Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-12 / 191. szám, péntek

A NEMZETI BIZOTTSÁGOK a szocialista közigazgatás helyi szervei (Folytatás az 1. oldalról) a nemzeti bizottságokban nél­külözhetetlen mélyreható refor­mokkal foglalkozott, majd tá­jékoztatta a jelenlevőket a szolgáltatások és a magánszek­tor fejlesztésével kapcsolatos tervek felől. A lakásépítést il­letően közölte, hogy az 1970-ig tervezett 460 000 lakás felépíté­séhez az Építésügyi Miniszté­rium több mint 4 milliárd koro­na invesztíciós keretet igényel, de még így sem biztosítható a terv időpontjának betartása. Erre vonatkozólag a Gazdasági Tanács július végéig kidolgoz­za a terv teljesítését célzó komplex javaslatot. Az államjogi rendezéssel kapcsolatban Husák elvtárs le­szögezte, hogy a csehszlovák föderáció alapja az egyenjogú cseh és szlovák nemzet állam­egysége, s hogy a föderáció mindkét részében egységes po­litikai rendszert kell megvaló­sítani. A föderációnak fel kell számolnia a régi adminisztratív centralisztikus rendszert, külö­nösen a közgazdaság irányítá­sában, és lehetővé kell tennie az új gazdaságirányítási rend­szer megvalósítását, a csehszlo­vák közgazdasági integrációt. Sajnos, ezzel kapcsolatban Igen sok olyan kérdés tisztá­zatlan, mint például a majo­ritás, a paritás és a kompeten­cia kérdése. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy meg­kezdődött az új államjogi ren­dezés előkészületi munkájának második szakasza. Ezután a szónok röviden fel­sorolta a legfontosabb problé­mákat. Mindenekelőtt foglalkozni kell a régi járások felújítását szorgalmazó követelésekkel. Mérlegelni kell, hogy az új kö­rülmények között van-e létjo­gosultságuk a kerületi nemze­ti bizottságoknak. Végül meg kell oldani az úgyneve­zett „Morva-Szilézla-problémát", amit senki nem akar lekicsi­nyelni, s amelyben az utóbbi napokban drámai fordulat kö­vetkezett be. Meg kell választani — titkos szavazással — a nemzeti bizott­ságok tanácsait, növelni kell a plenáris ülések hatáskörét és szét kell választani a plénum és a tanács elnöki tisztségét. Célszerű lenne a nemzeti bi­zottságok olyan új törvényének a kidolgozása, amely megfelel­ne szocialista demokráciánk új feltételeinek és fejlődési ten­denciáinak. r Uj feladatok Bratislavában tegnap a Szlo­vák Nőszövetség képviseleté­ben Emília Sedláková, a szövet­ség alelnöke tartott érdekes sajtótájékoztatót az újságírók számára a szlovákiai nőmozga­lom időszerű kérdéseiről; külö­nös tekintettel az elmúlt hetek­ben közzétett egyéni akcióprog­ramra és a szervezet szövetségi alapokon történő átszervezését Illető strukturális kérdésekre. E. Sedláková vitaindító beszá­molójában leszögezte, hogy a Nőszövetség akcióprogramja ab­ból az alapelvből indul ki, hogy társadalmunk érdekeivel és szükségleteivel összhangban ér­vényre juttassa a szervezet he­lyét és küldetését, egyúttal te­kintetbe véve a nők jogos ér­dekeit és követeléseit. Elisme­réssel szólt továbbá az elmúlt évek azon Időszakáról, amikor ugyan a nőbizottságok munkáját nem támogatták kellőképpen az Illetékes szervek, de sok helyütt mégis pozitív tevékenységet tudtak kifejteni az alkalmazás­ban és a háztartásban levő nők között. Többek között leszögez­te: „A női tömegszervezetek megszüntetését 1952-ben a mar­xista elvek leegyszerűsítésének és elferdülésének tartjuk. Ab­ban az időben úgy vélték, hogy a nők nélkül is — akik pedig lakosságunk felét alkotják — ki lehet építeni a szocialista társadalmat. A valóság megcá­folta ezt a téves tételt, hiszen társadalmunk teljes mértékben csak úgy képes kibontakozni, hogyha valamennyi polgára: te­hát a nők számára is biztosítjuk a teljes érvényesülés, s az egyé­ni fejlődés lehetőségét." A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a januárban megindult demok­ratizálódási folyamat egyik alapvető megoldatlan kérdése ma is még a nőkérdés, melyet a lehető legrövidebb időn belül teljesen és igazságosan meg kell oldani. A nők akcióprog­ramjában foglalt jogos követelé­sek közül különösképpen az alábbiakra hívta fel a figyel­met: az eddiginél jobban gon­doskodni a családokról, a leány­anyákról, a jövőben nagyobb tá­mogatást nyújtani a gyermek­nevelésben és Szlovákia-szerte kielégítő munkalehetőséget biz­tosítani a nők számára is. Kü­lön-külön szó esett a nők gaz­dasági és szociális helyzetéről, a mezőgazdaságban dolgozó nők problémáiról, a nők egyéni fejlődésének kérdéseiről, majd részletesen ismertette az új szlovákiai nőszervezet kiépíté­sének javaslatát, külön utalva annak küldetésére és helyére a Nemzeti Frontban. (mik] A magyar küldöttség befejezte látogatását A Magyar Hazafias Népfront Nemzeti Tanácsának küldöttsé­ge, mely dr. Erdei Ferenc aka­démikus, főtitkár vezetésével tíz napot töltött Csehszlovákiá­ban, tegnap befejezte tanulmá­nyi látogatását. A küldöttség az említett idő alatt Prágában, Bratislavában, a nyugat-szlovákiai s a nyugat­csehországi kerületben tett lá­togatást. A becses vendégek tá­jékozódtak a Csehszlovákiában végbemenő eseményekről, és szívélyes beszélgetésen találkoz­tak a Nemzeti Front Központi Bizottságának s a Szlovák Nem­zeti Frontnak tagjaival. Ami a hazánkban jelenleg végbemenő demokratizálódási folyamatot illeti, teljes megértésüknek ad­tak kifejezést. FELHÍVÁS A Csehszlovákiai Írók Szövet­sége szerdán felhívást tett köz­zé, melyben megállapítja, hogy Nigériában az ibo nemzet tra­gédiája játszódik le, melynek fiait géppuskatűzzel gyilkolják. A gyilkosok elöl menekülők nagy része éhen hal. A Cseh­szlovákiai írók Szövetségének vezetősége azzal a felhívással fordul a köztársaság minden polgárához, hogy a nigériai há­ború borzalmait legalább gyógy­szer*, élelmiszer- és ruhakülde­ményekkel enyhítsék. 102 százalékos teljesítmény Jozef BehunCík mérnök, az ipari építkezések szakágazati igazgatóságának szlovákiai fő­igazgatója, a közeledő építők napja alkalmából Kassán sajtó­értekezleten tájékoztatta az új-„ ságírókat a főigazgatósághoz tartozó építővállalatok tevé­kenységéről, tervfeladalaik tel­jesítéséről. Rámutatott, hogy az utóbbi négy év alatt a vállala tok munkateljesítménye koro­nában kifejezve 1,6 milliárdról 2,3 milliárdra emelkedett, az alkalmazottak száma pedig 23 ezerről 28 ezerre, a munkater­melékenység ÍJ), a dolgozók ál­lagjövedelme pedig 17 százalék­kal növekedett. A vállalatok sikeresen telje­sítik a feladatokat. Az év első felében pl. 102 százalékos tel­jesítményt értek el. A főigaz gatóság nagy figyelmet szentel az emberről való gondoskodás kérdésének, s a fiatal szakem­berek nevelésének is. 1975-ig 2500-ra növelik az ipari isko Iák kapacitását. Jelenleg 1200 fiatal neveléséről gondoskod­nak. — k — LAPZARTAKOR érkezett • AZ AMERIKAI HADÜGYMINISZTER DÉL VIETNAMBA UTAZIK Washington — Az Egyesült Ál­lamok fővárosában csütörtökön bejelentették a sajtó képviselői­nek, hogy Clark Clifford hadügy­miniszter szombaton Dél-Vietnam­ba repül, hogy a helyszínen ta­nulmányozza a háború lehetsé­ges katonai kilátásait. Gtjára el­kíséri a hadügyminisztérium és a külügyminisztérium dolgozói­nak egy csoportja. • ÖSSZEÜLT AZ Ül FRANCIA NF.MZETGYÜLES A júniusi választások után csü­törtökön tartotta első ülését az új francia parlament, amelynek elnökévé isinét a gaulle isla Clin bandelmas-t választották meg 356 szavazatta). Az ellenjelöltek, a kommunista Robert Railanger 34, Max Lejcuiie, a Demokratikus és Szocialista Baloldali Szövetség képviselője 71 szavazatot kapott. * A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Ve­nezuelai Köztársaság kormánya elhatározta, hogy a két ország kölcsönös kapcsolatainak s együttműködésének elmélyítése érdekében nagykövetségi szin­ten felveszi a diplomáciai kap­csolatokat. a „külön-atombiztosíték" követeléséről? Bonn — Bonni kormánykö­rökben csütörtökön bejelentet­ték, hogy „figyelmesen tanul­mányozzák" Rusk amerikai kül­ügyminiszternek a szenátus előtt szerdán mondott beszédét. Kiemelik a beszédnek azt a ré­szét, hogy az atomsorompó „nem befolyásolja Európa nuk­leáris védelmét" és nem tiltja meg olyan nukleáris hordozó­rakéták szállítását, amelyekkel az NSZK ma Is rendelkezik. Bonnban viszont alig titkolt csalódással vették tudomásul, hogy Rusk egy szót sem szólt az NSZK részéről követelt, úgy­nevezett pótlólagos atombiztosí­tékról. Az NSZK kormányát ez a je­lek szerint igen kellemetlen helyzetbe hozta. Ezzel magya­rázható Duckwitz külügyi ál­lamtitkár meglepő nyilatkozata, hogy Bonn a maga számára „sohasem kért különbiztosíté­kokat az Egyesült Államok kor­mányától". Az államtitkár egyébként ezúttal sem volt haj­landó nyilatkozni arról, hogy az NSZK mikor akarja aláírni az atomsorompó-szerződést. A NYUGATNÉMET újnácl Nemzeti Demokrata Párt nyíl­tan szolidaritást vállalt a gö­rög diktatórikus rendszerrel. Röpcédulán ismertették a jun­ta célkitűzéseit, és hangsúlyoz­ták, hogy az NPD és a görög nép vezetőinek közös a célki­tűzése: kíméletlen harc a kom­munizmus ellen. A szovjet álláspont fejlődése A CSKP KB központi lapjá­ban Zdenék Hofení részletesen ismerteti a szovjet álláspont alakulását a csehszlovákiai fej­leményekkel kapcsolatban. A tudósító a moszkvai Pravdában csütörtökön megjelent „Kétezer szó" című felhívással kapcsola­tos kommentárban hivatalos szovjet állásfoglalást Iát, ame­lyet a Szovjetunió vezető kö­rei nyíltan ismertetni akarnak a hazai és a külföldi nyilvános­sággal. Egyes vélemények sze­rint a Pravda csütörtöki cikke publicisztikai formában boncol­gatja az SZKP KB pártunk Köz­ponti Bizottságához intézett le­velének főbb gondolatait. Nincs kizárva — írja Hofe­ní —, hogy a szovjet sajtóban most több cikk jelenik meg azokról a kérdésekről, amelye­ket az adott helyzetben sürgős­nek és időszerűnek tekintenek. Ez egyébként a kommunista mozgalom valamennyi osztagá­nak joga, és csak kívánhatjuk, hogy azokat a problémákat, amelyek Csehszlovákiával kap­csolatosak, minden párt speci­fikus feltételeinek megfelelően és a párt belpolitikai szuvere­nitásának tiszteletben tartásá­val közelítsék meg. Az utóbbi időben a Szovjetunióban egész sor cikkben és beszédben olyan álláspontokat találunk, amelyek vitáknak is tekinthetők cseh­szlovákiai személyek és szerve­zetek nézeteivel. A Rudé právo tudósítója an­nak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy a csehszlovák népi milícia levelére érkező ha­tározatok, amelyeket a moszk­vai nagykövetségünkre és más csehszlovák politikai helyekre juttatnak el, kétségkívül a szov­jet embereknek Csehszlovákia iránt megnyilvánuló hagyomá­nyos jó viszonyát fejezik ki. Azonban nem minden válasz vagy határozat tanúskodik a Csehszlovákiáról alkotott ob­jektív elképzelésről, vagy pedig arról, hogy tájékozottak lenné­nek azokról a problémákról, amelyeket a CSKP az új fel­tételek között meg akar oldani. A cikkíró tudósítása végén ki­fejezi azt a reményét, hogy a kommunista pártok megtalálják a kölcsönösen megfelelő módot arra, miképpen szüntessék meg, vagy legalább enyhítsék a né­zeteltéréseket. Támadás a szocializmus pillérei ellen Csehszlovákiában A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE A Csehszlovák KP a szocia­lista építés bonyolult és felelős­ségteljes feladatainak megoldá­sán dolgozik. Mint ismeretes, a CSKP Köz­ponti Bizottsága januári és ké­sőbbi plénumain bírálták a hi­bákat és a fogyatékosságokat, a népgazdaság irányításában, a párt- és az államszervek tevé­kenységében. E hibák és fogya­tékosságok a szocialista építés lenini elve öregbítésével függ­tek össze. A CSKP Központi Bizottsága ]anuári plénuma óta eltelt idő­szak megmutatta, hogy a párt ós az ország előtt felmerült problémák megoldását sok olyan nehézség kíséri, amely elsősorban a jobboldali szocia­llstaellenes erők fokozódó akti­vizálódásával és aknamunkájá­val függ össze. A szocializmussal szemben el­lenséges erők Csehszlovákiában Igyekeznek befeketíteni és diszkreditálni a CSKP-t, mint a munkásosztály élcsapatát ós a társadalom vezető erejét, igye­keznek megingatni a szocialista állam pilléreit, hogy végső so­ron a kapitalizmus restaurálásá­nak útjára vezessék Csehszlová­kiát. Az ellenség igyekszik alá­ásni Csehszlovákiának a Szov­jetunióval és más szocialista or­szágokkal való barátságát. A CSKP Központi Bizottságá­nak májusi plénumán aláhúz­ták, hogy a jelenlegi helyzetben a párt azt tartja a legfontosabb­nak, hogy az antíszocialísta és a nyíltan antikommunista erők részéről ne fenyegesse veszély a hatalom szocialista jellegét és a társadalmi rendet. A májusi plénum után lezaj­lott események bizonyították, hogy a plénum előrelátása tö­kéletesen indokolt volt, a jobb­oldali, a szocialistaellenes erők folytatják elkeseredett és rossz­indulatú támadásaikat a kom­munista párt, a szocialista rend ellen. Sok bomlasztó akció egé­szen nyíltan, a csehszlovák saj­tó, rádió és televízió felhaszná­lásával történt. Így például nemrég egyidejű­leg négy csehszlovák lap — a Literární llsty, a Práce, a Ze­médélské noviny és a Mladá fronta — egy csoport nyílt le­velét közölte, amelynek címe „Kétezer szó", és a munkások­hoz, a parasztokhoz, a tisztvi­selőkhöz, a tudósokhoz, művé­szekhez, minden állampolgár­hoz szólt. Ez az okmány egyfajta plat­formja azoknak az erőknek Csehszlovákiában és külföldön, amelyek a liberalizálás, a de mokratizálás ürügyén szeretnék keresztül húzni Csehszl ová k i a 1948 utáni egész történelmét, semmivé tenni a csehszlovák dolgozók szocialista vívmányait, diszkreditálni a csehszlovák kommunista pártot, annak veze­tő szerepét, megingatni a cseh­szlovák nép barátságát a test­véri szocialista államok népei­vel, és megnyitni az ellenforra­dalom útját. Az okmány szerzői rágalmaz­zák a CSKP-t és a szocialista rendszert. Azt állítják, hogy a vezetés hibás irányvonala a pártot állítólag politikai párt­ból, eszmei szövetségből nagy­hatalmi szervezetté züllesztette, hogy állítólag a parlament ab­bahagyta a problémák vitatását, a kormány megszűnt Irányítani; az igazgatók megszűntek vezet­ni, és hogy a kommunista párt nem érdemel semmiféle elis­merést. A nyilatkozat lényegé­ben a burzsoá Csehszlovákiát dicsőítette, és nem is leplezte rokonszenvét a tőkés rendszer iránt. Nap mint nap újabb tények mutatják, hogy ezeknek az erőknek eszük ágában sincs ki­javítani a hibákat, Csehszlová kiát tovább vinni a szocializ­mus útján, hanem a jelenlegi rendszer megdöntését, a kapi­talista rendszer restaurálását akarják. Erről persze nem be­szélnek nyíltan. Aljas céljai­kat leginkább a „demokratizá­lásról" hangoztatott frázisokkal leplezik, hűségnyilatkozatokat lesznek a szocializmus mellett. Valójában azonban a szocialis­ta állam alappilléreinek meg­ingatására törekednek. A józan erők a pártban és az országban úgy tekintik ezt az okmányt, mint nyílt táma­dást a szocialista rend ellen, a CSKP vezető szerepe ellen, a Csehszlovákiát a Szovjetunió­hoz és más szocialista orszá­gokhoz fűződő barátság ellen. Miután a CSKP Központi Bi­zottságának elnöksége megvi­tatta a nyilatkozatot, arra a következtetésre jutott, hogy ez a politikai platform utat nyit a kommunisa-ellenes tendenciák­nak, s támadás a CSKP és az állam jelenlegi vezetősége el­len. Ez a támadás harcra kény­szerít a rendbontók, az anti­szocialista erők előnyomulása ellen. A „Kétezer szó" című nyilat­kozat megjelenésével kapcso­latban a Szlovák KP Központi Bizottsága kijelentette: .Né­pünk nem titkolja, hogy aggó­dik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság sorsa miatt. Politi­kai és jogi biztosítékokat kíván. A felhívás nem talál támoga­lásra és szociális bázisra Szlo­vákiában. A „Kétezer szó" számos vissz­hangot keltett az országban. A pártszervezetek, a kommunis­ták többsége, felszólalva az utóbbi időben megtartott körze­ti pártkonferenciákon, bírálta ezt az ellenforradalmi platfor­mot. Negatívan nyilatkozott ró­la a csehszlovák kormány, a Nemzeti Front. Sajnos, egyes csehszlovák vezető személyiségek kétértel­műén nyilatkoztak s igyekez­tek csökkenteni a „Kétezer szó" veszélyét, azt állítva, hogy annak következményeit nem szükséges dramatizálni. A szo­cializmussal szemben ellensé­ges jobboldali erők kihasznál­ták ezt, és az utóbbi napokban támadásba lendültek. Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy a „Kétezer szó" annak bizonyíté­ka, hogy aktivizálódlak a jobb­oldali és ellenforradalmi erők, amelyek kapcsolatban állnak az imperialista reakcióval, és heves támadást indítottak a CSKP ellen. A nyugati burzsoá sajtó Is nyíltan ír arról, hogy mit jelent ez az okmány. A csehszlovákiai eseménye­ket figyelemmel kísérik más szocialista országok népei is, a „Kétezer szó"-t elítélte a Bol­gár Kommunista Párt központi lapja, a Rabotnyicseszko delo és az MSZMP lapja, a Népsza­badság is. A Szovjetunió népei és a szo cialista országok népei jól tud­ják, hogy az antiszocialista erők komoly kárt okozhatnak a testvéri Csehszlovákia további sikeres fejlődésében. Meggyőző­désünk, hogy a csehszlovák kommunisták, Csehszlovákia dolgozói visszacsapnak a reak­ció, antiszocialista erők táma­dásaira és megvédik szociali-sia vívmányaikat. Csehszlovákia munkásosztálya, s minden dol­gozója mindig számíthat a szov­jet nép megértésére és teljes támogatására. 196». VII. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents