­sziv irányát kétség kívül minden elméleti és gyakorlati közgazdász — akárcsak a múltban is — támo­gatni fogja. A közgazdászok sokat vitázlak gazdasági fejlődésünk legkülönbö­zőbb kérdéseiről, a gazdasági re­form elvpinak megfogalmazásáról, a gazdasági reform menetéről és érvényesítéséről, s továbbra is ezt fogják tenni. Azonban éppen en­nek köszönhető, hogy ma közösen kijelenthetik: gazdasági refor­munk alapvető elveit az egész gazdasáv politik a vezérfonalának kell tekintenünk, ha azt akarjuk, hojy országunk egyik jelentős láncszeme le yen a világ újkori gazdasá i fejlődésének s ezzel hozzájáruljunk a szocialista világ­rendszer történelmi küldetésének megvalósításához. Vladimír ANDftL,- Jirí BOUŠ­KA, Július BRÁNIK, Josef BR­CÁK, Andrej CAPO, Antonín CERVINKA, Ján FERIANC, Dra­go FIŠER, Josef FLEK, Josef GOLDMANN, Jaroslav HABR, Jaroslav HLAVÁČ, Milan HO­RÄLEK, losef HORSKÝ, Filip HRONSKÝ, Felix HUTNlK, J. CHLUMSKÝ, Antonín CHYBA, M. KADLEC, Jiŕí KLlMA, La­dislav KLINKO, V. KOBlK, Ru­dolf KOCANDA, Hvezdoft KOC­TÜCH, Zdenék KODET, Bohumil KOMENDA, Karel KOUBA, Cest­mír KOZUŠNlK, Otakar KRAUS, Josef KRYLEK, Kariol KfilZ, Andrej LANTAY, Milan MAJ­CHER, Jan PLEVA. Antonín RU­SEK, Jifí REZNICEK, Pavel SKALNÝ, Lumír SMETANA, Mi­roslav SOKOL, Miroslav SOU­CEK, Karel SUCHAN, Vének ŠILHÁN, Miroslav ŠMEJKAL, Bohumil URBAN, Jiŕí TESAft, Gustáv THOMAS, Josef TOMAN, Miroslav TOMS. Miroslav TU­CEK, Rudolf ZUKAL. A ružombsroki Közép-szlovákiai Culluloz- és Papírgyár dolgozji éppen augusztus 21-én fejez­ték be szabadságukat és a rendkívüli események ellenére is teljesítették a tervet. Augusz­tus 21-től a múlt hét végéig 1 50U tnnna papirost gyártottak, ebből 750 tonnát exportáltak. Kéoünkön: ján Chebeň a 60 méter hosszú Tampella papírgyártó gép vezetője beállítja a nyómúprést. (J. Valko — CSTK felv. j 1968. IX. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents