Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-15 / 164. szám, szombat

Kilenced s xe r. ^kJjjMti Halló, Egeg! Ezen a címen adott helyet a HF május tizennyolcadikán az egegi fiatalok jogosnak tűnő panaszának, melyet valamennyiük nevében Belányí György fogalmazott meg. A község vezetőit ért bírálat tárgya: nem biztosítanak a falu fiataljainak egyetlen helyiséget sem, ahol összejöhetnének, zavartalanul beszélgethetnének, szórakozhatnának. Sorainkat akkor fgy zártuk: „Reméljük, a falu vezetői válaszolnak majd a felvetett problémára és álláspontjukat rövidesen közzétehetjük." Erre a levélre azonban a mai napig hiába vártunk ... Talán a község vezetői még arra sem érdemesítik a helyi ifjúságot, hogy legalább válaszoljanak panaszukra? Vagy nem találnak meggyőző érvet a fenti helyzet megmagyarázására ... ? (mikf NEM (Ú EGYEDÜL... (Miklósi P. felv.) S

zófiába készül a vil.ig ifjúsága Július utolsó vasárnapién a bolgár fővárosban megnyílik a IX. Világifjúsági és Diáktalálkozó, amelyen — az előzetes Jelentések szerint — a részvevő országok, szervezetek és fiatalok száma egyar.int rekordot jelent majd. A fesztivál, bizonyos jóslatok ellenére sem jutott zsákutcába, pedig előbb az algériai, majd két évvel ezelőtt a ghanal események miatt másodszor is el kellett halasztani. Ekkor a nyugati reakciós lapok karrikaturistái úgy vélték, hogy hálás témára találtak. Gúnyrajzokat gyártottak a fesztivál temetéséről és repedezett fesztiváljelvényeket agyaltak ki. Ennek ellenére a IX. fesztivál jelvényét, amely a világ haladó ifjúságának egységét, a szolidaritás, a béke és barátság gondolatét jelképezi, ma már sok százezer fiatal viseli az öt világrészen. A Nemzetközi Előkészítő Bizottság, amely 1987 elején Béscben ülésezett, a két jelentkező város: Szófia és Havanna közül Szófiát találta alkalmasabbnak a fesztivál megrendezésére. így a bolgár főváros látja vendégül a IX. VIT-re a világ minden részéből érkező nagy létszámú küldöttséget. A NEB az elökés/ítö munka sorún mindenekelőtt a VIT programját határozta meg, amely a szolidaritás, a béke és a barátság gondolatát fejezi kl. Ezeknek az alapelveknek a Jegyében készült el az állandó bizottság felhívása, amelyet valamennyi ifjúsági szervezetnek megküldtek. A felhívás a/. eg<?sz világon visszhangra talált. Jelentkezett a szocialista Ifjúsági szövetségek nemzetközi szervezete, a YUSI; továbbá a nyugatnémet Bundesjugendring is, amely 17 jelentősebb nyugatnémet Ifjúsági szövetséget tömörít soraiban, köztük — sajnos — nyíltan fasiszta, revansista szervezeteket is. A Bundesjugendring ezért nem hajlandó egyértelműen a Nemzetközi Előkészítő Bizottságon keresztül biztosítani részvételét, viszont a rendezők nem engedhetnek abból az alapelvből, hogy a részvétel csak ezen a bizottságon keresztül lehetséges. Mint erről már a HF hírt adott, hazánkat a szófiai VIT-eti több mint 500 tagú küldöttség képviselj, amelynek- részvevői közül többen már az előző fesztiválokon is szerepeltek. Hat esztendő után kerül sor ismét a világ fiataljainak találkozójára. Ez alatt az idő alatt nagy változások történtek a világban és a nemzetközi demokratikus ifjúsági mozgalomban is. Ez a szervezet azonban harcokban edzett és hízhatunk abban, hogy a kilencedik szófiai találkozó a nehézségek ellenére is azokat igazolja majd, akik létrehozásáért fáradoztak. -teKOVÁCS KATI Rajongói egy időben úgy nevez ték: az „egri üstökös"! Valóban meglepően gyorsan jutott fel a népszerűség csúcsaira. Énekelni az Iskolában kezdett, hajdanán még a Gárdonyi Géza Gimnáziumban. Iskolai rendezvényeken lépett fel és minél Inkább tapsoltak neki diáktársai, annál inkább kezdett érdeklődni a jazz-, a tánc- és filmdalok iránt. Még is, amikor leérettségizett, egy körzeti orvosi rendelőben vállalt állást. De szombat-vasárnaponként éne kelni járt. .. A zenekar, amellyel rendszere sen szerepelt, rábeszélte, hogy nevezzenek be a Magyar Televízió népszerű tehetségkutató versenyére a „Kl mit tud?" 1965. évi küzdelmeire. Elfogadta az ötletet, mert nem akart csalódást okozni a barátainak. Azután az élet furcsa grimaszának lehetett tanúja: az egri zenekart, már az első selejtezőn kieltette az eUízsürl, ő azonban, mint énekesnő továbbjutott . . . Az eredmény? Nyáron jutaiomút külföldre a „Ki mit tud?" győztesekkel, majd búcsú az orvosi rendelőtől és Kovács Kati felköltözik Budapestre, ahol a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke lesz. Fél esztendő múltán sorozatban mutatja be a slágereket, részt vesz a Magyar Rádió és Televízió I. és II. Táncdalfeszttválján. 1968-ban az első fesztivilon olyan szamot uiuiat Oe, amely egyetlen este népszerű lesz: a „Nem leszek a Játékszered"-et. És egyszerre a fiiszínősznői pálya ls megnyílik előtte. Szerepet kap az „Ünnepnapok", a „Hamis Izabella" a „Nyár a hegyen" című filmekben és a debütáló Mészáros Márta, egy dokumentumfilmesből lett játékfilmrendező, rábízza az első nagy filmje „Az eltávozott nap" női főszerepét. Evés közben Jön meg az étvágy. Kovács Kati most egy zenés filravígjýtékban szeretne játszani, úgy érzi, ebben maradéktalanul otthon lenne... Bizonyára igy ls van. Tehetséges énekesnő, és elég ügyesen mozog a kamerák előtt is. Mi kellhet még egy Igazi, maradandó filmsikerhez? (fenyves) Cím: HIFJÜSÁG A nemrégiben Budapest utcáit járva egy széltépte, sárgult falragaszra lettem figyelmes: „Jól és olcsón akar lakni? Cím: HIFJÜSÁG!" Éppen e rövidítés értelmén töprengtem, amikor a véletlen segített. Egy fiatalokból álló csoport kért útbaigazítást egy járókelőtől: „Hányas villamossal jutunk a Hotel Ifjúsághoz?" Megkapták a kért tanácsot és én — kíváncsiságból — a nyomukba szegődtem. Az Igazgató: Kerekes Béla barátaságosan fogad. Elmondja, hogy Budapest talán legszebb helyén — a budai Rózsadombon épült, kereken száz szobás négy éve üzemelő szálloda a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tulajdona. Négy esztendő nem hosszú idő, de elegendő arra, hogy az ifjúság nagyon keresett, közkedvelt szállodája legyen a fővároson kívüli magyar és a külföldi fiataloknak. — Közép-Európa legmodernebb ifjúsági szállodája vagyunk — mondja Kerekes igazgató. — A hotel egész Budapestre csodálatos kilátást nyújtó legfelső szintjén van az étterem, ahol esténként a hatszoros VIT-díjas Rajkó-zenekar muzsikál. Konyhánk ugyancsak országos hírű. Magyaros ételkülönlegességeivel, hidegkonyhai készítményeivel és nagy italválasztékkal a legkényesebb igényeket Is kielégíti. A kiszolgálás első osztályú, de fiatalok szállodájáról lévén szó — csak másodosztályú árakat számlázunk. A szobafoglalás is egyszerű: Akt nálunk akar lakni, elég ha rendelésére a táviraton csak ennyi címet ír: HIFJÜSÁG; Budapest.,. A látogatók kényelméről s szórakozásáról ugyancsak gondoskodnak. A fürdőszobákban állandó a melegvíz-szolgáltatás, külön-külön távbeszélők állnak a szállóvendégek rendelkezésére; a HIFjOSÄG-nak továbbá postája, fodrászszalon ja, pénzbeváltó- és menetjegyirodája, gépkocslparkolója, ajándékpavilonja ls van. Szórakozni pedig a földszinti presszó-bárban lehet, ahol estéről estére alig találni szabad széket. A szakemberek is felfigyeltek már a Hotel Ifjúság kiváló fekvésére, jól képzett műszaki személyzetére. Ennek bizonyítéka, hogy többek között — különböző KGST-üléseket, a gyerekek nemzetközi világszervezetének -konferenciáit, külföldi ifjúsági utazási irodák szakmai tanácskozásait rendezték már Itt. — Töltsön szállodánkban egy napott — Invitált meg végül is az igazgató. Hallgattam a szavára ... Most, hogy visszagondolok az ott töltött rövid időre, amikor is személyesen élvezhettem az udvarias, gyors éttermi kiszolgálást, megízleltem a főszakács művészetét, s a presszó-béri kellemes szórakozás után a szálloda negyedik emeletéről gyönyörködtem Budapest felejthetetlen esti panorámájában, csak egyet sajnálok: hogy Szlovákia fővárosában nincs egy hasonló, a fiatalok részére épült színvonalas s árban mégis az ifjak „zsebéhez" mért olcsó idegenforgalmi létesítmény ... I (MIKLÓSI) XVI. NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL - KARLOVY VARY Az absztrakt és konkrét szabadságról MA ESTE DfJKIOSZTÁS Már esztendőkkel ezelőtt, amikor hazánkban a nézetek engedélyezésére és betiltására kizárólagos joga a cenzúrának vagy a sajtófelügyeletnek volt, a Karlovy Vary-i „szabad tribün" olyan fórumnak bizonyult, ahol szabadon nyilvánítottak véleményt, ahol bárki merőben más álláspontot foglalhatott el, mint az előtte szóló. Márpedig itt rendszerint nem lényegtelen nézetekről volt szó. Hisz a kinematográfia, mint a szellemi kultúra része és a nemzeti vagy világ civilizáció színvonalának kifejezője, gyakran olyan kérdéseket is kénytelen volt érinteni, amelyek alapvetőek, döntő fontosságúak voltak a társadalom élete számára. Ezért úgy vélem, hogy a nemzetközi filmfesztivál keretében megrendezett „szabad tribün" idei témája" Az alkotó szabadság és a jelenlegi kinematográfia", természetes és szerves kicsúcsosodása e nemzetközi aréna progresszív hagyományainak, ahol mindig becsületes harcban találkoztak a különböző nézetek, így tehát ez nem konjunktúratéma, ahogy az avatatlan az első pillantásra véli. Inkább azt mondhatnám, hogy ez a téma jellemző mai csehszlovákiai politikai atmoszféránkra, kultúránk azon demokratikus és humanisztikus hagyományaira, amelyek e hónapokban újjáélednek. Talán nem is csodálkozhatunk, hogy a Karlovy Vary-i „szabad tribünön" folyó vita nem korlátozódik az alkotó szabadság specifikus problémáira csupán a kinematográfia keretében, hanem hogy túlnyomó részében megkísérli választ találni az emberek szabadságának alapvető problémájára, nemkülönben a művész szabadságának kérdésére általában. Ebből a szempontból szimbolikus volt Linhart professzor fellépése a „szabad tribün" bevezetőjében. Kiváló marxista teoretikusunk és esztétikusunk meggyőző érvekkel bizonyította, hogy épp a marxizmus-leninizmus alapítói és klasszikusai harcoltak minden erejükkel a cenzúra és a művészi szabadság korlátozása ellen, és éppen Lenin volt az, aki kijelentette, hogy a szocializmusban több szabadságnak kell lennie, mint a kapitalizmusban. Megfelelően egészítette ki ezt Ivan Sviták filozófus rendkívül pontosan megfogalmazott felszólalása, mely főként azt a gondolatot * hangsúlyozta, hogy célunk sosem lehet valamiféle elvont szabadság, hanem mindig a konkrét szabadság s annak biztosítéka, hogy ezt a szabadságot senki és semmi sem fogja fenyegetni. Svilák egy további gondolatát is rendkívül fontosnak tartom. A „szabad tribün" második napján azt mondotta, hogy a szabadság az ember lényege, létének, egzisztenciájának formája. Nincs szabadság ember nélkül, és nincs emberiesség szabadság nélkül. További felszólalásokban, így például dr. Ivo PondölníCek, vagy Jaroslav Bock filmkritikus hozzászólásaikban a szabadság egybekötődött bizonyos epitetonokkal, így például az érettséggel és az erkölcsösséggel. A gyakorlati filmesek a „szabad tribün" figyelmét prózai problémák felé fordították. A filmművésznek a szabadsághoz és megnyilatkozása függetlenségéhez adekvát eszközökre is szüksége van: anyagi, pénbeli stb. eszközökre. A „szabad tribün" ismét bebizonyította, milyen figyelemreméltó és értékes eszmei kapacitással rendelkezik a mi csehszlovák elméleti közösségünk. A külföldi részvevők több felszólalásával összehasonlítva messze előtérbe került az általuk kifejezett nézetek értéke, s az általános, élénk érdeklődés tárgyává vált. Ami magát a fesztivál prog-. raraját illeti, érdemes megemlékeznünk Zsivojln Pavlovics jugoszláv rendező „Ha halott leszek" című filmjéről, továbbá Michel Deville francia rendező ellenállhatatlan francia bájjal teli művéről, a „Benjamin"ről, amelyben számos kiváló francia színésszel találkoztunk. Így megcsodálhattuk Michéle Morgant, Michel Picollit, Catherlne Deneuve-t és másokat. Tegnap délután mutatták be Stefan Uher „Három nővér" című szlovák versenyfilmjét, amelynek nagy reményei vannak arra, hogy a fesztivál versenyén az esélyesek közé kerüljön. A Karlovy Vary-i filmfesztivál ma este a győztesek kihirdetésével ért véget. Az egyes bírálóbizottságok képviselői a nyerteseknek kristályserlegeket ad^ nak át, melyeket a fesztivál idején a MOSER exkluzív elárusítóhelyein mutattak be. A fesztivál három bírálóbizottságára —> színművészeti, szerzői és technikai zsűri — komoly munkq vár. Az ez évi fesztivál értékelésénél ugyanis nem téveszthető szem elől, hogy az előkészítő bizottság ez idén egészében véve néhány érdekes és figyelemre méltó alkotást hívott meg, illetve nevezett be a versenybe, Említést érdemel főképp Pavlovics jugoszláv filmrendező Majd, ha halott leszek című filmje, mely különösen szuggesztív kifejezési eszközeivel nyűgözi le a nézőket. A film a jugoszláv lumpenproletariátus és a külvárosok környezetét szemlélteti. Hasonló tematikát dolgoz fel Kenneth Loach angol rendező, Szurok a lábsarkon című alkotása. A törvényeken kívül élő emberek nyers életrealitását ábrázoló film igyekszik bepillantást nyújtani lelkivilágukba is és lerántja a leplet az újkori számkivetettek életmegnyilvánulásairól. Említést érdemel Carlo Whiteo, a film főhőse aki meggyőzően és hatásosan alakítja szerepét. Kétségtelen, hogy a női színészi teljesítmé nyért járó dij egyik várományo sa. A film értéke abban rejlik, hogy a meggyőző környezetrajzon és szociális értékein kívül hitet tesz az emberek érzéseiről és viszonyairól is. Csütörtökön este került bemutatásra a szovjet kinematográfia második versenyfilmje: Julij Karaslk rendező július 6 című alkotása. A film a történelmi hűségre törekedve a szovjetek V. összorosz kongresszusa időszakának helyzetét és Lenin szerepét tárja a néző elé. A színvonalas film hibája, hogy a történelmi események rabságában marad és nem sikerült kapcsolatot teremtenie a mai kor embereinek gondolkozásával és érzelmeivel. A fesztivál utolsó előtti napján a verseny keretében három filmet vetítettek, köztük Stetan Uher rendező Három nővér című filmjét, valamint a kubai és francia kinematográfiát képviselő alkotásokat. Csütörtökön egyébként befejeződött a Szabad Főrum, mely az idő rövidsége és a témák nagy általánossága miatt nem foglalkozott elég behatóan a lényeggel, és az alkotási szabadság problematikájával. Ennek ellenére meglepő nézeteltérések nyilvánultak meg a problémával kapcsolatban. A Szabad Fórum befejeztével a részvevők két határozatot írtak alá. Az egyik a művészet alkotószabadságának szükségességéről, a másik viszont az imperialista fondorlatok ellenzéséről szól, melyek veszélyeztetik az emberek alapvető szabadságát, különösen a harcoló Vietnamban. A Karlovy Vary-i fesztivál programjának befejeztével bemutatják J. M. Nunes spanyol rendező Biotaxia, továbbá Mingozzl olasz rendező Az ember elrablása című filmjét. MILAN POLÁK 1968