Új Szó, 1968. augusztus (21. évfolyam, 322-240. szám)

1968-08-13 / 223. szám, kedd

A moszkvai Pravda cikke a kommunisták internacionalista felelősségéről Az Egyesült Államok kormánya — Johnson elnök korábbi kijelentéseivel ellentétben — tovább fokozza a VDK elleni lé­gitámadásokat. A demokratikus Vietnam légvédelme azonban, mint képünk is ábrázolja, készen áll a támadók visszaverésé­re. (Foto: CSTK — VTK) Ki lesz a demokraták jelöltje? Nullaponton az Egyesült Államok tekintélye Washington — Két héttel az amerikai Demokrata Párt elnök­Jelölő konvenciója előtt Hump­hrey, McCarthy és McGovern után valószínűleg újabb „elnök­Jelölt" is jelentkezik majd: Lester Maddox, a hírhedt faj­gyűlölő georgial kormányzó, alci annak idején revolverrel és baltával zavarta ki vendég­lőjéből a négereket, közölte: foglalkozik a jelöltség gondo­latával, hogy „megmentse Ame­rikát a szocializmustól". Poli­i tikai megfigyelők szerint a de­mokrata párti jelöltek közül kétségtelenül a legesélyesebb Humphrey alelnök, aki vasár­nap elhangzott televíziós inter­jújában Dizakodóan nyilatkozott saját esélyeiről. Mint mondot­ta, 1500 delegátus szavazatára számít biztosan, ami jóval Cseltszlovák—romái kereskedelmi mérleg Bukarest — A csehszlovák­román kereskedelmi kapcsola­tok 1968 első felében igen si­keresen fejlődtek. A kereske­delmi jegyzőkönyv _szerint a két ország közötti kereskedel­mi forgalom a tavalyi évhez viszonyítva 12 százalékkal nö­vekszik, s a legmagasabb szin­tet éri el a kölcsönös kereske­delem történetében. J. Kováŕ, a bukaresti cseh­szlovák nagykövetség kereske­delmi tanácsosának közlése szerint az idén első ízben ho­zunk be Romániából nagyobb mennyiségű teher- és terepjáró gépkocsit, valamint gépipari terméket, így szerszámgépeket, fúróberendezéseket, kompresz­szorokat stb. (ČSTK j A pápa nyilatkozata legutóbbi enciklikójáróJ Castelgandolfo — VI. Pál pápa, akit szemmel láthatólag nyugtalanít a születésszabályo­zás kérdéseivel foglalkozó leg­utóbbi enciklikájának kedvezőt­len fogadtatása, alig két hét leforgása alatt harmadszor nyi­latkozott az enciklikában fog­lalt elvek védelmében. Nyári rezidenciájának erkélyéről va­sárnap a hívek ezreihez inté­zett szózatában „az Isten áldá­sát kérte azokra, akik megér­téssel és helyesléssel fogadták enciklikáját. Kijelentette, re­méli, hogy azok, akik nem ér­tenek egyet a mesterséges szü­letésszabályozás elvetésével, fe­jj Bií' j lülvizsgálják majd nézeteiket." Wyszynski lengyel katolikus 1988. érse k szintén vasárnap el­hangzott szózatában azt mon­VIII. 13. dotta, hogy „az egyház nem taníthat másféleképpen ős a 3 pápa sem beszélhet másféle­képpen", mint ahogy az enci­klikában tette. több, mint a győzelemhez szük­séges delegátusi szavazatok száma. McGovern ugyancsak a tele­vízióban beszélt, ezúttal a VDK amerikai bombázásának kérdé­seiről. A szenátor, aki a meg­gyilkolt Róbert Kennedy hívei­nek támogatására számít, a vietnami problémát állította kampányának középpontjába. Hangoztatta: Észak-Vietnam bombázása „súlyos hiba" volt a kormányzat részéről. Az Egyesült Államok legna­gyobb közvéleménykutató inté­zeteinek igazgatói, a többi kö­zött George Gallup is, megál­lapították, hogy az Egyesült Államok tekintélye eddig soha nem tapasztalt mélypontra ju­tott. Kennedy elnök meggyil­kolása előtt az amerikai tekin­tély világszerte csúcspontot ért el, azóta állandóan csökken és most a nyugati világ 27 leg­fontosabb országában évszáza­dunkban a legmélyebb pontra zuhant. Az Egyesült Államok­kal szembeni ellenszenv indo­kolásául a vietnami háborút, a vezető politikusok elleni gyil­kossági kísérleteket és a faji megkülönböztetést hozzák fel. A LEGUTÓBBI kelet-jávai tisztogató akciók során letar­tóztatott kommunisták között van az illegális kommunista párt vezetőségének számos tag­ja is. Gyakorlatilag a párt ré­gi Központi Bizottságának vala­mennyi tagját már letartóztat­ták, vagy megölték. RUDI DUTSCHKE, a nyugat­német baloldali diákok vezető­je szabadságát Olaszországban tölti. A merénylet okozta sebe­süléséből lábadozik. FERDINAND MARKOS Fülöp­szigeti elnök rádióbeszédében kifejtette, hogy hasznos lenne, ha az ország iparcikkeinek el­helyezése érdekében felvenné a kapcsolatokat a szocialista or­szágokkal. EÍSENHOWER volt amerikai elnök egészségi állapota a nem­rég elszenvedett szívrohamok után tovább javul, — közölték vasárnap a washingtoni Walter Reed kórház orvosai. JOHNSON amerikai elnök hét­főn kórházi kivizsgálásnak veti alá magát. Az elnök bélbántal­tnakban szenved. AZ INDONÉZ kormány tegnap reggeli rendkívüli ülésén Su­harto elnök és az indonéz had­sereg főparancsnokai részvéte­lével az ország biztonságának problémáiról tárgyalt. A „NEESWEEK" című ameri­kai folyóirat legutóbbi számá­ban közölte, hogy az arab kom­munista pártok nemrégen meg­tartott konferenciáján jóváha­gyott közlemény egyetért a Biztonsági Tanácsnak a m(ilt év novemberében a Közel-Keletről hozott határozatával. LOS ANGELES Watts nevű négernegyedében hétfőre virra­dó éjszaka zavargások voltak, amelyeknek két halálos áldoza­ta és 40 sebesültje van. A rend­őrség durván lépett fel a tün­tető négerek ellen. LEMONDOTT a rhodesiai leg­felsőbb bíróság egyik bírája. John Dendy Young azután jelen­tette be döntését, hogy a rho­desiai legfelsőbb bíróság eluta­sította az angol királyi állam­tanács illetékességét a rhode­siai ügyekben, s megerősítette a 32 afrikai ügyében a közel­múltban hozott halálos ítéletet. SÉRTETLENÜL előkerült az öt nappal ezelőtt elrabolt Ullyses Pereira Reverbel, az uruguay elnök egyik közeli munkatársa. Az uruguayi álla­mi igazgatóság igazgatóját a „Kína-barátnak" mondott Tupa­maros titkos szervezet tagjai rabolták el. Pereirát teljesen ki­merülve, de épségben az egyik montevideói utcán parkoló au­tóban találták meg. Moszkva. — „A kommunis­ták szent kötelessége" címmel a moszkvai Pravda hétfői szá­mában Vitalij Korionov ismert publicista a nemzetközi kom­munista mozgalom helyzetével foglalkozik. Megállapítja, hogy a nemzetközi élet eseményei­nek alakulása a szocializmus hatalmas és egyre növekvő be­folyásáról tanúskodik. A cikk aláhúzza, hogy az imperializmus legfőbb ideoló­giai fegyvere a szovjet- és kommunistaellenesség. A bur­zsoá ideológia agresszív ter­jesztésével egyidejűleg, az utóbbi időben az imperialisták mind nagyobb mértékben folya­modnak álcázott akciókhoz, a szocialista országokban és a munkásmozgalom soraiban fel­lelhető jobboldali, nacionalista és „ultraforradalmár" elemek irányában történő „hídépítés" formájában. „Ellenségeink célpontja min­denekelőtt a kommunista párt, amelynek soraiban bármily áron szakadást akarnak elő­idézni. A szocializmus ellensé­gei arra törekszenek, hogy a pártokat elválasszák egymás­tól." Korionov hangoztatja, az im­perializmus szakadásra törekvő stratégiájával a marxisták­leninisták az internacionalista forradalmi stratégiát állítják szembe. Ezen a téren fontos lépés volt az SZKP Politikai Bizott­sága és a CSKP KB elnöksége között Agcsernyőn és a hat szo­cialista ország kommunista és munkáspártja képviselőinek Bratislavában tartott tanácsko­zása. E tanácskozás a részt ve­vő testvérpártok közös állás­pontjának a kifejezése volt, annak az álláspontnak, amely megfelel a szocialista országok érdekeinek. Elvi, marxista—le­ninista alapokra épülő együtt­működésük fejlesztésének. „A marxisták—leninisták — hangoztatja a továbbiakban a moszkvai Pravda cikke — min­dig abból indultak és abból in­dulnak ki, hogy valamennyi kommunista párt nemcsak sa­ját munkásosztálya és népe előtt felelős, hanem felelősség­gel tartozik a testvéri szocia­lista országok és minden szo­cialista erő iránt is. Egyetlen szocialista ország sem térhet ki a kommunista mozgalom iránti felelőssége alól — han­goztatja a lap. Bukarest — A hétfői román lapok közlik Nicolae Ceauses­cu beszédét, amelyet a Zstl­folyó völgyében lévő szénme­dence központjában, Lupény­ben mondott a bányásznap al­kalmából. Beszédének jelentős részét a külpolitikai kérdések­nek szentelte. Népünk abból a meggyőző­désből Indul ki, hogy a Szov­jetunióhoz és a szomszédos or­szágokhoz — Bulgáriához, Ju­goszláviához, Magyarországhoz — és a többi szocialista ország­hoz fűződő baráti és szövetsé­gi kapcsolataink objektív szük­ségesség, és e kapcsolatokat tovább kell szilárdítani orszá­gaink sokoldalú együttműködé­sének elmélyítése és a szocia­lista világrendszer érdekében, — mondotta Ceausescu. Beszéde további részében a KGST tevékenységével foglal­kozva kifejtette, hogy e szerve­zet még hosszú ideig gyümöl­csöző együttműködést tesz lehe­tővé. A szocialista országok egy­ségét Ceausescu az imperializ­mus elleni harc sikere fő bizto­sítékának tartja. Az ünnepi gyűlés lelkes tapssal fogadta azon szavait, hogy az egység érdekében normalizálni kell a kommunista és munkáspártok, valamint a szocialista országok közötti kapcsolatokat, melyeket a bizalom és a kölcsönös tisz­telet, a szocialista internacio­nalizmus alapján kell tovább­fejleszteni. Ceausescu ezután így folytat­ta: „Pártunk rendkívül nyug­talanul figyeli egyes szocialis­ta országok és a Csehszlovákia közötti feszültséget, s megelé­gedéssel fogadta az ágcsernyői és bratislavai tanácskozások eredményeképpen létrejött meg­egyezést. Beszéde végén Ceausescu hangsúlyozta, hogy a Román Kommunista Párt kész mindent megtenni annak érdekében, hogy megszilárduljon a szocia­lista országok, a kommunista és munkáspártok, valamint az összes imperialistaellenes nem­zeti felszabadító és békés erő egysége. A román rádió és televízió egyébként vasárnap este beje­lentette, hogy augusztus 15. és 17. között Ceausescu vezetésé­vel román párt- és állami kül­döttség látogat Prágába, hogy új barátsági szerződést írjon alá a két ország között. Ugyan­csak közölték Tito elnök prá­gai látogatásáról szóló közle­ményt is. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának küldöttsége Tito elvtárs vezetésével befe­jezte prágai látogatását. A tár­gyalások nagyon szívélyes és baráti légkörben folytak, s a várt eredménnyel fejeződtek be. A látogatásról kiadott köz­leményt nem szükséges ismé­telni. Utunk közös és sohasem fog szétválni. Az ünneplés három napja után senki sem csodálkozik, hogy népeink figyelme elsősor­ban Tito elvtárs személyére összpontosult, örá, akit a meg­szállás idején a titokban hall­gatott külföldi rádióadások le­gendás hősként emlegettek, akit 1946-ban első prágai láto­gatásakor olyan lelkesedéssel és ujjongással fogadtak, mint amilyenben egyetlen államférfi sem részesült, s ezért 1948-ban nehéz volt elhinni, hogy éppen ő árulná el a szocializmus út­ját, azt, amiért a második vi­lágháborúban harcolt és amire életét tette fel. E napok hőse ismét ő, Tito elvtárs, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége, Jugoszlávia népei, melyek a számunkra nehéz és komor időkben fenntartás nélkül tá­mogatják haladó utunkat, a po­litikai és társadalmi élet rene­szánszának útját, a valóban humánus szocializmus útját, így aztán Tito elvtárs Jugo­szlávia és Csehszlovákia népei­nek barátságát jelképezi és testesíti meg. A jugoszláv nép olyan spon­tánul rokonszenvez megújho­dásunkkal és támogatja fejlő­désünket, hogy valóban nehéz felsorolni ennek összes példáit és bizonyítékait. Megnyllvánu­JIŔÍ JAHOIBKK belgrádi levele A nagy barátság szellemében lásaival lépten-nyomon, város­ban és faluban egyaránt talál­kozik az ember. Az egyik leg­nagyobb európai vízerőmű­rendszer, a román—jugoszláv határon fekvő hatalmas kladovi duzzasztógát építkezésén részt vettem ifjúsági brigádosok ülé­sén. „Dubček—Tito", „Dubček— Tito" üdvrivalgással és virág­csokrokkal fogadtak, s vagy háromszáz fiatal előtt kényte­len voltam — programon kívül — Csehszlovákiáról beszélni. Meglepett, mit tudtak ezek a fiatalok rólunk, nem éppen jó helyzetben levő népgazdasá­gunkról, noha rögtön megje­gyezték, hogy az ő gazdaságuk még nagyobb nehézségekkel küszködött. Sokat tudtak ifjú­ságunkról, s kérték, hogy lá­togassanak el hozzájuk cseh­szlovák ifjúsági küldöttségek, ismerkedjenek meg munkájuk­kal. Különösen érdekelte őket, támogatja-e Ifjúságunk a hala­dó mozgalmat. Bámulatosan jól ismerték névről állami és párt­vezetőinket, különösen Smrkov­ský elvtársat emlegették, aki vízgazdálkodási miniszteri tiszt­ségében ellátogatott e nagy­szerű ' építkezésre. Aztán újból felhangzott az éljenzés: „Dub­ček—Titbl", „Éljen a CSKPI", és sokkal szívélyesebben, ben­sőségesebben hangzott, mint valaha a múltban. A jugoszláv—csehszlovák ba­rátság most minden téren egy­re szembetűnőbben kibontako­zik. Az említett gyűlés az irán­tunk érzett rokonszenvnek csu­pán egyik megnyilatkozása volt. E napokban csehszlovák autók ezrei haladnak át mind­két irányban Belgrádon. Sokan most mennek szabadságra, má­sok visszatérőben vannak. Az egyik legfontosabb útkereszte­ződésen a forgalmi rendőr kér­désemre azt válaszolta, hogy becslése szerint naponta mind­két irányban mintegy tízezer csehszlovák autó halad át. Bosszantja őt, hogy a csehek és szlovákok tilos helyeken parkolnak. Mosolyogva hozzá­fűzi, hogy „én ugyan bosszan­kodom, de lehet-e haragudni valakire, akiről tudja az ember, hogy olyan országból jött, amelyre a világ figyelme össz­pontosul, s amellyel — engem ls beleértve — rokonszenveznek az egyszerű emberek". Mondja még valaki, hogy a politika nem játszik szerepet a kisem­berek mindennapi életében. Itt persze azzal a különbséggel, hogy annak a támogatásnak, amelyet a jugoszláv nép nyújt Csehszlovákiának, semmi köze sincs a politikához. Itt szívből jövő szavak hangzanak el, mint 1938-ban, amikor nehéz hely­zetben voltunk, mint a máso­dik világháború idején, s mint ahogy hittük, hogy egyszer 1948 árnyéka is eltűnik. Tito elvtárs prágai látoga­tása Idején bárhová ment az ember Belgrádban, mindenütt Csehszlovákiáról beszéltek. Em­legették barátságunk hagyomá­nyait, amelyek a szocialista or­szágok között talán a legerő­sebbek. Már az első világhábo­rú előtt, a balkáni háborúk idején kialakultak, amikor csehszlovák önkéntes orvosok, majd utánuk cukorgyári, sör­gyári, cipőipari szakemberek, tucatnyi kisiparoséletet vittek az Itteni gazdaságba. Igaz, hogy az első és a második vi­lágháború között a burzsoá rendszerek nem nézték jő szem­mel a két ország népeinek kölcsönös közeledését, ellenez­ni azonban nem merték. Ma itt van a legjobb alkalom arra, hogy folytassuk, ahol 1948-ban abbahagytuk. Ma nincsenek akadályok, mellékgondolatok,' magyarázkodások, csak kézfo­gásra nyújtott baráti jobbok. Ez a tény pedig pozitívumot jelent valamennyi szocialista ország kapcsolataiban, a nem­zetközi munkásmozgalomban. Aki másként gondolja, nagyon téved. GEAU5ESCU BESZÉDE a szocialista országok egységéről és gazdasági ••IÍ rri i»jr r //A egyuttmukótfeserol

Next

/
Thumbnails
Contents