Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-26 / 205. szám, péntek

/ Éhínség fenyeget ? Optimisták és pesszimisták • Népszaporulat és terméshozam © A tettek stratégiája Az emberiséget az éhínség fenyegeti — hirdeti már évek óta John S c ott, a „Time" című lap kiváló szakírója, aki megállapította, hogy az emberiség jele már ma is naponta éhesen tér nyugovóra. Kimondottan pesszimisztikusan ítéli meg a helyzetet és különösen a jöv ő távlatokat Paul E hr l ich, a kaliforniai Sanford Egyetem tanára. Véleménye szerint a világméretű éhínség már ma elkerülhetetlen és a nyolcvanas években több százmillió ember — a szó legszorosabb értelmében — éhen hal. Kari B r and t, a fenti egyetem másik tanára azonban hevesen cáfolja kollégája állításait. Előkelő tudományos fórumokon és a szaklapokban fejtette ki, hogy bolygónkon a termőterületek fele még szűzföld, tehát e területek megművelésével, terméshozamok növelésével elkerülhető az éhínség veszélye. • DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS Tény, hogy a veszély fennáll, mert az emberiség létszáma gyorsabb ütemben nő, mint az élelmiszer-termelés. A fejlett országokban ugyan ezen a téren is kedvezőbb a helyzet, viszont számos — már ma is éhező országban az arány évről évre rosszabb. Ezért a közvetlen feladat: születésszabályozással fékezni a népszaporulat ütemét és egyidejűleg fokozni az élelmiszerek termelését. Vizsgáljuk meg először az ún. „demográfiai robbanás" problémáját. A népszaporulat növekedése különösen a harmadik világ országaiban jelentős. Oka nem annyira az, hogy több gyermek születik, hanem az, hogy sikerült minimumra csökkenteni a csecsemőhalandóságot és meghosszabbodott az átlagos emberi életkor. A születésszabályozás viszont csak nehezen valósítható meg. Gondoljunk arra, hogy az angol nőknél 130 évig tartott, amíg megértették, hogy a „sok gyermek" már nem kötelező erkölcsi törvény. A francia és svéd asszonyok valamivel gyorsabban — 50 év alatt — jutottak el a felismerésig. Viszont a harmadik világban a nők döntő többsége még ma is írástudatlan, a falvak nagyobb részében nincs orvos, de még szülésznő sincs. Malaysiában megállapították, hogy azok az asszonyok, akik iskolába jártak, könnyebben meggyőzhetők a fogamzásgátló szerek szükségességéről és előnyéről, mint azok, akik még alapfokú oktatásban sem részesültek. A harmadik világ szférájában az analfabetizmus leküzdéséhez és a falvakra ls kiterjedő egészségügyi hálózat létesítéséhez 25 évre van szükség. Holott az évezred végén — vagyis: harminckét év műlvaj!) — a Földön már 6 milliárd embert kell etetni, de az emberiség létszáma már 1985-benj!) meghaladja az 5 milliárd főt. • TOBB ÉLELMISZERT! A veszély fennáll, az idő sürget, valamit tehát feltétlenül tenni kell — a kérdés csak az, hogy mit és hogyan. Világos, hogy a megoldás egyetlen járható útja: több élelmiszert kell termelni. Bolygónk termőföld-tartalékainak nagyobb része Brazília, Afrika és az Indonéz szigetek őserdőiben van. Ezeken a területeken a népsűrűség viszonylag alacsony, ezzel szemben például három országban — Törökországban, Pakisztánban és Indiában — már ma 650 millió ember él és 1980ban számuk már több mint 800 millióra nő. Viszont ezekben az országokban nincsenek szűzföldek, sőt Törökországban a teraszos művelés következtében veszélyes méretű az erózió és több millió hektárnyi területet fenyeget a karsztosodás veszélye. Más országokban fejletlen az öntözéstechnika és a szik elrabolja a termőföldet. Vagyis: termőföld-tartalékok éppen azokban az országokban nincsenek, ahol létkérdés a mezőgazdasági termelés növelése. Nagy Frigyes porosz király, a felvilágosult abszolutizmus kiváló képviselője, az államférfi legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy „hárommázsás terméshozamot érjenek el ott, ahol addig csak egy mázsa termett." Európában ezt a programot sikerült jelentősen túlteljesíteni. Ott ahol az elmúlt évszázad elején a terméshozam 8 mázsa volt, az évszázad végén már 16 mázsás hozamot, a huszadik század 20. évében 24 mázsás hozamot értek el. Ma pedig Dániában, Hollandiában, Angliában és Franciaország valamint Olaszország egyes részeiben a búza terméshozama hektáronként 32 mázsa. • A MEXIKÓI CSODA Látható tehát, hogy ükapáinknak és nagyapáinknak 90 év alatt sikerült megkétszerezni a terméshozamokat, ugyanez apáinknak és nekünk 60 év alatt sikerült. A kérdés tehát az, hogy sikerül-e az elkövetkező 15—20 év alatt a jelenlegi eredményeket kétszeresen, sőt háromszorosan növelni? A szakemberek ezzel kapcsolatban világszerte bizakodva emlegetik a mexikói példát. Mexikóban ugyanis a búza hozama 1950-ben 8, 1965ben pedig már 24 mázsa volt, de a különösen fejlett módszerekkel dolgozó mezőgazdák 40 mázsás hozamokat is elértek. A valóban figyelemreméltó eredményeket (15 év alatt a terméshozam háromszorosa j több tényező biztosította. A Rockefeller Alapítvány bőtermő fajtákat küldött a mexikóiaknak és a másik jelentős tényező a műtrágyázás volt: hektáronként 100 kg tiszta nitrogént juttattak a talajba. A sikernek azonban van egy szociálpolitikai vonatkozása is, nevezetesen az, hogy a mexikói mezőgazdasági dolgozók között (jelentős költséggel népszerűsítették a mezőgazdaság leghaladóbb műszaki és tudományos módszereit. A mexikói módszer viszont Pakisztánban is sikert aratott. 1965-ben 350 tonna mexikói vetőmagot "(Mexi-Pak) vetettek el és 34 mázsás hektárhozamot értek el. Egy évvel később a hektárhozam 33 mázsa volt és félmillió tonna búzát arattak. A következtetés egyszerű: ha Pakisztánban az öntözött búzatermő területeken csak ezt a fajtát vetik, akkor az éhínség fenyegető veszélyét néhány év alatt leküzdik. • A VILLÁMHÁBORÚ Ahogy a mexikói és pakisztáni példa bizonyítja, az emberiség már megtalálta a gyors győzelem egyik fegyverét. A másik: a harmadik világ népeinek Iskoláztatása, műszaki és tudományos módszerek ismertetése és népszerűsítése. „Kevesebb fegyvert és több tudást" — jelentette kl Fritz Baade professzor Moszkvában, amikor 1967-ben előadást tartott a szovjet fővárosban arről, hogy „a világot fenyegető éhínség ellen Keletnek és Nyugatnak össze kell fognia". A „kevesebb fegyvert" jelsző helyessége könnyen bizonyítható. Mexikó négyszer annyit fordít közoktatásra, mint fegyverkezésre, India viszont négyszer annyit lOrdít fegyverkezésre, mint közoktatásral • A SZINTÉZIS A tények ismertetése, tárgyilagos szembesítése alapján két pontban foglalhatjuk öszsze a Jelenlegi helyzetképet: • a világot valóban éhínség fenyegeti, de ez a veszély leküzdhető, • a győzelem nem lesz könnyű. Világméretű és pontos távlati terveket igényel. Viszont: győznünk kell, ha azt akarjuk, hogy az évezred végén e bolygó gyermekeink és unokáink számára ls lakható legyeni Külföldi forrásból: P. GY. n A Budapesti Oszi Vásárok premierje \ £ Érdekes tájékoztatást kaptunk Budapestről: Szeptembertől — azon túl pedig minden évben azonos Időszakban — jelentős esemény színhelye lesz a ligeti Vásárváros: megrendezésre kerül a Budapesti öszi Vásár. A BNV után tehát újabb névvel Ismerkedhet a nagyközönség, de a a jelek szerint a most még szakatlanul hangzó BÖV gyorsan népszerű lesz a fogyasztók körében. S hogy miért? Mert az őszi vásár a .belföldi piacot, a vásárlóközönséget közelebbről érinti, mint nagyhírű, nemzetközileg elismert társa, a Budapesti Nemzetközi Vásár. Míg a májusi vásárokon a magyar Ipar azért vonul fel, hogy nemzetközi méretekben bizonyítva fejlődését, exportképességét, addig szeptemberben azt mutatja be, mivel áll a hazat, a mindennapos vásárlóközönség rendelkezésére. A Budapesti öszi Vásár szeptember 6-án azzal a célkitűzéssel nyitja meg kapuit, hogy megmutassa a közszükségleti és fogyasztást cikkek nagy választékát, amelyet a belkereskedelem üzletein keresztül bocsát a fogyasztóközönség rendelkezésére. A vásár gazdája a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda, a Budapesti Öszi Vásár megrendezésével tehát az ipar, a belkereskedelem és a fogyasztóközönség újfajta kapcsolatát teremti meg, s ezzel segít a hazai piac helyes kialakításában, az igények felmérésében, s a közvéleménykutatásban. Ahogyan a Budapesti Nemzetközi Vásár az évek során a magyar ipar, a magyar külkereskedelem és -a külföldi vásárlók találkozója lett, úgy a BÖV a magyar ipar, a kereskedelem és a lakosság nagy találkozójává válhat. Hasznos lesz a vásár nemcsak az Ipari üzemek és a kereskedelem, hanem a nagyközönség számára is. Amíg a Budapesti Nemzetközi Vásáron többnyire csak fájó szívvel figyelték a szebbnél szebb cipőket, ruhákat vagy elektromos háztartási cikkeket, addig szeptember 6—16. között a kiválasztott termékeket a helyszínen meg is vehetik. A kiállítási tárgyakat hat téma köré csoportosítják: Divat 1968—69, Építőipar a lakosság szolgálatában, Lakberendezés — háztartás, Kozmetika — háztartás, Vegyipar, „Otthon 69". Böngésző A világ legnagyobb fegyvertára az amerikai otthonokban van Q Megoldja-e az amerikai beteg társadalom problémáit a háztartások „leszerelése" 0 Amikor a gengszterizmus politikai eszközzé válik £ Senki sincs biztonságban /. F. Kennedy elnök meggyilkolása 1963-ban fellebbentette a fátylat az amerikai társadalom addig diszkréten emlegetett halálos betegségéről, az elképesztő arányokat öltő bűnözésről. Az amerikai bűnüldöző hatóságok a mai napig sem tudtak gátat vetni a rohamosan növekvő bűnözésnek. NÉGY ELNÖK ÉS A TÖBBIEK ... Sok amerikai szociológus úgy véli, a bűnözés, az amerikai társadalom rákfenéje, már akkor kezdődött, amikor a fiatal amerikai kapitalista államrendszer még csak kialakulóban volt. Az újvilágot meghódító, benépesítő telepesek nyers erkölcsöket hoztak magukkal. Vadnyugaton, a prérik és aranylelőhelyek világában gyakran intézték el vitás ügyeiket (s ilyenek napirenden voltak) ököllel vagy pisztollyal. Senki sem kutatott az áldozat és gyilkosa után. A jogtiprás, az erőszak azonban idővel rendszerré lett. Kialakultak a különféle bűnszövetkezetek, gangek, amelyek nemcsak közvetlen ellenfeleiket tették el láb alól, hanem bárkinek a megbízásából, fizetségért bárkivel hajlandók voltak végezni. így aztán a közönséges bűnözés polttikat bűnözéssé alakult át, de következményeiben éppen olyan társadalomellenes jelenség maradt, talán még veszélyesebb. Amerika több mint száz év alatt négy elnökét vesztette el gyilkosság következtében. Lincoln Ábrahámmal, a rabszolgák felszabadítójával 1865-ben, Garfleld elnökkel 1881-ben, McKínley elnökkel 1901-ben, John Kennedyvel pedig 1963-ban végeztek a merénylők. Számos más elnök, köztük a két Roosevelt és Truman elnök ellen ls merényletet kíséreltek meg. Ha a nagy történelmi, politikai gyilkosságokhoz hozzászámítjuk a kisebb politikusok, haladó személyiségek ellen elkövetett merényleteket, olyan kép alakul ki," hogy Amerika a féktelen bűnözés hazája, hogy ott a politikai és más társadalmi erőszak tulajdonképpen norma. A Newsweek című igen elterjedt amerikai folyóirat szerint „népi alkattal, jelleggel" magyarázzák az Amerikában rohamosan növekvő bűnözést. A Time Magazin azt feszegeti, hogy rengeteg amerikai él különféle kábítószerrel vagy izgatószerrel, dopping hatása alatt cselekszik, őrjítőén hat rájuk a szédítő élettempő stb. A chicagói tömeggyilkos Richard Speck, valamint az austini Charles Whitman esetét — mindkettő pillanatnyi elmezavarban fegyvert ragadott és rálőtt mindenkire és mindenre, ami mozgott — a magános gyilkosok elméletének bizonyítására szeretik felhozni. Kétségtelenül, az élettempó, a kábítószer-élvezet stb. a bűnözést kiváltó okok közé tartozik, a lényeget azonban nem lehet elkendőzni: a bűnözés és a politika az Egyesült Államokban olyan szoros frigyre lépett, hogy sokszor szét sem választható. FEGYVER ÉS STATISZTIKA Johnson elnök nemrégen egyik beszédében közölte, hogy az év eleje óta 6500 egyén halt meg lőfegyvertől. Az International Herald Tribúne szerint a XX. század eleje óta 750 ezer ember halt meg erőszakos halállal (az amerikai háborúkban összesen csak 530 ezer

f, s az utóbbi években 25—80 százalékkal fokozódó amerikai bűnözés arányait tekintve háromszorosan túllépi a franciaországi és svájci, hétszeresen az angliai és 16-szorosan a hollandiai bűnözést. Arra a kérdésre, hogy miért lehetséges ez, vajon csakugyan olyan romlottak-e a közerkölcsök Amerikában, a legtöbb amerikai szakember a fegyverek kérdésével hozakodik elő. Amerikában ugyanis mostanáig szabadon lehetett vásárolni és postán küldeni a fegyvert. Kari Bakái volt katonatiszt, jelenleg újságíró és publicista szerint „a világ legnagyobb fegyvertára az amerikai családokban van". A Time Magazin becslése szerint a négerzavargások elején az amerikai családok 54 százaléka fel volt fegyverezve. Johnson elnök legutóbbi fegyverbejelentési rendelete alapján az ellenőrző hatóságok vizsgálatot indítottak, s például egy csendes házaspárnál 70 különféle fegyvert, köztük egy 33 milliméteres ágyút is találtak. A fegyverekhez kiskorúak is hozzájutnak, így aztán nemegyszer nyolcéves gyilkosok kerülnek javítóintézetbe. A fegyverek árusításában viszont igen érdekeltek a fegyverkereskedések és gyárak. Massachusetts államban például 1100 fegyverkereskedés 56 ezer ember felfegyverzésére képes. Az érdekelt vállalatok a Nemzeti Lövészegyesületen (NRAJ keresztül propagandát fejtenek ki az elnöki rendelet ellen. Igy propagálják a fegyverkereskedések áruikat. „Nevem Beretta. Vigyen magával. Huszonkettes kaliberű vagyok. Legvonzóbb tulajdonságom a külalakom; könnyen elférek az ön zsebében. A TÖRVÉNYEKET Kl LEHET JÁTSZANI A Johnson-kormány Intézkedett ugyan, hogy vegyék nyilvántartásba a magánkézben levő fegyvereket, s elmebajosak és fiatalkorúak ne kapjanak fegyvervásárlási engedélyt, ez azonban nem változtat a helyzeten, mert az előbb említett okoknál fogva minden rendeletet ki lehet játszani. „Massachusetts államban a magas rangú tisztviselők — rendőrfőnökök, államügyészek, bírák, befolyásos szenátorok, képviselők — a gonosztevők emberei, azaz a gengszterek egyszerűen a zsebükben tartják őket. A politikusok megvesztegetése pontos díjszabás szerint történik, s ezer dollárnál kezdődik" — írja a Saturday Evening Postban B111 D avtdson. A gengszterek és a politikusok kapcsolata a kéz kezet mos elvet követi. Sokszor a politikusoknak is szüksége van a gengszterekre. Ennek is van árjegyzéke. Például a Cosa Nostra elnevezésű bűnszövetkezet (a legbefolyásosabbak egyike) egyszerű politikus meggyilkolásáért ezer dollárt, egy üzletemberéért ötezer dollárt, államelnök meggyilkolásáért már ötvenezer dollárt számit fel megbízóinak, az áldozatok vetélytársainak. A primitív kultúra és az erőszak tünetcsoportja a problémák megszüntetésének hideg rutinjává tette azt, hogy e problémák okozóit egyszerűen eltesszük láb alól — tapintott rá a lényegre Albert Baudura pszichológus, a kaliforniai Stanford Egyetem tanára. S ezen nem is lehet addig segíteni, amíg például a Ku-KluxKlan hírhedt csuklyásai és a legtöbb amerikai rendőr között olyan lesz a viszony, amint azt Borisz Sztrelnyikov, a moszkvai Pravda tudósítója leírja. „Ajak?" — szólítja meg az ismeretlen klanista a rendőrt. Tolvajnyelven azt kérdi tőle, barátja-e. Mire a rendőr szintén tolvajnyelven így válaszol: „Akta". (Bízhatsz bennem. J „Kiva" — feleli a klantag, azaz szükségem van segítségedre. Meg is kapja azt, ezért Amerika híres Szabadságszobra még sokáig komor ködbe burkolódzik. LÖRINCZ LÁSZLÓ