Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-05 / 215. szám, hétfő

Jó munkát végeztünk A MINISZTERELNÖK A TESTVÉRPARTOK TÁRGYALÁSAIRÓL A testvérpártok bratislavai tanácskozásának napján össze­ült a Csehszlovák Újságírók Központja és bratislavai ülésén a sajtószabadság kérdéseiről tárgyalt. Oldflch Černík mér­nök, Csehszlovákia miniszterel­nöke, aki a CSKP küldöttségé­nek tagjaként vett részt a test­vérpártok tanácskozásán, az es­ti órákban szintén megjelent az ülésen, hogy a cseh és szlovák újságírók csúcsszervét a kom­munista és munkáspártok kül­döttségei tanácskozásának lefo­lyásáról tájékoztassa. Rámutatott arra, a tanácsko­zás tárgya az az igyekezet volt, hogy közös kiindulópontokat leljenek a kommunista és mun­káspártok további együttműkö­désének, a béke és a nemzet­közi együttműködés megszilár­dítására, a szocialista országok népgazdasága közös fejleszté­sére és biztonságuk fokozására. A miniszterelnök szerint a tárgyalások fontos eredménye, hogy fejlődésüket szocialista jellegűnek ismerték el, emel­lett hangsúlyozta, hogy a de­mokratizálódási folyamat ha­zánk valamennyi rétegét, min­den polgárát érinti. — Jövőnk tartósan összefügg a szocialis­ta közösséggel — jelentette ki, — s kapcsolatainkat úgy fog­juk fejleszteni, hogy sose kerül­jön veszélybe szövetségünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, mivel ez a szövet­ség biztosítja nemzeti függet­lenségünket. — Biztosíthatom önöket, — mondotta, — hogy a tárgyalások során minden küldöttség rendkívül szerióz és tapintatos módon foglalkozott a problémákkal, tiszteletben tartva azt az utat, amelyre kommunista pártunk és népünk lépett. Černík elvtárs rámutatott a tárgyaláson létrejött azon meg­egyezésre, hogy nem térünk vissza a múlthoz, a tanácskozás a Jövő kiindulópontjául fog szolgálni. Szólt annak szükség­szerűségéről ls, hogy vessünk véget a vitáknak és a szocialis­ta nemzetköziség szellemében szilárdítsuk meg kapcsolatain­kat. A testvérpártokkal folyta­tott tárgyalások eredményei ki­indulópontul szolgálnak szá­munkra további kölcsönös együttműködésünkhöz, orszá­gunk függetlenségének megőr­zése mellett, s eddigi fejlődé­sünk kibontakoztatásához, ösz­szeegyeztetve az általános szempontokat sajátosságunk szempontjaival. Tárgyalásaink eredményei vi­lágosan megmutatták, hogy nem engedjük gyengíteni a szo­cialista rendszert, vagy éket verni a szocialista közösség tagjai közé. Tanácskozásunk fontos lépést jelent az Európa biztonságát célzó európai érte­kezlet előkészítésében. Amed­dig a NATO létezik, továbbra is fejleszteni és szilárdítani fogjuk a Varsói Szerződés tevé­kenységét. A jelenlegi helyzet­ben nem áll szándékunkban csökkenteni hadseregünk lét­számát, épp ellenkezőleg, nyu­gati határaink védelme érdeké­ben fokozni fogjuk potenciális erőit. A miniszterelnök a továbbiak­ban a bratislavai tanácskozás azon részéről szőlt, amely a CSKP sajátos fellépésének elvét és a további kommunista és munkáspártokkal való együtt­működés elmélyítését kívánta összeegyeztetni. Ez a törekvés kifejezésre jut gazdasági téren is, s emellett tudatában va­gyunk annak, hogy a kapitalis­ta integrációval szemben közö­sen kell fejlesztenünk a szocia­lista államok népgazdaságát. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unióval folytatott kereskedelem előnyös számunkra, s ezért a kooperáció és a szakosítás szel­lemében fogjuk tovább fejlesz­teni. Küldöttségünk — mondotta Černík elvtárs —, nagyra érté­keli a tanácskozás eredményeit. Belső megelégedéssel távozom erről a találkozóról, s abban a tudatban, hogy jó munkát vé­geztünk az ország népe számá­ra és a testvérpártok iránti ba­rátságunk megszilárdítása érde­kében. A szovjet csapatok elhagyták hazánk területét (ČSTK) — A Nemzetvédelmi Minisztérium a következő hírt közölte a Csehszlovák Sajtóiro­dával: 1968. augusztus 3-án elhagy­ták a csehszlovák állam terü­letét a június 20—30-i egyesült törzskari gyakorlatokon részt vett szovjet alakulatok utolsó egységei is. Hazánk területéről már ezt megelőzőleg eltávozott az ala­kulatok döntő többsége. Közös felelősséget vállalunk Dr. JOSEF ŠPAČEK INTERJÚJA (ČSTK) — „Az Agcsernyőn és a Bratislavában folytatott vita nyílt és bonyolult volt. Rendkívül sok problémáról tár­gyaltunk. Végül azonban meg­Ülésezetta CSEMADOK Központi Bizottsága (ČSTK) — Szombaton a késő esti órákban ért végett a CSE­MADOK Központi Bizottságának plenáris ülése, amelyen első­sorban a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a demokratizálás folyamatában való részvételével foglalkoztak. Természetesen na­pirendre kerültek a magyar nemzetiségi kérdés alkotmá­nyos rendezésének fontos prob­lémái is. Az ülésen beszámolót tartott Dobos László, az egye­sület elnöke, továbbá Szabó Re­zső vezető titkár, valamint Tol­va] Bertalan elnökségi tag. A Központi Bizottság elhatá­rozta több intézkedés foganato­sítását a novemberi rendkívüli kongresszus sikere érdekében. Az ülésről levelet küldtek Ale­xander Dubček elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, amelyben kifejezésre Juttatják teljes támogatásukat. Hangsú­lyozzák, hogy a csehszlovákiai magyarság részt vállal a ma és a holnap formálásából. Egyben kifejtik meggyőződésüket, hogy a testvérpártok legutóbbi tár­gyalásai hozzájárulnak a nem­zetiségi kérdés igazságos meg­oldásához ls, a párt akcióprog­ramja szellemében. A plenáris ülés anyagához még érdemben visszatérünk. egyeztünk az alapvető szem­pontokban, hogy közös érdekek, közös célok és közös igyekezet köt bennünket egybe, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá a szocializmus eredményes fejlesztéséhez" — jelentette ki tegnap dr. Josef Špaček, a CSKP Központi Bi­zottságának elnökségi tagja, a CSKP dél-morvaországi kerületi bizottság vezető titkára a ČSTK brnói tudósítójának adott inter­jújában. Abból indulunk ki, hogy leg­jobb hozzájárulás célunk eléré­séhez minden egyes ország leg­nagyobb mértékű fejlődése. Ez megköveteli, hogy a közös cé­lokból induljunk ki, ám tekin­tetbe kell venni az egyes or­szágok különböző feltételeit. Közös felelősséget vállalunk. Minden párt felelős a közös ér­dekek biztosításáért. Ugyanak­kor azonban Joga és kötelessé­ge, hogy tulajdon országa ér­dekeiből és feltételeiből indul­jon ki. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK JELENTI: FESZTIVÁLI RENDEZVÉNYEK az emberi jogok védelmében Százharminc ország fiataljai­nak képviselői vannak Szófiá­ban. Szinte minden országban másképpen vélekednek az em­beri jogokról. S természetes, hogy ebben a tekintetben még a VIT-en egybegyűlt, haladó fia­talok sem egységesek. Az ENSZ-nek az emberi Jogokra vonatkozó deklarációját sokfe­lé nem is ismerik, s egyes tár­sadalmi rendszerek nemcsak a szabadságjogokat, hanem még a legelemibb emberi Jogokat sem tartják tiszteletben. Teg­nap az emberi jogok védelmé­ben megtartott rendezvényeken a fiatalok elsősorban az alap­vető jogok kivívása érdekében emeltek szót. Reggel több százan nagysza­bású gyalogtúrára Indultak az emberi jogok' megvédésének jel­szavával a Szófia melletti VI­tosa hegység majdnem 2000 mé­ter magas Fekete-csúcsára. Két filmszínházban az emberi Jogok védelmével kapcsolatos filme­ket vetítettek, megnyitották az ENSZ tiszteletére az emberi jo­gok védelmében kifejtett mun­kássága elismeréséül megrende­zett dokumentumkiállítást. Az egyetem épületében az ifjúság jogairól mintegy 200 résztvevő­vel nemzetközi konferencia kezdődött, amely szakbizottsá­gokban folytatja munkáját. A megtárgyalt témák: az ifjúság aktív részvétele a politikai élet­ben, a választójog és a megvá­laszthatóság joga, a saját szer­vezetek megalakításának joga, a munkára és az egyenlő Jutal­mazásra való jog, a művelődés­re való jog, az ifjúság nemzet­közi együttműködése és szoli­daritása stb. A vita a képviselt országokban uralkodó jogi vi­szonyok Ismertetésével kezdő­dött, s a reális, de a lehető legmaximálisabb követelések rögzítésével fejeződött be. A küldöttségek követelései — egy-két anarchista Jellegű túl­kapástól eltekintve — általá­ban megfeleltek az ENSZ-dek­laráció szellemének. A nap egyéb eseményeibea a fesztivál más' napjaihoz ké­pest nem volt lényegesebb el­térés. Küldöttségünk tegnap to­vábbi országok fiataljaival ta­lálkozott, többek közt néhány afrikai ország, azután Norvé­gia, Spanyolország, Portugália és Ausztria ifjúságának képvise­lőivel. Meglepő és jól eső volt számunkra a jugoszláv fiata­lokkal folytatott eszmecsere. A jugoszláv fiatalok jól tájékozot­tak a csehszlovákiai esemé­nyekről, s megítélésükben a miénkkel azonos nézetet valla­nak. A fesztiválon tegnap is foly­tatódott a kulturális szemle. A szinte egész nap zuhogó eső sok szabadtéri rendezvényt meghiúsított, a szereplők és a közönség beszorult a színházak­ba, a művelődési otthonokba és a szállásokra. Itt azonban sem­mi sem állta útját a vidám szórakozásnak. Csak a kirán­dulók panaszkodtak, hogy ke­veset gyönyörködhettek a bol gár főváros közeli és távolabt környékében, a hegyekben és rózsaföldekben. Jobban Jártak a diákok, akik tegnap főként találkozókat ren­deztek. Az NDK küldöttsége vendégül látta a szocialista or­szágok egyetemistáit és főisko­lásait. Tegnap tartották meg a második csehszlovák—szovjet diáktalálkozót ls, amely az el­sőnél már jóval Inkább a köl­csönös megértés szellemében folyt le. Az est fénypontja a nagyszabású nemzetközi diák­bál volt. SZABÖ GÉZA A szocialista internacionalizmus elvitathatatlan sikere (Folytatás az 1. oldalról) • BELGRÁD „Megbékélés Bratislavában", „Prága folytatja irányvonalát" — ilyen és hasonló elmek alatt számolnak be a jugoszláv la­pok a bratislavai tanácskozás­ról. A hat párt vezető képvise­lőinek egynapos tárgyalása ma­nifesztációs jellegű volt — ír­ja a Borba tudósítója. Hangsú­lyozza, hogy dokumentumot fo­gadtak el a megbékélésről, mely egy szóval sem említi a varsói levelet és Csehszlovákia válaszát. A politikai viszályt elnapolták, megállapodtak a nyilvános vita beszüntetésében, és az aláírt közös nyilatkozat ČSTK — Dr. Alexej ČepiCka azzal a kéréssel fordult a Cseh­szlovák Sajtóirodához, ho>-v közölje alábbi nyilatkozatát l ČSTK a nyilatkozatra a legkö­zelebbi napokban visszatér. A nyilatkozatot rövidítéssel közöl­jük. — Az utóbbi időben az ötvenes évek politikai pereivel kapcsolat­ban több szerkesztőség fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy válaszoljak azon kérdésekre, ame­lyek elősegítenék néhány tény felderítését. E kéréseknek nem tettem eleget. Nem azért, mintha el akartam volna hallgatni, vagy el akartam volna titkolni részvé­telemet az emlílett tragikus ese­ményekben. Ogy vélekedtem, hogy mindazon belső és k&lsfi bo­nyolult okok ob|ektív értékelé­sét, amelyek lehetővé tették az annyira káros következményekkel Járó perek megrendezését, csupán az arra hivatott szerv, tehát a CSKP Központi Bizottságának re­habilitációs bizottsága végezheti el felelősségteljesen. Már annak a bizottságnak, ame­lyet 1956—57-ben R. Barák veze­tett, majd ax 1963-ban D. Kolder által irányított bizottságnak is őszinte és teljes választ adtam minden kérdésre. Véleményem szerint az említett bizottságok rendelkeztek minden magyarázat­tal ahhoz, hogy az igazságra már akkor fény derülhessen. Ez nem történt meg. Az akksrtájt uralko­dó viszonyok között nem állt mó­domban és lehetőségemben, hogy megakadályozzam az igazság meg­hamisítását. Nem Toltam biztonságügyl mi­niszter, nem Irányítottam a biz tonságot, s az nem ii volt nekem, mint a politikai titkárság, vaff mint a Politikai Bizottság tag) Dr. Alexei Čepička nyilatkozata nak sem alárendelve. A politikai perek idején — beleértve a Slán­ský-pert is — nem voltam igaz­ságUgyminisxter. Nem telel meg a valóságnak az az állítás, hogy valamiféle biztonsági öttagú szerv tagja voltam. Tudomásom szerint Ilyen öttagú szerveket csupán • kerületekben létesítettek. Slánský Ügyében, akárcsak min­den egyéb lontos perben minden Intézkedést a politikai tltkársá gon tárgyalták meg. Minden in­tézkedés Javaslatát a biztonság­ügyi miniszter terjesztette elő és okolta meg, később pedig a bel­ügyminiszter, aki felelős volt az adatok ellenőrzéséért és helyessé­géért. Azokat az intézkedéseket, amelyeket itt megtárgyaltak, akárcsak a politikai titkárság és elnökség többi tagja, az előterjesz­tett anyag és bizonyítékok helyes­ségében és igazságában bízva ma­gam is megszavaztam. Minden döntést mindig teljesen egyértel­műen hoztunk, s abban az időben senki sem nyilvánította a kétség legcsekélyebb jelét sem. Sok találgatás fűződik J. V. Sztálin leveléhez. 1951 Júliusában Gottwaldot Slánský ügyében Moszkvába hívták. Mivel megbe­tegedett, nem tehetett eleget a megbízásnak és álláspontját írás­ban közölte. Ezt követően engein bízott meg, hogy képviseletében vegyek részt az SZLKP Politikai Bizottságának tárgyalásán. Megbí­zatásom abban állt, hogy Gott­wald levelét átadtam J. V. Sztá­linnak. Amennyiben jelenleg olyan mendemnndákat terjeszte­nek. hogy később Moszkvából az én közvetítésemmel egy továb'I levél érkezett volna, amely ke­gyelmet javasolt az elitélteknek, eí kiagyalt dolog, vagy átlátszó hazugság. Ehhez hasonlók azok a rosszakaratú rágalmak Is, ame­lyek szerint Berljával tárgyaltam volna. Az igazság az, hogy Gott­wald meghívására részt vettem 1951 novemberében az A. Mlko­jannal tolytatott megbeszélésen. Különféle találgatások merültek fel az SZKP XX. kongresszusa utáni állásfoglalásommal kapcso­latban is. Hogy is volt tehát a valóságban? Mélységes megfontolás után ar­ra a meggyőződésre jutottam, hogy nem folytathatom tovább közéleti-politikai tevékenységemet. A XX. kongresszus oly elvi vál­tozásokat hozott a párt politiká­jának koncepciójában, hogy he­lyesnek tartottam, ha ezeket túl­nyomórészt új emberek hajtják végre. Azt kértem, hogy mentse­nek fel minden fnnkclóm alól, te­gyék lehetővé lemondásomat és távozásomat a közéletből. Hogy eltereljék a figyelmet va­lamennyi fogyatékosság való oká­ról és folytathassák a régi gya­korlatot, amely főképpen a párt és biztonsági apparátus összefüg­gésére támaszkodott, szándékosan ellenem és a hadsereg ellen irá­nyították az ügynevezett személyi kultusz bírálatának élét. Nem en­gedték meg, hogy saját kérésem­re távozhassak azzal a megoko­lással, hogy Ilyen eljárás a párt­ban ismeretlen és megengedhetet­len. Hogy ne veszélyeztessem a vezetés egységét, alávetettem ma­gam e rendelkezésnek. Ezzel egy­idejűleg felügyelet alá vettek a felügyelet minden velejárójával együtt (házam őrzése, megfigye­lés, minden léptem követése, le­hallgatás, levelezésem ellenőrzé­se, provokációk). Eredeti elhatá­rozásom ellenére továbbra is meg­hagytak a Központi Bizottság tag­jának, meghagyták képviselői mandátumomat is, később pedig megbíztak az Állami Szabadalmi é» Normalizálási Hivatal vezetésé­vel. Természetesen — mint további sorsom bizonyítja — csupán azért, bogy szándékaik kialakulá­sa ne szakadjun meg és bármi­kor hozzáláthassanak a folyta­táshoz. Mindarról, ami akkoriban elle­nem készült és körülöttem, há­tam mögött, majd a vezetőségből való távozásom után történt, rö­viddel halála előtt. A. Zápotocký tájékoztatott, aki egyebek között azt Is tudtomra adta. hogy a po­litikai perek kivizsgálásának kez­dete óta gyűjtötték ellenem az anyagot, hogy letartóztathassa­nak. Ha A. Zápotocký bátran nem száll szembe ezekkel a fondorla­tokkal. távozásom a pártvezető­ségből letartóztatásommal végző­dött volna. 1959. elején ott kellett hagy­nom az Állami Szabadalmi és Normalizálási Hivatalban betöl­tött munkakörömet. További négy év múltán a D. Kolder irányítot­ta bizottság rendes párteljárás nélkül, mindennemű konkrét vád és bizonyíték nélkül javaslatot terjesztett elő, hogy fosszanak meg párttagságomtól és ext a ja­vaslatot a Központi Bizottság jó­váhagyta. Ily módon betetőződött as „Igazságkeresők" sokéves erőfe­szítése. A párt- és a biztonsági gépezet pnsztítő szimbiózisa meg­hozta gyümölcsét. Előbb 1956 ban, majd hét esztendővel később megtalálták az áldozati bárányt, akinek mindenkiért és mindenért bűnhődnie kellett. kölcsönös együttműködésre kö­telez. • BERLIN Valamennyi berlini lap közit a bratislavai találkozóról ki adott hírügynökségi jelentése ket. A közös nyilatkozatot csu­pán a Neues Deutschland és a Berliner Zeitung tudta leközöl­ni. A Neues Deutschland kom­mentárjában megállapítja, hogy a bratislavai közös nyilatkoza­tot a barátok és az ellenség • egyaránt várta — az előbbiek közös ügyünk sikerében bízva, az imperialista ellenség pedig féltve tervelt. A lap megállapít­ja, hogy a tárgyalásokat a nyíltság, az elvhűség Jellemez­te. A szemleíró megemlíti a Slavínon rendezett kegyeletes emlékünnepséget, mely véle­ménye szerint nemcsak mellé­kes esemény volt. • SZÓFIA A bolgár lapok közlik a kom­munista és munkáspártok nyi­latkozatát, részletesen beszá­molva a pártküldöttségek bra­tislavai tartózkodásáról. A rá­dió és a televízió ls nagy fi­gyelmet szentelt a tárgyalások­nak. A Národná Mlagyezs a Vi­lágifjúsági Találkozó megnyitá­sa óta először számol be a VIT csehszlovákiai visszhangjáról. • ROMA Az Unita „Szocialista egy­ség" címmel számol be a bra­tislavai konferenciáról. A lap rámutat, hogy Bratislavában a szocialista országok közti új és főbb kapcsolatok korszaka kezdődött. A feszültség enyhü­léséhez és a bizalom megnöve­kedéséhez nagymértékben hoz­zájárul az a hlr, hogy az utol­só szovjet csapatok is elhagy­ták Csehszlovákia területét — hangsúlyozza a lap tudósítója. A Paese Sera tudósítója azt Írja, hogy a realizmus és a jó­zan ész irányvonala győzött és meggyőződését fejezi kl, hogy a csehszlovákiai megújhodási folyamat meg van mentve.

Next

/
Thumbnails
Contents