Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-15 / 255. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! I SZÁMUNKBAN* Heti rádió- és tv-műsor SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK KAPftAPJA Bratislava, 1968. szeptember 15. Vasárnap 0 XXI. évfolyam, 255. szám # Ara 50 fillér Iparunk ismét bemutatkozik a világnak A RENDKÍVÜLI HELYZET ELLENÉRE IS ZAVARTALAN KAPUNYITÁS A X. BRNÓI NEMZETKÖZI VÁSÁRON (Tudósítónktól) — A brnói vásárváros tegnap szép szom­batot élt meg. Nemcsak azért, mert napsütéses őszi reggelre virradt, hanem főleg azért, mert zökkenőmentesen megvaló­sulhatott a nemzetközi vásár megnyitása. Václav Valeš mérnök, külkereskedelmi miniszter megnyitóbeszédében ki ts emelte mindazoknak az érdemelt, akik éjt nappallá téve meg­tettek mindent a vásár megnyitása érdekében. Ez annál je­lentősebb, mivel az egész' világ érdeklődéssel várta, hogy a rendkívüli helyzet közepette megálljuk-e a helyünket, képesek leszünk-e idejében előkészíteni a nagy nemzetközi ipari se­regszemlét. Valeš külkereskedelmi mi­niszter kiemelte, a brnói vásár jelentőségét, amelyen az elmúlt években milliárdos üzletkötése­ket bonyolítottak le, majd gaz­daságpolitikánk egyes kérdései­vel foglalkozott. A csehszlovák népgazdaságban olyan nehéz­ségek keletkeztek, amelyeknek kihatását egyelőre fel sem tud­juk becsülni — mondotta a mi­niszter. Bizonyos, hogy az ak­cióprogram egyes célkitűzései­nek a megvalósítását későbbi időre kell halasztanunk. Ugyan­olyan biztos azonban az is, hogy a programot nem vált­hatja fel a kilátástalan pesszi­mizmus. Tudatosítjuk — mon­dotta beszédében a szónok —, hogy népgazdaságunk további hatékony és kiegyensúlyozott fejlődése, különösen pedig a vi­lág tudományos-technikai for­radalma eredményeinek hasz­nosítása népgazdaságunkban nagy mértékben attól függ, ho­Oldfich Cerník fogadta V. Y. Kuznyecovot (ČSTK) - Oldfich Cerník mérnök, miniszterelnök tegnap a délelőtti órákban fogadta V. V. Kuznyecovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának megbízott­ját, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjét, akit ezúttal Sz. V. Cservonyenko prágai szovjet nagykövet kí­sért. A tanácskozáson jelen volt Václav Pleskot, a külügy­miniszter helyettese. gyan bővítjük gazdasági kap­csolatainkat a külfölddel, és hogyan érvényesítjük a világ pozitív tudományos-műszaki im­pulzusait, a gazdasági és keres­kedelmi fejlődést népgazdasá­gunk javára. Világos dolog, hogy egész életünk normalizálása s külö­nösképpen a népgazdaság kon­szolidálódása és további dina­mikus fejlődése sem valósulhat meg anélkül, hogy elmélyíte­nénk részvételünket a nemzet­közi munkamegosztásban. Min­den körülmények között be kell tartanunk azt, ami a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok minden formája sikeres fejlődé­sének az alapja és előfeltétele, vagyis a megbízhatóságot, az adott szó megtartását és a ma­r­iunkra vállalt kötelezettsége­kért való felelősséget. — -Befe­jezésül a miniszter annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy partnereink megér­téssel viseltetnek mai problé­máinkkal szemben, és ésszerű, valamint megfontolt állásfogla­lásukkal hozzájárulnak külke­reskedelmi kapcsolataink teljes konszolidálódásához. A brnói vásárvárosban ismét az égbe nyúló árboc legtetején leng a csehszlovák lobogó. Ha itt-ott akad is még munka, ezt a vásár első látogatói vasár­nap reggel már észre sem ve­szik. Oj kaput nyitottunk kül­földi partnereink számára. Be­mutatjuk mindazt a legjobbat, amit a világnak kínálunk. Ugyanakkor tanulni is fogunk a külföldi kiállítók sikereiből. A múlthoz hasonlóan nagy üz­letkötésekre számítunk, hisz végeredményben ez a vásár célja. Ezúttal is megállapítjuk, hogy kiállítókban nincs hiány, és a bemutatásra kerülő gyárt­mányok is színvonalasabbak a tavalyiaknál. Van tehát mivel kereskednünk, és ez megnyug­tató számunkra. DÓSA JÓZSEF Ľ..—J Ismét zászlók lengenek a brnói vásár árbocain. (Stursa felv.) Cerník, Dubček, Svoboda és Smrkovský elvtárs a Nemzetgyűlés pénteki plenáris ülésének szünetében Nový Jíčin-i küldöttség gel beszélget, amely ajándékokat és kalácsot hozott a vezető képviselőinknek. (Telefoto — CSTK) AZ IGAZI ARANYALAP Dubcek-műszak országszerte £ Az exportot biztosítják % Csökkentik a hiánycikkek számát 0 Tudatosan segítenek Fiatal, alig huszonkétéves fiú. A dúbravkai üveggyárban a „körhintán" dolgozik. Így ne­vezik a japán gyártmányú üveg­öntő automatát, amely nyolc óránként 17 ezer villanyégő üvegrészt hullat ki magából. Tőle kérdeztem: — A köztársaság aranyalap­jába adtál....? A fejét rázta. — Családi ékszerünk az nincs. Aranyfogam — nincs. És mivel még nőtlen vagyok, egy árva karikagyűrű sincs a háznál .. . — ... tehát te nem „szállsz be" az arany-adományozók kö­zé? — Dehogynem. Látogass meg szeptember 14-én. Amit akkor gyártunk, azért aranyat - kap majd az ország. Jaroslav Kubiny a műszaki üveggyár jövőjéről beszél. Ar­ról, hogy a gyár koncepciója meghatározásánál a tervezők meglehetősen rövidlátók voltak. Csak üvegcsőgyárat építettek ebbe a kis völgykatlanba. — Ha beleszólásod lenne, az üzemet mivel egészítenéd ki? — Már bele is szóltunk. És bebizonyítottuk, hogy sokkal gazdaságosabban termelhet­nénk, ha az üvegcsövekből itt, a helyszínen mindjárt készter­méket gyárthatnánk. Mindezt a január utáni időszakban bizo­nyítottuk be. A dubfieki fél­évben. Ennek köszönhető, hogy az üveggyár tőszomszédságába 1975-ig a Tesla vállalat még egy vákuumtechnikai üzemet (Folytatás a 2. oldalon.| VIETNAM Az amerikai légierő újabb terrortámadásai a VDK ellen Egy amerikai Heves harcok a demilitarizált övezetben tábornok halála Saigon — Az amerikai légi­erő pénteken összesen 114 tá­madást hajtott végre a VDK déli területe ellen. A terror­hadműveletekből visszatérő amerikai pilóták adatai szerint P ártgyűlések folynak országszerte. A kommunisták az augusztus hu­szonegyedikével bekövetkezett bel­politikai fejleményeket tárgyalják. Az utóbbi napokban részt vettem néhány ilyen gyűlésen. Azt tapasztaltam, hogy az embereket ma is leginkább az érdekli, hogy az idegen katonák miért vannak itt, ki hívta őket ide, nem történt-e árulás, hogy katonáink átengedték őket a hatá­ron, nem tettünk-e mégis valami rossz fát a tűzre, valami okot mégis csak kel­let szolgáltatnunk arra, hogy ilyen kelle­metlenül megleptek bennünket. Magam is feszülten figyeltem, hogy a pártfunkcionáriusok milyen feleletet ad­nak ezekre a kérdésekre. Az idegen ka­tonák miért vannak itt? — nem tudjuk. Ki hívta őket? — nem tudjuk, talán senki. Hogy ittlétüknek valami oka mégis csak van? — lehet, de ha kellett volna, ma­gunk is rendet teremt-ünk. Különben is, nem ez a lényeges. Nincs értelme, hogy ezeket a dolgokat firtassuk. Más most a teendőnk: a helyzet normalizálása, hogy az idegen csapatok minél előbb elhagyják az országot. Ez minden. Az emberek tehát nem kapnak feleletet arra, amire kíváncsiak. Jól van ez így? Azzal természetesen egyet lehet érteni, hogy ne indítsunk országos vitát ezekről a kérdésekről, s ne akarjunk minden áron bűnbakot keresni. Ehhez a szocializmus építése során igen értettünk, s ebből a rossz szokásunkból jócskán maradt a ja­nuár utáni időkre is. Itt az ideje, hogy weérvényesen felhagyjunk vele, ha a párt és a nép egységét nem akarjuk megbon­tani. Az idegen csapatok bejövetele és ittléte körüli kérdéseket tényleg tegyük félre. A demokráciánkat érintő kérdések elől azonban ne térjünk ki. Ha a január utáni demokratikus kibontakozás kérdéseire nem adunk feleletet, akkor majd mindenki magának igyekszik magyarázatot találni A bírálatot az idő majd elvégzi az eseményekre. Ez egy olyan kellemet­len differenciálódáshoz vezethet a párt­ban, amely végül az egység megbontását idézheti elő. Az emberek ugyanis a véle­ményalkotáskor elsősorban saját érdekük­ből indulnak ki, s egyáltalán nem állít­hatjuk, hogy minden embernek egy az érdeke. Ma egyesek azt kérdezik, nem tettünk-e mégis rossz fát a tűzre, de hol­nap — ha nem kapnak választ — állítani fogják, hogy igenis, tettünk, ezt és ezt rosszul csináltuk, közben egyáltalán nem biztos, hogy igazuk lesz. Egyszer már írtam, hogy demokráciánk születése tényleg nem volt szeplőtelen fo­gantatás, s ezt minden ember tudja. De viszont azzal is egyetért majdnem min­denki, hogy a dubéeki koncepció — a szocializmus emberi arculata — a mi el­képzelésünk, és szocializmust építeni csak így érdemes. Rá kell tehát mutatnunk — az idegen katonai alakulatok ittléte, ittlé­tének oka ebből a szempontból nem érde­kes — demokratizmusunk pozitív vonásai­ra, hogy az emberek folyamatosságot lás­sanak az augusztus 21-e előtti és utáni idők között. Hiszen azt mondjuk, hogy megkezdett utunkat nem adjuk fel, s a Központi Bizottság májusi ülésén elfoga­dott akcióprogram mutatja azt az egyet­len irányt, amelyen tovább akarunk ha­ladni. Politikai és gazdasági demokráciánk po­zitív fejlesztésének kérdéseit az emberek előtt minél előbb tisztázni kell. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a vál­lalatokat, a nemzeti bizottságokat, a gaz­dasági és politikai szerveket, a kulturális, oktatásügyi, egészségügyi intézményeket minduntalan a helyzet normalizálására hívjuk fel. Népünknek, amely egy nagy dologra tette fel életét, nem kell megállás nélkül a szájába rágni, hogy dolgozzon, pótolja a lemaradást, ami önhibáján kívül keletkezett. A Dubfiek-műszakokat senki sem rendelte el, a nemzeti bizottságok nem központi utasításra biztosították a lakosság ellátását a legnehezebb napok­ban is, a fiatalok nem vezényszóra men­tek ki a földekre, hogy megmentsék a termést. Tudja ez a nép, hogy mit kell csinálnia. A fő kérdés ma az, hogy az akcióprog­ram alapján meghatározzuk azt a rendszert, amely a leghelyesebb irányba tereli és életben tartja a nép ak­tivitásának e hatalmas áradatát. Augusztus 21. bírálatát pedig az idő majd úgyis el­végzi ... MÉSZÁROS GYÖRGY támadásaik túlnyomórészt a demokratikus Vietnam összekö tő útvonalainak és ellátásának megzavarására irányultak. Szombaton Dél-Vietnamba ér­kezett az amerikai nemzeti gárda 750 tagja, hogy a máso­dik dél-vietnami taktikai kör­zetben megerősítsék az ameri­kai intervenciós egységekét. A vietnami háború eszkalá­ciójaként az amerikai expedí­ciós hadsereg alakulatai pénte­ken — 1967. májusa óta immá­ron negyedszer — újra betörtek a nemzetközileg demilitarizált­nak nyilvánított övezet keleti részébe. A hivatalos amerikai közlemény szerint a hadihajók­tól támogatott akcióban dél­vietnami gyalogsági és páncé­los alakulatok, valamint az ötö­dik amerikai gépesített gyalo­goshadosztály katonái és harc­kocsik vettek részt. Amerikai részről „fenyegető kommunista támadás megelőzé­sének és a demilitarizált öve­zet déli peremén kiépített szö­vetséges állásokra nehezedő nyomás tehermentesítésének szükségességével" indokolták a fegyvermentes zóna státusának Ismételt durva megsértését. A kambodzsai határhoz közel fekvő Loc Ninh városának tér­ségében heves ütközet bonta­-kozott ki a dél-vietnami felsza­badító népi fegyveres erők je­lentős csoportosulásai és az el­ső) amerikai gyalogoshadtest egységei között. A hazafiak kö­rülbelül egy ezredre becsült egységei — mint a jelentésből kiderül — számottevő ellensé­ges erőket tartanak lekötve, s (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents