Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-11 / 190. szám, csütörtök

A kiváló fürdőhelyen túl már a dzsungel kezdódik A világlátás az ember­/\ nek régi álma. KülO­nősen a távoli tája­kat, a messze földön élö népek életét szeretnénk megismerni. Ám csak ke­vés embernek adatik meg az a szerencse, hogy rövi­debb-hosszabb ideig mond­juk Dél-Amerikában élhet. A magyarbéli Fodor János és családja közéjük tarto­zik. A külkereskedelmi vál­lalat megbízásából egy éve a brazíliai Sao Paolóban élnek. Fodorné asszony és két gyermeke a minap visszaérkezett. — Ügy tudjuk, szabad­ságra jöttek. — Igen. De nemcsak szabadságra, hanem azért is, mert a gyerekeknek vizsgázniuk kellett. Jancsi a Vll., Olinka pedig a lll. osztály anyagából — mondja Fodorné. — Hogyan tanultak a külföldön tartózkodó cseh­szlovák állampolgárok gyermekei? — érdeklő­döm. — Bizony ez körülmé­nyes — sóhajt Fodorné. — En foglalkoztam velük odahaza. Minden nap reg­geltől délig; néha még dél­után is. Az ilyen tanulás pedig korántsem olyan ér­dekes a gyermekek számá­ra, mint az iskolai. Főként a torna, a zene és ehhez hasonló órák hiánya miatt. A tankönyveket természe­tesen hazulról vittük ma­gunkkal. Közben a két gyerek is bejön a szobába. Amikor megkérdezem, hol jobb, mindkettő habozás nélkül válaszolja, hogy itt. Jancsi azt is elmondja, hogy paj­tásainak rengeteget kell mesélni Brazíliáról. A gye­rekek egyébként nagyon csodálják azt az óriáspó­kot, amit magával hozott. — Ha rajtuk múlna, már vissza sem mennének — szól közbe édesanyjuk. — Odaát nagyon hiányzik ne­kik a szabad mozgás, az Egy brazil kávé mellett utca. Egyedül nem mehet­nek ki, mint itt. Eleinte a portugál nyelv nem isme­rése is nagy hátrányt je­lentett, de most már jól értenek portugálul. Termé­szetesen én is. Kezdetben azonban nagyon nehezen értettem meg magam. A szlovák és a német nyel­vet nem tudtam használni. Később rájöttem, hogy egyes üzletekben beszélhe­tek magyarul. Például a húst magyar hentesnél vá­sárolom. A fodrászom is magyar. — A portugál nyelvet ho­gyan tanullak? — A férjem még ideha­za elsajátította. Mi pedig nyelvtanfolyamot látogat­tunk, melyet a már régeb­ben ktnt tartozkodó cseh­szlovákiai asszonyok ve­zettek. Nagyon sokat tanu­lunk a bejárónőtől is. Ezenkívül figyelemmel kí­sérjük a tévé műsorát, s természetesen az utca, az' élet is jó tanító. — Mondhatna valamit az ottani tévé műsoráról? — A nézők hat program közül válogathatnak. A műsorok délelőtt 11 órakor kezdődnek és éjjel kettőig tartanak. Szombaton és vasárnap este rendszerint futballmérközéseket közve­títenek felvételről. A tévé minden jövedelme a hirde­tésből származik, ezért rengeteg a reklámműsor. Sokszor ugyanazt a reklá­mot hosszú időn keresztül megismétlik. Egyébiránt színes tévéadás még nincs Brazíliában. — A gazdag tévéműsor ellenére azért a színházat is látogatják? — Még nem voltunk sok­szor színházban. Azt azért megfigyelhettük, hogy ke­vés a látogató. Külön ér­dekesség, hogy az előadás gyakran egy-két órával később kezdődik, mint azt a plakátok hirdetik. Egy­szerűen azért, mert késnek a nézők. Ogy látszik, a sztriptízre többen kíván­csiak. — Mi az, ami a legjel­lemzőbb az ottani lakos­ságra? — Szerintem a farsang végén megrendezett kar­nevál. Erre már jóval előt­te készülnek, vásárolják az álarcot. A legszebb ál­arc tulajdonosa nagyon sok pénzt nyer. A karne­vál három napig tart, s közben az emberek meg­állás nélkül táncolják a szambát. Nagyon sokan ex­tázisba esnek. Megcsodál­tunk például egy férfit, akt a zuhogó esőben szün­telenül táncolt. Még a po­csolyába esve is a szamba ritmusára rángatózott. S ilyen karnevál idején akár­hány akad. Persze, sok minden egé­szen másképp van, mint minálunk. Az üzletekben például minden árut be­csomagolnak. Még a ke­nyeret ts. S kivétel nélkül minden üzletben végtele­nül udvariasak az eladók. De nemcsak az eladók, ál­talában az emberek. Kivált a külföldiekkel szemben. Ami viszont megdöbbentő: az utcákon látható sok szegény, főleg gyerekek. — A természeti különle­gességek közül mit emlí­tene meg? — Amikor megláttam az ottani fikuszokat az utcá­kon, elnevettem magam, mert eszembe jutottak az otthon cserépben dédelge­tett fikuszok. A tengerpart szintén a felejthetetlen él­mények közé tartozik. Mi egyébként a Sao Paolótól 70 kilométerre eső Santos­ba járunk fürdeni. S ha már a természet érdekes­ségeiről beszélünk, hadd említsem meg, hogy Sao Paolóban az est beállta is nagyon különös. Ott ugyan­is a világosságot a sötét­ség alig néhány perc alatt váltja fel. Fodorné az elmondotta­kat természetesen fényké­pekkel ts Illusztrálja, és közben magnószalagról eredeti brazil zenét hall­gatunk. S ami Igazán ma­gától értetődő: eredeti bra­zil kávét szürcsölünk. S azt is megtudom —, ami az itteni ember számára egyáltalán nem magától értetődő —, hogy Brazíliá­ban 1 kg kávé olcsóbb, mint 20 cigaretta. S oká sorolhatnám még azt a sok ér­dekességet, amit a zamatos kávé elfogyasztá­sa közben megtudtam. Ami még akkor is érdekes, ha mástól halljuk. Hát, még ha magunk ls megismer­hetnénk mindezt! De hát, a világlátás lehetősége nem adatott meg minden­kinek. FÜLÖP IMRE Jellegzetes Sao Paoló-I városrész BAJ VAN A LELEMÉNYESSÉGGEL... É vente közel kétszázezer turis­ta — köztük igen sok kül­földi — keresi fel Gömör nevezetes idegenforgalmi gócpontjait, műem­lékeit és természeti kincseit. Gyö­nyörködnek a Szilicei-fennsík vad­regényes szépségeiben, érintik Rozs­nyót — az ősi bányavárost, megáll­nak a híres Andrássy Mauzóleum­ba.:, melyet egy szellemes idegen találóan „Kelet-szlovákiai Tadzs­Mahalnak" nevezett el, szinte kivé­tel nélkül „felrándulnak" Kraszna­horka egykoron büszke várába és végül megtekintik a gazdag tör­ténelmi múlttal, temérdek műkincs­csel rendelkező vadászkastélyt Bet­léren. A környék idegenforgalma hatal­masat fejlődött az elmúlt évek so­rán, egyre több turista érkezik gép­j.rművín, sokan távoli országokból. Kár, hogy a vendéglátóipar és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok nem idomulnak hozzá a megnöveke­dett követelményekhez és igények­hez. E tekintetben igen sok panasz hangzik el ezen a vidéken (legutóbb a XIII. gombaszögi országos dal- és táncünnepély idején is rengeteg volt a jogos elégedetlenség)." Krasznahorkán és Betléren a szol­gáltatásokat nyújtó vállalatok to­vábbra is mélyen alusszák „Csipke­rózslka-szerfl" álmukat: Krasznahor­kán — a várban, melynek falait csigalassúsággal javítják — a láto­gatók megtekinthetik ugyan a régi olasz, német vagy flamand festők alkotásait, a régi korhű fegyvere­ket, stb., visszaemlékezhetnek a vár hajdani lakóinak fényűztf Sleté­re és jócskán gyönyörködhetnek a toronyból nyíló pompás kilátásban, de ugyanakkor bosszankodva győ­ződnek meg arról is, hogy kényel­mükről, élelmezésükről, emléktár­gyakról jóformán senki sem gondos­kodik. Élelmet, frissítő italokat — objektív nehézségekre hivatkozva — csupán egy helyütt árusítanak, em­léktárgyakat oly silány, Ízléstelen kivitelezésben és szűk választékban, mintha Itt még mindig a középkor­ban élnének a „felelősek". Külön fejezetet érdemelnek a képeslapok! Krasznahorkán rozsnyói felvételeket kínálnak, Rozsnyón — olykor oly­kor — Krasznahoi ka is kapható ... N em sokkal kedvezőbb a hely­zet Betléren. A gondosan ápolt parkban létesítettek ugyan egy szerény befogadóképességű ven­déglőt, de a választék itt is nagyon­nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Érthetetlen ez a közöny, hi­szen a vendégek és a vendéglátó­ipar érdekei nem ellentétesek. Miért ne lehetne egy Ily tömegesen felke­resett kiránduló helyen étlap sze­rinti ebédeket és vacsorákat kínál­ni? Miért ne lehetne itt jégbe hű­tött italokat, fagylaltot árusítani! Emléktárgyakat tartani, melyek évek múltán ls felidézik a látoga­tókban e pompás műemlékek meg­tekintésével töltött időt! Hiszen ezek kizárólag olyan fogyaté­kosságok, amelyeket egy kis körül­tekintéssel, leleményességgel és jobb szervezéssel könnyen, rövid időn belül és közmegelégedésre meg lehet oldani! TÄNZER IVAN Napoleon-terem Betléren. A tólag Napoleon az Austerlitzi felvételen látható ágyban pihent állí­ütközct előestéjén. illllllllllllllllllllllllllllíllillllllllll Az Cszori Fajtenyésztő Állomás a dunaszer­dahelyí járás zootechnikusai jelenlétében tar­totta az apaállatok értékelését. Szót sem érde­melne — ilyenre évenként és sok helyen ke­rül sor —, ha a szarvasmarha-tenyésztésben nem történt volna változás. Állattenyésztőink nagy része ugyanis a múltban azt bizonygatta, hogy állományunk tejhozamának növelésére a nehéz szlovák tarka marha egymagában nem képes. Ogy keresztezték, nemesítették, hogy a könnyebb tehenek kevesebb takarmányt fo­gyasszanak ós olcsóbb legyen a tejtermelés. Az utódellenőrzésnél kiderült azonban, hogy a külföldről behozott apaállatok vagy tehenek nem jól alkalmazkodtak az új környezethez. A tejtermelésben nem mutatkozott jobb ered­mény. Ennek ellenére mégis erőltettük a ke­resztezést. 5—6000 literes évi tejhozamával MARADUNK A RÉGINÉL például a dán feketetarka-szarvasmarha kétség­kívül még most is csábítóan hat az állatte­nyésztőkre. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket a nagy hozamú fajtákat a nekik megfelelő környezetben, kiváltságos körülmények között (amit mi egyelőre nem tu­dunk biztosítani) nevelik. De nézzük meg kö­zelebbről a szlovák tarka marha jellegzetessé­geit is, azét a fajtáét, amelyben annak idején nem bíztunk. Elsősorban le kell szögezni, hogy vegyes hasznosítású — hús- és tejtermelő, s régebben igavonó — fajtáról van szó. Napi súlygyarapo­dása 1—1,2 kiló darabonként. Erről tömérdek gazdaságban már meggyőződtek. Jó takarmá­nyozás esetén a tejtermelés is eléri a világ­szinvonalat. Egy-egy tehén évi hozama 4—5000 liter. A malonyai és a vieskai földművesszö­vetkezetben (nyitrai járás) tavaly az egész ál­lomány átlaga négyezer liter fölé emelkedett. A dunaszerdahelyi járásban pedig a járási át­lag már túlhaladta a háromezer litert. Az említett tények bizonyítják, hogy érde­mes a mi megszokott, saját környezetünkben kinemesített, 650—700 kilós teheneket tartani. Ami azt illeti a „visszakozz" már meg is tör­tént. 1980-ig egész Szlovákiában a tarka mar­hák tenyésztése kerül túlsúlyba. Természete­sen, ez nem azt jelenti, hogy e fajtát már tö­kéletesnek tartjuk. Általában az a legnagyobb hibája, hogy az első laktációban kevés tejet ad. Az egyedek gondos kiválogatásával azonban sokat lehet javítani rajta. Továbbtartásra azokat az elő­hasi teheneket kell kiszemelni, amelyeknek évi tejelése háromezer literen felül van. Egyik szembetűnő, gyakran ismétlődő hibája a tőgy aránytalansága, ami a gépi fejésnél hátrányt jelent. Ugyanis az elülső tőgyfélben kevesebb a tej, mint a hátulsőban. Gondos kiválogatás­sal ezen ls lehet segíteni. A hústípusú fajtákkal szemben a szlovák tar­ka marha hátránya az, hogy kisebb a vágósú­lya. A kimérhető hús mennyiségét csökkentik a vastag, súlyos végtagok. A fajta keretén be­lül ezen vajmi keveset lehet változtatni. A jó állattenyésztő azonban ügyes beavatkozással e téren is csökkenti a veszteséget. Az üsző­ket és azokat a teheneket, amelyektől már nem szándékozik utódokat nevelni, például a Here­ford hústípusú apaállatokkal fedezteti. A szlovák tarka marha utóbb említett hibái azonban eltörpttlnek a már említett előnyök mellett. Varga László, a törzskönyvezés osz­tályvezetője elmondta, hogy a dunaszerdahelyi járásban nagy gondot fordítanak az apaállatok kiválogatására, ami jelentősen elősegíti a min­den tekintetben értékes utódnevelést. Az apaál­latokat körzetekbe osztják és kétévenként vál­toztatják helyüket. Az úgynevezett párosítást körzetek kizárják a rokontenyésztést, illetve az állomány degenerálódását. Az Oszori Fajte­nyésztő Állomáson az Orkán vérvonalú 34-os apaállatot értékelték a legnagyobb pontszám­mal (elita rekord). Ilyen tenyészállatok kívá­natosak az állattenyésztésben. Az anyja kitű­nő tejelő volt, már a második laktációban 4337 liter 4,32 százalék zsírtartalmú tejet adott. Az ötödik laktációban pedig 5557 liter tejet 4,07 százalék zsírtartalommal. Ez is bizonyítja, hogy a szlovák tarka marha nem eldobni való fajta. A jó állomány kitenyésztésénél elengedhetet­lenül szükséges az utódellenőrzés. A dunaszer­dahelyi járás e téren sem maradt le. Az ellen­őrzés alá tartozó tíz apaállatból — szlovákiai méretben — három a dunaszerdahelyi járásba tartozik. Az ellenőrzést a Kistapolcsányi Utód­ellenőrző Intézet végzi. Varga elvtárs említet­te, hogy ettől eltekintve Ekecsen ők is meg­szervezték az utódellenőrzést. Négy apaállat utódait figyelik, hogy a tejelést illetően milyen mértékben öröklik szüleik tulajdonságait. El kell ismerni, a dunaszerdahelyi járás nemcsak a növénytermesztésben, hanem az ál­lattenyésztés fejlesztésében ls az élenjárók kö- __ zé tartozik. Ök bizonyítják be elsőnek, hogy a szlovák tarka marha hús- és tejtermelés te­kintetében kitűnő jószág. Gazdaságosság szem­pontjából is a világszínvonalra emelkedik. VII BENYUS JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents