Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-08 / 157. szám, szombat

Felhívás Felhívás jf Felhívás Szécsi Pál Vannak kacskaringós életpá­lyák . . . Szécsi Pálé is az . .. A közönség először a Luxus Áru­házban találkozhatott vele, a kül­földi árucikkek budapesti bevásár­ló központjában. Négy példány­ban is ott függött képe a Vörös­marty térre nyíló lépcsőházban, különböző elegáns, de csak nehe­zen kapható öltönyökben. Ez azon­ban nem az a fajta népszerűség volt, amilyen valójában és igazán vágyott. . . Szécsi Pál 1944-ben született Budapesten. Leérettségizett, majd 1982-ben Lengyelországba utazott, ahol három esztendeig dolgozott, előbb a divatszakmákban, később az idegenforgalomban. Lengyel földön próbálkozott meg első íz­ben a ctuícdalénekléssel. Amikor 1965-ben hazatért, ko­moly szŕndékkal, erős elhatáro­zással látott — a tanuláshoz. Maj­láth Jülia, az ismert zeneszerzönő növendéke lett, hangképzését pe­dig egy ismert énektanárnő Fábrl Edit irányította. Az első eredményt, s egyben az első sikert az jelentette, hogy Szé­csi Pál bekerült a Magyar Rádió és Televízió II. Táncdalfesztlváijának előadói mezőnyébe. Ugyan ez is si­ker volt már, de csak akkor lett igazán teljes, amikor a többhetes, többfordulós „összecsapás" végén második díjat kapott a „Csak egy tánc volt" című sláger előadá­sáért. Hirtelen nagyon elfoglalt em­ber lett. Lázas tempóban kezdett Kedves Barátainkl Már hagyományos­sá vált a csehszlová­kiai magyar fiatalok nyári táborozása, a Nyári Ifjúsági Talál kozó (NYIT). A NYIT eddig a ma­gyar ifjúsági klubok rendezvénye volt. Eb­ben az évben már Be­gyedszer rendezzük meg, de ilyen széles keretek között első ízbeu, mert a IV. NYIT a megalakuló Magyar Ifjúsági Szö­vetség első rendez­vénye. A táborozás idő­tartama tizenkét nap, 1988. július 11­től (csütörtök) jú lius 22-ig (hétfő). Hely: Keszegfalu (komáromi járás) a Vágduna partján. A NYIT célja, hogy lehetőséget adjon az ország különböző ré­szében élő fiatalok­nak a találkozásra, ismerkedésre, esz mecserére. A NYIT műsora: ismerkedés a kör ayék történelmével, néprajzi nevezetes­ségeivel, kultúrtör­téneti hagyományai­val. Autóbuszkirán­dulás Magyarország­ra. A fiatal magyar értelmiség találko­zója. Előadások vi­tákkal egybekötve a nemzetiségi politiká­ról, közgazdasági és jogi kérdésekről, művelődésügyről (oktatásügyi vitafó­rum). Sarlósok ta­lalkozója, megemlé­kezés a Sarló meg alaknlásának negy­venedik évfordulójá­rul. Fiatal irodalmá­rok találkozója. Sportjátékok, fürdés a Vágdunában stb. Elszállásolás: kö­zös sátorban, sátrak­ban. Sátrat lehető­leg mindenki bizto sitson. Amennyiben ez nem lehetséges, jelölje meg ezt a je­lentkezőlapon, így számára a szervező bizottság biztosít sátrat. A táborozók lehetőleg hangszert is hozzanak maguk kal. A szervező bi­zottság 30,— Kcs-t (harminc) száinit fel a szervezési költsé­gek fedezésére, ezt az összeget a részt­vevők a jelentkezés­nél fizetik bft\ bizto­sítja a közös kony­hát (reggeli, ebéd, vacsora, napi 15,— Kčs ériékben) az 50 százalékos vasúti kedvezményt az or­szág bármely részé­ből. Ezért kérjük, hogy a jelentkező lapon tüntessék fel a kiinduló vasúti ál­lomás nevét. A je­lentkezés határide­je június 27. A tá­borozás megkezdése előtt egy héttel mindenki kézhez kapja a vasúti ked vezményre jogosító igazolást, a NYIT pontos műsorát és a táborral kapcsolatos egyéb felvilágosítást. Részletes felvilá­gosítást a szervező bizottság nyújt: Jó­zsef Attila Ifjúsági Klub (Módszertani csoport) Bratislava, Nám. 1. Mája 30. Mindenkit szere­tettel várunk! Érettségizők nyelveket tanulni, úgy érzi, hogy valamennyi nyelv közül az olasz áli hozzá a legközelebb. Táncze­nében is az olasz dalokat szereti leginkább, azt a különös, beates, dallamos olasz slágerötvözetet, •melyet például Bobby Solo ad elő olyan remekül. Más kedvencei és példaképei: Frank Sinatra és Udo Jürgens. Arra a kérdésünkre, hogy med­dig szeretne énekelni, és hogy ho­gyan is képzeli a jövőt, szó sza­rint a következőket válaszolta: „A mi munkánkra azt mondják nem nyugdíjas állás. Én mégis azt mondom, innen szeretnék nyugdíj­ba menni. Remélem sikerül. (fenyves) Felhívás -fa Felhívás -fa Felhívás „Mi búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt"... Alig két hete vállukra vetett vándortarisznyával, könnyes szemmel és ezzel a régi, kedves diákdallal búcsúztak iskolá­juktól a bratislavai magyar tannyelvű átalános középiskola végzős növendékei... Igaz, amikorra ezek a sorok megjelen­nek, már hivatalosan érettekké is nyilvánították a zöld asztal mellett szorongó szívvel jelelő harmadikosokat, de ottjártamkor még az élet első, va­lóban komoly akadá­lyával küzdő, „éret­len" jiatalok voltak, loggal mondhatná most bárki: minek a szorongó szív, ha az előző évek során becsületesen tanult vala­ki? Dehát aki egyszer már átesett hasonló vizsgán, az tudja, mit jelent ilyenkor a vizsgadrukk, a torkot szorongató lámpa­láz. Füleki Zoli, a lll. B volt diákja kerek arcú, szőke fiatalember. Mórócz érettségi biztos, janda igazgató és a bizottság többi tagfa előtt magyarból Mikszáth Kálmán regényeiről, szlovákból pedig Janko Krát életéről és munkásságáról kellett beszámol­nia. Érettségije jól sikerült, így érthető, hogy tréfára fogja a szót. „Az idén én voltam az iskola első érett emberei A véletlen úgy akarta hogy sorrendben én legyek az első vizsgázó. Beval­lom, eleinte kissé ideges voltam, de ahogy az asztal mellé ül­tem, megnyugodtam. Tudtam: úgy sincs már menekvés" — teszi hozzá mosolyogva. Érettségi bizonyítványán még alig száradt meg a tinta, de Zoli már a komoly jelnőttek módján tervezget. — Elektromérnök szeretnék lenni. És egyszer maja a tele­vízióban állást vállalni. Tudom, hogy rendkívül nehéz oda a be­jutás, de úgy gondolom, addigra a mainál lényegesen jobban érvényesülnek a szakemberek. Protekció? Arra nem számí­tok ... Nem jó, ha nyomják az ember szekerét, mert olyan helyzetbe is kerülhet egyszer, hogy nem lesz ismerőse s akkor elveszettnek érzi majd magát." Moravik Márta érettségije is jól sikerült, ő ellenben a tovább­tanulás helyeit rövidesen munkaviszonyba lép. Tőle azt kér­deztem hát, hogy véleménye szerint, mi is a munka értelme? Az ő válasza is felnőttesen lényegre tapintó: „Az emberek többsége csupán a puszta megélhetés érdekében dolgozik. így azonban aligha találhatnak igaz, értékszerű örö­met mindennapi teendőjükben. Én másképp akarom csinálni" Az érettségi kapcsán a fiatalok felnőtté válásának ismérvére ts átterelődik a beszélgetés. Ismét Zoli lep meg egy kerek-tö­mör, de sok kortársa számára tanulságos, megfontolandó vá­lasszal: „A felnőttség ismérve nem a kártyán, vagy a kocsmai han­goskodáson múlik. Én például csak akkor számítom majd ma­gam valóban felnőttnek, ha már saját élettapasztalataim lesz­nek, s azokat a gyakorlatban kamatoztatni tudom." Közben további ünneplőbe öltözött, megszeppent tekintetű bakfisok és nyugodtságot színlelő „férfiak" váltogatják egymást a felelésben, hogy a komoly, felnőttes szavak után egyszerű kisdiákokként örüljenek Mórócz elnök varázserejű „köszönöm elég"-ének hallatán... (miklósi) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ta­laján működő nemzetközi szervezetek kö­zött vezető helyen áll az UNESCO. Teljes magyar nevén: az ENSZ Nevelési, Tudomá­nyos és Kulturális Szervezete. A ma már mintegy 120 tagállamot fel­ölelő szervezetben érvényesül leginkább a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése. Az UNESCO 1945-ben létesült azzal a céllal, hogy a háború utáni világban se­gítse elő a tudományos és kulturális isme­retek terjesztését, az emberiség civilizá­lódását, a kulturális cserét. Feladatai problémacsoportok szerint így foglalhatók össze: küzdelem az írástudat­lanság ellen; mozgalom az elemi oktatás kötelezővé tételéért szerte a világon, a felnőttek továbbképzéséért; a feszültségek okainak tanulmányozása, az emberiség kulturális egymásra utaltságának a tuda­tosítása, az általános műveltség fejlesztése, a kulturális kincsek védelme, az ismere­tek, az emberi alkotások szabad forgalmá­nak biztosítása. Az UNESCO megfelelő alappal rendel­kezik céljai elérésének anyagi támogatá­sára. Feladatkörének első része, főként az analfabetizmus felszámolásával össze­függő feladatok elsősorban az afrikai és ázsiai országokban, a felszabadult fejlődő országokban várnak rá. E téren bazáok U derekasan kiveszi részét Internacionális .kötelességeiből. Az UNESCO azonban a modern fejlett államok tudományos együttműködését is hivatott elősegíteni. Ez részben tudóscso­portok, tudományos művek kicserélésében, tanulmányi utak szervezésében, másrészt ösztöndíjak kiírásában, gazdag műkiadól tevékenységben nyilvánul meg. Tudunk UNESCO-könyvtárakról, UNESCO-filmcse­réről, UNESCO-alapítványokról stb. Az UNESCO tevékenysége jellegének megfelelően különféle nemzetközi akciók­ban is részt vesz, például oroszlánrészt vállalt Egyiptomban az Asszuáni-duzzasz­tógát helyén állott Abu Szlmbel-i műem­lékek megmentésében és tanulmányozásá­ban. Az UNESCO csúcsszervei p. Közgyűlés, a Végrehajtótanács és a Titkárság. A Vég­rehajtótanács 22 tagú, évente legalább két­szer ülésezik. A mindennapi szervezési kérdésekkel foglalkozó Titkárság élén a főigazgató áll, akit a Végrehajtótanács választ meg és a Közgyűlés nevez ki hat­évi megbízatással. Az UNESCO csúcsszerveit különféle al­bizottságok és szakosított szervek segítik munkájában; ezek a szervezet rendkívül kiterjedt munkakörét tekintve bizonyos kérdéscsoportokkal kapcsolatban készíte­nek precíz elemzéseket ás terjesztenek be javaslatokat (Lf • •••••••••• ••••••••••• ÚJ MIMÍK ••••••••••• ••••••••••• NŐTLEN URAK PENZIÓJA (cseh) Az irodalmi művek megfilme­sítése mindig kockázatos vállal­kozás. Még a színműveké is, azaz pontosabban: ezeké kocká­zatos csak igazán. Ugyanis, amilyen közel van egymáshoz a film és a színház látszólag, olyan távol van egymástól a valóságban. A film annál in­kább kezdett filmmé lenni, mi­nél messzebb került a színház­tól. Igy alakult ki saját forma­nyelve, így vált filmművészet­té. fifí Krejčík rendező mindezt jól tudta, amikor hozzáfogott a neves ír drámaíró, Sean O'Casey (1880—1964) egyik bo­londos komédiájának a megfil­mesítéséhez. Tudta és vállalta a kockázatot, és mégis többet vállalt, mint amennyit elbírt volna. Krejčlknek már voltak ta­pasztalatai a darabbal kapcso­latban; színpadi előadását is rendezte és tv-filmet is készí­tett belőle. Tisztában volt te­hát a mű kamara-jellegével, mikroklíma-szerűségével, ami kétségkívül jól érvényesülhet bizonyos színpadokon, viszont a mozivásznon egészen más­képp hat. Amíg az effajta mű­vek a színházban — mindenek­előtt a közvetlen néző-színész­kapcsolat varázsa révén — ki­mondottan élvezetesek és szó­rakoztatók lehetnek, a filmen vérszegényen, ridegen hatnak, ha a színészek személyében, já­tékában nincs elég szín, kifeje­ző és vonzerő. KrejClk láthatóan mindent el­követ, hogy a másfél órát gaz­dagon kitöltse. Sokat vándorló kamerája minden szemvillanás­nak, szép idomnak, szobabútor­nak nagy fontosságot tulajdo­nít, de ezekből mégsincs any­nyl, hogy a kilencven percre elegendő látnivalót biztosítsa­nak. Márpedig ennek a filmnek elsősorban láttatnia kellene, hiszen O'Casey humora elsősor­ban a helyzetkomikumra épül. A két főszereplő: Iva Janluro­vá és Josef Abrhám sokszor bi­zonyította már kiváló tehetsé­gét, viszont ebben a filmben já­tékuk kevésbé színgazdag, vál­tozatos, kifejező. Bolondoö ko­médiázásuk néha ellentétben van természetes énjükkel, s rossz, hogy a néző ezt észreve­szi. A film egyébként egy szigo­rúan őrzött, „erkölcsi tisztasá­gáról" híres úri penzióban töl­tött szerelmi éjszaka történetét meséli el. A nagyreményű fia­talúr becsalogatja újdonsült szíveválasztottját, de miután az édes percek elmúltak, sehogy sem tud tőle megszabadulni. A végtelenül jólnevelt fiatalem­berről kiderül, hogy korántsem illemtudó minden vonatkozás­ban, az ártatlan szőkeségről pe­dig, hogy tulajdonképpen nem is olyan ártatlan ... Jifí Krejčík nevéhez egy se­reg kitűnő film fűződik. A leg­utóbb például az Ez aztán a házasság című művét fogadtuk nagy tetszéssel. Irodalmi mű­vek megfilmesítésében is ért már el figyelmet keltő eredmé­nyeket. Rendezői mestertudása most sem hagyta cserben, de ezúttal mégsem bizonyult elég­nek. Igaz, nem csak rajta mú­lott, hogy ez a bolondos ko­média nem ad alkalmat a bo­londosán jó szórakozásra. A GYILKOS NYOMOT HAGY (lengyel) Ennek a filmnek két „neve­zetessége" van: az egyik, hogy jő, a másik, hogy benne ját­szott utoljára Zbigniew Cybuls­ki, a közelmúlt leghíresebb len­gyel színésze. Mint a ctme elárulja, bűnügyi filmről van szó. Alesander Sci­bor-Rylskl (Irta és rendezte) sajátos lengyel krimit akart ké­szíteni, ezért nagyobb figyel­met szentel a hősöknek és a környezetnek, mint az ilyen filmekben általában szokás. Története a második világhá­ború végén, egy éppen felsza­baduló lengyel kisvárosban ját­szódik. A partizánok elfoglalják a Gestapo épületét, s nyom­ban a náciügynökök jegyzéke JOWITA után kutatnak. A kartotékok elő is kerülnek, de titokzatos úton — és egy gyilkosság kísé­retében — el is tűnnek. Ki kö­vette el a gyilkosságot, ki lop­ta el a kartotékokat? Erre kell választ adni egy olyan város­ban, amelyben ideiglenesen fel­borult a rend, s az új hatalom csak éppen hogy kezd beren­dezkedni. Az izgalmas cselekmény Jó ütemben, fordulatosán bonyoló­dik, s közben elénk tárulkozik egy történelmi valóság: a régi elmúlása, az új születése. Az említett Zbigniew Cybul­ski mellett a népszerű Tadeusz Schmidt és Krystyna Mikola­jewska alakít főszerepet. (lengyel) Mindannyiunk életében eljön az az időszak, amikor meg kell keresnünk igazi helyünket az életben. A vágyálmok megva­lósulásának (ritkábban) vagy az illúziók szertefoszlásának az időszaka ez — kinek-kinek sze­rencséje és adottságai szerint. Nincs baj akkor, ha szeren­csénk van, ha helyünket megta­láljuk, de beláthatatlan követ­kezményei lehetnek annak, ha nincs szerencsénk. Nagy ter­veinket ilyenkor rendszerint „aprópénzre" váltjuk, s azt pró­báljuk elérni, ami könnyebben elérhető. A jowlta című lengyel film egy élsportoló ilyen helykere­sésének a rövid története. Az elkényeztetett mindenki ked­vence sok csalódás után a sze­relemben keres menedéket. Tiszta, nagy szerelemre vágyik, s már úgy látszik, meg is ta­lálta, amikor a furcsa véletle­nek ism6t mindent elrontanak. Több kaland után végzetes tett­re szánja el magát, de ebben ls megakadályozzák, önként vállalja börtönbüntetését, hogy ezzel is bizonyítsa, valóban egészen új életet akar kezdeni, új helykereséshez akar látni. Elhatározásából sejtjük, hogy ezúttal már szerencséje lesz. A film Stanislaw Dygatnak, az egyik legismertebb lengyel írónak Disneyland című regé­nye alapján készült, janusz Murgenstern rendező igényes formát, modern stílust válasz­tott a lélektani történet tolmá­csolására. Számíthatott arra, hogy a nézők ismerik Dygat művét, mert sok mindent inkább sejttet, mint ábrázol. Ennek az­tán az a következménye, hogy a fiatal sportoló magatartása nem mindig meggyőző, tettei­nek okaira sokszor túl messzi­ről kell következtetni, s ez a műélvezet rovására megy, illet­ve a modorosság hatását keltL Ebben a filmben is látjuk Zbigniew Cybulskit, a főszere­pet azonban itt a lengyel kö­zönség új kedvence, Daniel Olbrychski alakítja. (szó j 1983 vi. a. Egy jelenet a Nőtlen urak penziója című filmből. vllAGSze B " Az UNESCO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents