Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-20 / 230. szám, kedd

A francia „Schemas" képzőművészei s a többiek Az augusztusi képzőművészeti kiállítások: A Városi Képtár biedermeier korabeli arcképfestőjének, Ferdinand Lütgendorffnak tárlata, s a Majerník Galériában öt fiatal bolognai piktor színes bemutatkozása mellett különösképp felfigyeltető az Építészeti Főiskola előcsarnokában a Kerületi Művelődési Központ esztétikai neveléssel foglalkozó osztálya rendezte kiállítás. Itt a 15 évvel ezelőtt megalakult francia „Schemas" mozgalom tevékenységébe pillanthatunk be. Az úttörő szellemű csoportnak összetétele is érdekes. Tagjai között mérnök, tudományos kutató, keramikus, bábos, pedagógus, képzőművészeti teoretikus és költő is szerepel. Sokrétű kuturális tevékenységük, esztétikai, filozófiai kísérleteik, s ezek költői és festői kifejezésének keresései közös laboratóriumi munkában folynak le. Az erősen technizált civilizációjú XX. század világának megfelelő új képzőművészeti nyelv kialakítására törekszenek. Az új Jelzésekből, schémákból felépülő Jelzésrendszer a schematizmus (ne tévesszük össze a sematizmussal ), még nem kristályosodott ki teljesen. Nemcsak az esztétika és a képzőművészet, hanem a társadalomtudomány, a történelem és a filozófia területén ls alkalmazható. A „Schemas" 30—40 év körüli tagjai a marxista gondolat hívei. A francia tőkésvilágban ellenzéket képeznek. Tevékenyen vettek részt a májusban kezdődött diák forrongásokban. S a párizsi épületek falain a mozgósító plakátok között az övéik is gyakran feltűntek. A polgári társadalom ellenségesen fordult szembe a baloldali, dinamikus törekvésekkel. A hiKULTURÁLIS HÍREK • Nagy közönségsikert aratott a müncheni Bajor Nemzeti Színházban a „Katalizátor" című balett, amelynek koreográfiáját Dmltri] Sosztakovícs zongorára, trombitára és vonószenekarra irt koncertjére készítette John Granco. A balettben az egyik táncoló csoport lírikus-romantikus táncot ad elő, a másik vidám, könnyed, dzsesszbe hajló táncot. Majd megjelenik egy szólótáncos, a „Katalizátor" és egységbe olvasztja a két részt. vatalos Irányzattal ellentétes kutatótevékenységüket az állam természetesen nem támogatja. Magukra utaltak. Egyet-. len galériának sem tagjai. A drágán értékesíthető divatos produktívumokkal foglalkozó képkereskedelemmel semmi kapcsolatuk. Így őrzik meg függetlenségüket. Eredményeiket csak magánklállttásokon mutatják be. S ezért mindegyiküknek van olyan foglalkozása ls, amely megélhetésüket biztosítja. Szocialista országban legelőször Itt, Pozsonyban mutatkoznak be hat tagjuk művészetével. Kerámia- és olajképeik, meg ragasztásaik nem leírók, hanem marxista irányzatú, tudományosan megalapozott elemzések és szintézisek. Tárgyuk gyakran politikai, ami nálunk nem szokatlan, viszont nyugati viszonyok között forradalmi Jelenség. így Estivalsnak, a kutatónak Avantgarde cíinű kompozíciója Jelzésekkel és színek szimbolikájával világit rá a XVIII. században kezdődő avantgardlzmusra, Rousseau s Voltaire úttörő eszméire, Baboeuf revoluclonizmusára, a francia polgári forradalomra és a 71-es kommünre, a szocialista utópista filozófusokra és Marxra. Érezteti a fenti törekvésekkel szembenálló visszahúzó erőket ls. Majd a Nagy Októberi Forradalom vörös áradatát tünteti fel, amelyet még le sem zárt továbbfejlődő gondolatként fog fel. Írország szociológiájáról ls eredetien szól. A zöld szigetországot fojtogató középkori hűbérrendszert, az egyházi elnyomást, a Cromwe'il politikájától várt, de nem beteljesült szabadságot és az újabb még most sem végleges felszabadulást, takaros szerkesztésű, átható érzékletes színű jelzések magyarázzák. — Gaudyt a mind növekvő elidegenedés és az elárult forradalom gondolata gyötrl. Vergez a városról, a családokról elmélkedik. Caux, aki személyesen is itt van, értékes felvilágosításokkal szolgál. Kerámialapokon lendületes vonalvezetéssel, kulturált színekkel rögzíti a Verőfényes reggelt, a Szabad ég alatt éjszakázó férfit és a természet ráható erőit, a Holdon kikötő embert, s a Horgonyait felszedő, útra kész forradalmat. A Schemas alkotásaiban mély gondolatt tartalmú, érzelmeket és Indulatokat sűrítő, az emberrel lényeget közlő elkötelezett művészettel találkoztunk. BÁRKANY JENONÉ Calcomp 565, a festő Ilyen festőt már kl látott? Nincs háromlábú széke, nLncs palettája, nincsen ecsetje, ehelyett elektromossággal dolgozik. De hát, mit is tehetne egy számítógép? Mert a Calcomp 565 „egyszerű" számítógép, amelyet Montrealban, a McGill egyetem kibernetikai és computer társasága állított át a festőművészeire, és legutóbb a számítógép képeiből kiállítást is rendezett a montreali szépművészeti múzeumban. Ott sorakoztak az egyik teremben a világ leghíresebb festményei a Mona Ltsától a legértékesebb Rembrandtokig, mind szakasztott ugyanolyan, mint az eredeti, pedig a Calcomp 565 készítette valamennyit. A másik teremben absztrakt, a harmadikban op- és pop-art művek, a negyedikben pedig talán a legértékesebbek, az úgynevezett fantáziarajzok, melyekben a gépi fantázia, a betáplált különböző elemek alapján a maga ugyancsak betáplált logikája szerint alkotta meg „müveit". A négy terem mintegy kétszáz „műtárgyát" sok ezren nézték meg, mert a kiállítás jól bizonyította, hogy a számítógépekkel való (egyelőre ma még felettebb költséges j festészetnek Igen ígéretes jövCJe lesz. A számítógép ugyanis, megfelelő betáplálás, beprogramozás után, automatikusan ellenőrizve önmagát, az eredetivel teljesen megegyező rajz- és színhelyességgel dolgozik — s fantáziarajzainál nagymértékben figyelembe tudja venni a más esetekben alkalmazott és felhasznált festészeti törvényszerűségeket is. Persze, a számítógépekből sohasem lesz Leonardo — de Leonardóból lehet számítógépprogram, s hogy ez mennyire Így van, azt érdekesen bizonyítják alábbi képeink. Automaták a holdkutatásban Mind a szovjet, mind az amerikai holdkutatási tervekben — már a hivatalos jelentések szerint is — előtérbe került az automata kutatólaboratóriumok megalkotása. Ezekkel a berendezésekkel a Hold felszínét és a Holdat esetleg közvetlenül körülvevő gázburkot mérnék, vizsgálnák, és az észlelt eredményeket a Földre továbbítanák. Vajon miért szükségesek az ilyen automata laboratóriumok? A Holdra való repülés ma még túlzottan kockázatos, márpedig az űrkutatásban nincs szükség hősi halottakra. A Holdra és közvetlen környezetére vonatkozó tudományos ismereteink még nem elegendők annak megkockáztatásához, hogy űrhajót küldjünk emberrel együtt a Hold közelébe. Az elsődleges, alapvető probléma, aminek megnyugtató eldöntése a holdkutatáshoz elengedhetetlen, annak megállapítása, hogy milyen is a Hold felszíne. É kérdésre az amerikai Rangerholdrakétákkal folytatott, egyébként rendkívül sikeres kísérletek sem tudtak egyértelmű választ adni. A későbbi holdszondák ugyan némileg tisztázták a kérdést, hogy vajon vastag porréteg fedi-e a Hold felszínét, vagy pedig portalan, likacsos kőzetből van-e, ennek ellenére még számos dolgot nem Ismerünk. Hogyan alakul közvetlenül a Hold felszíne alatt a hőmérséklet? Vaion mi lehet a Hold felszínét erősen taglaló különböző hasadékok és szakadékok mélyén? A Hold felszíne alatt néhány centiméter mélyen fekvő rétegekből kiinduló infravörös és rádiósugárzással végzett hőmérsékletmérések azt mutatták, hogy bár a Hold felszínén a nappal és az éjszaka között igen erőteljes hőmérsékletkülönbségek vannak, nagyjából —50 C fok körüli állandó hőmérséklet uralkodik a felszínen. Ez csak akkor lehetséges, ha a Hold anyaga csupán gyengén vezeti a hőt, vagyis hőszigetelő tulajdonsága erőteljes. Ha porrá törünk, és vákuumba helyezünk földi kőzeteket, nagyjából hasonló hatást tudunk elérni. Ezért következtetnek arra a Hold hőmérsékletének megmérése alapján, hogy felszínét több centiméter vastag porréteg borítja. Ennek származása nagyjából érthető is: a nappal és az éjszaka közötti óriási hőkülönbség hatására a kőzetek tisztán a hőtágulás eredményeképpen porrá töredeznek. A kozmikus sugárzás is bizonyára hat a felület alakulására. Ez a porréteg jó hőszigetelő lenne az alatta fekvő rétegek számára. Így esetleg a jövőben megszervezendő holdexpedíciók is ki tudnák használni. A kutatók egy része azonban nem hisz abban, hogy a Hold felszínét por fedi. Annak alapján, amit a holdközetek visszaverő képességének méréseiből leszűrtek, azt állítják, hogy a Hold felülete inkább habkőszerű porózus anyagból áll. A vitát csupán a helyszíni mérések dönthetik el, ehhez pedig arra van szükség, hogy a Holdon simán leszállni képes automaták legyenek. Ilyen szondák már le is szálltak a Holdon, ámde további műszaki megoldásokon is dolgoznak. Az automata laboratóriumok lehetnek kisebb-nagyobb, egy vagy több elemes lánctalpas járművek, vagy pedig óriás kerekű berendezések. Az mindenképpen lényeges, hogy a jármű csupán minimális nyomást gyaA FÖLDKÉREG ÁTFÚRÁSA A felszíni formák, anyagok, folyamatok vizsgálatával sok Ismeretet szereztünk a Földről. Fizikai tulajdonságainak mérésével és következtetésekkel elmélyítettük és kiszélesítettük tudásunkat. De még mindig sok a rejtély, kérdőjel égitestünk felépítésének, kialakulásának térképén, érthető tehát, hogy újabb ismeretek szerzésére törekszünk. Ezért kovácsolnak mostanában merész terveket a viszonylag vékony földkéreg átfúrására, így anyagmintákhoz juthatunk a Föld mélyebb régióiból, a földköpeny felső részeiből. Ezek a mélyfúrások az óceánok korára vonatkozóan is adhatnak bizonyos felvilágosítást. A kontinensúszási elmélet jelenlegi állása szerint az Atlanti-óceán medencéje a krétakor idején, mintegy 150 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ha a mélyfúrások során az Atlantióceán fenekén a krétakornál régebbi sősvizű üledékkőzetet találnak, az óceánmedence nyilván régebbi eredetű, tehát az elmélet megdől, vagy Jelentős módosításra szorul. Sajnos, műszaki okokból a A „Calcomp 565" egyik ft»tíázlarajza: emberek... földkéreg és a földköpeny határának, vagyis a Mohorovčičrétegnek a feltárására végzett próbafúrásokat nera az Atlanti-, hanem a Csendes-óceánban mélyítették, ezért ilyen szempontból nem szolgáltattak új adatot. Mégis rendkívül fontosak voltak, mert bebizonyították, hogy a mélytengeri rétegek átfúrhatók, és kőzetminták emelhetők ki belőlük. E fúrásokra Kalifornia közelében, Guadelupe szigete mellett került sor, itt 3570 méter mély a tenger. Összesen öt helyen fúrtak 745 méter szelvényhosszban. A leghosszabb fúrásszelvény 183 méteres volt. Eredetileg 450 méteresre tervezték, de már 169 méter mélyen bazaltot találtak, így üledékkutatási szempontból nem volt szükség a fúrás folytatására. Jelenleg az Atlanti-óceánban a Puerto Rico szigete mellett készítenek elő hasonló fúrást. Nagy mélységű fúrásokat a kontinentális táblákon is terveznek. A Szovjetunió területén öt helyet Jelöltek ki kutatófúrásra. Az első mélyfúrást a Kaspi-tenger közelében üledékes rétegekben végezték az koroljon a Hold felszínére. A könnyű jármű — megfelelő kapaszkodó karmokkal vagy lánctalpakkal — haladni is tudna a Hold felszínén. Az automata laboratóriumok információt továbbíthatnak a Hold felszínének anyagáról, az egyes rétegek vastagságáról a Földre, megmérhetik a hőmérsékletet a felszínen közvetlenül és kis magasságban a Hold felett, valamint televíziós felvevőberendezésekkel képeket is eljuttathatnak Földünkre a környezetről. Magukat a járműveket különleges biztonsági berendezésekkel (radar stb.

J kell felszerelni, nehogy szakadékokba zuhanjanak. Elképzelhető az is, hogy Hold körüli pályára állított — egészen alacsonyan haladó — holdszputnyikok is támogatják ezeket az automata holdlaboratóriumokat. Így a Hold teljes környezetét feltárhatnánk. Tisztázni kell azt is, vajon a Hold felszínén közvetlenül, kis magasságban létezik-e gázburok, mint ahogy azt több kutató feltételezi. Ez ugyancsak olyan jelentős tényező, amit egy holdexpedíció előkészítésekor okvetlenül figyelembe kell vennL Egy holdszputnyik megalkotása egymagában ls igen sok problémát okoz: igen pontos sebességre kell lefékezni a Hold közelében, kis magasságban, és ráadásul, akkor is csupán korlátozott élettartamú lehet az ilyen mesterséges égitest, a Föld és a Nap rendkívül erős zavaró hatásai miatt. Az eddig elmondottak alapján is megállapíthatjuk, hogy az automata holdlaboratóriumokra nagy szerep vár — minden bizonnyal egyre többet hallunk majd róluk a legközelebbi jövőben. olajtároló rétegek alsó határának megállapítására. A második és egyúttal a legmélyebb fúrásra Észak-Európában, a Karéli-félszlgeten levő Kema város közelében kerül majd sor. Ez a 15 km mély fúrás a tervek szerint áttöri majd a földkéreg itt kb. 6—8 km vastag, 3500 millió esztendős gránitrétegét, és mélyen behatol a gránit alatti bazaltba. A harmadik kutatófúrást a nagy ásványkincsekkel rendelkező Urai-hegységben, a negyediket Azerbajdzsánban, az ötödiket pedig a Kurilli-szigetek déli részén levő Sikotán szigetén hajtják majd végre. Ez utóbbi különösen azért érdekes, mert Sikotán szigetén viszonylag vékony, alig 10 km vastag a Föld kérge, s így a fúrás mélyen behatolna a kéreg alatti köpeny anyagába. Remény van rá, hogy a technika további fejlődésének eredményeként rövidesen az Atlanti-óceánban ls sor kerül majd ilyen teljes rétegsort harántoló mélyfúrásokra. A nagy mélységből kiemelt kőzetminták geológiai és geofizikai vizsgálata minden bizonynyal újabb adatokkal világítja meg Földünk külső burkának szerkezeti felépítését. ORVOSI E LEK ÍR ÖN G Y OR Sí TÓ A belorusz onkológiai tudományos kutatóintézetben nemrégiben üzembe helyeztek egy óriási orvosi elektrongyorsítót, amelyet radioteráplai célokra használnak. A berendezésben a nagy energiát szolgáltató röntgensugarak generátorán kívül kimenőrész is van, amelyben az elektronnyaláb mágneses „lencséken" halad át, s itt szelességét a gyógykezelt daganat mérete szerint ^

^iv szabályozzák. Speciális berendezés segítségével az elektronok energiája is szabályozható 10—25 lg8B millió elektronvolt között. A berendezés lehetővé teszi a daganatok nagyon pontos besugárzá- vili. 21 sát tetszőleges mélységben, anélkül, hogy megsérülnének az egészséges szövetek. A bal oldali kft- f pen az orvosi elektrongyorsltó, Jobbra a beren- fj dezés műszerfala. ^^