Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-21 / 170. szám, péntek

Walt Disney Ez a név Donald kacsát, Mickey egeret, és az állatvilág más megszemélyesített tagjait juttatja a mai felnőtt nemzedék emlékezetébe. Walt Disney rajz­filmjeivel fogalom lett a 20-as és 30-as években; állatfilmfiguráit illusztrációkban, játékszerek­ben is megörökítették. A legifjabb nemzedék azonban már nem ismeri őt annyira. A háborús idők láthatatlan válasz­falat emeltek Disney művésze­tének terjedése előtt, a háború után pedig a közben tökélete­sedett rajzfilmművészet más ér­dekességeket is hozott. Negyven dollárral kezdte Elias Disney francia-ír szár­mazású kanadai állampolgár és német származású amerikai fe­lesége, Flóra asszony haszta­lan küzdött az élettel a boldo­gulásért. A férj amerikai vál­lalkozása — Floridában naran­csot termesztett — csőddel végződött. A család átköltözött Chicagóba, ahol az apa ács­mesterséggel próbált szeren­csöt. Itt született 1901. decem­ber 5-én Walt, a család negye­dik gyereke. A vállalkozó szellemű apát újból kudarc érte. Nagy nyo­morban éltek, s a két legidő­sebb fiú megszökött hazulról. Ettől kezdve a két fiatalabb fiú, Roy és Walt sorsa össze­forroi I. Walt Disney kezdetben min­den volt, különféle foglalkozá­sokba kezdett, de egynél sem tartott ki sokáig. Csak 40 dol­lár vo't a zsebében, amikor szerző lést kötött egy rajzfilm­re. Alice a csodaországban — ez volt első műve, amelyért 2500 dollár honoráriumot ka­pott. Ezzel már kezdlietett va­lamit, s hírnevét is megalapoz­ta első rajzfilmje. Walt Disney stúdiót, majd vállalatot létesített. Müveinek szereplőit fokozatosan új figu­rákkal egészítette ki: Oswald nyúl, Mickey egér, Donald ka­csa stb. Sikerével és vagyoná­nak gyarapodásával párhuza­mosan szaporodtak ötletei is, melyekből élete végéig kifogy­hatatlan volt, s talán ezzel ma­gyarázható vállalkozásainak si­kere. „Nincs varázsigém . Walt Disney munkastílusára Jellemző, hogy minden új mű­vét először a családban mutatta be, s gyermekei voltak legszi­gorúbb kritikusai. Később, ami­kor sikerének titkáról faggat­ták, így nyilatkozott: „Nincs varázsigém. Talán az a titkom, hogy nem kell számot adnom liilfHlllliiiNHilfiHilillHiHlllllJ Rehabilitálásra varnak A nagyszombati helyőrségnek, a város és környéke lakosainak is nagy része volt a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Ennek ellenére az el­múlt évek során erről nem beszél­tek, jóformán meg sem említették. Éppen ezért a demokratizálódási folyamat során az említettek reha­bilitálásukra várnak. Ezért is ta­lálkoztak Bratislavában tegnap az újságírókkal, Andrej Benka, Rybár mérnök, tartalékos ezredes, a nagyszombati helyőrség egykori parancsnoka és volt tiszttársai, va­lamint Jozel Simák, a városi nem­zeti bizottság elnöke. A helyőrségnek alig 200 katoná­ja volt — mondotta a volt parancs­nok —, de a jő felkészülés ered­ményeként 35U0 katona indult el, hngy a fasiszták ellen harcoljon. A mozgósítás amelyet elrendel­tünk, másfél napig tartott. A hely­őrség ezreddé nőtte ki magát és derekasan kivette részét a harcok­ból. Az egész város és környéke la­kosainak az érdeme, hogy ilyen rö­vid időn belül mindezt sikerült megoldani. Hiába telefonált Čat­loš, az akkori hadügyminiszter, majd később Tiso is, a nagyszom­batiak véghezviiték eltökélt szán­dékukat, s éppen ezért jogp.al vár­ják, hogy rehabilitálják őket. -nj­Új laboratórinai gazdagodott a kosiba i filmstúdió Ctibor Stítnlcký, a Csehszlovák Film körzeti Igazgatója a kolibal filmlaboratóriumok megnyitása al­kalmából tájéknztatta a sajtó kép­viselőit a létesítmény Jelentőségé­ről. A 15 millió korona befektetést igénylő műtermek építését hét év­vel ezelőtt kezdték meg. A február óta tartó próbaüzemeltetés végső eredményeként Igazolta a szlovák filmalkotás életképességét. Az ú| laboratóriumokkal ugyanis kicsú­csosodott a filmgyártás kompletti­zálása. A szlovák színes filmek ez ideig a barrandovi filmstúdióban készültek. Jozef Bugár, a labora­tórium igazgatójának tájékoztatása szerint az új objektum létesítése évente mintegy félmillió korona megtakarítást jelent, mivel a bar­randovi filmstúdiónak ez ideig megközelítőleg ennyit kellett meg­téríteniük a munkálatokért. Szá­mokban ez azonban nehezen mér­hető fel, mivel a laboratóriumban növelhető a feldolgozásra kerülő anyag mennyisége, másrészt köj vetlen kapcsolatot tarthatnak fen a művészeti és műszaki dolgozók­kal. A legkorszerűbb hazai és kül földi gépekkel berendezett műte­remben ez évben előreláthatólag 7—7,5 millió méter anyag feldol­gozása válik lehetővé. Az új mű­teremben forgatták Leopold Laho­la, a „Kalimagdora édes ideje" cí­mű szlovák—nyugatnémet—svájci knprodukclós színes filmet, melyet a sajtóértekezlet befejeztével be­mutattak. —yra-J „Az emberek mindig szurkolni fognak Hamupipőkének és a hercegének" Walt Disney állatfigurái kiizűít másoknak — bankároknak és igazgatótanácsoknak —, azt csinálom, ami nekem tetszik. Szép emberi történeteket me­sélek, amelyek azt bizonyítják, hogy az élet fényes oldalai is lehetnek olyan érdekesek, mint a komorak... Ez régi titok, a szerencsésen végződő csodála : tos mesék titka. Az emberek mindig szurkolni jognak Hamu­pipőkének és a hercegének". Ez a magyarázata annak, mi­ért nem únta meg Amerika és a nagyvilág finnyás közönsége Walt Disney mesevilágot idéző rajzfilmjeit, melyek sziporkázó ötleteikkel, modern technikájú kivitelezésükkel egy kissé idea­lizált világba ringatták a szó­rakozást kereső kicsiket és na­gyokat. Milyen szöges ellentét­ben van ez a szex és az erő­szak dicsőítésére épiilő, gazda­sági okokból formájában mind­untalan változatosságot kereső, de tartalmi újat adni nem tu­dó amerikai tucatművészettel, mely megannyiszor válságba Jutott, anyagi csődbe sodorva művelőit. Csodák világa Amerika a csodálatos parkok országa. Mintegy 860 nagy par­kot tartanak nyilván. A New York-Í Szabadságpark 65 millió dollárba került. Mindegyiknek van valamilyen látványossága. A Szabadságparkban például megörökítették Chicago égését, a San Franciscó-i földrengést, a kansasi orkánt — szóval az emlékezetes katasztrófákat. A Disneyland bejárata látogatók megúnták. Az ilyen látványosságok ráfizetéssel jár­tak. Walt Disney műve, a „csodák országa", a kaliforniai Disney­land elkerülte az ilyen látvá­nyosságok mostoha sorsát. Hat­vanöt acre (egy acre 0,4 hek­tárral egyenlő) területen Dis­ney mesevilága elevenedik meg. Saját állatfigurái és a világ meseirodalmának nevezetes alakjai. A képzelet csapongá­sát itt a legmodernebb techni­ka realizálja, mindig valami új fogadja a látogatókat, s ez Dis­ney sikerének titka. Csipkeró­zsika vára, Soha Nem Létező Főutca, indiánok, szédítő le­ereszkedés a Matterhornról, li­liputik városa, a Csodálatos dául a Tomorrowlandben (a holnap országában) a látogatók a „pokol mélyéig" utazhatnak a földbe, illetve kozmikus uta­zásokra vállalkozhatnak. Töké­letes illúzió. Walt Disney öröke Disneyland kapcsán még va­lamit alkotójáról. Ügy ismerték a tavaly elhunyt neves film­rendezőt és rajzolót, mint fukar vállalkozót, aki a legolcsóbban vette meg a szövegkönyveket és a legalacsonyabb honoráriu­mokat fizette a legnevesebb színészeknek is, viszont minden áldozatra kész volt a technikai újdonságokért, ötletekért, újí­tásokért. Disneylandnek négy­Maugli és az eieiánlbébi A dzsungel Konyveoui Könyvek Országa. A Természeti Csodák Országa, aranymezők, a hét törpe a látogatók között. Minden harmonikus egységben. Walt Disney vallotta, hogy országa nem tökéletes, sohasem lesz az, mert örökké fejlődik. Fejlődéséről 125 tervező gon­doskodik. Az ő feladatuk vala­mi újat kigondolni vagy Disney ötleteit megvalósítani. Például tavaly nyíit meg a következő látványosság: New Orleans fő­terén a várost ostromló marco­na karibi kalózok „ágyúgolyói" robbannak, megostromolják és kifosztják a várost. Rémítő ka­landtörténet, melyet a díszle­tek, rajzok, mozgó bábuk har­monikus, színpompás kombiná­lása tesz látványossá. Vagy pál­ezer alkalmazottja van, köztük 208 „házmester". Disneylandet évente háromszor festik, egyes „épületeket" többször is. Ez azért jó, mert egyrészt a „cso­daroszág" megőrzi varázsát, másrészt a lélektani hatás mi­att: ugyanis nincsenek eldobott cigarettavégek és fába, falba, padba vésett szívek stb. „Tisz­taság, biztonság, udvariasság" —ezt a jelszót szabta meg kö­telességül alkalmazottainak Walt Disney. Disney sikerét tanúsítja né­hány számadat: 1966-ban heten­te 240 ezren látták filmjeit, tv­filmjeit pedig százmilliók él­vezték a képernyőn, 800 millió személy l3galább egy könyvét vagy folyóiratát olvasta, 80 mil­lió személy pedig a Walt Dis­ney Production védjeggyel el­látott Játékszert vagy más tár­gyat vásárolt, ötvenmillió ze­nebarát vásárolt lemezeket — Disney-filmek kísérőzenéjének felvételeit. A Walt Disney Tár­saság évi tiszta hasznát mint­egy 12 millió dollárra becsülik. A társaság igazgatója az el­válhatatlan fivér: Roy Disney. Roy fejezte be Woolie Reit­herman rendezővel együtt Walt poszthumusz művét, A dzsungel könyve rajzfilmváltozatát. Há­rom és fél év alatt 250 ember 332 ezer rajzot készített a filmhez, mely négymillió dollár költség­gel készült el. A két fivér har­mincévi közős munkával 17 egész estét betöltő filmet ké­szített. Cl tádatnad halála Milan Pika — a néhai Heliodor Píka tábornok fia — 1966. szeptember 10-én beadvánnyal fordult a CSKP Köz­ponti Bizottságához és a Honvédelmi Minisztériumhoz, amelyben édesapja rehabilitációját kérte. Akkor még nem mozdult belpolitikai életünk illóvize. Csak a korszakváltó 1968. esztendő januári tisztító vihara hozta hullámzásba, amikor a személyi hatalom helyét is­mét a pártos igazság, a kommunista etika foglalta el. 1968. május 13-án hozott ítéletet a Büntető Törvénv­könyv 284. §-a alapján dr. František Holešec alezredes, a pííbrami Legfelsőbb Katonai Törvényszék tanácselnöke: „A Legfelsőbb Katonai Törvényszék helyt ad a perújra­felvételi kérelemnek és teljes egészében érvényteleníti a volt prágai Legfelsőbb Bíróság ítéletét..." Az ítélet 1949. január 29. szombat volt, Az újságok közölték, hogy a prágai bíróság egy nappal előbb döntött Heliodor Píka tábornok ügyében. A vádlottat a katonai árulás bűntette, a hivatali ha­talommal való visszaélés miatt lefokozásra, kitüntetéseinek és díszpolgárságának elvesztésére és kötél általi halálra Ítélte. Három nap alatt döntöttek egy ember életéről — három napig tartott a főtárgyalás, amelyre egyetlen tanút sem Idéztek meg, ahol a tanúvallo­másokat csak felolvasták. Há­rom nap alatt rekapitulálták egy emberi élet több mint öt évtizedét. Három nap alatt bi­zonyítottnak vették a legalja­sabb bűnt, melyet ember, ka­tonatiszt, hazafi elkövethet. A pilátusok bírósága A katonai ügyészség azzal vá­dolta Heliodor Píka tábornokot, hogy 1945 és 1948 között, mint a csehszlovák vezérkari főnök helyettese, kapcsolatban állt a brit hírszerző szolgálat egyik tagjával és katonai titkokat árult el. Áruló tevékenységét már 1940-ben kezdte, amikor Jelentős pénzösszegekért a Szov­jetunió ellen kémkedett, majd a londoni emigráns honvédelmi minisztérium parancsára gátol­ta a csehszlovák hadosztály megalakulását a Szovjetunió­ban, a csehszlovák—szovjet ba­rátságot és fékezte a szovjet és csehszlovák fegyveres erők erőfeszítéseit. Píka tábornok — a védelem javaslatára — 11 oldalas ke­gyelmi kérvényt írt Gottwald­hoz. Egy részét idézem: „Eskü­szöm, hogy semmiféle bűncse­lekményemről nem tudok, soha életemben nem akartam meg­károsítani a köztársaságot, el­lenkezőleg, egész életem azt bi­zonyítja, hogy minden erőmmel a nemzet és a köztársaság ér­dekeit szolgáltam ..." A katonai ügyészség egy év­vel később értesítette dr. Váha­la védőügyvédet, hogy a ke­gyelmi kérvényt elutasították. Heliodor Píka tábornokon 1949. június 21-én az ítéletet végre­hajtották. A kihallgatás Píka tábornokot Bedrich Rei­cin ezredes hallgatta ki. Az a Reicin, akit Vilém Sacher al­tábornagy a külföldi hadsere­gekben szolgált katonák em­bertelen üldözésével, ártatlan tisztek agyonverésével, meg­gyilkolásával vádol. Ez a Rei­cin még a síralomházban is meglátogatta áldozatát és arra akarta kényszeríteni, hogy ha­mis tanúvallomást tegyen. E beszélgetés után néhány nap­pal dr. Havlíček, a brnói Leg­felsőbb Bíróság elnöke megerő­sítette az ítéletet. Ki volt a vádlott? Dr. URVÁLEK (a Slánsky-per­ben): „Píka tábornok a moszk­vai csehszlovák katonai misz­szió főnöke, angol kém, a leg­reakciósabb angol imperialista körök parancsára kémkedett a Szovjetunió ellen és ellenséges tevékenysége a csehszlovák ha­ladó erők ellen irányult... VÁCLAV KOPECKÝ (a „CSR a KSC" című könyvében): „El­képzelhető, milyen éberen kel­lett figyelnünk H. Píka tábor­nokra, akiről az első perctől kezdve tudtuk, hogy katonai és politikai kém . . VILÉM SACHER altábornagy: („Pod rozstŕíleným praporem" című könyvében): „Píka tábor­nok azok közé a kevesek közé tartozott," akik már München előtt kiváló katonai és általá­nos műveltséggel rendelkeztek, és aki Sztálinról kijelentette, hogy kiváló szervező, és sze­rencse, hogy ezekben az idők­ben ő áll a Szovjetunió élén ..." LUDVIK SVOBODA tábornok 1966-ban kijelentette, hogy H. Píka tevékenységét a szovjet kormány magas kitüntetésekkel jutalmazta, ami a sztálini idők­ben aligha lett volna lehetsé­ges, ha Píka ellensége lett vol­na a Szovjetuniónak. Sem a vád, sem a védelem tanúit nem idézték meg. Egyet­len tanúvallomás,, egyetlen bi­zonyíték nélkül ítélték halálra. A siralomházból egy levelet Juttatott el fiához, amelyben megírta, hogy az összes Jegy­zőkönyveket a Prágában élő dr. Vaš hamisította. A levéltárakban, okmány­gyűjteményekben százszámra található bizonyíték arró-l, ho­gyan védelmezte H. Píka tá­bornok a köztársaságot, hogyan harcolt a fasizmus ellen, ho­gyan szolgálta a szabadságért küzdő szovjet ős csehszlovák nép érdekeit. A rehabilitáció megkezdődött. Visszaadják emberi, katonatisz­ti, állampolgári becsületét. Az életét... azt... azt nem adhatják vissza ... Feldolgozta: PÉTERFI GYULA 1968. VI. 21. 12

Next

/
Thumbnails
Contents