Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-09 / 158. szám, vasárnap

KERTÉSZEKNEK JÚNIUS A VIRÁGOSKERTBEN Nyilván a nem szakmabeliek sem kételkednek abban, hogy jú niusban a tulipánok s a tavaszi kert különféle bagymás és gumós növényei hovatovább elveszítik színüket, tetszetős külsejüket. A még nemrégen színpompás virá­gok szirmai leperegnek, csupán a levelek maradnak meg, mivel a kertész közvetlenül az elvirágzás uián letöri a magházakat, hogy igy minél több tartalékanyagot biztosítson a növény föld alatti szervei számára. Sajnos, a leve­leken is napról napra sokasodnak a sárga foltok. Arra figyelmeztet­nek, hogy eljöttek a hagymás nö­vények válságos napjai. A hagy­mákat ugyanis csak akkor szabad a földből kiszedni, ha már csak a teljesen elsárgult levélmaradékok jelzik a hagymás növény helyét. Magától értetődő, hogy a sok, las­san sárguló növénymaradék sem­miképpen sem szemet gyönyörköd­tető látvány. Aki nem akarja ezt a lassú haldoklást végignézni, esetleg korábban is kiáshatja a hagymákat, persze nagyon elővi­gyázatosan, s a levelekkel együtt kell őket kiemelni. A növényeket ezután a kert valamelyik kevésbé szembetűnő részén helyezheti el, aiiol kivárhatják a teljes herva­dást. Amennyiben kiásás közben a hagymák valamelyike megsé­rülne, akkor sem kell eldobnunk. Főleg arra kell ügyelnünk — és ez a legfontosabb —, hogy meg­maradjon a hagyma körüli föld­labda. Ha meg akarjuk akadályoz­ni a sérült hagyma rothadását, esetleg faszénporral „bepaníroz­hatjuk" a sérült helyet. Ha azt tanácsoljuk, hogy a hagy­más és a gumós növényeket még a levelek teljes megsárgulása előtt szedjük ki a földből, nem gondolunk az egész növénycso­portra, hanem csak a tulipánokra, s közülük is csak azokra, ame­lyeknek dughagymáit múlt év őszén nagyon csekély, 5—7 centi­méter mélyen ültettük el. Az en­nél mélyebben és tápanyagdűs ta­lajba elültetett tulipánok tovább is a helyükön maradhatnak. Ezek a tulipánok jövő tavasszal is épp oly színpoinpásan virágoznak, mint ez idén. A kevésbé mélyen elültetett tulipánhagymák mellett nagyon sok hagymasarj fejlődik, amelyek, ha nyáron át is a föld­ben maradnak, csupán leveleket hajtanak, de nem lesz virágjuk. A földbűi június elején kiszedett tulipánhagymákat levegős, száraz, árnyas helyen kell tartanunk. Kö­zülük ősszel csak a jól fejlett és virágok hajtására alkalmas hagy­mákat iiltessiik el. K. W. MOTOROSOKNAK Az ismert Fiat 124-es modell sportváltozata. Nagyobb a hen­gerűrtartalma: 1438 cm 3 (a standard-kocsi motorjáé 1197 cm 3) és 5 fokoza tú a sebességvál tója. A karosszé riát a világhírű Plninfarina ka rosszérla-műhely készítette. A mo tor teljesítmé nye: 90 lóerő. másodpercen­kénti 6500 for dulat mellett. Kompressziós arány 8,9:1. Leg magasabb elérhető sebesség több km/6 sebességre 12 másodperc FIAT 124 SPORT SPIDER mint 170 km/ó. Gyorsulás 0-ról 100 MIT EGYEN A GÉPKOCSIVEZETŐ? Aki sokat utazik gépkocsin, és órákat tölt a kormány mellett, annak Jobban meg kellene válogatnia, hogy mit egyen, sőt szemügyre kellene vennie egész étrendjét is. A gépkocsivezető fáradságát nem az izmok elernyedése okozza, banem pszichikai okai vannak, azonkívül fokoz Iák a fáradtságérzetet a vérkeringési zavarok és sokszor a friss levegő hiánya is. Ezt helyes táplálkozással lehet ellensúlyozni. Fogyasszunk fehérjékben és vitaminokban dús, de zsiradékokban szegény ételeket. A lényeges az, hogy csökkentsük a zsíros, valamint a vitaminokban sze­gény ételek mennyiségét (fehér kenyér, péksütemény, tésztafélék stb.j. Ezzel szemben több fehérjékben gazdag ételt (tej és tejtermékek, sovány hús, belsőségek, halak) és sok vitamindús ételt, tőképp gyümölcsöt, el sösorban almát és narancsot, valamint zöldség és tőzelékféléket, salátát, paradicsomot, paprikát, savanyú káposztát kell fogyasztani. Igen fontos a korpás (Graham) kenyér, amely az idegműködésre jó hatást gyakor­ló sok B vitamint tartalmaz, azonkívül elősegíti az emésztést. BARKÁCSOLÓKNAK Nemcsak kisebb lakásdísze­knt, virágállványokat barká­csolhatunk házilag, hanem ko­moly bútordarabokat is, ame­lyeknek jó hasznát vesszük. Ha a gyerekek kinőtték a kiságyat, vagy ha szükségünk van egy tartalék fekhelyre (pl. vendégek részére), házilag is olcsón előállíthatjuk néhány szál deszkából és készen kap­ható habgumiból. A méreteket a szükségnek megfelelően állapítjuk meg. Ha gyermek részére készítjük a heverőt, rövidebb és keske­nyebb lesz, tehát az oldallécek méretének ehhez kell alkal­mozkodniuk. A fejrésznél levő deszka valamivel szélesebb le­gyen. Először elkészítjük az alsó keretet úgy, hogy olyan széles legyen, hogy a matrac alatti luerevítödeszkákat elbírja. Az­után ehhez csavarozzuk hozzá a külső oldaldeszkákat (facsa­varral). A lábakat szögletesre vagy gömbölyűre formáljuk. Azonban, ha ezzel nincs ked­vünk vesződni, a bútorüzletek­ben vásárolhatunk készen, tet­szés szerinti lábakat, amelyek­hez ügyes fémfoglalatot is ad­nak, csavarokkal együtt, s ez­zel lehet a lábat odaerősíteni. Bármilyen méretben kapható. A habgumibetét vagy matrac elkészítése sem jelent különö­sebb gondot. Szőnyegboltok­ban méterre árusítják a szép fehér habgumit. Ebből az ágy méretének megfelelően, több rétegben betétet szabunk, majd dunnahuzatszerüen megvarrott kreton- vagy kartonhuzatba tesszük, s a kárpitbetétekhez hasonlóan hosszú tű segítségé­vel több helyen átöltögetjük. P. I IIÁZTARTAS RAKOTT METÉLT Hozzávalók: 50 dkg liszt, 4 to­jás, 8 dkg vaj, 3 cl rum, 25 dkg barackíz, 13 dkg dió, Vi li­ter te] 10 dkg cukor, só. A hozzávalókból 3.cipót ké­szítünk, megzsírozzuk, pihen­tetjük, majd vékonyra kinyújt­juk és 1 cm széles metéltet vá­gunk belőle; gyenge sós víz­ben kifőzzük, a vizet hagyjuk jól lecsöpögni róla, majd for­ró vajjal összekeverjük. Azután 3 dkg lisztet l/i dl tejjel elke­verünk és 4 Vfc dl tejet felfor­ralunk, majd a tűzről levéve kissé lehűtjük. Ezután a négy tojássárgáját s a fehérjéből vert kemény habot, majd az őrölt diót és a rumot beleke­verjük. Megvajazott tepsibe egy sor tésztát teszünk, erre rá­kenjük a barackízt, újra egy sor tészta következik, rátesz­szük a diós massza másik fe­lét, és sütőben jól átforrósít­juk. POZSONYI KOCKA Hozzávalók: 40 dkg liszt, 3 to­jás, 8 dkg vaj, 10 dkg mák, 2 dkg mazsola, 10 dkg cukor, 15 dkg barackíz, reszelt citrom­héj, 1 V4 dl tejszín. A lisztet 1 tojással, gyengén sós vízzel közepesen kemény tésztává gyúrjuk. Cipót for­málunk belőle, megzsírozzuk, s pihentetjük. Azután vékony­ra kinyújtjuk és 1 cm széles metéltre vágjuk. Gyenge sós vízben kifőzzük, leöblítjük, majd lecsöpögtetjük róla a vi­zet. A vajat 2 tojássárgájával, 5 dkg cukorral, 1 dkg liszttel, el­keverjük, hozzáadjuk a tejszínt és a megmosott mazsolát. A 2 tojásfehérjéből 1 xh dkg cukor­ral kemény habot verünk, ezt is belekeverjük, majd ebbe a masszába tesszük a kifőtt tész­tát. Vajjal megkent tepsibe tesszük a következőképpen: 1 sor tészta, erre rászórjuk a megmaradt cukorral összeke­vert mákot, újra egy sor tészta következik, erre tesszük a 16 dkg barackízt, s a megmaradt tésztával befödjük. Reszelt cit­romhéjjal meghintjük, egy dió­lyi hideg vajat teszünk a tete­jére, és sütőben szép pirosra sütjük. RAKOTT TÉSZTA SONKÁVAL Hozzávalók: 40 dkg liszt, 3 to­jás, 10 dkg zsír, só, 20 dkg sonka vagy füstölt hús, 1 csé­sze tejföl. A lisztből 1 tojással és egy kevés sós vízzel tésztát gyú­runk. Vékonyra kinyújtjuk, majd szélesebb metéltet vá­gunk belőle, és sós vízben ki­őzzük. Egy tűzálló tálat megzsí­rozunk, s ebbe egy sor tésztát teszünk, zsírral kissé meglo­csoljuk, majd a főtt, darált sonkával egy réteget kenünk rá. Erre ismét tészta, majd sonka következik. A tetejére tészta kerül. Azután a két to­jást a tejfölben elhabarjuk, rá­öntjük a tésztára, a tetejét a maradék zsírral meglocsoljuk, és sütőben szép ropogósra süt­jük. Tavaszi salátával tálaljuk. TAVASZISALATAK A saláták fontos kiegészítői étkezésünknek. Vitamin-, ás­ványi só és vastartalmúknál fogva igen nagy a jelentősé­gük a helyes táplálkozásban, valamint az emésztés folya­matában. Ezért lehetőleg min­dennap fogyasszunk salátát. KÜLÖNLEGESEN ÍZESÍTETT FEJES SALÁTA A salátát több vízben alaposan megmossuk, a nagyobb külső le­veleit leszedjük, a közepét pedig négy részre vágjuk. A leveleket salátástálra rakjuk, ennek köze­pére tesszük a saláta felvagdalt részeit, majd a következő salátá­lével leöntjük: Egy kevés finom étolajból, 1—2 kanál citromléből, sóból, törött feketeborsból és egy kiskanálnyl mustárból kevés viz hozzáadásával öntetet készítünk, jól elkeverjük, és ráöntjük a,sa­látára. MAJONÉZES FEJES SALÁTA Sűrű majonézbe tormát reszelünk, egy kevés ketchupot keverünk hozzá, s ebbe tessiük a jól meg­mosott, vastag csíkokra vágott fe­jes salátát. Nagyon Ízletes és táp­láló. SAJTOS PARADICSOMSALÁTA Tejszínnel hígított majonézmár­tásba sajtot reszelünk, majd a megmosott paradicsomot vasta­gabb karikákra vágjuk, és óvató san belekeverjük a majonézmar­tésba. A gyerekek részére közöljük az itt bemutatott néhány csi­nos modellt. Magunk is megvarr ha tjük.­Ma, amikor már a legtöbb háztartásban „vendégváró pa­pucs" is van, (méghozzá több pár) nagyon jó ötlet az olcsón előállítható papucs. Erre a célra bármilyen ma­radék szövetet, nemezdarabot felhasználhatunk. A papucs tal­pa szőrmemaradékból is készül­het. Ebben az esetben a bőr lesz kifelé és az szőrme befelé. Ha szövetből csináljuk a talpat, többszörösen letűzzük az anya­got. A képünkön közölt szabásmin­ta alapján bárki könnyen elké­szítheti. Betűjelzés szerint oz egyes darabok: A) a papucs eleje B) a papucs háta C) az eleje visszahajtott része D) a háta visszahajtott része A lábról a méretet a vázloton látható módon vesszük. A pa­pucs szabásmintáját csomagoló­papírból készítjük el, s a kiva­salt anyagra ráfektetve szabjuk ki az egyes részeket. Ha azt akarjuk, hogy o pa­pucs jó meleg legyen, készítsük valamivel nagyobbra, s vászonra vagy selyemre, paplantűzéssel rávarrott vatelinnal béleljük ki. ANYU, MIT HOZTÁL? Nincs nagyobb iz­galom a kicsinyek számára, mint ha át­kutathatják anya tás­káját, amikor haza­jön a munkából, be­vásárlásból. Ürömmel halásszák ki belőle a cukorkát, csokoládét. Az édesanya ls örül, amikor gyermeke há­lás tekintettel néz rá, • cuppanós puszit nyom az arcára. Azonban jól tudjuk, hogy e körül a kér­dés körül rengeteg probléma merült fel. Vagyis, hogy ve­gyünk-e mindennap cukorkát, csokoládét a gyereknek? Hogy ez kényeztetésnek számít-e? Vagy csak akkor kapjon valamit a gyerek, ha jutal­mazzuk? S kell-e egy­általán jutalmazni a gyereket azért, mert elvégezte a kötelessé­gét stb. Az apró örömök te •xlk széppé életünket s természetesen a gyermek életét Is. Te­hát ettől nem szabad megfosztanunk. Azon­ban józan mértéktar­tásra van szükségünk. Ha anyagi körülmé­nyeink nem engedik meg, nem szabad szo­kássá tennünk a napi ajándékozást, mert ha egyszer ez elma­rad, a gyermek csaló­dott, szomorú lesz, vagy duzzogni fog, mert úgy véli, hogy a cukorka és a csoki úgy hozzátartozik na­pi kosztjához, mint t tejeskávé vagy kakaó. Az Ilyen jutalmazás ls kétélű fegyver. So­se mondjuk a gyer­meknek: „ha megta­nulod a leckédet, kapsz csokoládét". A gyermek kötelessége a tannlás. Ezt kisko­rától kezdve belé kell nevelnünk. Az olyan gyermek, aki csak a jutaium reményében tesz meg valamit, szá­mító lesz, s igyekszik visszaélni a helyzet lel, amit a szülők meggondolatlanul te­remtettek. 1968. VI. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents