Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-10 / 220. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ľ UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. augusztus 10. Szombat # XXI. évfolyam, 220. szám # Ára 40 fillér MEGÉRKEZETT HAZÁNKBA J. B. TITO BARÁTI FOGADTATÁS A RUZYNÉI REPÜLŐTÉREN Prága lakossága napok óta várakozásteljes izgalommal ké­szülődik a hazánk nagy barátja, J. B. Tito vezette jugoszláv pártküldöttség méltó fogadtatá­sára. Végre elérkezett a nap, amelyen Tito elvtárs immár harmadszor látogat el hozzánk — utoljára 1965-ben láttuk ven­dégül —, ezúttal A. Dubček elv­társ meghívására, hogy a jugo­szláv pártküldöttséggel pártunk vezetősége megvitassa közös problémáinkat. Alaposan téved, aki ezek után a tárgyalások komoly témakö­réből Ítélve azt hinné, hogy a jugoszláv vendégek fogadtatá­sa a zászló- és virágdíszbe öl­tözött ruzynéi repülőtéren for­mális vagy kényszeredett volt. Nem, erről szó sem lehet, Pol­gáraink ezúttal önként, saját jószántukból jöttek a repülőtér­re, senki sem vezényelte kl őket a magas rangú vendégek üdvözlésére. És ha a főváros népe ennek ellenére is elözön­lötte a repülőtérre vezető Lenin utat, ha egy talpalatnyi helyet sem hagyott kihasználatlanul Ruzynében, csak azért, hogy néhány pillanatra meglássa azt, akit nagyra becsül és tisz­tel, akkor ez a tény legőszin­tébb érzelmeinek megnyilvánu­lása azok iránt, akiket ismét régi jó barátaiként hazájában üdvözölhet. Márpedig igaz ba­rátaiként. Erről az utóbbi na­pok és hetek izgalmai és csa­lódása közepette nemegyszer volt alkalmunk meggyőződni. Mert J. B. Tito valóban mérhe­tetlen szolgálatokat tett ha­zánknak, amikor bajban vol­tunk és ahelyett, hogy hátat (Folytatás a Z. oldalon) A 2171-es bankszámlára A komáromi járásban is na­ponta gyarapodik a köztársa­sági alapra befizetett összeg. A Járási Épltővállalat dólgozói szabad szombaton ls dolgoztak és e napi bérüket — 53 000 ko­ronát — küldték el a köztár­sasági alapra. A Járási Népi Fogyasztási Szövetkezet — Jed­nota — dolgozói egy havi ke­resetük két százalékát, vagyis 60 000 koronát, a Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói 50 000 koro­nát. A felajánlók között ott ta­láljuk a komáromi vámőröket is, akik szintén egy havi kere­setük két százalékát, valamint a már ledolgozott 1180 túlórá­ért járó összeget is a köztár­sasági alapra adták. AZ ÉRTÉK: EGYMILLIÓ KORONA A komáromi járási pártbizott­ság elnöksége, a JNB tanácsa és a Nemzeti Front Járási bi­zottságának közös felhívására augusztus 3-án, szabad szom­baton, több mint tízezer egyén dolgozott faluja szépítésén. Ja­vították az utakat, járdát épí­tettek, árkot ástak, tisztították a középületek környékét. Az utak javításához szükséges ka­vicsot és földet a szövetkeze­tek tehergépkocsijai szállítot­ták. Alsópéteren 4774, Nemes­ócsán 7650, Perbetén 5880 bri­gádórát dolgoztak a falu szé­pítésén. A Nemzeti Front járá­si bizottsága az elmúlt napok­ban megtartott ülésén értékel­te a felhívás eredményét. Örömmel állapították meg, hogy a rendkívüli faluszépítésl műszakon résztvevők egymillió korona értéket alkottak. —tís— • (CSTKj — Pénzintézetekben, kereskedelmi vállalatok folyó­számla-osztályain gyakran hasz­nálják a kifejezést: a folyó­számla él. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél számlája állandóan változik, az egyenleg emelke­dik vagy csökken. De talán még sohasenn volt egy folyószámla sem annyira „élő", mint a köz­társasági alap folyószámlája, azzal a különbséggel, hogy az egyenleg itt csak nő és soha nem csökken. Ez a folyószámla nemcsak egy összeget fejez ki, hanem szeretetet, társadalmi elkötele­zettséget, rendünk, pártunk po­litikájának igenlését. A Karvinái Járási Nemzeti Bizottság saját anyagi eszkö­zeiből 500 000 koronát, a prágai Csehszlovák Kereskedelmi Bank 2 500 000 koronát, a Győzelmes Február Bánya vállalati FSZM­bizottsága pedig 1 millió koro­nát utalt át a köztársasági alapba. A közép-csehországi kerület­ben a Zöldségértékesítő Válla­lat igazgatósága 250 000 koro­nával, a prágai Folyammeder­szabályozó Vállalat szakigazga­tósága pedig 500 000 koronával növelte a folyószámla egyenle­gét. Tudósítónk jelentése azt is bizonyítja, miszerint Csallóköz dolgozó népe is tudatában van annak, hogy mit követel ma a közös haza. Üdvözlő táviratok Dubček és Tito elvtársnak (ČSTKj — A martini Matica slovenská dolgozói tegnap üd­vözlő táviratot küldtek Alexan­der Dubček elvtársnak, a CSKP KB első titkárának és Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság s a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge elnökének. A Dubček elvtárs címére kül­dött táviratban a következő áll: „Tisztelt Dubček Elvtárs! A Matica slovenská tagjai és dol­gozói szívélyesen üdvözlik önt a Matica slovenská felújítása alkalmából tartott közgyűlésről. Nagyon sajnáljuk, hogy nincs közöttünk és ezért ismét szívé­lyesen meghívjuk Martinba az 1.968. augusztus 11-én sorra ke­rülő nemzeti manifesztációra. Kérjük, adja át szívélyes üd­vözleteinket és meghívásunkat Joszip Broz Tito elvtársnak, Ju­goszlávia testvérnépei képvi­selőjének, a szláv nemzetek nagy fiának, a világbékéért síkraszálló bátor harcosnak". „Dragi i poštovani druže Ti­to!" — írták a martiniak szerb­horvát nyelven Tito elvtársnak Prágába küldött táviratukban, amelyben szívélyesen üdvözlik Csehszlovákia látogatása alkal­mából. „Mindnyájunkat öröm­mel töltene el" — írták a táv­iratban —, „ha elfogadhatná meghívásunkat és eljöhetne az ősi múltú Martinban megrende­zendő nagyszabású nemzeti ma­nifesztációra." ťr (CSTKJ — A Csehszlovákiai Írók Szövetségének üzemi párt­szervezete Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság elnökének üdvözlő táviratot küldött. Az említett pártszervezet tagjai szeretettel üdvözlik Tito elvtár­sat Csehszlovákiában, meleg szavakkal méltatják harcos múltját és mostani tevékenysé­gét. Hasonló táviratot küldött Tito elvtársnak a Nemzeti Front sokolovi járási bizottsága is. Olvasóink figyelmébe! Közöljük olvasóinkkal, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja alapsza­bályzatának tervezetét — az eredeti tervtől elté­rően — technikai okok miatt lapunk holnapi szá­mában közöljük. Hídavatás Komáromban (ČSTK) — Ján Marko mér­nök, a Szlovák Műszaki Bizott­ság elnöke tegnap délelőtt Ko­márom és környéke lakosságá­nak jelenlétében ünnepélyesen adta át a forgalomnak a komá­romi kikötő Duna-ágának ú| csapóhídját. Az új hfd billenthető része 50 méter hosszú és két percen belül lehet felemelni, illetve le­billenteni. Ez a megoldás nem­csak köztársaságunkban, hanem Közép-Európában is műszaki újdonságnak számít. A híd mindkét billenthető része 600 tonna súlyú és felemelésüket, illetve lebocsátásukat villamos gép segítségével csupán egy dolgozó végzi. A hidat Ľubomír Ouba mérnök, a bratislavai Do­pravoprojekt dolgozója tervez­te. A hagyományos barátság tovább erősödik Jugoszláv lapvélemények Tito csehszlovákiai látogatásáról A belgrádi Borba tegnap ve­zércikket szentelt Tito elnök csehszlovákiai látogatásának. Többek között megállapítja, hogy a „jugoszláv—csehszlovák csúcstalálkozó gondolata rög­tön azután született meg, ami­kor Csehszlovákiában győzött a bürokrácia-ellenes irányvonal. Ezzel az országgal hagyomá­nyos barátságot ápolunk gazda­sági, politikai, kulturális és ide­genforgalmi téren". A lap ez­után megjegyzi, hogy a két testvérpárt vezetőinek találko­zása munkajellegű lesz, Bizo­nyára megvitatásra kerülnek a Jugoszlávia és Csehszlovákia közti széles körű együttműkö­dés kérdései, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdések, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémái. „Jugoszlávia és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kez­dettől fogva támogatta azokat a csehszlovákiai erőfeszítése­ket, amelyek nagy jelentősé­gűek a szocialista országépítés gazdagítása, a nemzetek telfes egyenjogúsága és demokratizá­lódása szempontjából. Nemcsak Csehszlovákiához és népéhez fűződő hagyományos barátsá­gunk és bizalmunk, hanem a szocialista országok közti igaz­ságos elvek megvalósításáért folytatott harcban szerzett ta­pasztalataink is feltétel nélkül e baráti ország népét és veze­tőit támogatják. A Tanjug hírügynökség Tito csehszlovákiai látogatásával kapcsolatban szintén a két or­szág és testvérpárt közti hagyo­mányos barátságot és tisztele­tet emeli ki, majd rámutat ar­ra, hogy a csehszlovákiai meg­újhodási folyamatba vetett biza­lom Jugoszlávia népei szocialis­ta építőmunkájának helyessé­gét is igazolja. A többi jugoszláv lap is nagy terjedelemben foglalkozik Jo­szip Broz Tito prágai látogatá­sával. Az egyes lapokban ilyen címek olvashatók: „Közös nyel­ven beszélünk", A történelem megörökíti önöket", „Tito igaz barát"! Az olasz lapok közül az Uni­tá Tito csehszlovákiai látogatá­sával kapcsolatban ezeket írja: „Prágában azt várfák, hogy Ti­to látogatása még jobban elmé­lyíti a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatokat." A lap megjegy­zi, hogy a csehszlovák sajtó nagy teret szentel Tito látoga­tásának. A Paese Sera kiemeli, hogy Csehszlovákiában nagyra becsü­lik Jugoszlávia pozitív állás­pontját a csehszlovák megújho­dási folyamattal kapcsolatban. A francia lapok úgy vélik, hogy Tito prágai látogatása az ágcsernyői és bratislavai közle­mény „gyakorlati erőpróbája". Az Humanité szerint Tito prá­gai látogatása a csehszlovák fő­város első számú politikai ese T ménye. [ NDK J Fontos javaslatok az NDK Népi Kamarája előtt Ottó Winzer: Az NDK történelmi küldetése, hogy meg? akadályozza újabb háború elindítását német területről Berlin — Az NDK Népi Ka­marája pénteken kezdte meg 10. ülésszakát. Napirenden sze­repelt Ottó Winzer külügymi­niszternek az európai biztonsá­gért folyó harcról szóló jelen­tése. A külügyminiszter bevezetőjé­ben hangsúlyozta: Nemzeti és nemzetközi politikájában az NDK-t ez a történelmi küldetés vezérli: nem engedhető meg, hogy valaha is újabb háború robbanjon ki német földön. Ezen kötelességekkel összhang­ban az NDK kormánya síkra­száll Európa kollektív bizton­ságának rendszere érdiekében. Ottó Winzer aláhúzta, hogy európai biztonságon csak­is államközi kapcsolatokon nyugvó regionális rendszer ér­tendő. „Ez a rendszer — foly­tatta a külügyminiszter — a következő elemeket tartalmaz­za: 1. a békés együttélés poli­tikája alapfán normalizálni a különböző társadalmi rendszerű európai államok kapcsolatait, különös tekintettel ezen álla­mok és az NDK közötti egyen­jogú kapcsolatokra: 2. a terü­leti status quo, különösen az Odera—Neisse határ, valamint az NDK és Nyugat-Németország közötti határ elismerése; 3. az erőszakos megoldások kizárása az államközi kapcsolatokban; 4. leszerelésre irányuló Intéz­kedések, mindenekelőtt az atomfegyverekre való tekintet­tel, beleértve az európai atom­fegyvermentes övezetek alakí­tását is; 5. elismerése annak, hogy a müncheni egyezmény kezdettől fogva érvénytelen; 6. az önálló politikai egységként tekintendő Nyugat-Berlin sta­tus quo-jának tiszteletben tar­tása." Ottó Winzer a továbbiakban elemezte a nemzetközi helyze­tet, hangsúlyozva az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság imperia­lista erőinek fokozódó tevé­kenységét. Ismételten leszögez­te, hogy az igazi európai be­rendezés fő akadálya a bonni kormány kilátástalan és veszé­lyes revansista politikája. Utalt a bratislavai okmányra, és idézte a szocialista országok kommunista 'és munkáspártjai nyilatkozatának az európai helyzet megítéléséről szóló ré­szét, kiemelve a Varsói Szerző­dés Jelentőségét. Foglalkozott a szocialista országok ellen irá­nyuló „új keleti politika" im­már lelepleződött törekvései­vel is. Ottó Winzer, az NDK kormá­nya nevében kijelentette: az NDK hajlandó részt venni az európai népek kongresszusának előkészítésében és lebonyolítá­sában. Az ebédszünet után Walter Ulbricht, az Államtanács elnök­ke, az NSZEP KB első titkára, emelkedett szólásra. Az euró­pai biztonság helyreállítása és a két német állam kapcsolatai­nak normalizálása érdekében az Államtanács elnöke a kö­vetkezőket terjesztette a népi kamara elé: 1. javasolják az összes euró­pai államoknak, hogy állítsák helyre a normális diplomáciai kapcsolatokat; 2. vegyék fel az ENSZ és annak specializált szervezeteibe tagoknak a két (Folytatás a 2. oldalon) VIETNAM ] Az amerikaiak újabb ,tévedései' Saigon — Egy saigoni ameri­kai katonai szóvivő pénteken bejelentette, hogy a Canitho fo­lyón a szabadságharcosok meg­támadták az amerikaiak szállí­tóhajó-konvonját, és amikor a hajókról a támadókra tüzeltek, a lövedékek célt tévesztve, egy 5 kilométernyire fekvő fa­lura estek. Az amerikai lövedé­kek 16 dél-vietnami polgári sze­mélyt megöltek, 12-őt pedig megsebesítettek. Az amerikaiak vesztesége nyolc halott volt. A Reuter megjegyzi, az Idén már előfordult két olyan incidens, amikor az amerikaiak tévedés­ből saját szövetségeseik halálát okozták. Saigonban nyolc rendőr és 11 polgári személy sebesült meg egy robbanás következtében, amelyet a szabadságharcosok az egyik belvárosi kávéházban idéztek elő. A dél-vietnami harcterekről egyébként komolyabb összetű­zésekről nem érkezett jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents