Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-22 / 171. szám, szombat

A szocialista országok föléoye a krakkói rovidfilm-fesztíválon A nemzetközi rövidfilm-fesz­tiválok rendszerint igazolják, hogy a szocialista országok filmgyártása — fogyatékossá­gai ellenére is — összehason­líthatatlanul nagyobb teret biz­tosít a rövidfilmek sokrétű és színvonalas fejlődésének, mint a piac igényeivel befolyásolt nyugati kinematográfia. A krak­kói fesztivál ezt még kifejezőb­ben bizonyítja, ugyanis ez a filmszemle két részre oszlik: hazai bemutatókkal kezdődik, majd a fesztivál második ré­szében külföldi filmek vetítésé­re kerül sor. Éveken át azt ta­pasztalhattuk, hogy a hazai produkciók egészében véve érdekesebbek és tanulságosab­bak a külföldieknél. Természe­tesen itt az a körülmény is közrejátszik, hogy a nemzetkö­zi filmszemlét csak ötödször rendezték meg, tehát még nem szerezhetett olyan tekintélyt, mint pl. a hagyományos ober­hauseni, vagy a toursi rövid­film-fesztivál, de a probléma nemcsak ebben rejlik. A szo­cialista államok rövidfilmjei ál­talában közelebb állnak az élethez és annak problémáihoz, a nyugati rövidfilmekben vi­szont rendszerint sok az öncé­lú kísérletezés, amely némely­kor már-már a banalitásba csap át. A fesztivál első részében be­mutatott lengyel rövidfilmek közül nagyszámban jelentkez­tek obszervatív jellegű doku­mentumfilmek. Ezek közül leg­jelentősebb a Karabasz rendez­te, lélektani elemeket is tar­talmazó Frank W. évében című kisfilm. Néhány bíráló publi­cisztikai alkotást is láthattunk, melyek azonban közelebb áll­tak az egyes konkrét szakaszok képtelenségeinek kritizálásá­hoz, minthogy koncepciós ré­szeiben polemizáló vonatkozá­súak lettek volna. Továbbra is jelentős helyet foglalnak el a szociológiai felmérések, foly­tatják a különféle filmösszeál­lítások fejlesztését, melyeknek segítségével a szerzők a közel­múlt nemzeti történelmének je­lentős szakaszait szemléltették. A hagyományos felfogású doku­mentumfilmek közül figyelem­re méltó a Régészet, valamint a különös színezetű Jubileumi békeverseny című alkotás. Eb­ben a kategóriában lemérhető a televízióstílus kedvezőtlen hatása, ami különösen a formai kivitelben és a filmek tempó­jában nyilvánul meg. A tele­vízióstílus térhódítása amorf és szétfolyó jellegűvé változ­tatja a formai kidolgozás szem­pontjából bevált és ismert al­kotásokat. Manapság alig talá­lunk mértéktartó és tömör fil­met. Ez észlelhető a rajzfilmek esetében is, jelentősebb fejlő­dés kizárólag csak a játékfil­mek területén tapasztalható, ahol a televízió főleg kezdemé­nyező partnerként szerepel. El­sősorban a Kicsi szomorúságok, valamint a rendkívül érdekes Tűz van, tűz, végre valami tör­ténik című alkotás érdemel kü­lönös figyelmet. A bemutatott lengyel rövid­filmek közül ugyan ez sem kel­tett szenzációt, egészében véve mégis hű keresztmetszetet nyúj­tottak egy nemzet problémái­ról, az összes fogyatékosságok­kal és lényeges mozzanatokkal együtt. A külföldi filmek eseté­ben természetesen nem szerez­hettünk teljes képet, azonban így is megmutatkozott a szo­cialista országok fölénye, ami a díjak odaítélésében is kife­jezésre jutott. A bíráló bizott­ság tárgyilagos és igazságos döntése alapján két nagydíjat és a négy ezüstéremből hár­mat a szocialista országok filmalkotásai nyertek el. A legmagasabb színvonalat a játékfilmek érték el. Ebben a műfajban valószínűleg a .leg­könnyebben sikerült tért hódí­taniuk a fiatal alkotóknak és így „szívből Jövő alkotások" nem pedig „tervezett filmek" születnek. Mélyreható emberi gondolatokat tartalmaz a Vár a homokban című szovjet, ponto­sabban kirgiz filmalkotás, amely egy nyaraló fiú történe­tét mesterien ötvözte a monda­nivalóval, költői képekkel, pan­tomim elemekkel és humorral. A rajzfilmek száma mintha rit­kulna, az ötvenes évekből is­mert nagy metafórák egyre be­csesebbek. Közülük a Koncer­tisslmo című magyar produk­ciót említhetnénk meg. A doku­mentumfilmek, amelyekben a publicisztikai ágazatokkal együttvéve elsősorban a gondo­lati és tartalmi megújulás a döntő, abban a légkörben, ami­kor az emberiség előtt sem vi­lágos még a hogyan tovább kérdése, nem találhatnak meg­felelő talajra, s ez érezhető is volt. Hasonló gondolatok minden rövidfilm-fesztivál alkalmával felvetődnek. PAVOL BRANKO A MATESZ Győrött vendégszerepel Közép- és Kelet-Szlovákiai kör­útja után — melyen Méricz Zsig­mond Ori muri-ját mutatta be — június 25-én Győrött szerepel a Magyar Területi Színház együttese. A gyűri szinházi fesztivál kereté­ben a Ludas Matyit adják elő. jú­lius első hetében a színház stúdiő­elftadásban betanult zenés vígjá­tékkal, Trinner—Tabi: Nem angyal' a feleségem clmQ szórakoztató da­rabbal látogatnak Győrbe és kör­nyékére. A magyar vendéglátók Szirmai Albert: Mágnás Miska cf­mfi operettjével június vé«én vi­szonozzák a látogatást, Komárom ban és környékén. A MATESZ előreláthatólag július közepétől tart nyári szünetet. Ad­dig viszont a Nyugat-szlovákiai Ke­rület szabadtéri színpadain lépnek fel a Szent Péter esernyője és a Néma levente cimű darabokkal. -sj­Bratislavai kiállítások • Az UNESCO védnöksége alatt két világhírű angol kiadó­vállalat mutatja be legújabb könyveit az ALFA kiadóvállalat reprezentatív könyvesboljában (Bratislava-Reduta). A Long­mans, Green et Co. Ltd. encik­lopédiákat, szótárakat és a vi­lágnyelvek elsajátításához szük­séges segédkönyveket állít ki, az Iliffe Books Ltd. pedig tudo­mányos és műszaki kiadványait mutatják be a szlovákiai nagykö­zönségnek. A június 29-ig meg­tekinthető kiállításon az érdek­lődők nemcsak megismerked­hetnek a legújabb angol könyv­újdonságokkal, hanem meg is rendelhetik, illetve megvásárol­hatják őket csehszlovák koro­náért. • Modern zománcozott edé­nyek kiállítását rendezi a České Budéjovice-i EFINX a bratisla­vai Nálepka u. 16. alatti repre­zentatív üzlethelyiségében. A gyárat az egyre újabb megol­dásra, műszaki javításra és a formatervezés tökéletesítésre irányuló törekvés jellemzi. En­nek köszönheti, hogy gyártmá­nyainak mintegy 25 százalékát túlnyomó részben a tőkésorszá­gokba exportálja. A kiállításon piackutatást is végeznek, és a látogatók a bemutatott új áru­féleségeket megvásárolhatják, illetve megrendelhetik. • Az anyagmozgatás gépesí­tése és ésszerűsítése világszer­te foglalkoztatja a műszakiakat és a közgazdászokat. Komoly sikereket ér el ezen a téren a bulgáriai BALKANKAR tröszt, amely legújabb targoncáit, csi­gasorait és hidraulikus beren­dezéseit június 28-ig a bratisla­vai Bajkál úton (a Téli stadion mögötti térségen J mutatja be. Különös érdeklődésre tarthat­nak számot a nyugati szabadal­mak alapján gyártott, alkatré­szekkel felszerelt különféle tar­goncák, az akkumulátoros büfé­kocsik, valamint a palettizálás elősegítését szolgáló berendezé­sek is (az utóbbiakat az OM­NIA vezérigazgatóság vállalatai mutatják be). A BALKANKAR targoncáit új típusú akkumulá­torokkal látják el, amelyek élettartama az eddigieknek mintegy kétszerese. A bolgár targoncák második legnagyobb külföldi átvevője hazánk. Szál­lítják őket azonban egyebek között Angliába, az NSZK-ba, Japánban és a skandináv orszá­gokban ls. (di) Jobban ke!! tanítani az ČSTK) — Számos végrehaj­tott intézkedés ellenére az ide­gen nyelvek tanítása iskolánk­ban mindmáig nem felel meg a szükségleteknek. Célunk az, hogy az idegen nyelvek tanítá­sát tökéletesebbé tegyük. Ez a lényege dr. Vladimír Kadlec oktatásügyi miniszter nyílt levelének, amelyet az ide­gen nyelvek tanítóihoz intézett. A reszortminiszter felhívja a kerületi és járási felügyelőket, valamint a kerületi pedagógiai intézetek dolgozóit, hogy szer­vezzék meg az idegen nyelvet tanítók aktíváit, észrevételeiket küldjék el az Oktatásügyi Mi­nisztériumnak, Szlovákiában pedig a Szlovák Nemzeti Ta­nács Oktatásügyi Megbízotti Hi­vatalának. Ebből a szempontból rendkí­vül fontosak a külföldi kapcso­latok. Az idén 33 diák utazik a Szovjetunióba és ezzel egyide­jűleg 124 orosz lektor tart majd a szünidő alatt nyelvtanfolya­mokat hazánkban. Hasonló módon nyújtunk se­gítséget az angol nyelv tanítói­nak is, noha némileg kisebb mértékben. Angliába 23 tanítót küldünk ki nyelvtanfolyamokra, s ugyanakkor 10 angol lektor érkezik hazánkba nyelvtanfo­lyamok tartására. 50 éves a kassai „EGYSÉG Jubilál a munkás fogyasztási szövetkezet II B EGYBNI GONDOSKODÁ S A helyszűke miatt szociális ott­honban el nem helyezhető idős emberekről suk helyütt házhoz |á­ró ápolónők gondoskodnak. A Kii <ép szlovákiai kerületben legutóbb 24-gyel növekedett az ilyen ápoló­nők száma — járásonként kettővel. A HNB-k többsége még nem léte­sített hasonló szolgálatot az idős emberek megsegítésére. (v.j A „Z" AKCIÓ IDEI EREDMÉNYEI Az érték 70 millióval ragyobb E szövetkezet fennállásának fél évszázada alatt mindig hű­ségesen szolgálta a munkásosz­tályt. 50 éves jubileuma jó alka­lom arra, hogy visszapillantsunk 1917-re, a szövetkezet megala­kulását megelőző, az azt élet­re hívó viszonyokra. Azokban az időkben a város legtöbb munkása az állami do: hánygyárban dolgozott. Mint­egy 1500 munkás dolgozott itt, túlnyomórészt nők. A férfiak a csatatéren harcoltak, így egyre kevesebb volt a fogyasztó. A családokban pedig a kereső. A drágaság a háború alatt nőttön nőtt. Az oroszországi forradalom a dohánygyárban is éreztette ha­tását, melynek alkalmazottai 1917 nyarán béremelést köve­teltek. Az igazgató azonban nem akart a munkásokkal tár­gyalni, ezért azok abbahagyták a munkát. Két képviselőjüket Pestre is elküldték, hogy a mi­nisztériumban tárgyaljanak. Ott azonban mereven elutasították követelésüket. A háromhetes sztrájk ideje alatt egyre kisebb karéj kenyér került a dolgozók asztalára. A hatóságok elnéz­ték a kereskedők feketézését és az árdrágítást. Mire a dolgozó asszonyok kijöttek a gyárból, már élelmiszerjegyükre sem kaptak semmit. Az elkeseredett munkásasszonyok egy nyári dél­előtt elindultak a gyárból és felvonultak a városháza elé. A polgármester nem mert a hoz­zá érkező küldöttséggel tár­gyalni. A tüntetők válaszul be­törték a polgármester ablakait. A hatóság emberei megijedtek, összeültek, tanácskoztak, sőt Az év első negyedében Szlová kia lakossága a „Z" akció kere tében több mint 70 millió korona val nagyobb értéket alkotott, mint az előző év ugyanezen időszaká­ban és 7 millió brigádórával töb­bet dolgozott le — állapította meg tegnapi ülésén az SZNT falu és városszépítési bizottsága. Figyelem­re méltő eredményt értek el Du­dincén. ahol a falu lakossága 33 030 brigádóra ledolgozására tett ígé­retet. Az első helyre a kerületi joggal felruházott Bratislava ke­rült, utána a közép-szlovákiai, ke­let-szlovákiai és a nyugat-szlová­kiai kerületek következnek. Ha továbbra is ilyen szorgalmas lesz a falvak és a városok lakossága, akkor a köztársaság megalakulásé­nak jubileumi évében a „Z" akció keretében a múlt évekhez viszo­nyítva jobb eredményeket érhe­tünk el. A bizottság foglalkozott a 300 000 korona értéken felüli, ön­segéllyel készülő középületek építésének lassú ütemével, ame­lyet egyrészt az anyaghiány, más­részt a hiányos szervezés okoz. Úgyszintén megvitatták az 1968­ban sorra kerülő önsegélyes ak­ciók dotálását is. Hangsúlyozták, hogy a vízvezeték-hálózat és az is­kolák építésére ezentúl sokkal na­gyobb gondot kell fordítani. —né— hirtelenében még élelmiszerről is gondoskodtak. A dohánygyári munkásnők­nek e hősi kiállásából született meg a kassai fogyasztási szö­vetkezet gondolata. A szövetke­zet közvetlen megszervezője Stier Béla nyomdász volt. Elein­te a dohánygyár dolgozóit szer­vezte meg, de később más szer­vezetek tagjai is bekapcsolód­tak a szövetkezeti mozgalomba. Stier Béla elvtárs 1944-ben kon­centrációs táborban pusztult el. Az ő lankadatlan szervezőmun­kájának köszönhető, hogy a kassai általános fogyasztási szövetkezet 1918 tavaszán meg­tartotta alakuló gyűlését, ame­lyen őt választották ügyvezető igazgatónak és a szövetkezet megkezdte működését. Ulicsný Erzsébet, Kacskos Júlia, Ruzs­barszky Anna, Csákó Entilia, Murza Anna és mások tisztán munkásszolidaritásból rendsze­resen kijártak a falvakba és há­tukon cipelték a szövetkezeti boltokba a babot, a lencsét, da­rát stb., csak azért, hogy a munkáscsaládok hozzájuthassa­nak ezekhez az értékes élelmi­szerekhez. Stier Béláék a ki­szolgálást úgy szervezték meg, hogy a dohánygyáriak rendelé­seiket írásban adták le. Mire az asszonyok kijöttek a gyárból, az áru gondosan becsomagolva készen várta őket az üzlet bon, vagy kívánságukra házhoz ls szállították. Stier elvtársat 1926 ban le­váltották. A szövetkezet veze­tését a kommunista Ungár Mik­sa vette át, mint tiszteletbeli funkcionárius. A szövetkezet 1933-ig csak tengődött. Bár 1928-ban Drocár Pavel és más kommunisták belépésével az üzleti és politikai tevékenység némileg megélénkült. Később a kassai munkás fo­gyasztási szövetkezet három új fióküzletet nyitott, de sajnos további fiókokat a kereskedők intervenciójára a hatóság nem engedélyezett. A tagság létszá­ma 800-ról 3500-ra emelkedett Amikor Horthyék 1938-ban meg­szállták a várost, a további mű­ködéshez az iparengedélyt nem kaptuk meg. Így kénytelenek voltunk a szövetkezetet fel­oszlatni. A felszabadulás után új, ha­talmas „Jednota" jött létre. Et azonban a szövetkezeti mozga­lomnak már egy újabb fejezete. WINKLER R. Huszonhét évvel ezelőtt: 1941. június 22-én támadta meg a hitleri Németország a Szovjetuniót A Führer leszámol a bolsevizmussal! Huszonhét évvel ezelőtt ilyen hangzatos címekkel jelentek meg a lapok június 23-án, hét­főn a hitleri Németországban és Európa megszállott terüle­tein. Huszonnégy órával előbb né­met repülőgépek megtámadták a szovjet városokat és falvakat. Bombázták a 'lvovi gyermekkór­házat, gyújtóbombákat dobáltak az orosz kultúra gyöngyszemei­re, a leningrádi Ermitázs ősi épületére, golyőszórókból lőttek gyermekekre és nőkre, akik e verőfényes nyári napon a Dnye­per zöld hullámaiban fürödtek. A védtelen emberek gyilkolá­sa, a Szovjetunió világhírű mű­emlékeinek 'lerombolása a hit­leri vezetés őrült terveihez tar­tozott. E tervek szerint a né­met fasiszta katonaság Anto­nescu román diktátor, Manner­heim finn marsall és Horthy magyar kormányzó hadseregei­vel együtt 1941 július végéig felszámolja a Vörös Hadsereg fő erőit, elfoglalja Moszkvát, Leningrádot s a donbaszi ipar­vidéket, a repülőerők tönkrete­szik az uráli ipart, és még az év végéig, a nagy hideg beállta előtt a keleti háborút győze­delmesen befejezik. A hitleri Németország „leszá­molása" a Szovjetunióval meg­lepetésszerűen elhúzódott és egészen másképp végződött, mint ahogy azt Adolf Hitler és tábornokainak többsége elkép­zelte. A hitleri Wehrmacht A vesztett háború tábornokai 1945. május 8-án a Berlin kö­zelében fekvő Karlshorstban, a volt katonai mérnökképző épü­letben a kora reggeli órákban aláírta a feltétel nélküli kapi­tulációt. A zóta több mint negyedszá­»» zad telt el. „Ezekben az években a katonai szakértőkés publicisták" — írja L. A. Bazi­menszkíj Hitler tábornokai teg­nap és ma című könyvében —, „nem egyszer tették fel a kér­dést, tulajdonképpen mikor kezdte meg Hitler a közvetlen felkészülést a Szovjetunió elle­ni háborúra?" 1945 júniusában néhány szov­jet tisztnek lehetősége nyílott a főbb német háborús bűnösök kihallgatására, s egyesek ezt is megkérdezték tőlük. Keitel tá­bornagy így válaszolt: „A Szovjetunió elleni háború lehetőségének kérdése csak 1940 végén merült fel." Jodl tábornok ugyanúgy mint főnöke, Keitel, 1940 végét je­lölte meg a Szovjetunió elleni háborús készülődések kezdeté­nek időpontjául. Göring biro­dalmi marsall pedig pimaszul kijelentette: „Csupán másfél, két hónap­pal a háború megkezdése előtt szereztem róla tudomást " (A Szovjetunió elleni háborúról van szó. — A szerző megjegy­zése.) A nürnbergi perben az ame­rikai, az angol és a szovjet ügyészek a főbb háborús bűnö­söknek egytől-egyig feltetté* ezt a kérdést, tehát nemcsak a tábornokokat, hanem Hitler leg­közelebbi munkatársait is meg­kérdezték, mikor kezdődött az előkészület a Szovjetunió elle­ni háborúra. A világ mégsem tudta meg az igazat. Göring, Hess, Keitel, Streicher és mind a további 17 háborús bűnös es­küdözött, semmi felelősség nem terheli a Führer azon döntésé­ért, hogy „leszámol a Szovjet­unióval és a bolsevizmussal". Ogy festették le ezt a háborút, mintha Hitler keleti frontra vo­natkozó háborús terveiről a sorsdöntő 1941. június 22 előtt csupán egy vagy két hónappal szereztek volna tudomást. Ám a történelmi igazság egyszer mégiscsak kiderült. A tanúval­lomások, a dokumentumok és tények bebizonyították, hogy Hitler és tábornokai már 1933­tól, amikor Németországban á náci párt szerezte meg a ha­talmat, arra törekedett, hogy megkezdhesse a keresztes had­járatot Kelet felé... A Szov­jetunió megtámadásának tervét a hitleri főparancsnokság több mint egy évig állította össze. A Wehrmacht tábornokai és törzstisztjei sok ezer oldalt ír­tak tele, száz és száz katonai térképet rajzoltak. 1940. de­cember 5-én Halder tábornok beszámolt Hitlernek az előké­szítő munkálatokról. E beszá­moló szövegét a hitleri főpa­rancsnokság iratai között meg­találták. Ebben olvashatjuk:

Next

/
Thumbnails
Contents