Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-09 / 188. szám, kedd

Csirke a futószalagon Hentesüzleteink egyik legkeresettebb áruja a fagyasztott csibe. Ez érthető is, hiszen a csirkehús rendkívül egészséges és ízletes. Ráadásul a fagyasztott csirke elkészítése sokkal kevesebb munkával jár, mint az élő csirkéé: nem kell levágni, letépni a tollát, kibelezni. Ettől a kellemetlen munkától megkíméli a háziasszonyokat a baromfifeldolgozó üzem... A cfferi Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzem pozsonyi fióküzemében naponta 10 000— 10 500 csirkét dolgoznak fel. — Megtudhatnánk, hogyan? fordulunk Milan Somorovskfjhoz, az üzem közgazdászához. — Természetesen — mondja Somorovský elvtárs,\s egy fehér köpenyt ad rám, hogy azután végigkalauzoljon az üzem egyes részlegein. Először az udvarra megyünk. Itt' veszik át a baromfit a felvásárlótól. A teherautókról a csirkékkel teli faketreceket két ember hordja a mázsára. Persze speciális rakodógépek segítségével. Utána az üres ketreceket még egyszer lemérik s a súlykülönbségből megkapják a csirkék súlyát. Mindez az udvaron, vagyis a szabad ég alatt történik. — A közeljövőben ezt a helyet ls tető alá hozzuk, mert rossz idő ggetén s főleg télen kellemetlen itt dolgozni — magyarázza a közgazdász. r" A csirkék a lemérés után —•egyenesen a futószalagra kerülnek. A futószalagra a lábánál fogva felakasztott csirke még él. De nem soká, mert a következő „állomás" az a készülék, amely villanyáram segítségével megöli. így a következő lépés már nem is tűnik különösnek, pedig ez nem más, mint a csirke nyakának elvágása. A vér bádogvályúban folyik el. A szállítószalag ezután egy forró vízzel töltött kádon megy át, hogy a következő „állomáson" a kopasztógépben könynyen lejöjjön a csirkéről a toll. S le is jön. Csupán egy-kettő marad rajta, de azt a fürge ujjú lányok és asszonyok — a szalag mellett csak nők dolgoznak — nyomban eltávolítják. A következő művelet a csirke nyakának kivágása és lábának .lenyisszantása, majd a belsőrész eltávolítása. A beleket a szenei kafilériába szállítják. Az aprólékot, — szívet, zúzát, májat — megmossák s utána a baromfi tisztára mosott belsejébe helyezik. — Előfordul, hogy az üzletben vásárolt csirkében, két szívet találunk, s ugyanakkor hiányzik például a zúzája — fordulok kalauzomhoz., — Ez úgy történik meg, hogy az a lány, aki az aprólékot visszahelyezi a csirkébe, egy pillanatra nem figyelt oda, s kétszer markolt abba az edénybe, amelyben a szívek vannak, — magyarázza meg kalauzom. A belsőrésszel megtöltött csirke a minőségi ellenőrhöz kerül, aki első vagy második osztályba sorolja. A minőség megállapításánál a baromfi súlyát és a feldolgozást veszik figyelembe. Ha csak az utóbbi kifogásolható, azon olykor még utólag is lehet segíteni. Például úgy, hogy kitépik a rajta maradt tollat. Ezután következik a csomagolás. Előbb minden darab csirke külön műanyagzacskóba kerül, majd 12 darabot csomagolnak egy nagyobb papírdobozba. Külön asztalon csomagolják a külföldre szánt árut. Ennél a jó minőségen kívül nagyon fontos követelmény, hogy az egyes csomagok súlya azonos legyen — csak 5 deka eltérés engedélyezett. A csomagolóasztal fölött véget is ér a futószalag. Azazhogy sohsem ér véget, hiszen körbe jár. A bejáratnál ráakasztják az élő csirkét, amely néhány perc múlva becsomagolt áruként hagyja el a termet. A fehér köpenyes lányok és aszszonyok közben szorgosan dolgoznak. Van aki fel sem néz, van aki szórakozik szomszédjával. Egyik-másik hangosan dalol... Azt mondják, hogy a csokoládégyári munkások nem szeretik a csokoládét, mert állandóan vele dolgoznak. Vajon ez a „törvényszerűség" itt is érvényes? — gondolom. Megkérdek tehát néhány lányt és asszonyt, szeretik-e a csirkehúst? Meglepetésemre kivétel _ Hírek a lévai járásból ja 1968 JÚLIUSBAN ÜZEMBE HELYEZIK a nagyölvedi téglagyárat, amelyet a HNB mellett működő tizemrészleg fog irányítani. A közel 1 millió korona költséggel épült téglagyár egyelőre havonta 100 000 téglát fog gyártani. Bokros Ferenc HNB-elnök szerint az építésre felvett kölcsön 1969 végéig megtérül. A farnadi, a füzesgyarmati és a fakóvezekényi téglagyár után a nagyölvedi a negyedik mezei téglagyár. AZ IPOLYSÁGI ÄG 60, a Százdi EFSZ pedig 21 darab 500 kgos hízóbikát exportált az olaszországi Páduába. Az év végéig a Koospol útján további bikákat szállítanak Olaszországba, ahol 600 kilogrammra hizlalják fel őket s csak aztán kerülnek vágóhídra. A LÉVAI JÁRÁSBŰL 33 krónikavezető és aktivista vett részt azon a háromnapos kiránduláson, melyet a lévai Barsi Múzeum rendezett részükre. A tanulmányutat iskolázással kötötték egybe. LÉVÁN ÁTADTÁK RENDELTETÉSÉNEK az átépített gyógyszertárt. Az átépítés a berendezéssel együtt másfél millió koronába került. A gyógyszertárban naponta mintegy 1000—1200 receptet intéznek el. A lévai új lakótelepen is nyílik rövid időn belül egy kisebb gyógyszertár. 1971-ig a járás mind a 11 gyógyszertárát felújítják. MINT ISMERETES, három éve leégett az ipolysági malom. Az Ipolysági Építővállalat dolgozói új malmot építettek és e napokban megkezdik a több millió korona értékű gépi berendezés szerelését is. A takarmánykeverőt augusztus 1-én helyezik üzembe. Naponta 8 vagon gabonát dolgoz majd fel a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemek részére. CSATA LAKOSSÁGA valóban agilis. A zselízi Népi Fogyasztási Szövetkezet igazgatósága vendéglőt és kávéházat építtet a községben, .mely még ebben az évben elkészül. Másfél millió korona költséggel megkezdték az új kultúrház építését is. A kiadások felét a JNB, másik felét pedig a HNB és az EFSZ fedezi. Az alapok lerakásánál az ifjúsági klub és a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai 700 brigádórát dolgoztak le. Két napot dolgoztak az AKI tanítói is. A kultúrházban lesz moziterem, színpad, klubhelyiségek, olvasóterem és könyvtár is. Tehát a falu rövidesen két modern létesítménnyel lesz gazdagabb. BELÁNYI JÁNOS nélkül igennel válaszolnak. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy az alkalmazottak szívesen veszik, ha a helyi iizemi konyhán rántott csirkét kapnak ebédre. A papírdobozokba csomagolt áruért egy kis szállítógép érkezik, amelyet bundába öltözött férfi vezet. Így könnyen kitalálható, hogy hova szállítja a fagyasztóba. A szomszéd helyiségben két, öttonnás fagyasztó van. Innen az áru egyenesen az üzletekbe kerül. Ezután az üzem tojásosztályozó részlegét tekintettük meg. A felvásárolt tojást itt ellenőrzik és osztályozzák, majd minden darabot külön bélyegzővel látnak el. Ez a részleg teljesen gépesített. Még a tojás ládába rakása is. Az erre szolgáló szívóberendezés egyszerre harminc darab tojást „markol" fel. A tojás egv részét meszezéssel tartósítják, a többit az üzletekbe szállítják. Azt is megtudom a közgazdásztól, hogy az üzemnek baromfitenyésztő részlege is van, amely hozzájárul a baromfiéilátáshoz. A legtöbb baromfit azonban a mezőgazdasági felvásárlóvállalat szállítja, amelylyel szerződést kötöttek. Az üzem gondjai közül mindenekelőtt azt említi meg, hogy a gépkocsivezetők, villanyszerelők és javítók könnyen felmondanak, ha találnak maguknak helyet a városban. Ide ugyanis kissé körülményes a kiutazás, mivel a városi autóbuszok nem járnak idáig. (Az üzem Bratislava és Ivánka között van.) — Pedig nálunk már Július 1-től minden szombat szabad — jegyzi meg kalauzom. A tervekről szólva elmondja, hogy a közeli napokban egy új angol gépsort helyeznek üzembe, amelynek óránkénti teljesítménye mintegy 2000—2300 darab lesz. (A jelenlegi gépsort, amely 1000—1200 darabot dolgoz fel óránként — leszerelik.) A külföldi üzemek közül elsősorban a győrivel és a bábolnaival jók a kapcsolataink. Ami pedig az exportot illeti, főleg Svájcba, Ausztriába, Libanonba és az NDK-ba szállítják az ízletes szlovákiai fa-' gyasztott csirkét. FULOP IMRE JÚ BARÁTOK VAGYUNK, LEGYEN BÁR BŐRÜNK FEKETE VAG* FEHÉR. ACetn tehetne minden nap, Folytonos országjárásom közben legutóbb Vágsellyére vitt az utam. Fáradtan és főleg szomjasan betértem a Centrál szálló kávéházába. Elhelyezkedtem a kényelmes székben és — ismerve a vendéglátóiparban uralkodó helyzetet — lélekben már készültem a hosszú, várakozásra, míg valamelyik pincér megkönyörül rajtam. De tévedtem. Alig hordoztam körül a tekintetem, a fülembe trillázta °gy meglepően kedvesen hangzó jsitrihang: — Mit parancsol? Fölnéztem, hogy /óbban szemügyre vegyem ezt a nem mindennapi tüneményt. Zavartan elmotyogtam az óhajomat. Meghálált és kedves mosoly kíséretében sarkonlordult.' Alig néztem új'a körül, egy pelyf,ledző állú pincérlegény hajolt meg ismét előttem. Megcsíptem a karom, hogy ébren vagyok-e. Miután meggyőződtem róla, megköszöntem a figyelmességet, és közöltem vele, hogy már rendeltem. Megint körülhordoztam a tekintetem, vajon nem tévesztettek-e össze valamelyik külföldi vendéggel. Nem tszleltem semmi különöset, sőt, negfigyeltem, hogy mindenkivel szemben ilyen készségesek és előzékenyek. Közben megjött a kislány a sörrel, és amíg a poharat elhelyezte az asztalon, olyan édesen mosolygott, hogy majdnem zavarba jöttem. — Érezze jól magát — csicseregte kedvesen. Alig öblítettem (e a torkom, mire Ismét egy csinos pincérlány állt meg az asztalomnál. — Hogy érzi maját, uram? — kérlezte készséges meghajlás kíséretében. — Először já

r nálunk? A nyelvemen volt, hogy megmondjam, hogyan érezhetem magam az egésznapos lótás-futás utár., dTj meggondoltam. Ha ilyen kedvesen kérdezik, az ember a bosszúságról, kellemetlenségről és fáradtságról is megfeledkezik. Mivel még mindig nem értettem a szokatlan kedvesség és előzékenység okát, odaintettem az egyik pincért. — Hja, uram! • — csapta össze a tenyerét. — Kerületi pincérverseny van. Azóta állandóan az jár a fejemben, vajon nem viselkedhetnének mindennap úgy, mintha pincérverseny lenne? PALÁGYI LAJOS Nagy nemzetközi részvétel mellett tartották meg a délcsehországi Pisekben a Csehszlovák Vltava Rallye-t. Az állóképességi versenyben a finnországi Lampinen—Palm kettős győzött Saab V4 Sedan kocsin. (J. Kruliš — ČSTK felv.) M

a kezdődik Nyitrán a szövetkezeti parasztság háromnapos országos értekezlete. Ez a három nap — bízunk benne —, hogy egy jelentős társadalmi és gazdasági előretörés kezdetét jelenti. Mielőtt azonban a jövőbe néznénk, ressünk néhány pillantást a közelmúltba. Mi előzte meg a nyitrai országos értekezletet, mi tette szükségessé, hogy erre a tanácskozásra sor kerüljön? Már a mezőgazdasági szövetkezetek VII. kongresszusán sürgető követelményként került szóba a szövetkezeti parasztság érdekvédelmi szervezetének létrehozása. Hogy ez miért vált sürgető feladattá, azt hiszem nem kell részleteznünk. Elég, ha megemlítjük a felvásárlás körül mutatkozó visszásságokat, a társadalombiztosítás terén a szövetkezeti tagokkal szemben alkalmazott káros megkülönböztetést. A társadalom érdekére hivatkozva az állami szervek számtalanszor döntöttek a szövetkezetek érdekeivel ellentétesen. Es mit tehetett a szövetkezet? Legjobb esetben panaszt tehetett a járási termelési igazgatóságon. Igen ám, de ez a szerv, illetve intézmény sem lehetett a szövetkezetek érdekvédelmi szerve, mivel állami direktívák végrehajtó szervévé vált. Egyszóval szükségessé vált bizonyos érdekvédelmi szervezet létrehozása. A kongresszus befejezése után tovább mükölak helyeslői és ellenzői. Érvek, ellenérvek születtek. Ma már ott tartunk, hogy az elgondolásokat sikerült közös névezőre hozni: olyan szervezet, illetve szövetség létrehozása szükséges, H a r o m nap dött egy különbizottság, amely hivatva volt a kívánalom gyakorlati megvalósulását szorgalmazni. Maga a párt Központi Bizottsága is támogatta ezt az elgondolást, viszont a mezőgazdasági dolgozókra bízta, hogy maguk válasszák meg az érdekeiknek legjobban megfelelő szervezeti formát. Az elvi megállapodást hoszszan tartó országos vita követte. Egyrészt a mezőgazdasági lapokban, másrészt különböző szinten szervezett bizottságokban mondtak véleményt a szakemberek. A vita keretében kétféle elgondolás került előtérbe. A cseh országrészekben kizárólag társadalmi érdekszervezetekről beszéltek, Szlovákiában viszont előtérbe került a gazdasági érdekvédelmi forma. Mindkét elgondolásnak akadamely a parasztság társadalmi és gazdasági érdekeit a kívánt szinten tudja képviselni. Mi hát a teendő? Létre kell hozni a Csehszlovák Egységes Földművesszövetséget. A Nyitrán rendezett háromnapos értekezlet tehát egyúttal alakuló gyűlése is az említett szövetségnek. Az országos szövetség keretében jönnének létre a nemzeti szövetségek, a Cseh, Morva és Szlovák Egységes Földművesszövetségek. Javaslatokat tettek: arra is, hogy a Szlovák Földművesszövetség keretében létrejöjjön egy magyar szekció is. Ennek megfelelően a szövetség szlovákiai vezetőségében igen szükséges lenne, ha a magyar nemzetiségű szövetkezeti parrsztok is megfelelő arányban «típviselve lennének. Magáról a szövetségre^ még csak annyit: ebben a fóréban a szövetség társadalmi és politikai jelentősége kerül előtérbe. Ez abból ered, hogy hovatovább — az új gazdasági szempontok figyelembevételével — a szövetkezetek önálló, független vállalatok lesznek, olyanok, hogy területi vagy egyéb korlátozások nélkül szabadon megválaszthatják a pártszerveiket és teremthetnek velük integrációs, illetve kooperációs kapcsolatokat. A szövetség jobbára társadalmi és politikai tevékenységéből adódik, hogy a Nemzeti Frontban is megfelelő helyet kap és képviselőket jelölhet a Nemzetgyűlésbe. Pillanatnyilag ezek az elgondolások még csak elfogadásra váró javaslatok. Jogerőre, a megvalósultság rangjára csak a jelenlegi országos értekezlet emelheti. Ez nyilváníthatja csak megalakultnak a Csehszlovák Egységes Földművesszövetséget, és hagyhatja jóvá alapszabályzatát. Ez az alapszabályzat a nemzeti szövetségek számára is mérvadó lenne. Reméljük, hogy ez a tanácskozás, illetve alakuló közgyűlés, ez a három nap szövetkezeti parasztságunk életében jelentős határkő lesz. SZARKA ISTVÁN