Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-14 / 193. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. július 14. Vasárnap # XXI. évfolyam, 193. szám # Ára 50 fillér Válasz öt levélre Ülést tartott a CSKP Központi Bizottságának elnöksége (CSTK) — A CSKP Központi Bizottságának elnöksége tegna­pi ülésén megvitatta néhány arra vonatkozó javaslatát, mi­ként válaszoljon azokra a le­velekre, amelyeket címére a Bolgár Kommunista Párt, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt ás a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottságai küldtek. Az elnökség ragaszko­dik ahhoz az elvi állásfogla­lásához, amelyet július 8-i ülé­sén juttatott kifejezésre. Ismét hangsúlyozta, hogy pártunk tántoríthatatlanul kitart a szo­cialista országok s minden más ország kommunista és munkás­pártjai elvtársi együttműködé­sének, valamint a közös érde­keinket érintő kérdések kölcsö­nös megvitatásának elve mel­lett. Az elnökség bármikor szíve­sen találkozna és tanácskozna a kommunista és munkáspártok képviselőivel. Ezért elhatároz­ta, hogy a testvéri pártoknak kétoldali tanácskozásokat java­sol, melyek folyamán a pártok képviselői kölcsönösen tájékoz­tatnák egymást pártjaik jelen­legi politikájáról. Az elnökség úgy véli, hogy ezeken a találko­zókon létrejönnének a későbbi, esetleg szélesebb körű találko­zók feltételei. Az elnökség tanácskozása vé­gén egyetértett abban, hogy a hazánkban végbemenő szocia­lista demokratizálási folyamat érdekében a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy meg­őrződjenek, s hovatovább elmé­lyüljenek őszinte baráti kapcso­lataink minden szocialista or­szággal, minden testvéri kom­munista és munkáspárttal s a földkerekség progresszív forra­dalmi erőivel. A CSKP Központi Bizottságá­nak elnöksége ezt az állásfog­lalását levelekben közli a test­vérpártok vezetőségeivel, s egyben meghívja őket a Cseh­szlovákiában rendezendő köl­csönös találkozókra. Nem állhatunk meg a félúton Rendkívüli kerületi pártkonferencia Banská Bystricán Tegnap, július 13-án kezdődött meg a rendkívüli kerületi pártkon ferencia Banská Bystricán. A közép-szlovákiai kommunisták a rend­kívüli értekezletre 293 küldöttet választottak meg, akik közül 276 a n részt vettek a tanácskozáson. A CSKP és az SZLKP Központi Bizott­ságainak küldöttségét František B a r b i r e k, a CSKP KB el­nökségének tagja vezette. A küldöttség további tagjai: Ondrej Klokoč, dr. Gustáv Husák, Viktor Pavlenda, Ru­dolf Harenčák, Václav Pleskot, Mária SedTáko v á és Herbert Ďurkovlč. A rendkívüli konferencia a ta­nácskozási rendszer körüli vitá­val kezdődött, amelynek sorén a küldöttek követelték, hogy a különféle bizottságok jelöltjei közül töröljék azokat, akik az ismeretes 1964. évi kerületi ér­tekezleten a torzítások elmélyí­tését okozták és segítettek de­formálni a kerületi pártszerve­zet munkáját. Az éles vita tisz­tázta az álláspontokat, és a konferencia egyértelműen a megújhodási folyamat elmélyíté­se szellemében kezdte tanács­kozását. Anton Ťažký, az SZLKP kerü­leti bizottságának vezető titká­ra beszámolójában hangsúlyoz­ta. „Az elvtársak jogosan mutat­nak rá, hogy a demokratizálás folyamata nem általános jelle­gű kerületünkben, és nem jutott el minden alapszervezetbe". Ki­jelentette továbbá: „Szilárd el­tökéltségünk, hogy nem állunk meg a félúton és következete­sen véghez visszük a demokra­tizálás folyamatát." A fő beszá­moló foglalkozott a jelenlegi helyzet okaival és rámutatott a differenciálódásra a párttagok soraiban. „Ne csodálkozzunk — mondotta Anton Ťažký —, ha azok, akik egyéni céljaik, kar­rierjük szempontjából tekintet­tek a pártra, most elhagyják sorainkat." A beszámoló ele­mezte a pártmunka és a gazda­sági élet különféle vonatkozá­sait. Ezután ismertette az utób­bi három hónap alatt végzett munkát és az új pártbizottság munkamódszereit. Végül síkra szállt amellett, hogy az SZLKP kongresszusát tartsák meg a CSPK kongresszusa előtt. A délutáni vita első felszóla­lója, Nosko mérnök, a nagykür­tösi járás küldötte volt. Felszó­lalásában kijelentette, hogy az elmaradott járás 46 000 lakosa a demokratizálási folyamat eredményeként elvárja a gazda­sági helyzet megjavítását. A ímgykürtösi gazdasági helyzet meg nem oldása, tehát a járási akcióprogram nem teljesítése óriási politikai hiba lenne, mert megingatná az embereknek a pártba vetett bizalmát, sőt szó­fecsérléssé alacsonyítaná le a megújhodási folyamatunkat. Nikel elvtárs, a kerületi el (Folytatás a 2. oldalon) gazdasági fejlesztésének tanácskozott az SZNT elnöksége (CSTK) — A Szlovák Nemze­ti Tanács elnöksége Ján Marko mérnöknek, az SZNT alelnöké­nek vezetésével tegnap tartot­ta rendes ülését. Megtárgyalta a kormány Szlovákia gazdasági fejlesztésére vonatkozó irány­elveinek javaslatát és az 1969. évi költségvetés-tervezetet. A javaslat a társadalmi termelés 9 százalékos és a nemzeti jö­vedelem 10 százalékos növeke­désével számol. A fejlesztésre szánt eszközök célirányos fel­használása lehetővé leszi az ipar fejlesztését, és a nem ter­melői szférában, elsősorban a lakás- és az iskolaépítés terén való beruházásokat. Különösen az SZLKP és az SZNT akció­programjában kitűzött legfonto­sabb feladatok megoldásáról van szó. Az elnökség a továb­biakban tudomásul vette azt a jelentést, hogy mennyiségi szempontból miként lesznek meghatározva a gazdasági vi­szonylatok a föderatív rende­zés után. s Az SZNT Népi Ellenőrzési Bi­zottságának elnöke három je­lentést terjesztett az elnökség elé: a polgárok lakásjavítások iránti igényeinek kielégítésével kapcsolatos ellenőrzéséről, a szociális otthonok lakóiról va­ló gondoskodás ellenőrzéséről, valamint a szlovákiai gyümölcs­termesztés fejlesztését célzó in­tézkedések ellenőrzéséről. Az elnökség továbbá tudomá­sul vette a bírósági rehabilitá­cióról szóló törvény szlovákiai végrehajtására vonatkozó intéz­kedésékről tájékoztató jelen­tést. Az elnökség hangsúlyozta annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a rehabili­tációs folyamat következetes végrehajtását. | LENGYELORSZÁG | A szovjet Varsóba Varsó — A szocialista orszá­gok vezetőinek tanácskozásán részt vevő szovjet küldöttség L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak vezetésével szombaton a lengyel fővárosba érkezett. A küldöttség tagjai: N. V. Pod­gornij, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, A. N. Koszi­küldöttség érkezett gin, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, P. J. Seleszt, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, az Ukrán KP Központi Bizottságának első tit­kára éš K. F. Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A. N. Koszigin, a miniszterta­nács elnöke, aki jelenleg Stock­holmban tartózkodik, később csatlakozik a küldöttséghez. (CSTK) [ VIETNAM J Saigonbein újabb partizántámadástól tartanak Clifford hadügyminiszter szemleútra indult Saigon — Az amerikai tit­kosszolgálat állítólag olyan ér­tesüléseket szerzett, amelyek szerint rövidesen mintegy had­osztálynyi partizán támadásra készül a dél-vietnami főváros, Saigon ellen. Tegnap ugyancsak olyan hírek terjedtek el, hogy az Egyesült Államok és a dél­vietnami kormány titkos intéz­kedéseket tettek egy esetleges partizánoffenzíva megakadályo­zására. Készenlétbe helyezték a saigoni rendőrséget és a ka­Clifford amerikai hadügymi­niszter szombaton délben elin­dult első vietnami helyszíni szemléjére. A miniszter saigo­ni látogatásának célja, hogy előkészítse Johnson és Thieu dél-vietnami elnök honolului találkozóját. Hanoi — A dél-vietnami Fel­szabadulás hírügynökség beszá­mol a Khe Sang körül majd­nem hat hónapig folytatott harcokról, amelyeknek eredmé­nyeként a népi felszabadító Jt A szabadságharcoso k t ámadás a a Khe Sanh melletti 622-es I • (Telefoto — ČSTK—CAF) magaslat ellen. tonai alakulatokat is. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy mintegy ezer partizán készen­létben áll Saigonban, hogy a megadott jelre elkezdje a táma­dást, közben a szabadságharco­sok fokozatosan bekerítik majd Saigont. Ezért az amerikai ne­hézbombázók péntek estétől szüntelenül támadják a város körüli utakat és településeket, a partizánok feltételezett állá­sait. EGYENLÖEK A KÖTELESSÉGEINK ­alkotmányos jogaink is legyenek egyenlöek! Államalkotó elem-e a kisebbség # Milyen legyen a cseh­szlovákiai magyarság politikai képviselete? 0 Ne sajnáld mástól, amit magadnak kívánsz 0 Az egyenjogúság ne függjön a pillanatnyi taktikától % A párt akcióprogram­jának betartása - a magyarság jogainak is biztosítéka Megakadtak a tárgyalások? Az eddig megtárgyalt kérdé­sek három fő csoportba oszt­hatók. Prágában és Bratislavában javában folynak a föderáció előkészületei. Közgazdászok és politikusok, jogászok és a tár­sadalmi szervezetek képviselői kapcsolódtak be ebbe a mun­kába. Az új alkotmány kidolgo­zásán is dolgozik néhány mun­kacsoport. Külön teamek fog­lalkoznak például a Csehszlo­vákiában élő kisebbségek — magyarok, ukránok, lengyelek és németek — helyzetének fel­mérésével és a nemzetiségeket érintő alkotmányos törvények kidolgozáséval. Minket, magya­rokat ebben a munkacsoport­ban Dobos László, a CSEMADOK országos elnöke és Szabó Rezső központi tit­kár képvisel. A közelmúltban tájékoztattak bennünket az ed­digi tárgyalások eredményei­ről és rendelkezésünkre bocsá­tottak néhány okmányt, melyek az állami szervek képviselői­nek, illetve a magyarság kép­viselőinek álláspontját tartal­mazzák. 1 Milyen legyen a kisebbsé­• • gek államjog! helyzete. 2 Milyen legyen ezek politi­" kai képviselete. 3 Milyen elvek szerint ala­" kítsanak és tartsanak fenn a kisebbségek társadalmi és érdekvédelmi szervezeteket. Sajnos, már az első kérdés­csoport megtárgyalásánál se alakult ki nézetazonosság. Mert miről is van szó tulajdonkép­pen? Az állami szervek képviselői­nek véleménye szerint az Al­kotmány 1. cikkelye így hang­zana: „A Csehszlovák Födera­tív Szocialista Köztársaság két egyenjogú testvéri nemzet — a csehek és a szlovákok álla­ma..Véleményünk szerint ebbe a cikkelybe az itt élő nemzetiségeket is bele kellene foglalni. Nem másról, mint arról van itt szó, hogy a kisebbségeket az Alkotmány államalkotó elemnek ismeri-e el, vagy sem. És ez sok­sok jogi kérdéssel is összefügg. Például az egyenjogúság kérdé­sével. Vajon helyes-e, hogy az Alkotmány első cikkelye, mint egyenjogú szubjektumokról csak a csehekről és a szlová­kokról emlékezik meg, közben pedig — sajnos, nem ebben a cikkelyben — az állampolgárok egyenjogúságáról beszélünk? Márpedig a magyarok és a töb­bi kisebbség tagjai is állampol­gárok. Kötelességei a csallóközi parasztnak is ugyanolyanok, mint a dél-csehországi földmű­vesnek. A tervezet alaposabb elemzéséből kiderül, hogy az or­szág alaptörvénye, az Alkot­mány így esetleg a jogi egyen­lőtlenség forrása is lehet, mert az egyenjogú szubjektumok fel­sorolásakor a kisebbségekről nem emlékezik meg. Persze, mindkét fél hivatkoz­hat példákra. Hivatkozik is. Az állami szervek képviselői pél­dául arra, hogy az államjogi Intézmények és képviselet csak a nemzeteket illeti meg, mert ez az eddigi alkotmányokban mindenütt így van. Tehát: pre­(Folytatás a 2. oldalon.) hadsereg egységei kikergették az amerikai csapatokat a tá­maszpontról. Rómában Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra és több más kommunista képviselő interpellációt terjesz­tett be a miniszterelnökhöz, amelyben felteszi a kérdést, hogy mi a véleménye az olasz kormánynak az amerikaiak fo­kozódó vietnami agressziójáról. Az olasz kommunisták azt java­solják, hogy a kormány köve­telje a VDK elleni amerikai lé­gitámadások azonnali megszün­tetését. ROCKEFELLER „VIETNAMI TERVE" New York — Nelson Rocke­feller, New York-i kormányzó, republikánus párti elnökjelölt a szombati New York-i sajtóér­tekezletén „négy fokozatú viet­nami tervet" terjesztett elő a háború hat hónapon belüli be­fejezésére. Rockefeller lényegében azt javasolta, mindkét fél fokoza­tosan vonja vissza fegyveres erőit, küldjenek semleges nem­zetközi katonai egységeket a fegyverszüneti vonalra, és tart­sanak szabad választásokat a DNFF részvételével — amennyi­ben „lemond az erőszak alkal­mazásáról". Rockefeller szerint egyes intézkedéseket azonnal meg lehetne valósítani, még akkor is, „ha a kommunisták nem értenek egyet a tervvel" — így például a szövetséges haderők visszavonása a lakott területekre, olyan „egyoldalú" akció, amelyben Rockefeller szerint „kifejezően megnyilvá­nulna az amerikai fél jóakara­ta". A kormányzó kijelentette, hogy szándékosan nem tesz említést az Észak-Vietnam elle­ni amerikai légitámadások meg­szüntetésének problémájáról, mert e kényes kérdésről jelen­leg Párizsban folynak tárgya­lások.

Next

/
Thumbnails
Contents