Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-22 / 262. szám, vasárnap

Éppen egy hónapja, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai bevonultak Csehszlovákiába. Ez a harminc nap éppen elég volt ahhoz, hogy külföldön — keleten és nyugaton egyaránt — számtalan ezzel és a további kilátásokkal összefüggő elemzés és politikai jóslat jelenjen meg. Mindez azonban csak a külföld véleményét tükrözi. De vajon mi történt magában a csehszlovákiai belpolitikai életben? NINCS VISSZAÚT A hét domináns eseménye kétségkívül a kormánynyilatkozat közéiétele. Cernik miniszterelnök az év folyamán már másod szor fordult így az ország népéhez. Hogy most, másodszor erre miért volt szükség, az nem szorult magyarázatra. A nyilatkozat az egész hazai közvéleményt megnyugtatta. Főleg azért, mert világosan és egyértelműen leszögezte: alapjában véve a januárban megkezdett úton haladunk továbbra is. Első sorban azért nyugtatta meg a közvéleményt, mert ezek után már vi lágos: nálunk nincs visszaút a szocializmus építésének novotnýi értelmezéséhez. Célunk továbbra ls az - emberséges szocializmus megteremtése. Az áprilisi és a mostani kormánynyilatkozal között annyi a különbség, hogy az előbbi hosszabb távra kíván ta megszabni a fejlődés útját. A mostani nyilatkozat — az újonnan keletkezett realitásokból kiindulva — főleg a helyzet konszolidálását — politikai és gazdasági konszolidálását — tűzte ki célul. Viszont az előző nyilatkozatnak a demokratizálódást, a törvényesség biztosítását, a gazdasági program meg valósítását érintő elemei a kormány mostani terveiben is ott vannak. Azonban hiányzik a sajtószabadság január utáni értelmezése. Ez a moszkvai jegyzőkönyvbe foglalt kötelezettsége in k teljesítésével függ össze. Az ország lakossága pozitívan értékelte. hogy egyes lapok beszüntetésekor, vagy a sajtóban történő káder-Intézkedések megtételekor a kormány mindenki számára érthető nyelven megindokolja, mit miért kellett végrehajtani. Ez is bizonyítja, hogy a párt és az ország vezetősége továbbra is nyílt kártyákkal játszik és nem tér vissza a kabinet politikához. VALÓTLANSÁG ÉS VALÓSÁG A kormánynyilatkozatnak a gazdaságpolitikát érintő része arra enged következtetni, hogy — egyes híresztelésekkel ellen tétben — nem térünk vissza a merev, központi irányításhoz. Népgazdaságunk jelenlegi fejlettségi fokán a vállalatoknak már nagyobb önállóságot kell biztosítani. Ami a külkereskedelmi kapcsolatokat illeti, a nyilatkozat leszögezi, hogy — akárcsak augusztus 21-e előtt — ezután is szorosan együttműködünk a KGST-vel. Ezzel kapcsolatban a hét folyamán F. Hamouz miniszterelnökhelyettes nem véletlenül éppen arra mutatott rá, hogy valótlanságot állít, aki azt mondja, hogy hazánk eltávolodott a KGST-től. A valóság az, hogy a csehszlovák népgazdaság, a tagállamokkal bármely más szocialista országnál nagyobb arányban kereskedett. Viszont az is tény, hogy külkereskedelmi kapcsolatainknál a jövőben a gazdaságosságot, a hatékonyságot és a visszatérülékenységet tartjuk szem előtt. Ami a tőkés országokkal folytatandó kereskedelmet Illeti, a nyilatkozat nyiltan leszögezi: e téren se kerül sor erőszakos korlátozó intézkedésekre. Hogy ez valóban így van, arról az idei brnói nemzetközi vásár már a gyakorlatban is tanúskodik. A szocialista országokkal külkereskedelmi vállalataink jelentős értékű árú szállítására szóló szerződéseket kötöttek. De — akárcsak a múlt években — a tőkés országok kereskedői is eljöttek Brnóba és nem hiába jöttek el. A művészek, az írók és az értelmiség zöme szintén érdeklő déssel hallgatta a miniszterelnök által előterjesztett kormánynyilatkozatot. Megnyugtató, hogy ezt is tartalamazza: a művészi és tudományos alkotó szabadságot biztosítja. És az emberek figyelmét az se kerülte el, hogy a sajtócenzúra bevezetése is csak Ideiglenes intézkedés. „A REALITÁSOKBÓL INDULUNK Kl.. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a kormánynyilatkozat a lakosságnak csupa népszerű intézkedést ígér. Ennek ellenére a lakosság egyértelműen a párt mostani vezetősége és a kormány mögött áll. Milliók és milliók megértették, mit jelent ez, a ma már állandóvá vált szófordulat: „... a realitásokból indulunk ki . ..". A dubčeki műszakok elterjedtsége bizonyítja, hogy a dolgozók megértették, milyen okmány a moszkvai jegyzőkönyv, tudják, hogyan keletkezett és megértik, hogy hazánk teljes szuverenitásának visszaállítása csak kötelezettségeink teljesítésével valósítható meg. A hét belpolitikai eseményeire jellemző, hogy a vezető politikusok egész sora nyilvánult meg, lépett közvetlen kapcsolat ba a dolgozókkal. Alexander Dubček az ostravai bányászok közé ment. Akárcsak a brnói vásáron, itt is meleg ünneplésben részesítették, josef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke a hét első* napján az Avia repülőgépgyár vendége volt. A miniszterelnök, a párt Központi Bizottságának a titkárai és a többi élvonalbeli politikus — mind a kormányprogram támogatására, a politikai és gazdasági normalizálásra szólította fel a népet. Politikusaink nyilvános szereplései közül különösen dr. Gus táv Husáknak a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága ülésén elmondott beszéde keltett feltűnést. Sajátos felfogásban elemezte mi történt január előtt és után és rámutatott többbek között, hogy véleménye szerint „a sajtóban és a hírközlő eszközöknél és a politikai életben olyan demokrácia alakult ki, amilyen a világ egyetlen országában se létezik". A helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy országunk további fejlődése csakis a szocialista országok közösségében képzelhető el. Hogy ez konkrétan miként alakul ki, azt az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg. Az ország népe figyelemmel kíséri majd a Moszkvában megtartandó csehszlovák-szovjet csúcstalálkozót, amelyen — reméljük — majd sok kérdés tisztázódik és fontos lépést jelent a nézetkülönbségek felszámolásában. (TMj A HARCKOCSIZÓK FELHÍVÁSA Munkával ünnepelnek Katonáink az előző évekhez hasonlóan ez idén ts készülnek október 6-a, a néphadsereg napja méltó megünneplésére, így van ez a közép-csehországi kerület harckocsiegységében is. Csupán az . ünnepség műsora tér el az előző évekétől. A néphadsereg napjáig a katonák megismerkednek a szeptember 13 i kormánynyilatkozattal. Október 6-a reggelén díszszemlét tartanak, majd a bevonult újoncokat megismertetik az egység múltjával. Ezután munkával ünnepelnek. A nemzeti bizottság és az üzemek szükséglete szerint Dubcok-műszakban vesznek részt. Akik otthon maradnak, a laktanya körletét teszik rendbe. Így ünnepelnek - majd a közép-csehországi kerület harckocsizói, akik példájuk követésére hívják fel a néphadsereg többi egységét ls. (né) Közös sors — azonos jogok # Az utóbbi napokban — a közbejött események ellenére — egyre több szó esik a nemzetiségi kérdés rendezéséről. Dr. Gustáv Husák a CSEMADOK Központi Bizottságának ülésén kedvezően nyilatkozott erről a kérdésről. Magyar vonatkozás ban ml tehát a mai helyzet, történt-e előrehaladás a nemzetiségekre vonatkozó alkotmánytörvény-javaslat kidolgozásában? — A társadalmi élet fejlődésének bonyolult útja és gyakran ellentmondásos állomásai vezetnek addig, amíg az elszakítottság életérzetével, kisebbségi és alacsonyabbrendűségi komplexummal átitatott egyedek tömegéből az összetartozás tudata és a közös sors, azonos társadalmi-termelési, politikai feltételek kohója természetes társadalmi közösséget, népcsoportot, nemzetiséget alakít ki. Hosszú tanulmányt érdemelne ez a folyamat. Napilap adta keretekben a felvázolás igénye is reménytelen. E folyamat kényszerítő hatá sának és nemzetállami törekvések bonyolult ellentmondásosságának megjelenési formái a kialakulóban levő, majd kialakult társadalmi alakulatok — ebben az esetben nemzetiségek — jogi helyzetének törvénybe foglalt meghatározásai. A CSKP XIII. kongresszusit előkészítésének téziseiben fogalmazódott meg először hivatalosan a gondolat: megalkotni a nemzetiségi törvényt. A párt 1968-as évi akcióprogramja részletezte és elérhető közelségbe hozta e tételt. Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusa, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács és a Cseh Nemzeti Tanács is egyértelműen kimondta, hogy a köztársaság megalakulása 50. évfordulója alkalmából sor kerül a föderációról szóló alkotmányerejű törvény kihirdetésére s ezzel egyidejűleg a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény elfogadására is. Október 28-tól már csak 5 hét választ el bennünket. Ter mészetes hát, hogy amint lehe tőség nyílott rá, az illetékes bizottságok folytatták az augusztus 21-én félbeszakadt munkájukat. A nemzetiségek államjogi helyzetének alkotmánytö" vény javaslatát dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkárának intenciói alapján, a nemzetiségek kulturális szövetségei vezetőinek 1968. augusztus 14-1 közös nyilatkozatából kiindulva egy 4 tagú bizottság dolgozta fel. E bizottság tagjai: dr. Karol Rebro professzor, dr. Viliam Plevza, a tudományok kandidú tusa, dr. Pajdišová a jogtudományi kar tanára és jómagam voltam. A nemzetiségek helyzetéről" szóló alkotmány törvény-ja vaslat elkészült. Az elmúlt napok ban megvitatták az egyes nemzetiségek kulturális szövetségének vezetői és a dr. Karol Laco egyetemi tanár által vezetett államjogi szakbizottság :s. Vagyis a bevezetőijen említett fejlődési folyamat kiegyensúlyozásának eredménye alkotmánytörvény-javaslat formában az állani legfőbb törvényhozói szervének, a Nemzetgyűlésnek a jóváhagyására vár. # Mik a nemzetiségek helyzetéről szólú alkotmánytürvény-ja vaslat alapvető elvei? Melyek azok az általános jogok, nie lyek minden nemzetiség száma ra egyaránt biztosítottak? — Az alkotmánytörvény-javaslatba foglalt jogok egyaránt érvényesek Csehszlovákia négv nemzetisége, a magyarok, németek, lengyelek és ukránok részére. A föderációs törvény kihirdetésével, illetve életbelépésével létrejövő két föderatív szocialista köztársaság a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság törvényhozó szervei a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács külön törvényei részletezik majd e jogokat. Az egyes nemzetiségek államjogi kérdése megoldást formái nem kell, hogy szükségszerűen azonosak legyenek. De az eltérések forrása nem lehet a nemzetiségek vagy a nemzetek egyenlőtlensége. A nemzetek és nemzetiségek egyenjogúak. Eltérő azonban földrajzi, gazdasági stb. helyzetük és adottsáBeszélgetés Dr. SZABÓ REZSŐVEL, a CSEMADOK KB vezető titkárával guk. Az egyes törvények ebből a különbözőségből adódnak. Az alkotmánytörvény teljes egyenjogúságot hangsúlyozza azáltal, hogy az alkotmánytörvény javaslat első paragrafusában egyértelműen és félreérthetetlenül leszögezi a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságát: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a nemzetek és a nemzetiségek közti egyenjogúság elvének szellemében biztosítja a magyar, német, lengyel és ruszin-ukrán nem zetiségek egyenjogú és sokoldalú fejlődésének lehetőségeit és eszközeit a politikai, gazdasági és kulturális élet területén." Az alkotmány törvény-javaslat bevezetőjének (praeambula) második bekezdése pedig kimondja: „A nemzetek és nemzetiségek a Nemzeti Front politikájúnak szellemében alkotó mC don részt vesznek az ország fejlesztésében, szocialista társadalmi rendszerének és államrendszerének alakításában és ennek keretében önállóan és önigazgatással fejlesztik saját nemzeti életüket." % Sok vita volt a közelmúltban a nemzetiségek államalkotó jellegéről s az ún. nemzeti szubjektumról. Történt-e előrehaladás s tükrözi-e ezt az alkotmánytürvény javaslat Idevonatkozó résxe? — Az Oj Szó hasábjain a „Haza és jog" címmel megjelent interjúban kifejtettem erre vonatkozó nézeteimet. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a nemzetiségek államiság tudata — haladó szellemű tudat — tükrözője a valóságnak, annak a körülménynek, hogy mint egyedek és mint társadalmi érdekazonosságot kifejező természetes alakulat — saját jellemjegyekkel rendelkező csoport — ebben a közös államban realizálódik, itt van a jelene és a jövője is. Mesterkélt, felesleges, oktalan és jogtalan lenne minden olyan kísérlet, mely Csehszlovákia egyenjogú polgárait két nem azonos jogú csoportra kívánja bontani: a nemzet és a nemzetiség államjogi megkülönböztetése alapján, és a nemzetiségeket ki akarná zárni az államhatalom hordozóinak kategóriájából. Az alkotmánytörvény-javaslat bevezetőjének első és harmadik bekezdése a következőkben oldja meg igazságosan ezt a problémát: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népét — mely forrása és hordozója az összes államhatalomnak — a cseh és szlovák nemzettel egyíitt a magyar, német, lengyel és ruszin-ukrán nemzetiség önkéntes és megbonthatatlan testvéri közösség alkotta." „Az a szándék vezérel bennünket, hogy még jobban elmélyítsük és megszilárdítsuk a nemzetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, együttmunkálkodását és szolidaritását, és hogy biztosítsuk minden nemzetiség egyenjogú helyzetét, az államiság alakításában és az államhatalom gyakorlásában való részvételét és további fejlődésük hathatós jogi biztosítékát." • Tudomásunk szerint szó van a nemzetiségi hovatartozás önkéntességének törvénybeiktatá sáról s az elnemzetlenítésről. mint alkotmányba ütköző cselekedetről. Mi erről a véleménye? — Ezek az alapelvek a polgári államok törvényeiben a 19. század óta általában fellelhetőek. Az első világháború után a Népszövetség alapokmányai és az egyes békeszerződések külön is kötelezővé tették ezeknek az eiveknek az egyes államok alkotmányába való foglalását. Máig érő vitát képez, hogy az ENSZ átvette-e a Népszövetség idevonatkozó tételeit vagy csupán az Emberi Jogok Deklarációja — sajnos, a tagállamokra nem kötelező — elve van-e érvényben. Ránk vonatkoztatva az alkotmánytörvényjavasiat elfogadása után a kötelező a negyedik paragrafusban megfogalmazott törvény lesz, mely így hangzik: „1. A polgár saját meggyőződése szerint szabadon dönt nemzetiségi hovatartozásáról. 2. Tilos az elnemzetlenítésre irányuló ráhatás minden formája. 3. Bármelyik nemzetiséghez való tartozás nem válhat hátrányára az állam polgárának." E törvény közérthetően lezárja azt az időszakot, amikor vitát lehetett folytatni a reszlovakizálás érvényéről vagy érvénytelenségéről, a személyazonossági igazolványban a nemzetiség címszó alatt feltüntetett adatról stb. 9 Tartalmaz e az alkotmánytörvény-javaslat egyéni, nemzetiségi pozitív jogokat? — Igen. Szükséges ez, mivel, ha egy állam keretében több nemzetiség, vagy akár több nemzet is él s e nemzetek vagv nemzetiségek létszámukban eltérőek, akkor a kisebb létszámú nemzet vagy nemzetiség polgárai objektíve hátrányos helyzetben vannak. E hátrányos helyzet az esetek túlnyomó többségében kiküszöbölhetetlen és hatásának csökkentése is pozitív Jogszabályokat igényel. E szabályokat a jóváha gyásra váró alkotmánytörvényjavaslat harmadik paragrafusa így fogalmazza: „a magyar, német, lengyel és ruszin-ukrán nemzetiségű polgároknak a törvény által megszabott feltételek között és mértékben biztosítva van: — az anyanyelven való művelődés joga — a kulturális és tudományos élet fejlesztésének foga — saját anyanyelvének hivatali érintkezésben való használatának joga — nemzetiségi társadalmikulturális szervezetekben való tömörülés joga — a rendszeresen és időközönként megjelenő sajtó és nyomdai termékek kiadásának és a tömeges hírközlő eszközök használatának joga." • A Szlovák Nemzeti Tanács éi a Cseh Nemzeti Tanács külöu nemzetiségi törvénye konkretizálja majd az alkotmánytörvényben biztosított jogokat. Foglalkoztak-e már ezzel a kérdéssel, s mi a helyzet a po litikai képviselet terén? — Mint már az előbbiekben szó volt róla a két szocia'ista köztársaság törvényhozó szer-' vei az alkotmánytörvényből kiindulva az eltérő sajátosságok figyelembe vételével szabályozzák az egyes nemzetiségek saját szerveinek hatáskörét, felépítését és struk'úráját. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény-javaslat második paragrafusának második bekezdése lesz e törvények Jogforrása. „A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzett Tanács külön törvénye határozza meg, hogy mely képviseleti intézmények és végrehajtó szervek mellett létesülnek olyan szervek, melyek biztosítani fogják a nemzetiségek jogainak érvényesítését és a törvény által megszabott keretben, sajátos érdekeikben, az önálló döntés jogát." Mint látható ez a paragrafus tág teret és lehetőségeket biztosít ahhoz, hogy a nemzetiségek eltérő adottságait figyelembe véve szükségleteiknek megfelelően maximális mértékben intézményesen rendelkezzenek az egyenjogúságot biztosító képviseleti és végrehajtó szervekkel. Ugyanennek a paragrafusnak az első bekezdése pedig minden nemzetiség számára azonos érvénnyel szabályozza a nemzetiségek tagjainak a részvételét a közéletben. „A nemzetiségek létszámuk arányában vannak képviselve a politikai, gazdasági és kulturális életben, valamint az állami választott és végrehajtó szervekben." 0 Összegezve: hogy ítéli meg a jelenlegi helyzetet? 1960. IX. 22. — Biztatóan. FONOD ZOLTÁN