Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-19 / 168. szám, szerda

ülésezett az SZNT oktatásügyi bizottsága Tegnap Bratislavában ülést tar­tott a Szlovák" Nemzeti Tanács ok­tatásügyi bizottsága. Dr. Matej Lú­čan megbízott, az SZNT oktatás­flgyl bizottsága elnökének beveze­tő szavai után Štefan Chochol mér­nök, professzor, megbízotthelyet­tes körvonalazta az SZNT Oktatás­ügyi Megbízotti Hivatala akció­program-tervezetének javaslatát. A tervezet abból indul ki, hogy a je­lenlegi demokratizálódási és meg­újhodási folyamat, valamint a CSKP Központi Bizottságának ak­cióprogramja rendkívül kedvező feltételeket biztosít az oktatásügy további fejlődését gátló tényezők eltávolítására és az eddigi fejlődés tárgyilagos értékelésére. Lehetővé teszi, hogy haladó hagyományaink­ra építve az egységes szocialista Iskola létrehozására törekedjünk. A demokratizálódási folyamat világosan ntal arra, hogy az Ifjú­ság eszmei-politikai és erkölcsi ne­velése érdekében új koncepciót kell kidolgozni. A CSKP KB akció programjából és a konkrét prnblé­mákból kiindulva a bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az Oktatás­ügyi Megbízotti Hivatal akcióprog­ramtervezete felölelje az iskolás kor előtti nevelés, az I. és II. cik­lusú Iskolák, a főiskolák területét, valamint a dolgozók oktatásának biztosítását. A javaslat külön fe­jezetben foglalkozik a vegyes la­kosságú területek iskoláinak és a nemzetiségi iskolák problémáival. A javaslatot — tekintettel a bi­zottság tagjainak eltérő megjegy­zéseire — kiegészítik és módosítva ismét megvitatják. A végleges ter­vezet június végéig az Iskolaügyi szakemberek, Illetve a pedagógu­sok kezébe kerül. —ym— RÖVIDEN •k A prágai vár Trón-termé­ben Ludvík Svoboda köztársasá­gi elnök fogadta a második vi­lágháború ejtőernyőseinek ro­konalt, valamint az említett el­lenállási harcosok segítőit. Jo sef Smrkovský, a Nemzetgyűlés elnöke, Josef Hušek, az Antifa­siszta Harcosok Szövetségének elnöke és dr. Ladislav Novák, a köztársasági elnök irodája vezetőjének Jelenlétében állami kitüntetéseket nyújtott át ne­kik. *• A venezuelai kormánykü! döttség dr. Raul Masso külügy­miniszter-helyettes vezetésével csehszlovákiai látogatása során tegnap délelőtt koszorút helye­zett el a prágai Vítkov-hegyen az Ismeretlen Katona sírjára. Alexander Dubček elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Belső társadalmi életünkben megszűnt az egyik osztály vagy az egyik szociális csoport har ca a másik ellen. így a mun­kások és a munkásosztály érde­ke nemcsak az, hogy szövet­ségben álljon a parasztsággal és az értelmiséggel, hanem szo­rosan együtt is kell működnie a földművesek, munkások és értelmiségiek valamennyi szo­ciális rétegének. A szabadságot és a szocialis­ta demokráciát nem tekintjük öncélú megoldásnak. A szabad­ság emberi szükséglet. A de­mokrácia fejlődésében a sza­badság biztosítékának eszközét látjuk, olyan eszközt, amely le­hetővé teszi a dolgozó ember életét megkeserítő problémák megoldását. A gyűlés részvevői felmér­hetik annak a programnak a Javaslatait, amelyeket egyide­jűleg a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom egész tagsága elé terjesztettünk. Engedjék meg nekem, hogy vitájuk kere­tében néhány szóval megemlé­kezzem arról is, miképpen szemléljük a kommunista párt Szempontjából azokat a fő problémákat, amelyekről itt tárgyalni fognak. Ügy véljük, hogy a múltban az a helytelen, szélsőséges Irányzat uralkodott, miszerint a dolgozók érdekeit a központi hatalom képviselői reprezen­tálják. Az ilyen centralizmus azon nézetek bizonyos monopo­lizálásához vezetett, hogy ml hasznos és m: káros a dolgo­zóknak. Ez^el a nézettől a dol­gozók egyes szociális csoport­jainak demokratikus részvéteié­vel kell szembeszállnunk. A probléiTí. masedik szélsőséges­sége viszont a társadalom egyes érdekek szerinti atomizálódása. Sem az egyik, sem a másik szélsőség nem biztosíthatja né­pünk és társadalmunk fejlődése szükségleteinek igazi realizálá­sát. Elvtársaki A párt szilárd és megfontolt célkitűzéseiből kiindulva kö­vetkezik a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom, mint szo­cialista társadalmunk dolgozói politikai és érdekszervezete rendkívüli fontosságának elis­merése. Amennyiben a szak­szervezeti mozgalom az említett feladatokat teljesíteni kívánja, lényegesen fokoznia kell tevé­kenységét. Bizonyára egyet fognak ér­teni velem, hogy abban látjuk a szakszervezet feladatát, hogy tagsága érdekeit védje, de ugyanolyan egyértelműen ki kell állnunk amellett az elv mellett is, hogy széjjelosztani s élvezni csupán azt lehet, amit társadalmunk termel. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom köve­telményeinek érvényre juttatá­sát szolgáló eszközökről. Ilyen példának okáért a sztrájk. Minden munkás tisztában van azzal, hogy a sztrájkkal el le­het valamit érni, ám magukkal a követelésekkel vagy a sztráj­kokkal semmiképpen sem te­remthetjük meg annak feltéte­leit, hogy a munkások és a töb­bi dolgozók jogos követeléseit kielégítsük. Ügyeljünk ezekre a dolgokra. Sor került néhány úgynevezett „vad sztrájkra", amikor a mun­kát valaminő részletkérdés miatt beszüntették, amely né­hány órán belül magyarázatot nyert. Az említett néhány óra során azonban százezres, sőt milliós károk keletkeztek, nem ls szólva a politikai következ­ményekről. Ügy vélem elvtársak, hogy ezekről a kérdésekről őszintén kell beszélnünk. Ma senki sem képes — sem a gazdasági szervek, sem államunk, még kevésbé pedig pártunk — ki­elégíteni az emberek jogos kö­veteléseit. Ezért keressük — kommunisták és nem kommu nisták — a reális kiutat ebből a helyzetből. Az egyetlen tartós kiút nem­zeti jövedelmünk emelése, egész népgazdaságunk effekti­vitásának fokozása. Elvtársaki A dolgozó kollek­tívák közvetlen befolyása eme­lésének további útja a termelé­si szféra terén a dolgozók üze­mi tanácsainak kérdésével függ össze. Ezt a kérdést felvetet­tük a CSKP akcióprogramjában. Ez idő szerint foglalkozik vele a kormány és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Fel­szólítottuk a dolgozókat és a pártszervezeteket is, hogy ve gyék fontolóra az üzemi önkor­mányzat gondolata megvalósí­tásának legmegfelelőbb formáit. Engedjék meg, hogy végeze­tül még egyszer hangsúlyoz zam: a CSKP tudatában van an­nak, hogy mindenekelőtt az üzemek dolgozóitól függ, minő gyorsan újhodik meg népgazda­ságunk dinamikája, milyen gyorsan kerülünk ki a jelenle­gi nehézségekből. A munkások, technikusok, mérnökök és irá nyitó dolgozók alkotó tevé kenysége és képessége dönti el, milyen gyorsan sikerül kon­szolidálnunk népgazdaságun­kat. Pártunk céljai azonosak min­den dolgozó technikusunk, a szocialista üzemek és vállala­tok, valamennyi dolgozójának érdekeivel és szükségleteivel. Csehszlovákia Kommunista Pártjának nevében ehhez kívá­nok a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom valamennyi dol­gozójának sok sikert. Megkezdődött a szakszervezetek országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) FSZM programja, megteremtik a szakszervezetek Aj struktúráját és lefektetik az FSZM alapsza­bályzatait. Az értekezlet küldetése azonban ezzel nem merül ki. Rá kell mutatnia a szakszerveze tek Jogaira és meg kell határoznia pozíciójukat az üzemekben is. Karel PoláCek, az SZKT elnöke beszámolójában a szakszervezetek jelenlegi helyzetével foglalko­zott. Kijelentette, hogy a szakszervezetek elsőd­leges feladata lesz ezentúl a dolgozók érdekeinek a védelme. Beszéde további részében a szónok gazdasági okokkal indokolta meg azt a követelményt, hogy minden üzemben csak egy szakszervezet működ­jön. Ennek az elvnek a betartását a dolgozók most létesülő tanácsai, a kollektív szerződések, az anyagi eszközök helyes és ésszerű elosztása ls megköveteli. PoláCek elvtárs a nemzetiségi kérdésre ls ki­tért. Véleménye szerint a csehek, szlovákok és a hazánkban élő nemzetiségek egyenjogúsága az elvtársi együttműködésnek és a szakszervezetek forradalmi jellegének a záloga. — A szakszervezetek nem mondanak le a sztrájk jogáról sem — folytatta — de nem értünk egyet a meggondolatlanul kiváltott, erőszakos sztrájkokkal, melyek veszélyeztetik a szakszerve­zetek tekintélyét. A jobb életkörülményekkel és munkafeltételek­kel kapcsolatban PoláCek elvtárs a legsürgősebb és legfontosabb feladatok egyikének a tudomány és a technika fejlesztését, népgazdaságunk céltu­datos irányítását, a termelés racionalizálását és a dolgozók aktivitásának, kezdeményezésének támogatását tartja. Csak ily módon küszöbölhetők ki ugyanis a régi hibák, csak ily módon biztosit­ható a javulás. Életszínvonalunk érdekében az áraknak ezentúl jobban kifejezésre kell juttat­niuk a termelési költségeket. Ez természetesen elképzelhetetlen bizonyos feltétlenül szükséges áremelés nélkül. A bérekkel foglalkozva a szónok leszögezte: — Gyorsabb, átlagosan évi 3 százalékos növeke­désük lehetővé teszi a különféle szakágazatok­ban elért jövedelmek közötti aránytalanságok ki­egyenlítését. PoláCek elvtárs az egészségügyi gondozással kapcsolatban megállapította: — Nem volna he­lyes, ha az FSZM az állami szervek tevékenysé­gét ellenőrizné. De ragaszkodunk ahhoz, hogy ahol emberélet és munkabiztonság forog veszély­ben, ott a szakszervezeteknek joguk legyen be szüntetni a munkát. Beszéde további részében a szónok a szakszer vezetekben meghonosítandó demokráciával fog­lalkozott. Ezt követően megkezdődtek a tanácskozások. Az első felszólaló a kassai Magnezitművek dol­gozója, Peter Soltés volt. Az FSZM akcióprogram­javaslatára hivatkozva üzeme problémáit fejte­gette. Majd a bányászatban a munkaidő csökken­tést sürgette, amiről azonban az akcióprogram javaslata nem tesz említést. Javaslata: az akció­programba be kellene iktatni a szakszervezeti funkcionáriusok minősítésének fokozását bizto­sító, az FSZM mellett működő főiskola létesítését. A további felszólalók L. Zoula, a Mosti Állami Gazdaság dolgozója, Zdenék Pastrňák, az Ostra­vai Magasépítési Vállalat alkalmazottja és a többiek is mind üzemeik és munkahelyeik prob­lémáiból a kivezető utat a közös tanácskozások során kívánjerx megtalálni. Az országos értekezlet küldöttei ma folytatják tárgyalásaikat. —km— Okinawábol Déi-Koreába helyezik az amerikai támaszpontokat Szöul — Csoj Jong Gi dél-ko­reai hadügyminiszter tegnap be­jelentette, hogy a szöuli és a washingtoni kormány között tárgyalások folynak az Okinawa szigetén levő amerikai katonai támaszpontok Dél-Koreába tör­ténő áthelyezéséről. Jól értesült dél-koreai források szerint az amerikai támaszpontokat — be­leértve a nukleáris lerakatokat Is — Cse Dzsu szigetére helye­zik át. Az Egyesült Államok, amely a japán közvélemény fokozódó elégedetlensége miatt kénysze­rült e lépésre, nem szívesen he­lyezi át támaszpontjait az emlí­tet helyre, mivel a dél-koreai szigetcsoport beleesik a kínai radarhálózat hatókörébe, és stratégiai szempontból sem fe­lel meg úgy, mint Okinawa. SZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖS ŰRKUTATÁSAI Moszkva — Moszkvában ked­den véget ért az a tudományos tanácskozás, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kép­viselői az űrkutatásban való tu­dományos együttműködéseket vitatták meg. Megvizsgálták a szocialista országok űrkutatási együttműködésének fejlesztését és a közös űrkísérletekre vonat­kozó újabb javaslatokat. 1969— 1970-ben a különböző szocialis­ta országok berendezéseit fog­ják felbocsátani geofizikai raké­tákon és műholdon. Ezenkívül a szocialista országok tudósai együttes kutatásokat folytatnak azoknak a szputnyikoknak a ré­vén, amelyeket a Szovjetunió bocsát fel. SAJTÓÉRTEKEZLET AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉTRŐL Moszkva — Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára ked­den hazai és külföldi újságírók előtt ismertette a Szovjetunió­ban több mint egy évvel ezelőtt bevezetett ötnapos munkahét eredményeit és tapasztalatait. Elmondotta, hogy jelenleg a szovjet munkások és alkalma­zottak 75 százaléka ötnapos munkahét keretében dolgozik. Aláhúzta, hogy a szovjet dolgo­zóknak van a legrövidebb mun­kahetük világviszonylatban. Adatokkal támasztotta alá, hogy az ötnapos munkahét hasznos­nak bizonyult a gazdasági élet szempontjából ls. Az ötnapos munkahétre áttért vállalatokban felméréseket végeztek, amelyek kimutatták a termelékenység fokozódását, a műszaki-gazda^g sági mutatók emelkedését, kö vétkezésképpen a dolgozók jö­vedelmének növekedését. Csök­kent a betegnapok száma az üzemekben. Röplap-incidens Moszkvában Moszkva — A szovjet ható­ságok tegnap kora reggel sza­badon bocsátották azt a három brit állampolgárt, akiket hét­főn este Moszkvában a Maja­kovszkij téren tartóztattak le, miközben röplapokat osztogat­tak a járókelőknek. A röplapok követelték JuriJ Galanszkov és Alekszandr Ginzburg szabadon bocsátását, akiket ez év Január­jában külföldi szovjetellenes szervezetekkel való kapcsola­tért ítéltek el. A moszkvaiak közrefogtak egy nyugati tudósítót, aki le akarta fényképezni az inci­denst, és megakadályozták eb­ben. Az esettel kapcsolatban a szovjet külügyminisztériumba kérették Nagy-Britannia moszk­vai nagykövetségének képvise­lőjét. Tanácskozások Bonnban Bonnban továbbra ls egymást követik a tanácskozások a nyu­gat-berlini helyzettel kapcso­latban. Kedden délelőtt Brandt Az algériai—fraíicia kapcsolatok válsága Algír — Az algériai hivata­los körök először ismerték el, hogy válságba kerültek az algé­riai—francia kapcsolatok. Le­szögezték, hogy ezért teljes mértékben Franciaországot ter­heli a felelősség. Véleményük szerint a francia kormánynak a Franciaországban dolgozó al­gériaiak számának korlátozásá­ról szóló döntése váratlan es egyoldalú volt. A francia kor­mány már más téren, Így pél­dául az algériai bor felvásárlá­sa terén is megszegte kötele­zettségeit. Az algériai kormánynak ér­deke, hogy legalább részben úgy oldja meg a munkanélküli­ség problémáját, hogy az algé­riai munkások munkalehetősé­get találjanak Franciaország­ban. Jelenleg 350 000 algériai dolgozik Franciaországban. Más források szerint számuk eléri a félmilliót. A Renault-autógyárban megkezdődött a munka (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is a belpolitikai té­mák állnak a franciaországi vá­lasztási küzdelem középpontjá­ban. Külpolitikai kérdések gya­korlatilag fel sem vetődnek. A választási küzdelmet változatla­nul a nyugalom jellemzi, nyoma sincs szenvedélyességnek, an­nak ellenére, hogy a gaulleis­ták a kommunistaellenes propa­gandát igyekeznek kampányuk középpontjába állítani. Párizsi politikai körök véleménye sze­rint azonban a szenvedélynek ez a hiánya egyáltalán nem je­lent közönyt vagy a politikától való elfordulást. külügyminiszter váratlanul Nyu­gat-Berlinbe utazott, hogy in­formálja Schütz főpolgármes­tert a kormány hétfői határoza­tairól, amelyek Nyugat-Berlin hatékonyabb gazdasági megse­gítésére irányulnak. A kora dél­utáni órákban összeültek Kie­sínger kancellárnál a két kor­mánypárt vezető politikusai. A fő téma itt ls Nyugat-Berlin volt. Közben ülést tartott a két koalíciós párt és az FDP par­lamenti frakciója is. Ezeken az üléseken előkészítették a csü­törtöki külpolitikai vitát. A Bundestag gyűlésén Brandt tart beszámolót és Kiesinger kor­mánynyilatkozatot tesz. mm,m//mm?/mxw/m:WMrn LAPZARTAKOR érkezett A MOSZKVAI TANÁCSKOZÁST ELŐKÉSZÍTŐ ÉRTEKEZLET Budapest — Mintegy 4D kommu­nista és munkáspárt küldte el kép­viselőit Budapestre, a kommunista és munkáspártok moszkvai tanács­kozásának előkészítésére alakult munkacsoport ülésére. Az ülés kedden este vette kezdetét, s részt vesz rajta a csehszlovák küldött­ség is, amelynek élén Oldfich Ka­derka, a CSKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezelőie, a Központi Bizottság tagja áll. A Ro­mán Kommunista Párt ugyancsak elküldte megfigyelőit a munkacso­port ülésére. Hétfőn és kedden Budapesten a testvéri pártnk küldöttei között in­tenzív kétoldalú tárgyalások foly­tak. A kommunista és munkáspártok értekezletét előkészítő munkacso­pnrt ülése munka|ellegíi. FOLYTATÓDNAK A TÁRGYALÁSOK Berlin — Berlinben tegnap dél­1961 VI. előtt folytatódtak a hivatalos tár­gyalások dr. Jlíi Hájek Csehszlová­kiai és Ottó Winzer, az NDK kül­ügyminisztere között. Délntán a csehszlovák külügyminisztert In gadta Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Állam tanácsának elnöke. (ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents