Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-02 / 181. szám, kedd

1980-ig 30000 hektárnyi új gyümölcsös Az SZNT Népi Ellenőrző Bi­zottságának tagjai szakértőkkel együttműködve felülvizsgálták a komáromi, a trenőínl, a prie­vidzai, a zvoleni, a prešovi, a rozsnyói járás néhány mező­gazdasági üzemében és a járá­si mezőgazdasági társulásokban a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetét, ezenkívül több kon­zervgyárban tanácskoztak a gyümölcs tartósításának továb­bi terveiről. Szlovákiában a múlt év vé­gén több mint 20 000 gyümöl­* esősben 13 000 000 gyümölcsfa volt. Túlnyomó részük — mint­egy 70 százalékuk — egyénileg gazdálkodók tulajdona. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy mindeddig nem tisztázták kellőképpen az EFSZ­ek és az állami gazdaságok gyümölcstermelésének lehető­ségeit, Illetve nem teremtették meg a közvetlen fogyasztás és az ipari feldolgozás lehetősé­geit. Sok helyütt olyan helyen propagálták a gyümölcsösök lé­tesítését, ahol ehhez nem vol­tak meg a szükséges feltételek. A növénytermesztés távlati terveinek értelmében Szlová­kiában 1970-ig 11200 hektár­Előkészületek az új tanévre Dr. Vladimír Kadlec profesz­szor, oktatásügyi miniszter a sajtó képviselővel való első ta­lálkozója alkalmával az okta­tásügy problémáit ismertette. Beszámolt az idei tanév ered­ményeiről és az 1968/69. évi tervekről. Tájékoztatása értel­mében már megtörténtek az előkészületek az ötnapos taní­tási hét bevezetésére. Az ezzel az intézkedéssel kapcsolatos nehézségek — a tanterv módo­sítása, a tananyag összevonása és a tanítók munkaidejének csökkentése — nyilvánvalók ugyan, ám a változást mégis elkerülhetetlenné teszi a szü­lők kifejezett kívánsága, vala­mint az iskolai rend és a fe­gyelem helyreállítása. Nem hagyható szó nélkül ugyanis, hogy a szabad szombatokon rendszeresen feltűnően sok ta­nuló hiányzott az iskolából, s noha igazolták távollétüket, hiányzásukkal zavarták a taní­tás ütemét. V. Hendrych oktatásügyi mi­niszterhelyettes az iskolák és főleg a tanítók tekintélyéről beszélt, amelynek a helyreállí­tása elengedhetetlen követel­mény. Ennek egyik feltétele a tanítók iránti bizalom és fele­lősségteljes munkájuk megbe­csülése. Nemcsak a diákok, de a tanítók is igényt tartanak a pihenésre és kikapcsolódásra, hogy az új tanévben újult erő­vel folytathassák munkájukat. Ezért helytelen, ha a szünidő­A „Kétezer szó" sajtóvisszhangja PRÁGAI LAPSZEMLE Azt hiszem, hogy sem a sokat emlegetett „Kétezer szó" című cikk szerzője és aláírói, sem pe­dig Sámuel Kodaj tábornok, kép­viselő nem gondolta, hogy cikkük­kel, illetve egy parlamenti inter­pellációval az érdeklődés közép­pontjába kerülnek. Olvasóinkat már tájékoztattuk arról, hogy a „Kétezer szó" című cikk számos megállapításával nem ért egyet a CSKP KB elnöksége, a Nemzeti Front vezetősége, sem pedig a kor­mány. A Rudé právo szombati számá­ban közli a művészeti és az alko­tó szövetségek vezetőségének a cikkel kapcsolatos álláspontját. Magában véve az is figyelemre­méltó, és a sajtószabadság gyakor­lati alkalmazásának ténye, hogy a párt Központi Bizottságának lap­ja olyan véleménynek is helyt ad, amely tartalmában nem azonos az aznap közölt pártvezetési és kor­mányállásfoglalással. Nos, a mű­vészeti és az alkotó szövetségek vezetőinek állásfoglalása ítéletet mond azok felett, akik illegális nyomtatványokkal, névtelen fenye­getésekkel, demagógiával, féligaz ságokkai és megmásított tények­kel akarják a nyilvánosság előtt megvédeni nézeteiket. „Meggyőző­désünk — áll a nyilatkozatban —, hogyha a „Kétezer szó" nem je­lent volna meg, a konzervatív erők éppen most találtak volna más okot. Jól ismert régi mester­kedések ezek — mesterségesen előidézett botrányokkal elvonni a figyelmet az igazi fájó problémák­ról, amelyekért éppen a konzerva­tív politikusok a felelősek. Miköz­ben a legálisan közzétett és tel­jes nevekkel aláírt „Kétezer szó" minden szavát méricskélik, az ál­lami szervek mindeddig nem fog­laltak állást a jelenlegi fejlődést konzervatív pozíciókból támadó nyi területen kellene gyümöl­csösöket telepíteni. A múlt év végéig már 5000 hektáron tele­pítettek gyümölcsösöket, éspe­dig a komáromi, a Bratislava­vidéki és a prievidzai járásban. A szlovákiai gyümölcsterme­lés fellendítését célzó tervja­vaslat szerint 1980-ig 30 000 hektárnyi területen kerülne sor gyümölcsösök telepítésére, úgy­hogy az említett évben az új gyümölcsösökben mintegy 300 ezer tonna gyümölcsöt lehetne leszüretelni. Az illetékes szer­veknek erre való tekintettel intézkedéseket kell tenniük a gyümölcs tárolásához szüksé­ges raktárak építésére, a kon­zervgyári hálózat kiépítésére, a meglevő korszerűsítésére, a gyümölcsbehozatal szabályozá­sára, valamint a megrendelők s a szállítók közötti kapcsola­tok kedvezőbbé tételére is. KOLON„ALAP A MEZŐGAZDASÁGI KÁROK ENYHÍTÉSÉRE ben olyan feladatokkal bízzák meg a tanítókat, amelyeknek teljesítése nem a feladatuk. A vakáció idején a pedagógusok ügyeletesi szolgálata is felesle­ges az iskolákban. Az iskolák felsőbb szervéről szólva a miniszterhelyettes an­nak a véleményének adott ki­fejezést, hogy a gimnáziumokat és szakközépiskolákat a nem­zeti bizottságok helyett a jövő­ben a központnak, vagyis a minisztériumnak kellene irányí­tania. Ez ugyan többletmunkát jelentene a minisztériumnak, de a területi tanfelügyelőségek útján megoldható volna. A cél ugyanis az, hogy az iskolákat kivonják a helyi szervek ha­tásköréből, s így biztosítsák függetlenségüket. Ebben a kér­désben még további intézkedé­sek várhatók. (km) röplapok terjesztőivel szemben" — áll a művészek nyilatkozatában. A szakszervezetek prágai napi­lapja, a Práce a szerkesztőségek­be érkezett határozatokat közli, amelyekben üzemek, munkáskol­lektívák és szakszervezeti bízott ságok fejezik ki egyetértésüket a „Kétezer szó" aláíróival. A Prágai Hajógyár szakszervezeti tisztség­viselői a CSKP KB elnökségéhez intézett nyílt levelükben vitába szállnak josef Smrkovskýval, a parlament elnökével, aki a Nem­zetgyűlés csütörtöki ülésén tragi­kusnak minősítette a felhívás köz­zétételét. A hajógyáriak nyílt le­velében többek között ez áll: „Bo­csássa meg, Smrkovský elvtárs, hogy most emlékeztetnünk kell ja­nuár utáni cikkeire és beszédeire (ezeket a Práce is közülte), ame­lyeknek tartalma lényedében véve nem különbözött a „Kétezer szó" című cikk tartalmától. Miért gon­dolkodik tehát ma Smrkovský elv­társ másképp, mint január után, miért ez a változás?" A Práce közli méi a prágai CKD kompresszorüzeme 698 dolgozójá­nak állásfoglalását, amelyben ez áll: ,,A „Kétezer szó" valamennyi lényeges gondolatával elvben egyetértünk, és ezt az egyetérté­sünket tettekkel is hajlandók va­gyunk bizonyítani." Wichterle akadémikus, a felhí­vás egyik aláírója így nyilatkozik a Prácénak: „Annak ellenére, hogy elszomorít a felhívás lényegének félremagyarázása, örömmel tölt el az az érdeklődés, amely azt bizo­nyítja, hogy indokolatlanok a nyilvánosság politikai érdektelen­ségéről szóló mendemondák. Az is megnyugtat, miszerint cikkünk eddigi visszhangja azt bizonyítja: helyesen értelmezik a „Kétezer szó" című cikket." A Prágai Televízió pénteken es­te kerekasztal-beszélgetést rende­zett a „Kétezer sző"-ról. A beszél­getésen jelen volt dr. František Kriegel, a CSKP KB elnökségi tag­ja, a Nemzeti Front elnöke is. A Práce nyomán idézzük a kerek­asztal-beszélgetésen részt vett sze­mélyiségek néhány megjegyzését: Dr. Kriegel: A cikk néhány kité­tele azt a benyomást keltette, hogy nyugtalanságot és törvény­telenséget szorgalmazó buzdítás­ról van szó — ami teljesen ellen­tétben áll mindazzal, amire ma tö­rekszünk, s azzal is, ami az alá­írók közül soknak a fő gondolata volt. jifí Hanzilka: Fel szeretném hívni p':rtunk és a közélet felelős, de valóban felelős képviselőit, hogy a konzervatív irányzatokkal szembon teljesen egyértelmű el­utasítással foglaljanak állást. Ak­kor nem lesz szükség ilyen dol­gokra és eltűnik, megszűnik a félreértés veszélye olyan ügyek iniatt, mint a „Kétezer szó". A Svobodné slovo közli a Cseh Szocialista Párt parlamenti képvi­selői csoportjának véleményét, mely szerint felesleges volt, hogy a „Kétezer szó"-val kapcsolatban a Nemzetgyűlés hivatalosan állást foglaljon. Ugyancsak nem ért egyet Kodaj képviselővel, hogy a cikk felhívást jelentene az ellen­forradalomra. Ugyanakkor azt is hangoztatja a szocialista képvise­lők nyilatkozata, hogy nem érte­nek egyét semmi olyannal, ami a cikkben illegális tevékenységre szólít fel. M. jelinek, a Mladá fronta fő­szerkesztője (ez a lap szintén kö­zölte a felhívást) íey nyilatkozik: »A „Kétezer szót" úgy értelme­zem, mint az új pártpolitika, az nj pártvezetés és az új állampoli­tikai irányvonal támogatását. Ez­zel a tudattal közöltem a cikket, s azon a véleményen vagyok, hogy nem szabad a régi gondolkodás batása alatt megítélni az újságcik­kekre való reagálást sem. Nincs szükség rá, hogy érvek helyett a hatalmi eszközök ördögét fessük a falra.« (sm) Mezőgazdasági üzemeink gyakran szenvednek kárt ked­vezőtlen éghajlati feltételek, valamint természeti csapások, -például aszály, talajvíz, vagy kifagyás következtében. E ká­rok enyhítésére különalap léte­sült, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezel. Mezőgazdasági üzemeink ab­ban az esetben részesülnek kártérítésben ebből az alapból, ha az 1968-as évben objektív, elháríthatatlan külső befolyá­sok következtében keletkeznek károk a termésben, és az érde­kelt fél e károk ellen nem köt­het biztosítási szerződést. A kártérítés összege természete­sen nem haladhatja meg az említett alapban rendelkezésre álló összeget. Elvileg azonban még az 1968-as évben említett módon keletkezett károk meg­térítésére sem formálhat senki jogigényt. Az adott kárnak meg kell haladnia a mezőgazdasági üzem növénytermesztése bruttó értékének 15 százalékát. Ennek kiszámítása alapjául a legutób­bi öt év három legjobb évé­ben minden terményből tény­leg elért hektárhozamok átla­gát, s a folyó évben tervezett mennyiség átlagát veszik. A kártérítés összege az eseten­ként megkülönböztetett módon megállapított kár összegéhez igazodik. A becsüsöknek ter­mészetesen arra is ügyelniük kell, vajon a bejelentett kár nem az agrotechnikai teendők elhanyagolása következtében keletkezett-e vagy pedig olyan kárról van szó, amelynek meg­térítését a mezőgazdasági üzem az érvényes előírások értelmé­ben is követelheti. Hogyan kell igényelni a kár­térítést? Ha a kárbiztosítás adta lehe­tőségek nem vonatkoznak az adott kárt okozó külső befo­lyásokra, úgy a károsult mező­gazdasági üzemenek ezt a tény­állást haladéktalanul, éspedig írásban kell az Állami Biztosí­tó Intézetttel közölnie. Az álla­mi Biztosító Intézet a közötte s a mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium között megkötött egyezmény értelmé­ben még az adott év folyamán megállapítja az egyes termé­nyekben keletkezett kár terje­delmét. Az Állami Biztosító Intézet e kötelességének azon feladatát teljésítve tesz eleget, amely a szocialista mezőgazdasági üzemek törvényes és szerződé­ses biztosítása alapján követ­kezik abban az esetben, ha a károsult mezőgazdasági üzem haladéktalanul bejelenti kárát. A hópenész, vagy az elfekvés okozta kárt az Állami Biztosító Intézet a károsult mezőgazda­sági üzem felettes szervével megegyezve a kár hivatalos megállapítását követő egy hó­napon belül köteles megtéríte­ni. A szóban forgó különalap­ból e célra hektáronként leg­feljebb 500 koronát fordíthat­nak. Az Állami Biztosító Intézet más nem biztosítható esetekben is úgy állapítja meg a kárt, mintha törvényesen kötelező biztosítási esetről lenne szó. A termésben keletkezett kár ösz­szegének megállapítása az ál­landó árakhoz, tehát nem a változó értékesítési árakhoz igazodik. Amennyiben az állan­dó elszámolási ár nincs megál­lapítva, az átlagos értékesítési ár szolgál a kiszámítás alap­jául. A kár megállapított összegé­ből levonják azokat a becslés szerint meghatározott költsé­geket, amelyeket a károsodott termény további gondozására kellett fordítani. Az esetben, ha az elpusztult termény helyett mást termeszte­nek, de annak az állandó el­számolási árakban kiszámítható s a költségek levonása után megállapítható hozama kisebb az eredeti termény állandó el­számolható árakban kiszámított tervezett hozamánál, a kárt a kettő közötti különbözetnek arányában számítják ki. Ameny­nyiben az említett pótterményt az agrotechnikai elvek és az objektív feltételek adta lehető­ségek ellenére sem termesztet­ték meg teljesen, az elpusztult terményért nem igényelhető kártérítés. A szóban forgó alap olyan kárbiztosításon kívüli esetek­ben is felhasználható, amikor a szokásosnál silányabb a ko­rai burgonya, a zöldség, a do­hány, a komló és a len minő­sége, minek következtében a tervezettnél kevesebb a jöve­delme. Az így keletkezett kárt a tervezett és az elért haszon közötti különbözet kiszámításá­val állapíthatják meg. Az Állami Biztosító Intézet a megállapított, illetve a pénzben kifejezett károkról részletes ki­mutatást állít össze, és kiegé­szíti a szóban forgó alapból nyújtható kártérítésre tett ja­javaslattal. Ennek az a feltéte­le, hogy a károsult mezőgazda­sági üzem legkésőj ) a Icövetke­ző év január 31-ig az Állami Biztosító Intézet elá terjessze évi zárszámadását. Az Állami Biztosító Intézet a károkat fel­tüntető, összefoglaló kimutatá­sokat a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium elé ter­jeszti, amely ennek alapján az Állami Biztosító Intézet vezér­igazgatóságával tárgyal a kár­térítés lehetőségeiről. Mint már mondottuk, a szó­ban forgó alapból juttatható kártérítés engedélyezése csak olyan károkra vonatkozhat, amelyek 1968-ban keletkeztek, s a károsultak haladéktalanul bejelentették kártérítési igé­nyüket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter ezekhez a feltételekhez ragaszkodva csak az adott kár teljes, részletes megállapítása után és a szó­ban forgó különalap adta lehe­tőségek figyelembevételével dönthet a kártérítés összegéről. Az így megállapított s a minisz­térium döntése alapján engedé­lyezett kártérítés összegét az Állami Biztosító Intézet utalja át a károsultnak. Fel kell hívni az érdekeltek figyelmét arra is, hogy a kü­lönkártérítés összege nem ha­ladhatja meg a növénytermesz­tés bruttó eredményének pénz­ben kifejezett értékét, és azt a kártérítési összeget, amelyet az Állami Biztosító Intézet köteles a növénytermesztés tervezett bruttó hozama értékének 90 százaléka erejéig átutalni. Előfordulhat azonban, hogy az adott mezőgazdasági üzem egy vagy több terményében olyan kár keletkezik, amelyre az Állami Biztosító Intézet elő­írásai nem vonatkoznak, és ez a tény az év folyamán hovato­vább veszélyezteti a mezőgaz­dasági üzem gazdálkodásának kiegyensúlyozottságát. Ha az így keletkezett kár meghaladja a növénytermesztés tervezett bruttó eredményének 20 száza­lékát, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium kivéte­lesen, éspedig a megállapított kárnak legföljebb 50 százalé­káig terjedő részbeni kártérí­tést engedélyezhet. Ezt azon­ban a károsult mezőgazdasági üzemnek külön kell kérvényez- i g» 8 nie. A minisztérium döntése ez esetben a károsult üzem felet- vil. tes szervének s az Állami Biz­tosító Intézetnek véleményezé- ^g sétől és javaslatától is függ. £JL I- P KELETJE VAN A CSÓNAKNAK Lederer felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents