Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)
1968-06-18 / 167. szám, kedd
v Gombaszögi előzetes Vasárnap délután van. Autónk a nyílt úton vígan szalad a kassabélai dombokról Magyörbőd felé. A falusi futballpályákon már készlődnek a délutáni nagy csatározásokra, s a fiatal párok is kiadós sétákra indulnak — az itteni szokásokhoz híven — az országút mentén az enyhe napsütéses időben. Alighogy átfutunk a falu előtti patak hídján, már ott is vagyunk a házak között, ahol Kassáról Jövet a Jobb oldalon messziről kiemelkedik a sorból az emeletes községháza, és körülötte — szinte kiscsibékhez hasonlóan — a szétszórt épületekből álló alapfokú kilencéves iskola. Befordulok a kissé még az építkezés nyomait magán viselő udvarra, s már messziről fülünkbe csendül a nótaszó, az asszonyok szépen szárnyaló szopránja, melyet illedelmes elmaradással követ a férfiak enyhén érdes, brummogó basszusa: „Magyarbődre két úton kell bemenni, De szeretnék a rózsámmal beszélni! Télen-nyáron virágzik az ablaka. Jaj de sokat kopogtattam be rajta." Az iskolai ebédlő ünneplőbe öltözött asszonyokkal, s a tánc hevétől ingujjra vetkőzött emberekkel van tele. Köröskörül a fal mellett székek, asztalok: rajta üvegek, poharak. A férfiak egy pohárka pálinkával, az asszonyok málnával erősítik hangjukat, s táncra igazodó lábukat. Kell is az erősítés, mert a csoport nem a megszokott fiatal lányokból — legényekből áll, hanem lehet mondani, hogy a huszonöt évesektől kezdve a nyugdíjhatárig (vagy még azon is túl, mint a mesében) minden korosztályból van itt valaki a faluból, aki a maga idejében, fiatalsága virágzásakor jó táncos-nótás kedvű legény — leány hírében volt. Nem kell sok biztatás, és már folytatják tovább a táncot, a híres magyarbődi dibegőst, s szól hozzá a nóta: A magyarbődi dobogós kőhídnál, három legény rozmaringot kaszál. En leszek a rozmaring szedője, Barna legény igaz szeretője. Kilyukadt a zsojtárom dongája Elhagyott o szeretőm, a barna. Ha elhagiwtl majd megvár, majd megvár, a magyarbődi dobogós kőhídnál. Hogyan is kezdődött? összejöttek a régi CSEMADOK-tagok, szövetkezeti dolgozók, üzemi munkások; a régi jópajtások, volt leánycimborák — mai férjfeleségek, hogy a múlt felevenítésével egy szép vasárnap délutánt szerezzenek, s egy kicsit újból fiatalnak érezzék magukat. Itt van Csabay Zsuzsanna, Csabay Ferenc, Gédra István, Cséplő Ferenc, Gérda Imre, Koczák György, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke, Marci Imre bácsi, a legidősebb, és Mihók Jolán, a csoport legfiatalabb tagja, Gédra Ilona, Csabay Imre, Vaszily Pál, hogy csak egynéhányat említsek a sok rokonhangzású név közül. A CSEMADOK elnöke, Koczák György fgy nyilatkozik a csoport létrejöttével kapcsolatban: — Nagyon sok fáradságba került, míg összehoztuk ezt a csoportot, de az a gondolat vezetett minket, hogy egyszer nekünk is meg kellene mutatni: mit tudunk. Hogy mi is eljussunk a gombaszögi ünnepségekre, és bemutathassuk falunk dalait, népviseletét s büszkék lehetnénk arra, hogy magyarbődiek vagyunk. — Hogyan jutottak erre a gondolatra, hogy a falu emlékezetében még élő régi szokásokat, táncokat felelevenítsék? — Kissé furcsa, de így van: az idősebbek noszogattak, hogy kéne már valamit csinálni a faluban. Szeretnénk megmutatni a mai fiataloknak, hogy mi volt régen, hogyan szórakoztak, mulattak s töltötték el a szabad vasárnap délutánokat. Mi, mai fiatalok már nem ismerjük ezeket a szokásokat, táncokat, nótákat, és ma, amikor halljuk s látjuk apáinktól-anyáinktől, akkor látjuk, hogy milyen szépek a bemutatott nóták, táncok, és ha még felveszik hozzá a régi ruhákat, amit csak vasárnap szoktak hordani, akkor felébred bennünk a vágy: tanuljuk meg ml ls. A táncok, dalok, valóban nagyon szépek. De ahhoz, hogy ezt bemutassák, szükséges valamilyen színpadi feldolgozás. Kell valaki, aki az egészet egy csokorba kösse, és alkalmassá tegye a színpadi bemutatásra. Kapnak-e ilyen segítséget valakitől? — Igen. Egyrészt a helyi Népművelődési Ház vezetőjétől, Marci Istvántól, másrészt a CSEMADOK járási titkárságától, akik felkérték Hemerka Olga tanárnőt, hogy Kassáról járjon ki rendszeresen a próbáinkra, s aki igazán szívvel-lélekkel azon fáradozik, hogy a csoport a legtöbbet nyújtsa. Az ő irányításával készülünk a bemutatkozásra, először a járási CSEMADOK-napokon, majd ha sikerül, akkor a gombaszögi dal- és táncfesztiválon. — Körülbelül mennyi a csoport átlagos életkora? — A legfiatalabb 25 éves, a legidősebb pedig 60. A többi úgy 40—50 között van. A csoport nagy része a helybeli egységes földművesszövetkezet dolgozója. De vannak olyanok is, akik üzemben dolgoznak. Éppen ezért a próbákat csak vasárnap délután tartjuk, s így mindenki el tud jönni, s amolyan vasárnap délutáni szórakozásnak vesszük a dolgot. Pontosan úgy, mint régen. Ezért aztán nem fáradság, s egy kissé így közelebb kerülünk egymáshoz. Hisz tánc közben sok mindenről szó esik, ami a község belső életét is érinti. Igy aztán hosszabbak a szünetek is a szokottnál, meg hát az akarat ugyan töretlen, de a lábak a régiek: elfáradnak, és a száradó torkokat is le kell öblíteni (Zene nincs, ők maguk énekelnek a tánchoz, s ha van is, a régi szokáshoz híven, akkor is énekelnek, dalolnak.) De azért a hatvanadik esztendejét taposó, s még mindig fiatalosan táncolő-nótázó Marci Imre bácsi rázendíti, hogy: Ej, „Most jöttem Gyuláról, Gyula városából, Megismert a rózsám, Megismert a rózsám, Ej, Lovam járásáról." A többi pedig a székeken ülve — mintha csak régen a tűz körül — hallgatja a pentaton lejtésű, szívbe markoló dallamot, hogy nem ls őrőla, hanem már a lovajárásról felismerte kedvesét a párja. S az arcokon, a szemekben ott csillog az öröm, s a büszkeség, mintha csak ezt mondanák: ugye szép? Ugye te nem tudsz ilyet? Gyere megtanítunk! GYÜRE LAJOS KULTURÁLIS HÍREK • A jÖVÖ EV júliusában rendezik meg Budapesten az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetségének XXlll. kongresszusát, amely Iránt márts nagy érdeklődés nyilvánul meg. Előreláthatólag több mint ezren vesznek majd részt a kongresszuson és 30 országból érkeznek küldöttek. • LONDONBAN megnyílt a Photeurop—68 fényképkiállítás, amelyen 21 európai ország fotóművészet vesznek részt. mm Földrengések előrejelzése A földrengések előrejelzése különösen az 1957—58-as nemzetközi geofizikai év óta világszerte foglalkoztatja a szakembereket. Bár a korszerű technika egyre érzékenyebb műszereket ad a kezükbe, ezt a kérdést még nem sikerült megnyugtatóan rendezni. A földrengések pedig — leszámítva az emberéletben esett veszteségeket — anyagi szempontból különösen a gazdaságilag fejlett országokban egyre nagyobb károkat okoznak. Amerikai szakértőknek az a véleményük, hogy ha az 1906-os San Franciscó-i földrengés megismétlődne, 5—6 milliárd dollárba kerülne a helyreállítás. Los Angeles esetében pedig 10 milliárd dollárba. Évente kb. 20 milliárd dollár értékben építenek az Egyesült Államokban atomerőműveket és gátakat olyan földrengésveszélyes zónákban, ahol egy pusztító rengésnek igen súlyos következményei lehetnének. Érthető tehát az az aktivitás, amely az utóbbi években az amerikai kutatást ezen a téren jellemzi. Egyelőre csak a nagy rengés! veszély-zónákban, az Aleuti-szlgetek környékén és a Kalifornia partjai mellett húzódó Saii-Andreas árokban koncentráltak az amerikaiak jelentős műszerkapacitást. A szeizmográfokat az említett övezetekben mély lyukakba helyezik, hogy ezáltal a műszer érzékelő szervét mentesítsék a felszíni parazita zajoktól. Minden egyes műszer elektronikus számítóközponthoz kapcsolódik, s mérési eredményeket ezek analizálják. MESTERSÉGES REZGÉSHULLÁMOK A szeizmikus kutatásokat megkönnyítik a mesterségesen keltett rezgéshullámok, amelyek a szakember számára hű képet adnak a földkéreg állapotáról az adott térségben. Denver városa (Kolorádó állam) például olyan területen fekszik, ahol viszonylag gyenge a szeizmikus aktivitás. Ezen a területen 1962—66 között több mint 1000 kisebb rengést regisztráltak a szeizmográfok. A rengések azoknaik a robbantásoknak voltak a következményei, amelyekkel egy nagyméretű szennyvíztárolót létesítettek a város mellett. A szeizmikus kutatások számára ideális alkalom volt a több évig tartó robbantássorozat. A legintenzívebb munka talán Japánban folyik a földrengések előrejelzésére. A kormány anyagi és technikai szempontból messzemenően támogatja a kutatásokat ebben a sűrűn lakott, földrengésektől sújtott országban. Az utóbbi évtizedben a szárazföldi és tengeri szeizmikus kutatásokat messzemenően összehangolják a japán kutatók, akik Igen nagy figyelmet fordítanak a tenger vízszintjének változásaira Is. Ebben az évszakban ugyanis már több olyan esetben tapasztalták, hogy a nagyméretű rengéseket olyan vízszintemelUkrán műszaki újdonságok Repülőgépek, amelyek mindenhová eljutnak Oleg Antonov ukrán tervező alkotása, a kis és fürge AN-2 és a hétüléses AN-14 légitaxi, és az AN-24. E gépek mindegyike repülőtér nélkül ls le tud szállni. Az AN-24-et 50 utasra tervezték. Megfelel a rövid utazások céljaira. Gyorsjáratú, s ugyanakkor könnyen leszáll. A pilóta már a levegőben leállítja a légcsavarokat, s nem is nyúl a kerékfékekhez. A leszállási terület egyenetlenségeit könnyen „veszik" a kerekek, amelyekben szabályozható a nyomás. Ennek a gépnek nincs szüksége sem betonsávra, sem a lépcsőkre, sem a rakodókra. Oleg Antonov legújabb alkotása a világ legnagyobb repülőgépe, az „Anteusz", az AN-22. Ez 80 tonna terhet, vagy 720 utast bír el, többet mint egy 35 hálókocsiból álló szerelvény. Mellesleg: vasúti kocsikat is szállíthat, sőt tolatómozdonyokat is. Ez a gigantikus gép szántóföldön is leszállhat. A levegőbe lendüléshez alig több mint egy kilométernyi nekifutásra van szüksége; leszálláshoz annál ls kevesebbre. © Traktor - párnákon A traktor lassan keresztülment az úttestre helyezett pezsgősüvegen. Az üveg nem tört szilánkokra, a pezsgő sem fröccsent ki belőle. A traktornak ugyanis pneumatikus hernyótalpa van. Ehhez hasonlót már valamivel korábban eredménytelenül kikísérleteztek Olaszországban: Giovanni Bonmartini gróf, aki a Lombardini Castro" nevet adta traktorjának. A belorusz és ukrán tervezők újszülöttje — a „Heuréka" — sikerrel kiállta az üzemi kísérletek próbatételét, s a világ első olyan működő traktora lett, amely felfújható gumitalpakon halad. Utóbb a harkovi HTZ traktorgyár gyártani kezdte a gyorsjáratú hernyótalpas T-74-eket is. Az új ötéves tervben mintegy kétmillió gép kerül ki a Szovjetunió 14 traktorgyárából; egyharmadukat Ukrajna szállítja. ® Elektromos napfény A sztetoszkópot nem a beteg mellére szorítják, hanem a próbapadon egyenletesen fel-felbődülő gép acéltestéhez. Félmillió kilowatt kapacitású, óriási turbógonerátor pulzusát mérik vele, amely egészségesnek bizonyul: a hatméteres tengely 3000 ford./perc sebességgel forog a gép szívében. Tovább folyik a próba. A nyomás 240 atmoszféra, a hőmérséklet 565 C fok. A turbina lapátjain óránként 1500 000 tonna gőz megy keresztül. Ezt a páratlan turbinát Harkovban készítették és jóval könnyebbnek bizonyult az azóta sorozatban gyártott 300 ezreseknél. A turboenergetlkusok mindig féltek a víztől. Sohasem engedték be a gép belsejébe, ahol elektronikus viharok dúlnak: ott levegő és a hidrogén „dolgozik". De az 500 ezresben már víz hűti az óriási tempóban forgó motor tekercseit. Végigjárja az állórész 20 kilométernyi 50 ezer volt feszültségű tekercseinek üveges csővezetékeit. A generátor tervezői új korrózióellenes és nedvességszigetelő berendezést alkalmaztak benne, amely üvegrostból készült, s ezzel megoldották a világ sok tudósát izgató, bonyolult problémát. $ Emberkéz alkotta gyémánt Az emberek ötezer év alatt mintegy 127 tonna gyémántot bányásztak ki a föld mélyéből. E zsákmány oroszlánrésze nem gyűrűkbe és ékszerekbe került, hanem vésőkbe, fúrókba, tárcsás fűrészekbe és csiszolóberendezésekbe. A legkeményebb anyag fordulatot hozott a fűrészgyártásba. De egyre kevesebb van belőle. Ezért az Uralvldék és a Jakut föld után új gyémántlelőhelyek után kutattak és tártak fel Kijevben is. A kijevi tudósok ugyanis megtalálták a mesterséges gyémánt előállításának titkát. Ennek segítségével 14-es tisztaságú felületet kaptak, amely simább a tükörnél. Később elérték azt ls, hogy semmilyen műszerrel nem lehet meghatározni a tisztasági osztályt, a csiszolást ugyanis olyan kifogástalanul végezték. Alig néhány hónappal ezelőtt Kijevben megkezdték a nagyméretű, szintetikus csodakövek előállítását, amelyek manapság minden iparág megszokott anyagai közé kerültek. J. KAZEJEV kedés előzte meg, amit neon lehet az árapály jelenségével összefüggésbe hozni, hanem előjel volt a földrengés kitörésére. A szárazföldi és a tengeri kutatásokat széles körű laboratóriumi vizsgálatok egészítik kl. SZOVJET ÉS FRANCIA KÍSÉRLETEK A Szovjetunióbain ls széles körű kutatásokat folytatnak, hiszen ennek a hatalmas kiterjedésű országnak is vannak földrengésveszélyes zónái. A Szovjetunió Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben annyival könnyebb helyzetben van, hogy ipara, erőművei, városai nincsenek oly mértékben koncentrálva ezekben a vészé-* lyes zónákban, mint az említett két állam esetében. A szeizmikus kutatásokban Franciaország is szép eredményeket ért el az utóbbi években. Nemzetközt szinten is elismerést keltett a franciáknak a Földközi-tengerre és a Csendes-óceánra tervezett víz alatti szeizmográfja, amely nemcsak földrengések jelzésére alkalmas, hanem atomrobbanások megfigyelésére ls. Az utóbbi években a francia hadsereg műszaki alakulata! is segítik a kutatásokat szárazföldi és víl alatti robbantásokkal. Az amerikai Rand Corpora* tion cég egyik tudományos előrejelzése, „elektronikus jóslata" szerint a földrengések megbízható előrejelzését még ebben az évszázadban tneg fogják oldani. A technikai jellegű problémáktól eltekintve lélektani szempontból a pon 1 tosságon van a hangsúly. A földrengés prognózisokat gyanis nem lehet a meteorológiai előrejelzésekhez hasonlítani. Egy meteorológus tévedhet abban, hogy másnap lesz-é eső vagy sem, annak komoly következményei nincsenek, legfeljebb több viccet meséidnek róluk az emberek. A földrengésveszélyes zónákbaií azonban olyan előkészületeket kell tenni — például leállítani a gyárakat, elköltözz tetni a lakosságot, majd leállítani a közlekedést stb. — amelyek bonyolult szervezés! feladatot és óriási költségeket jelentenek. Reméljük, hogy az amerikai jóslat a technika és a tudomány jóvoltából valóra válik az elkövetkező évtizedben, éš a megbízható földrengés-előrejelzések módot adnak az em 1 berélet és az anyagi javak megmentésére. Az NDK-beli tudósok annak lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne életben tartani a kioperált élő szívet. A. Wollenberger professzor, (a képen) a Német Tudományos Akadémia vérkeringéssel foglalkozó intézetének igazgatója egyebek között most kísérleteket folytat annak megállapítására, lehetséges é az egyes szívsejteknek a csepplo lyósított levegő, azaz mínusz 190 ű fok körüli hőmérsékleten való tartósítása. A kísérleteket csirkeembriók szívéből kivett sejtekkel végzi, amelyeket sóoldatban tart. Az eddigi megállapítások szerint ilyen feltételek között a szívsejt tetszőleges Ideig konzerválható és a sejt — felmelegítése után — újból ritmikus mozgásba hozható és felújítható a normális tevékenysége. A szívsejtekkel végzett hasonló kísérletek világviszonylatban Is egyedülállóak. 1968