Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-26 / 205. szám, péntek

Nyolc VIT volt eddig. Ki­lencnek kellett volna len­nie, de 1965-ben Algír az emlékezetes események miatt nem tudta megren­dezni a fesztivált. Egy év múlva Ghanában sem si­került, így maradt 1968 — Szófia. És Szófia már biz­tos. Nem jutott tehát zsák­utcába a fesztiválok ügye, pedig sokan szerették vol­na, és 1965-ben sokan „meg is jósolták"! Különö­sen a nyugati reakciós saj­tó örült előre a fiaskónak. Nem elősiöt örült mái előre — és nem először hiába. Am lássuk, hogy is volt, hol is volt az eddigi nyolc! PRÁGA—1947 Az első találkozó. A romjaiból föltámadó főváros üde lehelet­ként fogadta a daltól, kacajtól hangos fesztivál tarka seregét. A szervezés még nem volt any­nylra körültekintő, mint a későb­bi találkozók során. A VlT-et jú­lius 25-én nyitották meg, de már Július 17-től kezdett seregleni a békét demonstráló fiatalság. Bé­ke volt, sok évi háború után vég­re béke, S a béke örökkévaló­ságának jegyében ünnepelt a hatvanhét országból összegyűlt több mint harmincezer fiatal. A nemzetközi staféta tizenöt európai országot Járt be, míg el­jutott a strahovi stadionba. Itt, akár a felvonuló küldöttségeket, nagy lelkesedéssel fogadták. Pe­dig akkor még nálunk sem rokon­szenvezett mindenki a fesztivál gondolatával. A reakciós elemek megvádolták a találkozó szerve­tólt, hogy kommunista propa­Í Levszki-stadton föárbocára holnapután felvonják a Világifjúsági és Diáktalál­kozó hófehér zászlaját. Az emeletnyi ma­gasságú, ötszínű napraforgó bizonyára ott virít majd a futballpálya zöld pázsit­ján, s akik körülállják, öt világrész fiat, lányai lesznek. A barátságot teremtő, szívhóúító IX. VIT átlépi a rajtvonalat, hogy tíz napon át fó­ruma legyen egy újabb fesztiválnemzedék sok vitájának, tiszta örömének, vágyának. ELSŐSORBAN A VIJAT KELL HANGSÚLYOZ­NI. Szófiában közel százharminc országból mintegy húszezer fiatalt várnak. A fesztivál nemzetközi előkészítő bizottsága száznegyven­hat ország ifjúsági szervezetével lépett össze­köttetésbe. A szocialista országok közül Kuba mondta le részvételét, Kína és Albánia nem válaszolt a meghívásra. Kuba távolmaradása annál is inkább sajnálatos, mivel a sértődött­ség látszatát keltheti, ugyanis eredetileg Ha­vanna is számításba jött, mint a IX. fesztivál színhelye. A Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség tagszervezetei azonban a reális politikai és gazdasági felételeket tekinteve Európa, illet­ve Szófia mellett döntöttek. Bulgária lehető­vé teszi, hogy a VIT-en a világ ifjúságnak le­hető legszélesebb tábora vehessen részt, a le­hető legtöbb ország képviseltesse magát, még­hozzá jelentős lélekszámú küldöttségekkel. En­nek szükségszerűsége pedig már eleve a IX. VIT küldetéséből következik. A rendezők min­denekelőtt azt akarják elérni, hogy a legkülön­bözőbb nézeteket valló, a legkülönfélébb szer­vezetekhez tartozó fiatalság találkozzék Szófiá­ban. A politikai, vallási, hovatartozási sokrétű­ség a kölcsönös megismerést, az ifjúsági töme­meg közti véleménycserét és minél nagyobb ifjúsági tömegek egymáshoz való közeledését akarja szolgálni. A szófiai fesztivál elsősor­ban vitafórum lesz azzal az alapvető szándék­kal, hogy legalább a leglényegesebb kérdések­bon: a világbéke, a leszerelés, a haladás kérdé­sében minél nagyobb egység alakuljon ki. A ko­rábbi találkozókhoz viszonyítva ez újdonságnak, új jellegzetességnek számít, s nem kétséges, hogy megfelel a mai világhelyzet követelmé­nyeinek. Ugyanakkor nem kétséges az sem, hogy a fesztivál így valóban harcos, küzdelmes találkozó lesz, s nem biztos, hogy kisebb konfliktusok nélkül ér véget. A résztvevő kül­döttségek nagy többségének állásfoglalásában nem lehet kételkedni. Ez a többség feltétlenül egyetért majd a gyilkos vietnami háború meg­szüntetésének, a kolonializmus és a neokolo­nializmus elleni harcnak, az Európában levő fasiszta rendszerek tarthatatlanságának, az ag­resszív katonai csoportosulások felszámolásá­nak, az európai biztonság megszilárdításának s a fejlődő országok támogatásának kérdésé­ben. Viszont az is biztosra vehető, hogy szá­mos nemzetközi kérdésben nem alakul majd ki egységes vélemény, de a többség békeóha­ja, szolidaritása Vietnammal bizonyára megte­remti a barátság légkörét. A fesztiválra az idén nemcsak a szocialista, Szolidaritás, i Világ ifjúsága! Világ reménysége! Vi­lág jövője! Milyen sok, milyen erős, mi­lyen nagy vagy! Prága kővára tövében demokráciát kiáltasz, Vietnam halál^r­deiben életért harcolsz, New ut­cáin jogot követelsz, Párizs reformot akarsz, Bonnban ú0ársadal­mat, Londonban békét Vietnamnak, Ró­mában olcsóbb kenyeret, Toki%ai(||fc|| : atomhalált, Delhiben munkát, Kajáiban igazságot, Madridban szabadsaP^^,. Hongkongban új kormányt, Rio de Ja­neiroban szervezeteket, Algírban ön­rendelkezést, Lisszabonban aktivitást, hanem egyes kapitalista országokból is népes küldöttség érkezik. Nyugat-Németországból pél­dául olyan ifjúsági szervezetek is elküldik kép­viselőiket, amelyek a korábbi találkozókon vagy nem vettek részt, vagy következetesen el­lenezték a fesztiválokat. Franciaországból ezer, Olaszországból hatszáz, Indiából hatszáz, Ja­pánból kétszáz fiatal érkezik. Persze, a szo­cialista országokból érkező küldöttségek sem lesznek kisebbek. 1 száz fiatalt vár a fi HAZÁNKAT Öl LOS KÜLDÖTTSl tal turista képvi kai delegációnak turálisnak közel pedig több mint lltikai küldöttség ganda terjesztésére akarják fel­használni a VIT rendezvényeit. A vádaskodások ellen a leghatá­sosabban az angol küldöttség ér­velt, rámutatva, hogy a brit de­legációban munkáspártiak, libe­rálisok és konzervatívok is van­nak, tehát nehéz feltételezni, hogy valamennyien a kommunis­ta propaganda befolyása alatt lennének, őket a béke megőrzé­sének óhaja hozta ide, s ebben a kérdésben a világ ifjúságának többsége feltétlenül egységes. A fesztivál fénypontja a szov­jet kulturális küldöttség fellépé­se volt. A szovjet együttesek — lényegében az egyetlen komplett művészeti csoportok — fellépése nagy élményt jelentett a feszti­vál résztvevőinek is, Prága la­kosságának is. BUDAPEST—1949 A második VlT-re már hónapo­kon át készülődtek. Rendezvé­nyekben, látványosságokban gaz­dagabb is volt, mint az el­ső. A szocialista országépí­tés útján Magyarország ak­kor tette meg az első lé­péseket, de ez nem akadályozta meg Budapestet abban, hogy két hétig a fesztiválnak éljen. Kle­ment Gottwald két évvel koráb­ban ezekkel a szavakkal bocsátot­ta útjára az I. VIT résztvevőit: „A világ ifjúsága a prágai talál­kozón Impozáns módon Juttatta kifejezésre izzó akaratát: nem engedi meg, hogy a világot új véres háborúba taszftsákl Békél Ez az a kiáltás, amely Prágá­ból az egész világba széthang­zott, és amely bizonyára vissz­hangra talál a becsületes embe­rek szivében." A hetven országból Budapest­re összesereglett közel tizenöt­ezer fiatal ezt a béke-visszhan­got hozta magával. A II. VIT-en a csehszlovák küldöttség volt a legnagyobb. Ezerhétszáz fiatalból állt. Határ­talanul lelkesedő, már szocializ­must építő fiatalokból. Az ő ér­demük is, hogy a budapesti ta­lálkozó a fiatalok örömünnepe volt. A spontán lelkesedés, a jö­vőbe vetett nagy remények jel­lemezték. BERLIN-1951 1951 Berlinjében az egyik há­ború sebei már kezdtek begyó­gyulni, de a másiké — a hideg­háborúé — kezdtek fekélyesednl. A demokratikus szektor fiataljai rekordidő alatt felépítették az új Walter Ulbricht-stadiont, s amikor augusztus 5-én, az ünne­pélyes megnyitón mintegy nyolcvanezer ember lelkesen üd­vözölte a felvonuló küldöttsége­get, a nyugat-berliniek helikop­terről Uszító röplapokat szórtak a tömeg közé. Jellegzetes volt a válasz: a fiatalok összegyűjtöt­ték és halomra hordva elégették a nyugati „üdvözleteket". Berlinbe nem volt könnyű el­jutni. A nyugatnémetek nem ad­tak átutazási engedélyt a fesz­tivál! küldöttségeknek, ezért pél­dául az angol és a francia fiata­lok Ausztrián át akartak eljutni a fesztiválvárosba. Ausztriában viszont az amerikai hatóságok tartóztatták fel őket. Kétezer fia­talból csak néhány százan érkez­tek meg Berlinbe. De ők ott vol­tak, s a többiek nevében ls tilta­koztak a brutális erőszak ellen* A fesztiválon száznégy ország­ból mintegy huszonhatezer kül* dött vett részt a vendéglátó or­szág több mint kétmillió fiatal* Jávai együtt. A békéért, a koreai háború beszüntetéséért, a gyar­matok felszabadításáért, az ifjú­nemzedék szebb trolnapjáért tün­tettek. Augusztus 19-én, a Marx—En­gels téren megrendezett záróün­nepségre kétszáz fiatalt hord­ágyon hoztak társaik. A nyuga­ti szektorban sebesültek meg, ahol a fesztivál küldöttségeként baráti látogatást tettek. Gumibo­tokkal és kőzáporral fogadták' A LÜCNICA TÁNCEGYÜTTES IS UTAZIK A FESZTIVÁLRA őket az akkori Nyugat-Berlin­ben. BUKAREST—1953 A román fővárosban közvetle­nül a III. vllágifjúsági kongresz­szus után tartották meg a ta­lálkozót. A kongresszus felhívást intézett az egybesereglett fiata­lokhoz: „Mindnyájunk akarata, hogy egyetlen nemzet fialnak, lá­nyainak fiatal éveit se keserítse a holnap bizonytalansága. 1 sági Mit kell létrehoznunk hoz, hogy álmaink valóra VÍ nak? Az egységet! Először másodszor is, harmadszor ls egységet!" A bukaresti fesztivál ennel egységnek a jegyében zajlott Bizonyította, hogy a legala több követelésben, a béke kiv sában és megőrzésében a \ Ifjúságának abszolút több egységes. A száztizenegy ors ból Bukarestbe érkezett k harmincezer fiatal magatat ezt Juttatta kifejezésre. Hog;

Next

/
Thumbnails
Contents