Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-20 / 199. szám, szombat

15 ÉVES MENYASSZONYOK! IÓ néhány esztendővel ezelőtt egy somogyi falu tanítója megbízást kapott az ozorai múzeumtól, gyűjtsön anyagot a v'dék népviseleti hagyományairól és a tanító, aki addig csak itt-ott látta a vidék népviseletét, a kutatás során szinte megdöbbent a „felfedezésektől". Avatatlan ember azt hinné, a népviseletnek csupán esztétikai jelentősége, szerepe van, de az itteni viselet mögött egyre inkább fel kell fedezni: a gazdagon hímzett blúzok, csipkével szegett főkötők, dúsan fodrozott alsó és felső szoknyák egy különös életformát szimbolizálnak. Az itt született lányok többnyire már az iskolapadban tudták, kl lesz a férjük, kit néztek ki számukra, s alig érték el a tizenöt-tizenhat évet, anyakönyvezető elé is álltak a hat vagy tíz évvel idősebb férj oldalán. És itt következett a gazdag népviselet szerepe. Hogy a gyermeklányok előtt kívánatos legyen az asszonnyá válás, a szülők még a lány kisgyermekkorában megvásárolták a díszes menyecskeruhát, az úgynevezett pilleviseletet, csalogató, biztató gyanánt: ha férjhez mész, viselheted, parádézhatsz benne kedved szerint. Ilyen módon nem kellett félni attól, hogy a lány gyerekfejjel szíve szerint választ magának párt. Kegyetlen igazság, de mégis úgy van, hogy ez a vidék a földházasság révén hihetetlenül gazdag volt mindig. De milyen árat kellett fizetni ezért a gazdagságérti A falu tulajdonképpen önmagát ítélte halálra, hiszen 158 halálozásra csupán 123 élve születés jutott a régebbi statisztikák szerint. De ami még ennél ls kegyetlenebb: a gazdag családok az embert Igazán emberré tevő gyengédség, szeretet nélkül élték le életüket, talán csak öregkorban eszméltek rá: valahol nagyon elvétették sorsukat. Régebbi időkről beszéltünk eddig. De a szociológia, a néprajz után érdeklődő ember nem elégszik meg ennyivel. Azt ls tudni szeretné, mi maradt fönn ebből az önpusztító életformából, hogyan tudott, megtudott-e egyáltalán szabadulni a régi családerkölcs kötelékeitől a mai kor fiatalsága? Ha jó tíz évvel előbb kerül sor erre a riportra, az újságírónak feltétlenül könnyebb dolga van. Gyanú nélkül elnyerheti a falu bizalmát, s őszintén elmondják neki családi ügyeiket, de most nagyon nehéz szóra bírni bárkit is. És lehet, hogy furcsa logika ez, de egyben biztató jel is: Már restellik múltjukat. Hiába volt a bizalmatlanság, a szűkszavúság, annyit kétségtelenül meg lehetett állapítani: az idő, a megváltozott kor nem hagyta érintetlenül ezt az elzárt vidéket sem. Már egy másik arca mutatkozott meg a falunak: az általános iskola padjából nem az anyakönyvvezetőhöz, hanem a gimnáziumba mennek a lányok. Száz közül hetven-nyolcvan kislány tovább tanul. S ha eljön az idő, és férjhez mennek, a mai fiatal családoknál már nem törvény az egy gyerek, mint régen. Ez lenne hát első látásra az általános helyzetkép, s már-már úgy tűnt, az újságíró egy lezárult, véget ért folyamatot regisztrálhat, s talán csak a véletlenen múlott az értesülés: egy falu még nem adta meg magát... • IFolytatjuk

f /Az IM nyomán M) A pszichológus szemével Képzelet, álmodozás — ifjúság A vasút merész célkitűzései A

gyunknak egyik sajátos képessége, hogy a már korábban észlelteket felidézhetjük (emlékezünk), sőt: az ember előtt megjelenhet az is, amit közvetlenül nem észlelt, ami nem is volt. Ez utóbbi esetben átalakítottuk régebbi benyomásainkat, illetve azok részleteit s új képet alkottunk (képzelet). Természetesen minden kép — ha nagyon távoli, közvetett, módosított is — felidézése és átalakítása a valóságnak. A felidézés az emlékezésnek a fő jellemzője, az átalakítás pedig a képzeleté. Az ember aktív lény: nem passzívan szemléli, hanem át is alakítja a világot. S ahhoz, hogy gyakorlatilag átalakíthassa, gondolatban is át kell alakítania. Ezt a szükségletet a képzelet (fantázia) elégíti ki. A fiatalokra általában jellemző, hogy sokat „álmodoznak", „ábrándoznak". így van ez rendjén, hiszen a képzelet, legyen az konkrét vagy elvont, gyakorlati értékkel bír. Fontos szerepe van az emberi tevékenység megalapozásában: cselekvésünk eredményét képzeleti kép formájában „előre hozzuk, anticipáljuk". Iskolai ismereteinket általában tanáraink, ill.a tankönyvek közvetítésével sajátítjuk el. A reproduktív képzelet segítségével pl. a földrajzórán a Föld országait, vidékeit, a természetrajz órán a növény- és állatvilágot, a történelemórán a régmúlt időket is el tudjuk képzelni. Regény olvasása közben magunk előtt „látjuk" a szerző által leírt tájat, embereket stb. Természetesen nagy fontossággal bír az alkotó képzelet is (ez esetben a kép lehet teljesen HELYREIGAZÍTÁS A Halló, Fiatalok! — hasábjain július hatodlkán „Ellesett párbeszéd, (avagy Rómeó és Júlia találkozása a Váci utcában)" címmel Vavreczky Gálán Géza és Thirring Viola, a komáromi MATESZ művészeinek párbeszédét közöltük, melybe — sajnos — értelemzavaró hiba csúszott. A dialógus kilencedik bekezdése Így hangzik helyesen: Egyelőre itt lehetek, % most ez a fontos, hiszen tudod, hogy nem sokkai utánad én Is terveztem otthagyni a színházat... „Júlia" — Thirring Viola egyelőre tehát még a MATESZ színésznője. Kérjük olvasóink szíves elnézését. (M) önálló, nem mások észleleteinek, emlékezeti képeinek reprodukálása), hiszen ismereteink alkalmazása új szituációban, az alkotó, tudományos munka s egyáltalán: mindennapos tevékenységünk mind, mind igényli az alkotó képzelet működését. A

serdülő- és ifjúkorban a képzelet ismét nagyobb szerephez jut az átélésben. A fiatalok a felnőttség küszöbén egyre többet foglalkoznak jövőjükkel — elképzelik azt. Az ideálkeresés kapcsán ábrándjaikban helyet kapnak azok a személyek, akiket nagyra becsülnek, értékelnek. Szívesen képzelnek el olyan szituációkat, melyekben a rajongott személlyel kontaktusba kerülnek. Ebben a korban természetesen már szexuális színezetű ábrándok is felmerülhetnek. Pozitív vagy negatív jelenség az ábrándozás? Tény: ábrándozás, álmodozás nélkül nagyon szürke lenne az ember élete, de értékét tekintve differenciálni kell. Az ábrándozás is új képek létrehozását szolgáló képzeleti működés. Kifejezetten a jövőre irányul és valamilyen óhajtott dologgal van kapcsolatban. Ezek a képek azonban különböző formában viszonyulnak a cselekvéshez: helyettesíthetik, mintegy kiszoríthatják a cselekvést (ebben az esetben negatív jelenség) máskor pedig új cselekedetek végrehajtására ösztönözhetnekl —fez — Egy regényes szépség regényes története Regényes szépséggel, klasszikusok Ízlésének megfelelővel ritkán találkozhat az ember... A hölgyek többsége ugyanis azt gondolja, hogy a regényes szépséghez feltétlenül hozzátartozik a régimódiság, vagy ódivatúság, s ma az asszonyok állandó divatversenyében ki akarna ilyenné válni? Hogy ez mennyire nem így van — arra éppen az idén, Karlovy Varyban láthattunk példát, ahol a város koronázatlan szépségkirálynőjeként feltűnt egy lengyel lány; Maja Wodecka. Jött, látott és győzött! Másnap már mindenki róla beszélt, az újságírók pedig vele beszéltek. Így azután a regényes szépségű lány regényes története is kibontakozott előttünk. — Sohasem jártam színiiskolába, és őszintén szólva nem is akarok járni. Krakkói lány vagyok, ott éltem, ott nevelkedtem s ott iratkoztam be az egyetem pszichológiai szakára, amelynek most negyedéves hallgatója vagyok. Éppen magisztervizsgámra, vagyis a doktori titulusért folytatott csatámra készülök. Két évvel ezelőtt egy nap filmesek állítottak be az- egyetemre és fiatal lányokat kerestek statisztálásra a „Yowita" című film egyik báljelenetéhez. Többedmagammal kiválasztottak engem is. Azután egy nap — Ján Bátory, a neves rendező is filmszerepet ajánlott. Meglepődtem, de nem mondtam nemet, nem árt, ha az embernek két szakmája van. így aztán Varsóba utaztam, elkészültek a próbafelvételek és néhány nap múlva megkaptam a szerepet. Sodródtam a műtermi munkában, és teljesen a rendező akaratának rendeltem alá magam. Az egyetlen biztos kéz volt, amely a filmgyári munka rámzúduló ismeretlenségében valami határozott irányítást jelentett. A film jelentős hazai sikert aratott. Értesítettek, hogy ezt a filmet küldik Karlovy Varyba, a fesztiválra, és hogy én, mint a film egyik főszereplője ugyancsak odautazhatom. Szerencsére a fesztiválon minden könnyebben ment, mint a stúdióban. Egyszerre kiderült például, hogy az amerikai Columbia-cég határozott érdeklődést mutat irányomban, s többéves szerződést kínál. Nekik is megmondtam, hogy nem akarok színésznő lenni. Filmekben játszom, egyben, többen, ha meghívnak, de a pszichológiát nem adom fel. Mint Jolanta Umecka a „Kés a vízben" híressé vált főszereplője. Ö zeneesztéta és tanár, néha pedig filmezik. Nos, így szeretném csinálni én is, ha kellek majd valakinek ... Nyúlánk lány, hibátlan termet, bájos, nagyon jól fotograf ál ható arc — szerénység és igyekezet. íme a recept, amelyből ebben a regényektől mentes korban, egy regényes szépség regényes karriert csinálhat. FENYVES GYÖRGY 3 u LU Q O < Z A Keleti Vasút akcióprogramja előkészítéséhez összegyűjtött dokumentumanyagban lapozgatva számos meglepő, nem egy esetben lehangoló megállapításra bukkanunk. Szemléltetik a szlovákiai vasúti közlekedés állapotát, tükrözik teljesítménynövekedését s egyúttal választ adnak arra: miért oly alacsony színvonalú az utazás kultúrája. Ezekből a többségben negatív megállapításokból indul ki a Keleti Vasút akcióprogramja, azt célozva, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldja az égető problémákat s legalábbis európai színvonalra emelje vasúti közlekedésünket. Fokozódó teljesítmények A második világháború utáni rohamos gazdasági fejlődés egyre fokozta igényeit a szállítással szemben. A teherszállítás országos viszonylatban az 1937. évihez viszonyítva háromszorosára, Szlovákiában pedig csaknem hatszorosára növekedett s hasonlóképpen a személyszállításban ls csaknem háromszorosára növekedett a teljesítmény. Szlovákiában ma 34 százalékkal több árut szállít a vasút, mint az egész München előtti köztársaságban, a szlovákiai vasútvonalak ennek következtében 14 százalékkal nagyobb mértékben vannak megterhelve (1 kilométerre átszámítva) mint az országos átlag. Az intenzifikálás és a lemaradás pótlása óriási eszközöket követel. A vasút anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésére megközelítően 10 milliárd koronára lenne szükség. A szállítással szembeni követelmények a múltban — sajnos — arra kényszerítették a vasút dolgozóit, hogy a menynylségre helyezzék a fő súlyt, ennek következtében rosszabbodott a szállítás minősége, s elhanyagolták a dolgozókról való gondoskodást is. Ezzel magyarázható, hogy a Keleti Vasút akcióprogramjában az első helyen a dolgozók szükségleteinek és jogos követelményeinek a megoldása áll. Vonzóbbá tenni a vasutasságot Még nem is olyan régen mindenki megtiszteltetésnek vette, ha vasutas egyenruhát hordhatott. A vasutas odaadással véÉrdekes közvéleménykutatást végzett a közelmúltban a Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézet. A következő kérdésekre keresett választ: 1. milyen a vezető dolgozók — elsősorban a szövetkezeti elnök — és a tagok közötti viszony, 2. milyen népszerűségnek és megbecsülésnek örvendenek a tagok körében, 3. milyen vélemény alakult ki képességeikről és személyi tulajdonságaikról. Arra a kérdésre például: Rátermettnek tartja-e a szövetkezetük elnökét? — a kérdezettek 51,9 százaléka felelt igennel. A többiek átlagembernek, sőt alkalmatlannak tartották. Ez arra vall, hogy a vezető dolgozók kiválasztása nem mindig a legszerencsésebb. A falu legjobb gazdái közé sorolja-e szövetkezetük elnökét? — hangzik a további kérdés. A megkérdezettek 36,6 (I) százaléka azok közé sorolja, ötvenegy százalékuk ellenben nem tartja az elnököt jó gazdának. A szövetkezeti elnökök legtöbbször önállóan döntenek a termelési és gazdasági kérdésekben. Mármost milyen döntés várható egy rossz gazdától? Milyen tulajdonságokkal rendelkezzék a jó vezető? — volt a további kérdés. A leggyakoribb válaszok: legyen igazságos, következetes, nyílt, őszinte, becsületes, rendes. A közösség érdekeiért áldozatkészen és fenntartás nélkül bármikor kiálljon, vezető beosztását ne tekintse meggazdagodási lehetőségnek. Ne legyen részrehajló, ne tegyen kivételeket. Beosztottjaival bánjon Illedelmesen és tapintatosan. A közösségben legyen közkedvelt; legyen tekintélye. gezte munkáját, hiszen tudta, hogy megbecsülik azt, és jó nyugdijat fog kapni. Később alaposan megnyirbálták a vasutasok régi jogait, egyebek között korlátozták utazási kedvezményeiket, ma pedig ott tartunk, hogy a vasút csak nagy nehézségekkel tud új munkaerőt toborozni, pedig például a heti 42,5, illetve 40 órás munkaidőre való áttérés csupán Szlovákiában 3450 új vasutast követelne, egyebek között 707 kalauzt, 196 forgalmistát, 318 tolatót, 338 váltókezelőt és 707 mozdonyvezetőt. Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék a yasutasságot, az akcióprogramban nagyon konkrét célokat tűztek ki. favítanl kívánják a vasutasok szociális helyzetét, módosítják munkaidejüket, lakásokat fognak építeni számukra, az eddiginél több és főbb minőségű egyenruhát kapnak s egyéb előnyökben is részesítik őket. A legközelebbi időben 100 lakást építenek, a következő években pedig évente 200 ház építését vették tervbe, ezenfelül a vasutasnak adnak kamatmentes kölcsönt családi ház építésére. Számos vasútállomáson — például Dunaszerdahelyen, Feleden, Ipolyságon — szociális intézményt létesítenek. Milliók a dolgozók helyzetének javítására Az alábbi néhány számadat is tükrözi, milyen mélyreható javulást tervez a Keleti Vasút. Ebben az évben 85 millió koronát fordítanak a bérrendezésre, 87 milliót a munkaidő lerövidítésére, 13,5 milliót a lakásépítésre, 17,5 milliót a dolgozókról való gondoskodás céljaira stb. Évente tehát több mint 200 millió koronát fordítanak a dolgozók anyagi és szociális helyzetének javítására. Az akcióprogram további részében a vasúti szállítás javítására, a racionalizálásra, a biztonság növelésére és a műszaki fejlesztésre vonatkozó célkitűzések szerepelnek. Mind nagy jelentőségű tervek ezek, amelyek megvalósítása — az államjogi elrendezéssel összefüggő tisztázatlan kérdéseket is figyelembe véve — nagy erőfeszítést követel a vasút valamennyi dolgozójától. DÓSA JÓZSEF A válaszokban az volt a meglepő, hogy a szövetkezeti tagok aránylag kisebb jelentőséget tulajdonítanak az elnök vagy a többi vezető dolgozó szakképzettségének, s inkább az emberi jó tulajdonságokat részesítik előnyben. Megkövetelik, hogy jó szervező, körültekintő gazda legyen, némi üzleti hajlammal. A válaszok a megkérdezettek neme, kora és munkabeosztása szerint is különböznek. A férfiak a szakmai- képzettségnek, a nők ellenben az emberi tulajdonságoknak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Ugyancsak a szakképzettséget részesítik előnyben a fiatalok is. A munkavégzés szempontjából •legaktívabb korosztály a — 25—45 évesek — elsődleges követelménynek tekintik a vezető tapasztalatait és gyakorlati ismereteit. Ellenben a 60 éven felüliek — a szövetkezeti parasztság számottevő része — a jó bánásmódot és a megértő fellépést helyezi az első helyre. Véleményüket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egész vagyonukat a szövetkezetbe vitték, így hát érthetően érzékenyebbek, mert életük alkonyán gyakran a háttérbe szorulnak és mellőzik őket. A közvéleménykutatás megerősítette azt a nézetet, hogy a mezőgazdasági termelésben rendkívül nehéz kiválasztani megfelelő vezetőket. Nehéz öszszehangolnl az egyszerű emberek követeléseit azokkal a követelményekkel, amelyek a vezető dolgozókra hárulnak. A jó vezetőnek azonban feltétlenül meg kell találnia a módját, hogyan hangolhatja össze az egyéni érdekeket a közösség érdekeivel. P. Szereli a szövetkezet elnökét ?