Új Szó, 1968. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1968-07-12 / 191. szám, péntek

IIA SZERETSZ . Táborozásra ment a fiam. Közel négyszáz kilóméterre a családi fészektől. Egyszer csak jön a levél: Apucikám, ha szeretsz, most bebizonyíthatod. Elvesztettem a tűt, amit anyuka a kis kofferomba tett. Hozhatnál he Igébe egy másikat ... FOGAS KÉRDÉS Pali bácsi vidékről jött hozzánk látogatóba. Alig változott, amióta nem találkoztunk, csak éppen megkopaszodott. Olyan a feje, uram bocsá, mint egy szépen fejlett tök, amelyen még a napsugár is megcsúszik. Ami viszont hiányzik a fejtetőről, dúsan burjánzik az orr alatt. Alkalmasint a fiamnak is feltűnt ez az aránytalanság. Amikor már Pali bácsi térdén ült, kedvesen, hízelegve, nehogy kíváncsiságáért megnehezteljen a vendég megkérdezte: — Mondd, Pali bácsi — mutat a bokros bajuszra —, te miért nem a feje den hordod a hajadat? BÖLCSESSÉG Pionírtáborba ment a kislányom. Nagy volt az öröm a családban, amikor megérkezett tőle az első levél. Így dicsekedett benne: a koszt is nagyon jó, csak a reggelit, ebédet meg a macsorát nem tudom megszokni. /sz il — De azl mondják, hogy istenien jó lábai vannak! [Die Welti w — Amire szüksége van, kedves uram, az egy hosszabb bot. PÁRBESZÉD — Szereted a férjedet? — Természetesen. Egyébként is szeretem a férfiakat. — A felesége idegessége nem veszélyes. Száz évig is elélhet vele — mondja a doktor. — És én? — kérdezi a férj. VENDÉGLŐBEN. A nyomozó megkérdezi a vendéglőben: — Üj pincérük van? — Igen, hogy jött rá? — Ismeretlen ujjlenyomatokat láiok a tányéron. — Úristen, miért cipelte a hátán ezt a zongorát? Valamilyen járművet kellett volna igénybe vennie. — Akartam is, de nem engedtek fel a villamosra. KÉT SKŰT VICC A skót fiatalember miután megnősült, feleségével nászútra indult. Dowerben újdonsült nejének egy bomboncsomagot vett. Párizsban adott neki belőle egy szemet. Bécsben még egy szemet, azután a többit eltette. Rómában már az asszony kérte esdekelve: — adj kérem még legalább egy szemet! — — Azt már nem kedvesem — mondja szívélyesen, de határozottan a skót. — A többit meghagyjuk a gyerekeknek. & A skót haldoklik. Ágya körül hozzátartozói már a temetésről vitatkoznak. — Mégis úgy illik, hogy elsőosztályú legyen! — Na, én azt hiszem, a másodosztályú ls megfelel! — Miért? A harmadosztályú sem csúnya!? A haldokló megszólal: — Ha olyan nagyon akarjátok. én mehetek gyalog is! A /KONZERVATÍV — Csak azt nem bírom ezekben a hippikben, bogy Jlyen maskarákat csinálnak magukból! (Mikus Sándor rajza) 1968 VII. ÍZ. K

iötlöttem egy viccet: Találkozik két barát, és az egyik így szól a másikhoz: — Idehallgass, ha meghalnék adnál öt rubelt koszorúra? — Ez csak természetes — válaszol a másik — elvégre barátok vagyunk. — Tudod mit? Akkor add ide most az öt rubelt, és ha meghalok, nem kell adnod semmit. Viccemet elmondtam az ismerőseimnek, és valamennyien jót nevettek rajta. — Ird le és vidd be valamelyik szerkesztőségbe — ajánlotta Pocsivalov — Hírnevet szerzel az egész országban. Hallgattam rá. A humor rovat vezetőszerkeszlője elolvasta, és így szólt: — Nnnnno. Hááát, mi is akar ez lenni Miféle műfaj? — Vicc — válaszoltam — olyan külföldi humorféle. — Humorféle . .. Gyenge. Harmatos gyenge. Nincs csattanója. Ne haragudjék, de . . . Mit tehettem? — No, mi van, voltál a szerkesztőségben? — érdeklődött egyik pénteken Pocsivalov. — Voltam. — No és? Elmeséltem neki, hogyan jártam. Pillanatig hallgatott és gondolaTermészetesen Zalewski úr! Elvégre barátok vagyunk. Tudja mit Malinowski úr, adja ide azt az öt zlotyt, és ha meghalok ne adjon semmitl" Lassan már elfelejtaiba mélyedt. Aztán elnevette magát: — Tudod mit? Mondd azt, hogy . . . Másodszor is elmentem a szerkesztőségbe. A szerkesztő helyettese nem ismert. Letettem kéziratomat az asztalra. Elolvasta és kitört belőle a nevetés. Sokáig kacagott, még a könny is kicsordult a szeméből. — Kitűnő! Nagyon jó! Remek! Egy hónap múlva megjelent a lap új száma, és utolsó oldalán ez állt: Külföldi humor: „Idehallgasson Malinowski úr, ha meghallnék adna koszorúra öt zlotyt? tettem az esetet, amikor utánam futott Pocsivalov, — Olvasd! — szólt megvetően, és az asztalra dobta a „Zenei Közlöny" című folyóiratot. „Megkérdezte egyszer Mozart Salierit: Idehallgasson Salieri! Ha meghalnék ... — olvastam, de a többit már ismertem. Nem ment a fejembe! Az ugyan kellemes, ha olyan nagy ember ugyanazt gondolja, amit én találtam ki, viszont elég kellemetlen a dolog. Maga is rájöhetne ilyesmire. Ez azonban csak a kezdet kezdete volt. Az Irodalmi Lapban G. B. Shaw kérdezte H. G. Wellst: Idehallgasson Mr. Wells, ha . . . A Technika a gyerekeknek közölte azt a történetet, amikor Humbolt a nagy természettudós egyszer megkérdezte Lobacsevszkijt. . . A „Kalász" című folyóiratban Micsurin kérdezte meg . . . Az Opera és Operettben Saljapin. Szaltikov-Scsedrin Nyekraszovtól kérdezte meg. Alexander Dumas, az apa, fiát Alexander Dürnast. Álmomban meglátogatnak a történelmi személyiségek Arisztotelésztől Lev Nyikotajevics Tolsztojig. Minden reggel rohanok az újságárushoz, és megveszem valamennyi folyóirat új számát. A világ nagy zsenijei szüntelenül az én együgyű viccemet mesélik egymásnak. Nem tudom, mit tegyek. Nem vethetek a szemükre semmit, mert rég halottak. Akármit a szájukba adhatnak. Az élők közül azonban ki hiszi el nekem, hogy ezt az anekdotát én ötlöttem ki. SZŰCS BÉLA fordítása o CO O v— < l/> o I > < o CD o h< LO O < o CQ o < l/> o < —I > < • AZ ÖTÖDIK VILÁGRÉSZ KŐOLAJA Felfedezések szenzációja hozta lázba Ausztráliát. Kiderült, hogy e földrész ásványkincskészletei korlátlanok. Aránylag rövid idő alatt hatalmas vasérc, nikkel-bauxitlelőhelyeket és más értékes fémeket fedeztek fel. A legnagyobb eseményt azonban a Viktoria part közelében a tenger alatt felfedezett óriási olajlelőhelyek jelentették. Sok-sok millió tonna kőolaj vár itt kiaknázásra. Három évvel ezelőtt Ch. Heterington kanadai olajkutatási szakértő közölte Victoria állam hatóságaival, hogy másfél milliárd tonna kapacitású olajmezőt fedezett fel. Bejelentését túlzásnak tartották, de a későbbi leellenőrzés igazolta Heterington feltevéseinek helyességét. Fairbrain nemzetfejlesztési miniszter most határozottan állítja, hogy 1970 végén Ausztrália naponta 63 és fél ezer tonnv kőolr'it fog bányászni, s fűtőanyag-szükségletét 40 s?ázalékban biztosítja. A földrész olajiparának jövőjét a Bass-szoros alatti olajkészletek biztosítják. Olajon kívül jelentős földgázkészleteket is találtak. A jövő év derekáig már elkészül az új gázvezeték, amely Melbourne-be szállítja a „kék fűtőanyagot". Ügy vélik, a szoros gázkészletei 30 évre is elegendők. A lelőhely előnye, hogy közel van Ausztrália legnépesebb államaihoz — Űj-Dél-Waleshez és Victoriához. A felfedezésből a legnagyobb haszna az amerikai Standard Oil és ESSO társaságoknak, valamint az ausztrállal Broken Hill Proprietarynak van. ^ ( Australian I TEJHAMISÍTÓK Az élelmiszerek közül legkönnyebben a tejjel manipulálhatnak. A kereskedők többnyire vízzel, mégpedig nem minden esetben tiszta vízzel hígítják. Még nagyobb aggodalmat kelt az a szokás, hogy a tej tartósítására formaiint használnak. 1964-ben felcsillant a remény fénye, hogy az élelmiszerfélék romlásának megakadályozására vonatkozó törvény értelmében szigorúbban fogják büntetni a hamisítókat, s az ilyen bűntettek száma is rohamosan csökkenni fog. Nem ez történt. Az indiai egészségügyminisztérium 1967—1968. évi közlönye szerint 1965-ben egyes indiai államokban 76,.9 tői 51,3 százalékig terjedő különféle keverékeket észleltek eladott élelmiszerekben. Ez azt bizonyítja, hogy nem elég szigorúan alkalmazták az említett törvényt. Most különleges állami bizottság tanulmányozza az élelmiszer-hamisítás különféle módszereit, s megállapításai alapján ajánlatokat tesz majd az ilyen visszaélések kiküszöbölésére. (Weeken Revue) VULKÁN SZÜLETIK A mexikói Veracruz államban Piedras Negras és Ignacio de la I.iave települések közelében tűzhányó képződik, amelyet a lakosság Salitralnak nevezett el. Festői városkák közelében egy egyenlőtlen völgykatlanból alakult ki, s ma már elérte a 15 méteres magasságot. A vulkán szabályos kúp alakú, megmászható, s megtekinthető 3 méter átmérőjű krátere, amelyet sűrű, zavaros folyadék tölt ki. A folyadék szabályos időközökben bugyborékolni kezd, fenyegetően felemelkedik, aztán húsz centiméternyire a kráter szélétől megáll. Néha persze kicsordul és lefolyik a kúp oldalán. A tűző napsugarak és a szél hatására (a vulkán 45 kilométerre van a Mexikói-öböl partjaitól) sok salétromot tartalmazó omlós kőzetté válik. Ezért kapta az új tűzhányó a Salitral nevet. Sok mexikói és külföldi tudós tanulmányozza az új vulkánt, ám eredménytelenül, mert sehogyan sem tudják megmagyarázni keletkezését. Érdekes jelenséget figyeltek meg: ha égő gyufát dobnak a kráterbe, annak folyékony tartalma meggyullad és halvány lánggal ég. Salitral rejtélye megfejtésre vár. (Tiempo) FELAPRÓZOTT FEJEDELEMSÉG Sardzsa fejedelemséget a Perzsa-öböl legsajátosabb vidékének tartják. Valóban, ma is betartják a középkori ősi szokásokat, ünnepnapokon ma ls bemutatják a beduinok ritkaságnak számító harci táncát, mely felidézi az arab hódítók fénykorát. Ezt a középkort azonban belülről valamilyen új szétrobbantani készül. Ezt az újat elsősorban az ifjúság képviseli. Két évvel ezelőtt még homályos távoli fogalom volt az új az emirátus lakólnak képzeletében. Ma az új léptennyomon szomszédságban van az ősivel. Az Arab Bank vasbeton szerkezetű épületének közelében egy beudin ütötte fel pálmaháncsból font hajlékát. Az áruházak kirakataiban a világ különféle országainak árui láthatók, de mellette ott van a zajos, hagyományos bazár a maga vályogbódéival. Sardzsában, az emirátus fővárosában nemrégen egy ötemeletes, maid utána egy kilencemeletes palota épült. Itt laknak a fejedelemségben fiókvállalatokat nyitó külföldi cégek és társaságok képviselői — a város ugyanis a Szerződéses Oman fejedelemségeit összekötő útvonalak kereszteződésénél fekszik. Sardzsában a közművelődés és az egészségvédelem ls fejlődik, de csak a fővárosban. Ez azzal magyarázható, hogy a hajdan nagy kiterjedésű emirátus ma öt felaprózott területből áll. Az egyik a Perzsa-öböl, a másik az Omanl-öböl partján terül el, a harmadikhoz — Ain Tumurhoz vasút vezet. Sardzsához tartozik Diba falu középső része is, míg északi és déli része Maszkaté és Fudzseiráké. Sardzsa ötödik részét, Gurfakant „arab Riviérának" nevezik. Ez festői öböl, amelynek partjain félig kopár, helyenként zöldellő hegyek övezik. Ivóvízforrásokon kívül olyan sok itt a hal, hogy a lakosság természetes trágyázásra használja. (Al-Arabi),