Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-17 / 227. szám, szombat

A román párt- és állami küldöttség DUBČEK ELVTÁRS BESZÉDE M 7^,, . „ ,, ^ AZ AVIA ÜZEMBEN második napja Pragaban RENDEZETT NAGYGYŰLÉSÉN (Folytatás ax 1. oldalról torokat gyártó üzem dolgozóival. A gyár tágas udvarán az ünnepségen egyetlen hely sem ma­radi üresen. Nem csoda, hiszen mindenki kö­szönteni akarta a kedves román vendégeket, akik mosolyogva fogadták a szűnni nem akaró ovációt, és ugyanolyan szívélyesen viszonozták a szeretet ezen őszinte megnyilvánulását. Az állami himnuszok elhangzását követően az ünnepi szónok Dubček és Ceausescu elvtárs volt. Ezután a román vendégek végigjárták az üze­met, és figyelmesen megtekintették a gyár csar­nokait. Az Avia dolgozói tiszteletük jeléül teher autóval kedveskedtek Ceausescu elvtársnak, aki meghatottan köszönte meg a hasznos ajándékot. (-km) • • • Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottsá­gának első titkára augusztus 16-án ünnepi ebé­det adott Nicolae Ceausescu, az R KP Központi Bizottságának főtitkára, az RSZK Állami tanács elnökének tiszteletéré. Az ebéden megjelentek a román és csehszlo­vák küldöttségek tagjai és a csehszlovákiai po­litikai élet vezető egyéniségei. DubCek és Ceau­sescu elvtársnak pohárköszöntőjükben a két ország és a két párt további sikeres együttmű­ködését éltették. NICOLAE CEAUSESCU BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról lg. A szocializmus építése adta feltételek között hovatovább tö­kéletesedtek a két ország s né­peik kapcsolatai, amelyek ma a szocialista nemzetköziség; az elvtársi segítségnyújtás, a nem­zeti függetlenség és szuvereni­tás tiszteletben tartása, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapszanak. Az új szerződés hangsúlyozza, hogy a szerződő felek mindenkor a szocialista országok baráti kapcsolatainak elmélyítésére, s a szocializmus és a béke érdekében egységük megszilárdítására törekszenek. Erre való tekinttetel most és a jövőben is támogatják a béke megőrzésére, a biztonság sza­vatolására, a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására s az általános leszerelésre irá­nyuló törekvéseket. Magától értetődő azonban, hogy az em­lített célok elérésére töreked­ve szem előtt kell tartani a háború után kialakult reális helyzetet, azt, hogy két német állam, a testvéri szocialista Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság létezik, s el kell Ismer­ni a háború után kialakult hely­zetet, tehát az Odera—Neisse­határt. Románia a leghatáro­zottabban követeli a második világháború következményeinek megszünte'ését, s a Csehszlová­kiára 1938-ban erőszakkal rá­kényszerített müncheni szerző­dést mindenkor érvénytelennek tekintette és tekinti ma ls. Románia, mint a Varsói Szer­ződést aláírt országok egyike minden Imperialista agresszió esetében kész kötelességeinek teljesítésére. Az új szerződés is kifejezésre juttatja a két ba­ráti ország elhatározását, hogy szükség esetén egyesült erővel megvédi mind Románia, mind Csehszlovákia függetlenségét, területi sérthetetlenségét, fel­lép az imperialisták agresszív politlkáia ellen, és síkraszáll földrészünk tényleges bizton­ságának fokozatos megalapozá­sáért. Románia népe rokon­szenvvel és bizalommal látja azt az aktivitást, amnly Cseh­szlovákiában jelenleg a CSKP kezdeményezésére s irányításá­val kibontakozódik a színvona­lasabb állami és társadalmi élet, a szocialista demokrácia elmélyítése s a csehszlovákiai társadalom előrehaladása érde­kében. Ceausescu elvtárs beszéde vé­gén az RKP és a román kor­mány nevében kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új szerződés jelentősen járul hoz­zá a román—csehszlovák ba­rátság és együttműködés elmé­lyítéséhez, a szocialista orszá­gok egységének megszilárdí­tásához, és így a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. VASIL BIĽAK ELVTÁRS TELEVÍZIÓS BESZÉDE (ČSTK) — Vasil Birak elv­társ pénteken este napjaink legidőszerűbb kérdéseiről mon­dott beszédet a televízióban. Beszéde első részében beszá­molt az ágcsernyői tanácsko­zásról. Hangsúlyozta, hogy a megbeszélések rendkívül fon­tosak voltak szocialista társa­dalmunk további fejlődése szempontjából. A tanácskozás légköre ls dokumentálta a kö­zös célokért küzdő és az azo­nos eszmei alapon álló pártok testvéri, elvtársi kapcsolatát. — Mi is, és a szovjet elvtár­sak is, arra törekedtünk, hogy ne mélyítsük az ellentéteket, hanem igyekezzünk őket áthi­dalni, éspedig nem úgy, hogy az egyik fél a másik terhére arasson győzelmet, hanem a reális tények józan tisztázásá­val. Szeretném hangsúlyozni, hogy azok a különféle hírek, melyek szerint szovjet elvtár­saink a január előtti helyzet visszaállítására törekvő erőket támogatták, valótlanok. Beszélni kell a CSKP és az SZKP, s ennek alapján Cseh­szlovákia és a Szovjetunió kap­csolataiban bekövetkezett za­varról ls. Egyes politikusok között sor kerülhet félreérté­sekre, de nagy baj, ha ez két testvérpárt, két szövetséges or­szág között támad. Mi a Szov­jetunió segítségével vívtuk ki függetlenségünket, és meggyő­ződésem, hogy mint kis szocia­lista ország Európának ezen az exponált pontján, szomszédunk­ban a revansista tendenciájú NSZK-val, nem létezhetünk erős szövetséges nélkül, s első­sorban a Szovjetunió segítsé­gével őrizhetjük meg továbbra ls függetlenségünket. Találkozunk olyan vélemé­nyekkel ls, amelyek szerint Szlovákia a megújhodási folya­matban elmarad a cseh ország­részek mögött. Sajnos, nem lé­tezik olyan biztos és tárgyila­gos kritériumrendszer, amely­nek segítségével pontosan meg­határozható lenne, hogy való­jában ml a haladó, és mi a ma­radi. Ma az a helyzet, hogy minden csoport, sőt minden egyén saját kritériumai alapján kategorizálhat embereket és szerveket. Viszont érdekes, hogy a CSKP Központi Bizott­ságának elnöksége, amelyet pe­dig Igazán nem lehet konzer­vativizmussal vádolni, még egy­szer sem Jutott arra a követ­keztetésre, hogy a szlovákiai fejlemények ellentétben állnak az országos fejleményekkel. A múltban ugyan a CSKP Közpon­ti Bizottsága részéről — külö­nösen a Novotný^érában — rendszeresen hangoztatták: Szlovákia a köztársaság gyen­ge tagja, ezt az állítást azon­ban a történelem nem igazol­ta. 1963 óta Szlovákia Kommu­nista Pártját már Dubček elv­társ vezette. Igaz, hogy nem sikerült az összes kérdéseket megoldani, de bizonyos, hogy az utolsó öt év alatt az SZLKP vezetőségének céltudatos mun­kája révén sikerült Szlovákiá­ban — az ismert centrikus el­lenállás közepette is — érvé­nyesíteni a demokráciát mind a párt szerveiben, mind a köz­életben. Könnyen lenne bizo­nyítható, hogy az utóbbi évek­ben sok magától értetődő kér­désben sem kaptunk támogatást a központi szervektől, sőt egyes mai progresszív erőktől sem. Rendkívüli erőfeszítéssel tudtuk csak kivívni a Szlovák Nemzeti Felkelés vagy a Mati­ca slovenská helyzetének he­lyes értékelését. Nem akarjuk szépíteni az el­múlt években látható sok fo­gyatékosságot sem, ezeknek azonban szubjektív és objektív okaik is voltak. Egyes kérdé­seket Novotný makacs ellenál­lása miatt nem lehetett meg­oldani, de Szlovákiában is fé­kező tényezőként hatott az egység hiánya. Egyesek hibaként róják fel, hogy január után Szlovákia egyenjogúságának kérdését he­lyeztük előtérbe. Nekünk vi­szont az volt a véleményünk, hogy a szlovák nép számára létfontosságú probléma megol­dása nélkül nehezen lehet be­szélni a demokratizálódási fo­lyamatról. ötven éven át keres­ték a megfelelő modellt, de mindenki tudja, hogy bár a szlovák nép nagy áldozatokat hozott a Felkelésben, és azt remélte, hogy végre egyenjogú­vá lesz, kialakult az asszimet­rikus modell és egyre erősbö­dött a torzulás. Az SZLKP és a CSKP kong­resszusa bizonyosan előrelépést Jelent majd a központi bizott­ságok káderösszetételének meg­újhodásában is, a föderatív ál­lamrendezés feltételei között a pártban és a pártmunkában is. A szólás- és a sajtószabad­ság, a cenzúra megszüntetése egyformán érvényesül az egész országban. Az, hogy Szlovákiá­ban nem gyűjtenek aláírásokat a népi milícia, sőt a CSKP el­len, még nem jelenti azt, hogy Szlovákia elmarad a demokra­tizálódásban. Végül szeretnék foglalkozni azzal a sajtóban hangot ka­pott követeléssel, hogy hozzuk nyilvánosságra az SZLKP KB szerveibe jelölt elvtársak név­sorát. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy a CSKP Központi Bizottságának június 1-i plénuma határozatot hozott, amelyben leszögezte, hogy a járási és a kerületi kongresszusokra, valamint a XIV. kongresszusra és az új Központi Bizottságba delegált elvtársak megválasztása a párt és párttagság belügye. (Folytatás az 1. oldalról azokat a gondolatokat, ame­lyek mellett népeink január után oly spontán módon kiáll­tak. Elvtársak! Tisztelt Barátaink! Egyetlen állam, még egy nagy állam sem alapíthatja politiká­ját szubjektív elképzelésekre. Még kevésbé engedhetjük ezt meg mi magunknak, ha azt akarjuk, hogy népgazdaságunk további fejlődése szolid és tar­tós alapokon nyugodjék. Természetesen nem próbál­juk meg leplezni, hogy a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének jelenlegi állapota nem felel meg elkép­zeléseinknek, ugyanúgy, ahngy a szocialista államok többsége el­képzeléseinek sem felel meg. Ezért közösen kell keresnünk a megoldás útját a KGST-ben, nemkülönben kétoldalú szerző­désekben, amelyeket a szocia­lista országokkal kötünk. Ami a Román Szocialista Köztársaság képviselőivel való jelenlegi tárgyalásainkat ille­ti, úgy vélem, megelégedéssel Jelenthetjük ki: számos javas­latot terjesztettek elő kölcsö­nös gazdasági kapcsolataink lényeges kibővítésére. Január óta több ízben hang­súlyoztuk, hogy pártunk politi­kája alfájának és ómegájának az ésszerűségnek és a realitás­nak kell lennie. Amennyiben ez nagy általá­nosságban is megáll, úgy sok­szorosan érvényes mindabban, ami szocialista köztársaságunk biztonságát illeti. Valamennyien jól tudjuk, milyen következmé­nyei voltak Münchennek, azzal is tisztában vagyunk, hogy az imperialista agresszió esetén magunk képtelenek vagyunk megvédeni országunkat. Ezért népünk elsőrendű, sőt azt mondhatom, sorsdöntő ér­dekének tekintjük, hogy tovább szilárdítsuk barátságunkat a Szovjetunióval és népével. Ugyanez áll a Varsói Szerző­désről, amelynek léte a szo­cialista közösség hatékony ke­zességét jelenti a külső ellen­ség támadása ellen. Ezért va­gyunk és maradunk is a Varsói Szerződés megbízható tagálla­ma. Országunk létérdeke, hogy megőrizzük a békét, elejét ve­gyük egy újabb fegyveres ösz­szeütközésnek, mindenekelőtt az európai kontinensen. Így te­hát senki sem csodálkozhat azon, hogy különleges figye­lemmel kísérjük mindazt, ami háborúval fenyegethetne Euró­pában, különös téklntettel arra, ami Jelenleg játszódik le a Né­met Szövetségi Köztársaságban, Nem akarunk semmit sem túl­értékelni, ám alábecsülni sem, mivel ez a harmincas évek fo lyamán tragikus következmé­nyekkel járt. A továbbiakban ls határozottan fel fogunk lépni a német szövetségi köztársa­ságbell militarizmus és revan­sizmus ellen, támogatni fogjuk Nyugat-Németország azon hala­dó erőit, amelyek azt kívánják, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság demokratikus, béke­szerető állammá váljék. Politikánk oszthatatlan része a Német Demokratikus Köztár­saság, mint független állam tá­mogatása, amelynek léte az eu­rópai béke szempontjából rend­kívüli jelentőségű. Nem kevésbé nyugtalanít bennünket a legnagyobb ka­pitalista hatalom, az Egyesült Államok agresszív irányzatú politikája, amely oly brutális módon nyilvánul meg Vietnam­ban. Semminő biztosítékokkal nem rendelkezünk arról, hogy ezt a politikát nem viszik át a világ más részeire, beleértve Európát is. Ezért meggyőződésünk, hogy a külpolitika, amelyet pártunk folytat, népünk teljes támoga­tásában részesül, s hogy né­pünk minden általunk tett lé­pést meg fog érteni. Tisztelt Elvtársak! Végezetül Ismét kedves román vendégeinkhez fordulok. Mind a magam, mind egész pártunk és valamennyi jelen­levő nevében biztosítani kívá­nom őket, hogy szó és betű szerint megtartjuk azon köte­lezettségeket, amelyeket a Ro­mán Szocialista Köztársaság iránt vállaltunk. Arra kérjük önöket, román barátaink, arra kérjük önt, Ceausescu elvtárs, hogy tolmá­csolja a román népnek őszinte köszönetünket azért a barátsá­gért és rokonszenvért, amelyet irántunk tanúsított. Kérjük önöket, tolmácsolják országuk népének azon kíván­ságunkat, hogy további sikere­ket érjenek el a szocialista kö­zösség építésében s mindabban, amit az ember nyugalmas éle­te érdekében cselekednek. Tisztelt Elvtársak! Ismételten köszönetet mon­dok önöknek, elvtársak, támo­gatásukért és becsületes állás­pontjukért politikánk megvaló­sításával kapcsolatban. Teljes megértés és testvériség Nicolae Ceausescu beszéde az Avia-üzemben rendezett nagygyűlésen (ČSTK J — Kedves DubCek Elvtárs! Kedves Cerník Elvtárs! Tisztelt Elvtársaim és Bará­taim! Mindenekelőtt szeretném meg­mondani, miszerint a román párt- és állami küldöttség örül annak, hogy önökkel találkoz­hat, hogy hozzánk közelálló elvtársakkal és barátokkal ta­lálkozhatunk. Egyidejűleg felhasználom az alkalmat arra is, hogy köszöne­tet mondjak Prága népének a különösen baráti fogadtatásért, és a testvéri Csehszlovákia minden polgárának, akik a saj­tóban, levelekben és táviratok­ban üdvözöltek bennünket. Mindebben a pártunkat és a népeinket összekötő kölcsönös tisztelet és testvéri szolidaritás megnyilvánulását látom. Felhasználom az alkalmat ar­ra is, hogy Prága minden lako­sának és a szocialista Csehszlo­vákia népeinek tolmácsoljam a román kommunisták, a munkás­osztály és az egész román nép elvtársi üdvözletét. Számunkra külön őrömet je­lent, hogy meglátogathattuk az önök üzemét, megismerhettük munkájukat és eredményeiket. Tudom, hogy a vállalat Jelentős helyet foglal el a csehszlová­kiai gépiparban, nagy fejlődési lehetőségei vannak, növelheti és korszerűsítheti a termelést, őszintén örülünk annak, hogy kapcsolatot teremtettek a ml brassói Automobil Üzemünkkel, és annak, hogy ez az együttmű­ködés a jövőben tovább mélyül. Tisztelt Elvtársak. Ezekben a napokban a teljes megértés, és testvéri egység légkörében ta­nácskoztunk Dubček, Svoboda és Cerník elvtárssal, valamint a CSKP és az állam más vezető tényezőivel, és elhatároztuk, hogy minden szakaszon bővít­jük és megszilárdítjuk párt­jaink és országaink szövetsé­gét és együttműködését. A ma aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződés biztosltja a fokozottabb együttműködés minden feltételét, politikai, gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos-műszaki vonalon is. Hang­súlyozni akarom, hogy népeink kapcsolata mindenkor -kedvező­en fejlődött, őszinte és termé­keny barátságunk a múltban gyökeredzik. Népeink egész történelmük folyamán kölcsö­nösen tisztelték és megértet­ték egymást és kölcsönösen nyújtottak egymásnak erkölcsi és anyagi segítséget. A sors­döntő időszakokban közös ideá­lokért, a szabadságért, a szo­ciális haladásért és a nemzeti függetlenségért harcolnak. Népeink ma testvéri és bará­ti érzéseket táplálnak egymás iránt. Összeköt bennünket a marxi—lenini ideológia, a tár­sadalmi rendszer és a szocializ­mus, a haladás és a nemzet­közi együttműködés óhaja. Mint tudják, a román nép kez­dettől fogva teljes megértéssel és őszinte szimpátiával figyel­te azt az aktivitást, amelyet Csehszlovákia dolgozó népe a kommunista párt vezetésével a januári ülés után kifejtett. Rövid csehszlovákiai látoga­tásunk alatt újból meggyőződ­tünk arról, hogy a szocializmus sorsa itt biztos kezekben van, hogy a cseh és a szlovák nem­zet bízik a kommunista párt­ban. Ezt a bizalmat láttuk lá­togatásunk alatt a munkások, az értelmiségiek és Prága la­kosainak arcán. Meggyőződésünk, hogy a csehszlovák munkások, parasz­tok és értelmiségiek Csehszlo­vákia Kommunista Pártja veze­tésével leküzdik az átmenett nehézségeket és megvalósítják Csehszlovákiában a szocializ­must és a kommunizmust. A Központi Bizottság plenáris üléseinek ez évi határozatai a szocializmus építését, a demok­rácia kiszélesítését, a múlt fo­gyatékosságainak és torzulá­sainak felszámolását célzó ak­cióprogram az általános hala­dás új, gazdag távlatait nyitják meg Csehszlovákia előtt, bizto­sítják az új rend által adott előnyök kihasználását. Mint Jó barátok és elvtársak sok sikert kívánunk a szocialis­ta Csehszlovákia sokoldalú fej­lődését szolgáló munkához, s biztosíthatom önöket a román kommunisták és az egész ro­mán nép testvéri szolidaritásá­ról és támogatásáról. Ezután Ceausescu elvtárs Ismertette az RKP tevékenysé­gét és a román dolgozó nép célkitűzéseit és eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents