Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-19 / 198. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének álláspontja az öt kommunista és munkáspárt leveléhez (Folytatás a 3. oldalról) hogy az elutasító állásfoglalás után hazánkban a gyakorlatban sehol sent került sor hasonló akciókra, s a „Kétezer szó" felhívásának következményei nem veszélyeztették a pártot, a Nemzeti Frontot és a szocialista államot. Valóságunk negatív vonása mindmáig az egyes funkcionáriusok és közéleti tényezők — beleértve a párt ój vezetőségének tagjait is —, elleni kampány és indokolatlan uszítás, amelyet szélsőséges jobb- és baloldali állásokból folytatnak. A párt központi bizottságának titkársága és a vezető elvtársak egyértelműen felléptek az ilyfajta konkrét jelenségek és módszerek ellen. Tudjuk, ez a helyzet ügy alakulhatott ki, hogy nálunk megszüntettük a cenzúrát és törvénybe iktattuk a szólás-, valamint a sajtószabadságot. Amit azelőtt csak „suttogó propagandaként", stb. terjeszthettek, azt most nyilvánosan kimondhatják. Ha azonban feltesszük a kérdést, vajon helyes-e az ilyen jelenségeket úgy értékelni, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető politikai szerepének elhalását a reakciós, ellenforradalmi erők támadása következtében, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy ez nem helyes. Mindez ugyanis csak egy része mai politikai valóságunknak. Ennek a politikai valóságnak azonban van egy másik, nézetünk szerint döntő fontosságú része ís. Ez az új demokratikus pártpolitika tekintélyének elmélyülése a dolgozók legszélesebb tömegei körében, a lakosság zöme aktivitásának növekedése. A cenzúra megszüntetését, a szólásszabadságot pártolja valamennyi társadalmi osztály és réteg tagjainak túlnyomó többsége. Csehszlovákia Kommunista Pártja annak bizonyítására törekszik, hogy másformán, bürokratikus-rendőri módszerek nélkül is képes politikailag vezetni és irányítani. Elsősorban marxi—lenini eszméinek, programjának, helyes és az egész nép által támogatott politikájának erejére akar támaszkodni Pártunk a nehéz politikai harcban csak akkor győzhet, ha valóra válthatja a májusi központi bizottsági ülés taktikai irányvonalát és a rendkívüli XIV. kongresszuson az akcióprogram szellemében rendezheti az alapvető politikai kérdéseket. Ezért a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a párt vezető szerepe sikeres megerősítésével kapcsolatban a fő veszélyt minden olyan nyomásban látjuk, amely más eljárást akar rákényszeríteni a pártra, hogy az alapvető kérdéseket ne a XIV. kongresszuson oldja meg, hanem máskor és másutt. Ilyen nyomást gyakorolnak mind a belső jobboldali szélsőséges erők, mind az 1968. januárja előtti helyzet visszaállítására törekvő konzervatív, dogmatikus és szektás erők. Az öt párt levelében a helyzetértékelés és a további előrehaladásunkkal kapcsolatos, kétségtelenül őszinte szándékú tanácsok nem veszik tekintetbe azt a bonyolult és dinamikus társadalmi mozgást, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának májusi központi bizottsági ülésén elemeztek. Nem veszi tekintetbe ennek a plenáris ülésnek komplex következtetéseit. Politikánk, amenynyiben marxi—lenini politika akar maradni, nem épülhet csak felszíni jelenségekre, amelyek nem tükrözik minden esetben pontosan a társadalmi fejlődés mély okait, hanem politikánknak fel kell mérnie a fejlődés lényegét és ehhez kell igazodnia. A testvérpártok ma elsősorban azzal szolgálnák társadalmunkban a szocializmus érdekeit, ha kifejeznék bizalmukat Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetőségének és teljes támogatásukban részesítenék politikáját. Ezért javasoltuk a sikeres közös tárgyalás feltételeként pártjaink képviselőinek bilaterális tanácskozásait, hogy a közös tárgyalás mélyebb kölcsönös eszmecserére és tárgyszerű tájékozottságra épüljön. Őszintén sajnáljuk, hogy javaslatunk nem valósult meg. Önhibánkon kívül került sor a varsói tanácskozásra, részvételünk nélkül. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége két ízben, július Ö-án és 12-én vitatta meg az öt párt javaslatát ennek a tanácskozásnak összehívására. Mindkét esetben azonnal tudattuk a tanácskozás előkészítési módjával kapcsolatos véleményünket, ahogy azt a leghelyesebbnek tartottuk. Sajnos, július 12-i tanácskozásunk már felesleges volt, mivel eredményétől függetlenül a varsói tanácskozást július 14-re már egybehívták. Ezt csak a CSTK közvetítésével tudtuk meg júA Nemzetgyűlés elnökségének NYILATKOZATA A Nemzetgyűlés tegnapi ülésén megvitatta a varsói értekezleten képviselt öt kommunista és munkáspárt levelét, amely nemcsak az említett pártok közötti kapcsolatokkal öszszefüggö problémákra, hanem társadalmunk, nemzeteink s nemzetiségeink 'létfontosságú problémáira Is kiterjedt. A Nemzetgyűlés elnöksége erre való tekintettel kifejezi azt a meggyőződését, hogy e sorsdöntő órákban hazánk egész népe egyetért a CSKP KB elnökségének állásfoglalásával és azt maradéktalanul támogatja. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: „Bonyolult helyzetünkben ismét tudatosítjuk, hogy a hazánkban jelenleg végbemenő megújhodási folyamat célja a szocializmus megszilárdítása, a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatunk elmélyítése. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a hazánkban kialakult helyzet és fejlemények felmérése esetén mindenkor tiszteletben tartsák állami s politikai szerveink állásfoglalását, mivel köztársaságunkban kizárólag ők jogosultak az események irányítására. A belpolitikai problémák megoldása minden ország és nép elidegeníthetetlen joga. Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös megértés s a nemzeti feltételek és sajátosságok elismerése a szocialista országok egységét csak megszilárdíthatja. Ezért elvárjuk barátainktól, hogy teljes megértést tanúsítsanak az említett elvek iránt, s elsősorban ilyen értelemben tekintsenek hazánk megújhodási folyamatára. A Nemzetgyűlés elnöksége a közvéleményt és népünk minden rétegének véleményét szem előtt tartva minden fenntartás nélkül egyetért Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének megfontolt, de egyben határozott állásfoglalásával. A Nemzetgyűlés elnöksége maradéktalanul támogatja azt az elgondolást is, hogy kétoldalú tanácskozásokon kell elvtársi szellemben, a tárgyilagos indoklások s a tárgyaló felek szuverenitása s egyenjogúsága tiszteletben tartásának légkörében megvitatni a tisztázatlan kérdéseket. A Nemzetgyűlés elnöksége újfent hangsúlyozza, hogy külpolitikánk alapja most és a jövőben is a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő barátságunk. A Nemzetgyűlés elnöksége a CSKP KB akcióprogramjának szellemében ismét kijelenti, hogy törvényhozói tevékenységével megszilárdítja szocialista társadalmunk fejlődésének demokratikus elveit, s megtesz minden tőle telhetőt hazánk s társadalmunk felvirágoztatása érdekében. lius 13-án délután, amikor az öt párt képviselői már folyamatosan Varsóba érkeztek. Az öt pártnak küldOtt egyetlenegy állásfoglalásunkban sem utasítottuk el elvileg a közös tanácskozáson való részvételünket. Csak kifejtettük véleményünket, vajon megtelelő időben került-e rá sor és előkészítési módja hozzájárulhat-e tárgyszerűségéhez s ahhoz, hogy bonyolult problémáink megvitatása mélyebb információkra támaszkodjék. Az öt párt 1968. július 4—6 án keltezett leveleinek tartalma alapján ugyanis úgy véltük, az ilyen tájékozódás feltétlenül szükséges, hogy ne kerüljön sor olyan tanácskozásra, amelynek sikerét már előre veszélyeztetné résztvevői túlnyomó többségének egyoldalú és alacsony fokú informáltsága Csehszlovákia jelenlegi helyzetéről. Ez volt az előzetes bilaterális tárgyalásokra vonatkozó javaslataink értelme. Nein az a törekvés vezetett bennünket, hogy elszigeteljük magunkat pártjaink és országaink közösségétől, hanem ellenkezőleg, az a törekvés, hogy hozzájáruljon e közösség megszilárdításához és fejlesztéséhez. Nézetünk szerint a szocializmus közös ügyét nem szolgálja olyan tanácskozások megrendezése, amelyeken bármely testvérpárt politikáját és tevékenységét e párt képviselőinek távollétében ítélik meg. Továbbra is érvényesnek tartjuk a Szovjetunió kormánya 1956. október 30-i nyilatkozatában kifejezésre juttatott elvet, amely szerint: „A szocialista nemzetek nagy közösségének országai, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös eszméi és a proletár internacionalizmus elvei egyesítenek, kölcsönös kapcsolataikat csupán a teljes egyenjogúság és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az állami függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveire építhetik." Ismeretes, hogy ezt az elvet megerősítették a kommunista pártok képviselőinek 1957. novemberi moszkvai tanácskozásán, és azt általában elfogadták. Egész tevékenységünkben erősíteni és fejleszteni kívánjuk azokat a mély Internacionalista hagyományokat, amelyeknek nézetünk szerint magukba kell foglalniuk mind a világ haladó erői közös érdekelnek és célkitűzéseinek megértését, mind a sajátos nemzeti szükségletek iránti megértést. Erdekünk, hogy viszonyún^ tovább ne romoljék. Részünk? ről hajlandóak vagyunk hozzájárulni a helyzet rendezéséhez a szocializmus, a szocialista or* szágok egysége érdekében. Részünkről nem teszünk semmit sem, ami ellentmondásban állna ezzel a célkitűzéssel. Elvár» juk azonban, hogy a többi párt ebben a törekvésünkben segítségünkre lesz és helyzetünk iránti megértést tanúsít. Fontos feladatot látunk abban, hogy minél rövidebb időn belül megvalósítsuk a javasolt bilaterális tárgyalásokat, amelyek a többi között megítélnék a szocialista országok együttes ülésének lehetőségeit, s amelyeken nteg lehetne egyezni e tanácskozás programjában, üszszetételében, helyében és dátumában. Döntő fontosságúnak tartjuk, hogy minél rövidebb időn belül megegyezzünk olyan pozitív lépésekben, amelyek biztosítanák eddigi baráti együttműködésünk folyamatosságát és meggyőzően tanúsítanák a kölcsönös baráti kapcsolatok fejlesztésére és szilárdítására irányuló közös akaratunkat. Ez érdekében áll az im* perializmus ellen, a békéért és a népek biztonságáért, a de* mokráciáért és a szncializmu* sért vívott közös harcunknak. A varsói tanácskozás és a csehszlovákiai belpolitikai helyzet világvisszhangja Támogatjuk a CSKP halározoll irányvonalát A világsajtóban szinte minden más hírt háttérbe szorítanak a Csehszlovákiával kapcsolatos fejlemények, különös tekintettel az öt szocialista ország varsói tanácskozására és az ezt követő levélváltásra a testvérpártok és a CSKP között. A CSEHSZLOVÁKIAI ESEMÉNYEK A JUGOSZLÁV KÖZVÉLEMÉNY ÉRDEKLŐDÉSÉNEK KÖZÉPPONTJÁBAN Belgrád — Valamennyi jugoszláv lap vezető helyen ismerteti az öt szocialista ország testvérpártjának a CSKP Központi Bizottsőgához Varsóból intézett levelét. A „Politika" című lap „Informbyro 1968" című vezércikkében többek között azzal foglalkozik, hogy a jugoszláv közvélemény érdeklődésének középpontjában a legutóbbi központi bizottsági plenáris ülés határozatának az a része áll, amely leszögezi: egyedül a csehszlovák munkásosztálynak, a kommunista pártnak s a többi haladó szocialista erőnek van joga ahhoz, hogy értékelje az ország belső helyzetét és megoldja azokat a problémákat, amelyek az évek során át jelhalmozódtak. Belgrádi politikai körökben egyébként hangsúlyozták, hogy a CSKP Központi Bizottságának határozott irányvonala teljes támogatásra talál egész Jugoszláviában. A MÚLT HIBÁINAK HELYREHOZATALA BELÜGY Bukarest — A Scinteia című központi román pártlap tegnap hírmagyarázatban foglalkozik Románia és Csehszlovákia barátsági és együttműködési szerződésével, amelynek e napokban ünnepeljük 20. évfordulóját. A hírmagyarázó megelégedéssel állapítja meg, hogy mindkét ország parlamentje már megtárgyalta az új szerződés szövegét. Ezután a legújabb csehszlovák fejleményekkel kapcsolatban megállapítja, hogy „a kommunista pártok és a szocialista országok baráti kapcsolata erejének különösen olyan esetekben kell megnyilvánulnia, amikor az élet egyik vagy a másik felet bonyolult problémák elé állítja, amikor az egyik vagy másik fél rászorul az elvtársi szolidaritásra". Nem véletlen az a közmondás, hogy „bajban ismered meg a barátod". Jelenleg Csehszlovákiában rendkívüli események vannak. A CSKP vezetősége széles körű harcot vív az ország politikai és társadalmi életének demokratizálásáért, a múlt hibáinak helyrehozataláért. Mindez Csehszlovákia belügye — írja a lap. A LENGYEL VEZETŐK AGGODALMAI Varsó — Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök szerdán Nowa Hutában mondott beszédében a csehszlovákiai helyzettel kapcsolatban rámutatott azokra a veszélyekre, amelyek a lengyel vezetők szerint ezekben az eseményekben rejlenek, s fenyegetik Csehszlovákia szabad, demokratikus fejlődését, a szocializmust és a nemzetközi békét. Nem nézhetjük közömbösen azokat a próbálkozásokat, amelyek Csehszlovákiában elő akarják készíteni a talajt egy szocializmusellenes ellenforradalom számára. A JAPÁN, OLASZ ÉS OSZTRÁK KOMMUNISTÁK TÁMOGATÁSA Tokióban Mijamoto, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára sajtókonferencián jelentette ki, hogy „a csehszlovák problémát a csehszlovák kommunistáknak és Csehszlovákia népeinek kell megoldaniuk". Az Olasz Kommunista Párt Rómában határozatot fogadott el Csehszlovákia Kommunista Pártja támogatására vonatkozólag. Erre azután került sor, hogy Moszkvából hazaérkezett az az olasz pártküldöttség, amely megvitatta a fejleményeket. A nyilatkozat támogatja a Csehszlovákiában megindult megújhodási folyamatot. Az Osztrák Kommunista Párt nyilatkozatban foglalt állást a Francia Kommunista Pártnak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a csehszlovák események megvizsgálására hívják össze az európai kommunista és munkáspártok értekezletét. A párt központi lapja, a Volks- stimme ismerteti az öt szocialista országnak a CSKP Központi Bizottságához intézett levelét. Az öt szocialista ország testvérpártjainak levelét egyébként tegnap a magyar, a bolgár és az NDK sajtója is közölte. Brüsszelben a Belga Kommunista Párt nyilatkozatban támogatta a Francia Kommunista Párt javaslatát. Az angol sajtó is nagy terjedelemmel foglalkozik a csehszlovák fejleményekkel. A legtöbb lap kizárja egy külső beavatkozás lehetőségét. A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának az egyik legutóbbi beszédét, amelyben azt állította, hogy „Csehszlovákiában szocialistaellenes erők kerültek hatalomra, és veszélyeztetik a párt vezető szerepét". A Nemzeti Front KB elnökségének nyilatkozata Minden nép történelmében vannak nagy pillanatok, amelyek további fejlődésére nézve kulcsfontosságúak. Csehszlovákia népe most olyan időben él, amikor szé lesre tárta ki a szocializmus és a demokratizmus kapuit. A szocializmus és a demokrácia eszménye elválaszthatatlanul összefügg nemzeteink hagyományaival. Nemzeteink történelmében az is hagyományos, hogy mozgalmai mindenkor sikeresek voltak, ha az ország lakosságának minden rétege összefosott, s minden erejét latba vette. Ezért fordulunk most Is hazánkban mindenkihez, aki a szocializmust szívügyének tekinti. A felhívás a továbbiakban hangsúlyozza, hogy kommunista pártunk progresszív erői ez év januárjában nyíltan szálltak síkra a múltban elkövetett hibák és torzítások következményeinek kiküszöböléséért. Hazánk népe sohasem felejti el a bennünket felszabadító szovjet hadsereg történelmi szerepét és mindenkor tudatosítja szövetségesi kötelezettségeit. Történelmünk e rendkívül jelentós napjaiban nem nélkülözhetjük barátaink támogatását, s olyan támogatást várunk tőlük, amely bizonyítéka lesz annak, hogy a nemzetek s országok önállóságának, szuverenitásának elve nem iires frázis, hanem a szavak s a tettek egységéről tanúskodó valóság. Meggyőződésünk, hogy társadalmunk jövőjéről s a szocializmus Csehszlovákiában legmegfelelőbb' módjáról kizárólag népünknek kell döntenie. Népünk fejlettségét érettségével s eddigi magatartásával is bebizonyította, hogy nem tér le a szocialista fejlődés útjáról. Köztársaságunk minden polgárához fordulunk s kérjük őket, hogy — tekintet nélkül politikai, felekezeti, nemzetiségi hovatartozásukra, korukra, műveltségükre — tovább is támogassák államunk vezetőit, ős nyugodt, megfontolt magatartásukkal ismét bizonyítsák be a már oly sokszor bebizonyított hűségüket. Azzal a felhívással fordulunk hazánk minden polgárához, ho^y ezentúl is ápolják s mélyítsék el a Szovjetunió és a többi testvérország népeihez fűződő* barátságunkat. 1968.