Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-29 / 238. szám, csütörtök

Csak akkor lehetünk erősek, ha a párt megbízik bennünk és ha a nép megbízik a (Folytatás ai 1. oldalról politikánk folytatásához. Ez nem lesz könnyű, nagy erőfeszítéseket kell tennünk. Ez a tény, és munkánkban is ezt kell szem előtt tartanunk. Ha nem vesszük figyelembe a való helyzetet, az egyes helyeken kalandorkodáshoz és anarchiához vezethet. Ez pedig nem válna az előttünk álló fontos feladatok teljesítésének előnyére. Tudják, hogy hazánk új helyzete új kérdések megoldása elé állit bennünket, és vannak bizonyos új nézőpontjaink. Amire elsősorban szükségünk van, az, hogy lehetőleg minél előbb kiegyensúlyozódjék, rendeződjék a helyzet az országban. Tudom, hogy ez nagyon nehéz lesz, de ebben kell látnunk további lépéseink alapvető feltételeit. Éppen ezért bízunk benne, hogy mint eddig, az adott helyzet reális felmérése alapján ezentúl ls segítenek bennünket bizalmukkal, tevőleges részvételükkel a vezetésben. Éš ezt az esetben is, ha néhány ideiglenes rendkívüli intézkedést kell foganatosítanunk, amelyek korlátozzák a nálunk már elért demokrácia és szólásszabadság fokát, olyan intézkedéseket, aminőket normális helyzetben nem tehettünk volna meg. Arra kérem azonban önöket, hogy tudatosítsák, milyen időket élünk. Minél előbb sikerül hazánkban az állapotok rendezése, s minél nagyobb támogatást nyújtanak -önök is nekünk, annál előbb tehetünk további lépéseket azon az úton, amelyre Januárban léptünk. A problémáink megoldásához vezető utat nem akarjuk csak magunk keresni. Mi nemcsak saját erőnkben bízunk, hanem elsősorban az önök erejében, az önök erkölcsi erejében és Jellemében, az önök önállő gondolkodásában, amelynek megfontoltnak kell lennie, s a hazánkban kialakult helyzeten kell alapulnia. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagynunk. Ennek nem felel meg az olyan magatartás, ha egyes rádióadók köztársasági elnökünk, Svoboda elvtárs beszéde után bizalmatlanságot terjesztenek s a moszkvai tárgyalások eredményeit s a katona) egységek kivonulására vonatkozó intézkedések előkészítését illetően kételkedésre késztetnek. Öva intek mindenkit az ilyen cselekedetektől; az Indulatos szavakat ugyanis nagyon könnyű kimondani. Tudatosítani kell azonban a felelősséget a további életek feláldozásáért és a már eddigi nem csekély anya-' gi károkért. Az önök támogatása, nyugalma, megfontoltsága, minden fokozatú pártszerv, minden pártfunkcionárius és a többi társadalmi tömegszervezet tevékenysége e napokban ismét igazolta azokat a tapasztalatokat, amelyeket ez év január 1 óta szereztünk, azt, hogy szo ros kapcsolatban kell lennünk a néppel, állandóari tanácskoznunk kell vele, figyelembe kell vennünk bölcsességét, tapasztalatait, nézeteit, és ezt politikánkban is éreztetnünk kell. Ezentúl is ehhez akarunk igazodni. Tudom, hogy önök milyen eszméket vallanak, tudom, hogy sohasem adják fel a szocializmus, a humanizmus, a nemzeti önállóság és a csehszlovák szuverenitás gondolatát. Mindnyájunkhoz szólva hangsúlyozom meggyőződésemet, hogy amíg élek, nem tehetek mást és nem akarok mást tenni, mint azt, hogy népem Ilyen eszméinek valóra váltásáért dolgozzam. Erre gondolva tárgyaltam e napokban elvtársaimmal, erre gondolva akarok a Jövőben is dolgozni és hazámat szolgálni. Nagyon sok kérdésre kell választ keresnünk és válaszolnunk. A legjobban önök tudják, hogy a legutóbbi hét folyamán mennyi új és sorsdöntő kérdés merült fel előttünk, kezdve a közrend felújításától, a katonai egységek távozásától egészen a mindnyájunk életét érintő sok-sok probléma megoldásáig. Mindez valóban megfontolt és mielőbbi választ igényel. Biztosítom önöket, hogy önökkel együtt akarjuk az új helyzetben szükséges teendőinket minél előbb megfontolni, és ugyancsak minél előbb hozzá akarunk látni a legsürgetőbb problémák fokozatos megoldásához. Engedjék meg, hogy most néhány szóval minden kommunistához, pártunk minden tagjához és funkcionáriusához szóljak. Elvtársak, mindnyájan, akik a pártalapszervezetekben, vagy a párt magasabb funkcióiban dolgoznak, csak akkor lehetünk erősek, ha egész pártunk megbízik bennünk, és ha népünk megbízik pártunkban. Annál is nagyobb felelősséget viselünk azért, hogy gyakorlati politikánkban megtegyük mindazt, ami népünk érdeke, éspedig most, a jelenlegi rendkívüli és hihetetlenül nehéz feltételek között is. Pártunkat a legnagyobb szerencsétlenségbe sodorná, ha egészséges zöme, ha mindazok az erők, amelyek kiharcolták Csehszlovákia Kommunista Pártja január utáni politikájának útját, most szétforgácsolódnának, ha bizalmatlanság ütné fel a fejét a párton belüli egészséges erőkkel szemben. Ez elkerülhetetlenül annak az erőnek bomlását jelentené, amely egyedül képes arra, hogy nemzeteinket kivezesse a jelenlegi bonyolult helyzetből. Azt óhajtjuk, hogy önök, a párt tagjai és funkcionáriusai, akik e napokban odahaza dolgoztak, megértsenek bennünket, akik otthonunktól távol tárgyaltunk. (Szünet.) Minél előbb közösen megvitatunk minden kérdést, amely e valóban rendkívüli és kivételes körülmények között felmerült. Arra kérem a kerületi, a járási pártbizottságok és a pártalapszervezetek minden funkcionáriusát, a rendkívüli XIV. kongresszuson részt vevő küldötteket, hogy e kivételes helyzetben néhány napig teljes mértékben igazodjanak a pártmunkában azokhoz az utasításokhoz, amelyeket a CSKP KB első titkárának tisztségéi betöltve adok. Ezt azért mondom, mert a többi elvtárssal, s azokkal, akik a járásokban, a kerületekben és itt a központban Is dolgoztak, tanácskoznom kell a további teendőkről, arról, hogyan egyesítsük minden kommunista arcvonalát tevékenységünk minden szintjén, miként egyesítsük azoknak a kommunistáknak a tömbjét, akik idehaza dolgoztak, hogy tovább folytathassuk pártunk politikáját. Egyidejűleg átveszem a népi milícia parancsnokának tisztségét, amelyre megbízást kaptam. !gy a legközelebbi na' pókban, a CSKP KB plenáris ülésének tanácskozásfen, a XIV. kongresszus küldöttei részvételével megoldunk minden kérdést. A szó szoros értelmében tanácskoznunk kell azokkal a kommunistákkal, és pártunk azon vezető funkcionáriusaival, akik akkor is tevékenykedtek, amikor jómagam s más elvtársak nem vehettek velük együtt részt pártunk tevékenységében. (Szünet.) Teljesen nyíltan meg akarom azt is mondani, hogy nagy árat fizettünk azért a tapasztalatért, hogy határozott és következetes politikát kell folytatnunk. Ugyanakkor mindenütt arra kell ügyelnünk, hogy a mai komoly helyzettel ne éljenek vissza azok az erők és irányzatok, amelyek számára idegen a szocializmus. Csehszlovákiában a jövőben határozottan és következetesen megvédjük szocialista politikánkat. Tisztelt hallgatóim, kérem bocsássák meg, ha néha szünetet kell tartanom, e sok helyütt rögtönzött beszédemben és rögtönzött fellépésemben, de remélem, megértik, miért. (Szünet.) Mindnyájan, akik e napokban Moszkvában tárgyaltunk, mélységesen hálásax vagyunk önöknek, megfontolt, valóban kommunista munkájukért. Nélküle nem akadályozhattuk volna meg a helyzet kiéleződését és népünk nem őrizhette volna meg megfontoltságát, s egyidejűleg szilárd erkölcsi és politikai egységét sem. Egyidejűleg köszönetet szeretnék mondani a hadsereg, a nemzetbiztonsági testület s a népi milícia minden tagjának azért, hogy ily szilárd erkölcsi magatartást tanúsítottak,' s ezzel hozzájárult a valóban súlyos összecsapás elkerüléséhez. Ez így volt helyes, és így kell cselekednünk a Jövőben is, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének utasítása szerint. Mindnyájuknak, egész népünknek szívből köszönetet mondunk. HigyJék el, az önök bizalma mindnyájunkat lekötelez, és életűnkben sohasem feledkezünk meg erről a kötelezettségről, s tetteinkért mindenkor felelősséget érzünk önökkel szemben. Munkánkat nem látjuk másként, mint hogy ezzel népünket szolgáljuk, csehszlovák szocialista hazánkat szolgáljuk. Ma mindnyájan tudjuk, hogy további utunk nem lesz könnyű. Nehéz lesz, sőt, talán bonyolultabb és hosszabb, mint ahogyan akcióprogramunk megvalósítása kapcsán még a közelmúltban elképzeltük. Legyen bárminő is az élet folyása, ma, a mostani időben szem előtt kell tartanunk, hogy a jövőben is megfontoljuk, miként érjük el január utáni politikánk célkitűzéseit, s ebben az új helyzetben, az új feltételek között, hogyan váltsuk valóra Csehszlovákia Kommunista Pártjának programját, amelyet januárban, áprilisban s a CSKP KB további intézkedései értelmében elfogadtunk. Ez másként nem is lehetséges most és később sem. Erre az álláspontra helyezkedtünk és helyezkedünk ma is, s ebből a politikánkból indulunk ki a jövőben is. Az új helyzet sem változtat semmit azon, hogy ... (szünet). Népünk a többi országszocialista nemzeteinek közösségébe tartozik. Meggyőződésünk, hogy mindannak ellenére, ami történt, amit most átélünk, nemzeteink s a többi szocialista ország nemzeteinek kapcsolatai úgy rendeződnek, hogy ezzel a ténnyel összhangban legyenek. Erről másként nem ls beszélhetek. Éppe? azért, mert nemzeteink, a csehek és a szlovákok mélységesen humánus internacionális érzésekkel áthatott emberek, é$ kapcsolataink vannak a többi szocialista ország nemzeteihez, a Szovjetunió nemzeteihez, népéhez s a többi országok dolgozó népéhez is, átérezzük internacionális kapcsolatainkat, amelyektől tiem szabad eltávolodnunk, mert nemcsak ma fogunk dolgozni, hanem holnap ls, s ezek a kapcsolatok a legnagyobb mértékben olyan irányt vesznek, hogy a jövőben közelebb kerüljünk ezekhez a nemzetekhez, hogy kapcsolataink úgy alakuljanak, hogv összhangban legyenek és m sg feleljenek annak a ténynek, hogy más nemzetek ls szocialista nemzetek. Arra kérem önöket, ne tűrjenek meg provokációkat, ne engedjék meg a pánikkeltést sorainkban. Nehéz hely^ zetünkben nem tehetünk egyebet, mint azt, hogy minden erőnket megfeszítve, valóban helyt állhassunk további munkánkban. Nem pusztul el nemzetünk, ha mindenki megfontoltan lelkiismeretéhez igazodik. Arra kérem önöket, mindnyájukat, kedves polgártársaim, csehek és szlovákok, kommunisták, a Nemzeti Front többi politikai pártjainak tagjai, arra minden munkásunkat, földművesünket s az értelmiségieket, egész népünket, legyünk egységesek, legyünk emberek, legyünk megfontoltak s értsük meg, hogy csak ebben, hűségünkben a szocializmushoz, becsületességünkben, törekvéseinkben és jellemességünkben láthatjuk további előrehaladásunk biztosítékát. (Feljegyzett rádióbeszéd! A kongresszusi jegyzetfüzetből ELMARADT a tanácskozás kezdetét jelző gongütés, hiányoztak a megszokott külsőségek, s még a munkaelnökség tagjait sem várta gondosan előkészített emelvény. A teremben nem volt kijelölve az egyes kerületek küldötteinek helye, mégsem volt tolongás. A küldöttek a helyzet komolyságához illően csendben, fegyelmezetten foglaltak helyet. Itt ülnek az ismert elvtársak a komáromi, a lévai járásból, akiktől pontosan egy hete kérdeztem: Mit vár az SZLKP kong resszusától? Gondolataik már nem juthattak el lapunkban az olvasókhoz, a másnap szomorú történelmet szült... Azóta is zajlanak a nem várt események. S ma történelmet írunk: augusztus 26-án az éjjeli órákban megkezdődött az SZLKP rendkívüli kongresszusa. Megmásíthatatlan tény — a sors iróniája —, hogy egy szocializmust építő országban, a vezető erőt képviselő pártszervezetek küldöttei félig illegális körülmények között kezdték meg tanácskozásukat. A legális kommunista párt kongresszusát. A megnyitást nem közvetíthette a tv, de a filmeseknek sikerült megörökíteni a történelmi pillanatot. Nézzünk szembe a tényekkel Augusztus 27-én délelőtt még a régi helyen, de a délutáni órákban már a Kultúra és Pihenés Parkjának tanácstermében folytatta munkáját a kongresszus. Tegnap még okosabb volt eltitkolni a tanácskozás helyét, ma már Szlovákia fővárosa lakóinak érdeklődésétől kísérve, autóbuszokon, személygépkocsikon jöttek a küldöttek. Szabadon mozoghatunk, de a Duna partján felsorakozott néhány tucat tank mégis némán figyelmeztet minden küldöttet a rideg valóságra: a hatalom és az igazság nem egyenrangú vetélytárs. Megfontolt szavok Dr. Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes lép a mikrofonhoz. Lassan mondja a szavakat, hangja halkabb a szokottnál, s a teremben szinte síri csend. A küldöttek feszült figyelemmel hallgatnak. „Hogyan tovább — ezt kérdeztük mi önmagunktól, mikor Moszkvába repültünk, s e kérdésre vár ma feleletet az ország népe, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt. Számolni kell a történtekkel, a ma valóságából kell kiindulnunk. Csak akkor segíthetjük valóban pártunk és népünk érdekeinek a megvalósítását, ha megfontoltan és higgadtan mérlegeljük az eseményeket. A józan ész diktálta utat kell választanunk, csak így érhetjük el, hogy egyetlen szövetségesünk sem fog beavatkozni belügyeinkbe..." A mögöttem ülő küldött felsóhajt: — Szeretném hinni, hogy valóban így lesz ... Emeljük a mércét Husák elvtárs megígérte, hogy másnap, 28-án délelőtt részletesen beszámol a moszkvai tanácskozásról. Így, a rövid tájékoztató után nem volt vita, a munkaelnökség javaslatáru megszakították a tanácskozást. Hallgattam a csoportokba tömörült küldöttek beszélgetését. Volt, aki azt mondta, hogy Husák igen sokat mondott, mások az ellenkezőjét bizonyították, és sorolták a válaszra váró kérdéseket: Elismeri-e Moszkva a rendkívüli, XIV. kongresszust? Megmondják-e végre, hogy kl hívta be a szövetséges hadseregeket? .., Sok még a feleletre váró kérdés, s valóban különbözők a vélemények, de a legfőbb kérdésben egységes az álláspont: fejjel nem szabad a falnak mennil A pártot, a nemzetet politikusoknak kell vezetni. Nem véletlen, hogy a jelölő bizottság elnöke, közvetlen az ülés megszakítása előtt mindössze ennyit mondott: Tanácskozunk, hogy a javasoltak közül kiket jelöljünk az új Központi Bizottságba. Tekintettel a rendkívül nehéz helyzetre, bejelentem, hogy a választásnál magasabbra emeljük a mércét. Senki nem kérdezte meg, hogy mit értenek a „magasabbra" kifejezés alatt. A meghökkenést, a felháborodást — egy maratoni tanácskozás után — most félig öröm, (melybe üröm vegyült) vál totta fel. Hazajöttek. Ugyan mit gondoltak, amikor újra e földre léptek? Tudták-e, hogy míg a kerekasztalnál ültek, ártatlanok vére hullott? Hogy az ország népével, amely a tényleges jogegyenlőség, a humánum és az emberi szocializmus nagy kísérletére vállalkozott, úgy bántak, mint ellenforradalmárokkal, mint a szocializmus ellenségeivel? Tudták-e, hogy hét napon át tankok és élesre töltött géppisztolyok között jártunk munkába, gyermekeinkkel a bölcsődékbe, üzletbe, s hogy az élet rendje nem azért borult fel, mert szocialístaellenes erők kaptak lábra, hanem mert szö vetségeseink „önzetlen igyekezettel a védelmükre siettek"?! BÍZZUNK BENNÜK! Tudták, persze, hogy tudták! Velük sem bántak másként. S ráadásul ők még tárgyaltak ls. Tizennégymillió ember bizalmának, reményének súlya alatt. Súly volt ez a bizalom és ez a reménység. Nagy teher annak a vállán, aki a tankok mögött álló „erősökkel" egyezkedett, s akinek nem volt más fegyvere, csak igaza s ennek a tizennégymillió embernek a bizalma, reménysége. Hazajöttek. Fáradtan, a végsőkig kimerülten, elcsigázottan. Szemünk könynyel telt meg, torkunk, szívünk összeszorult. Mennyi balsejtelemtől szabadultunk meg egyszerre! Hogy aggódtunk, féltünk! S íme, itthon vannak. helyükön vannak. Itthon vannak, helyükön vannak! A tankok, ágyúk, fegyverek. Megfélemlíteni, kényszeríteni, gyilkolni lehet velük. A Szovjetunió tekintélyére vigyázó nagyhatalom. A világnak figyelnie kell hangjára, a világot rá tudja kényszeríteni, hogy figyeljen a hangjára. A fegyver hatalom, a hatalom parancsol. Nekünk Igazunk van. Emberségünkben, eszméinkben, munkánkban van és lesz az igazságunk. Lehetetlent nem várhattunk. A további vérontást kellett megelőzni, a konfliktus végső elmérgesedését kellett elkerülni. Jelenünk és holnapunk érdekében, eszméink, új szocializmusunk érdekében. Dubček, Svoboda, Smrkovský, Cerník maradt a párt, az állam, a kormány élén. Bízzunk bennük, hallgassunk rájuk — maradéktalanul! Re ményelnket, januári utunkat nem kell feladnunk, tovább haladhatunk rajta holnap, holnapután. A ma Ideiglenes állapot. Kompromisszum a hatalom vámja, meg kell fizetni. Kincsünk megmarad. Érdemes? Ha másképp nem lehet, fizessünk. Ma. És teremtsünk rendet. Ne követelőzzünk, ne tüntessünk. Az uta kat hagyjuk szabadon, semmi se akadályozza a forgalmat! Szabad utat a tankoknak! Arra, amerről jöttek. Az újságot olvassuk figyelmesen. Az nem lesz benne, amiről nem szabad írni, de az sem, amiről nem akarunk, ami ellenkezik emberi, kommunista meggyőződésünkkel. A vámot megfizetjük, hogy emberségünk megmaradjon.