Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-15 / 164. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! KUldöttgégftnk a Hősük terén. (Telefoto CSTK—MTI) UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 15. Szombat # XXI. évfolyam, 164. szám # Ara 40 fillér Szomszédok vagyunk, közös otthonunk Európa, amelynek szocialista felében élnek és találják meg népeink boldogulásukat ALÁÍRTÁK a csehszlovák—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Pénteken délután az Országház Kupolacsarno­kában ünnepélyesen aláírták a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződését. Csehszlovák részről Old­fich Cerník, a CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, miniszterelnök, magyar részről Fock /enő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke Irta alá a szerző­dést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett csehszlovák és magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai, — Alexander Duböekkal, Illetve Kádár Jánossal az élen, —, továbbá a két delegáció szakértői. Jelen voltak az aláírásnál csehszlovák részről: Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára, és a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség tagjai, valamint a budapesti cseh­szlovák nagykövetség diplomatái. Magyar részről: losonczi Pál a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Po­litikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács, a kormány és a tár­sadalmi szervezetek tagjai. A szerződés aláírásakor Oldfich Cerník és Fock Jenő beszédet mondott. Oldfich Cerník beszéde Az aláírt országaink kö­zötti új barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződéssel ismételten ki­fejezésre juttattuk és bizonyítot­tuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság közötti kölcsönö­sen baráti, internaciona'ista kapcsolatokat. A múltban az uralkodó osztályok igyekeztek a két ország népét egymással " szembeállítani. A nép forradal­mi, haladó, igazi hazafias erői azonban a baráti együttműkö­dés útján haladtak a nemzeti és társadalmi szabadságért. A szocialista Csehszlovákia a baráti Magyarországhoz fűződő kapcsolatait a két ország né­peinek e haladó hagyományai, közös szocialista céljaink alap­ján építi és fogja építeni. Kü­lönösen nagyra értékeljük az első világháború befejezése utá­ni magyar forradalmi mozga­lom örökségét, amely a Ma­gyar Tanácsköztársaság meg­alakításában csúcsosodott ki. Nem Mejtjük el azt sem, hegy a Szovjetunióban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben megalakí­tott csehszlovák katonai egysé­gekben számos magyar harcolt a mi köztársaságunk felszaba­dításáért. 1945-ben hazánkat felszabadí­totta a szovjet hadsereg és or­szágainkban a munkásosztály került hatalomra, ennek ered­ményeképpen kapcsolataink fej­lődése új lendületet vett. Bár számos eredményt értünk el, például a csehszlovák—ma­gyar gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési bi­zottságban, vagy az árucseré­ben — amely 15 év alatt 4,5­szeresére növekedett — még­sem mondhatjuk, hogy kihasz­náltuk az összes lehetőségeket. Az országainkban megvalósuló gazdasági reformok arra ösz­tönöznek, hogy keressük gaz­dasági együttműködésünk haté­konyabb formáit, főleg ami a gyártás kooperációját és a spe­cializáciőt illeti. Ugyancsak közösen törekszünk a KGST-n belüli sokoldalú együttműködés hatékonyságának növelésére. Az úf barátsági, együttműkö­dést és kölcsönös segítségnyúj­tást szerződés aláírására nem­csak azért került sor, mert az 1949-ben kötött szerződés érvé­nyessége a legközelebbi tdő­tzakban lejár, hanem azért ts, mert közös erővel szeretnénk megteremteni további együtt­működésünk, valamint az euró­pai biztonság és a világbéke megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseink legkedvezőbb feltételeit. Ogy akarjuk a szocialista tár­sadalmat építeni, hogy az a nép mély szocialista érzelmeiből, jogos igényeiből, tapasztalatai­ból és hagyományaiból táplál­kozzék. Meg vagyunk győződve arről, hogy ez a törekvésünk ugyanakkor erősíti a szocialista internacionalizmust is. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság szilárd tagja — és az is marad — a szocialista országok világ­közösségének, amely az inter­nacionalizmus, az egyenjogú­ság, az egymás iránti kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvetre épül. Az a véleményünk, hogy egysé­günk annál erősebb, minél ha­tékonyabban gazdagítja minden ország saját tapasztalataival a szocialista építés közös elveit, és erősíti azokat safát konkrét feltételeivel összhangban. Fock Jenő beszéde Évezredes sorskőzösség, tör­ténelmünk újabb szakaszában a szabadságért és a haladásért vívott közös harc sok nagysze­rű élménye, eseménye áll mö­göttünk. Legjobbjaink közösen harcol­tak a Habsburg-elnyomás ellen. Történelmünk szép lapjait írták azok a magyar és szlovák haza­fiak, akiknek közös harcából megszületett a dicső emlékű Szlovák Tanácsköztársaság. Né­peink barátságát kovácsolták azok a magyarok, csehek és szlovákok, akik együtt harcol­tak a második világháború idő­szakában a Szlovák Nemzeti Felkelésben a fasiszta megszál­lók ellen. Mindez ékesen példázza, hogy népeink legjobbjai az úri osztá­lyok népellenes nacionalizmusa ellenére is egymásra találtak a nemzeti és társadalmi felszaba­dulásért vívott harcban. Amikor pedig a hős szovjet hadsereg kiűzte országainkból a náci megszállókat és hazai bérencei­ket, népeink a leghaladóbb áramlatban egyesülve találkoz­tak a történelem országútján. Mindkét országban a dolgozók vették kezükbe a hatalmat és megkezdték a szocializmus épí­tését. Az új és magasabb rendű fel­adatoknak az elvégzéséhez erőt ad az a tudat, hogy összefogá­sunk — népeink közvetlen ér dekein túl —, a többi szocialis­ta ország érdekeit ls szolgálja. Egy szocialista állam, egy kommunista párt akkor járul legjobban hozzá a közös ügy­höz, a szocializmus és a kom­munizmus győzelméhez, a béke védelméhez, a világ haladó erőinek támogatásához, ha erős munkáshatalmat épít kt, szün­telenül fejleszti a gazdaságot, virágzó kultúrát teremt, fejlesz­ti a szocialista demokráciát, erősíti kapcsolatait a többi szo­cialista országgal és erőfeszíté­seket tesz az egység megterem­tésére. Az új szerződés aláírásával az a szándék vezérelt bennünket, hogy erősítsük a magyar­csehszlovák barátságot és együttműködést, s azon túlme­nően a szocialista közösség va­lamennyi országának, a marxis­ta—leninista pártoknak az egy­ségét és összeforrottságát. 0] láncszemet kovácsoltunK szö­vetségi rendszerünkben, mert megállapodásunk teljes össz­hangban van a Varsói Szerző­déssel, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában született megállapodásokkal. Magyarországnak és Cseh­szlovákiának közös érdeke az európai béke. A magunk részé ről mindent megteszünk, hogy földrészünkön siker koronázza a szocialista országok erőfeszí­téseit: legyen Európa a jószom­szédi kapcsolatokban élő népek békés, nyugodt világa, ennek útjában ma a legnagyobb aka­dályt az Egyesült Államok Im­perialista politikáját mindenben kiszolgáló nyugat-német revan­sizmus és militarizmus alkotja. Szilárd elhatározásunk, hogy nem engedjük Európa és a vi­lág békéjét ismét az újnácl erők martalékává válni. Ennek érdekében összefogunk, teljes szolidaritást vállalunk a — nyugatnémet militartzmussal szemben fő frontot alkotó — Német Demokratikus Köztársa­sággal. Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés KADAR JÁNOS ÉS ALEXANDER DUBČEK BESZÉDE A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása alkalmából pénteken délután barátsági nagygyűlést rendezett az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Hazában. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben helyett foglalt a magyar párt- és kormányküldöttség: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter, Párdi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyet­tes, Kovács Imre prágai magyar nagykövet; a csehszlovák párt és kormányküldöttség: Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldfich Cerník, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök, Vasil Bllak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, dr. Jifí Hájek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, dr. Franti­šek Vlasák, a CSKP Központi Bizottságának póttagja, tervezési miniszter, Jozef Púčik budapesti csehszlovák nagykövet. Az elnökség tagja volt továbbá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, dr. Ajtai Miklós, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttag­jai, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. Ugyan­csak az elnökségben foglalt helyet Bielik György, a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. A nagygyűlés résztvevői meleg szeretettel, hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjait, valamint a magyar vezetőket. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünne­nepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet, melyre Alexander Dubček válaszolt. KADAR JÁNOS: Magyarországot és Csehszlovákiát történeta szomszédos földrajzi helyzete következtében sokféle kapcsolat köti össze Tisztelt Nagygyűlési Kedves elvtársak, barátaiml Alig egy órája annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányfői az országaink szövetségi viszonyát újabb húsz esztendőre megerősítő történel­mi jelentőségű okmányt, az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződést az Országgyűlés épüle­tében aláírták. Engedjék meg, hogy ebben az ünnepi órában én is szívből jövő elvtársi üd­vözlettel köszöntsem DubCek és Cerník elvtársakat, a körünkben megjelent többi csehszlovák barátunkat, a magyar-cseh­szlovák barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk minden résztvevőjét. Kedves elvtársaki Barátaiml A magyar—csehszlovák kap­csolatoknak történelmi gyöke­rei vannak, hiszen népeink sors­közössége évszázadokra nyúlik vissza. Legjobbjaink a múltban is keresték az összefogás lehe­tőségét. A burzsoá rendszerek azonban mesterségesen szított sovinizmussal gátolták népeink közeledését. Kapcsolatainkban új történelmi korszak kezdő­dött, amikor a szovjet hadsereg felszabadító harca nyomán né­peink szabaddá lettek és kom­munista pártjaik vezetésével sa­ját kezükbe vették sorsuk irá­nyítását. Ekkor vált lehetővé, hogy — nemzeteink tényleges érdekeinek megfelelően — új és jó alapokra helyezzük viszo­nyunkat, barátsági és együttmű­ködési szerződést kössünk és vállvetve dolgozzunk a háború okozta pusztítások nyomainak eltüntetésén, országaink újjá­építésén. Közös munkánknak attól fogva az új, szocialista tár­sadalom építésének feladata adott és ad ma is értelmet és célt. A húsz évvel ezelőtt aláírt el­ső barátsági szerződés megvaló­sítása során sok jó tapasztala­tot szereztünk. E megállapodás szellemében és a kölcsönösen vállalt kötelezettségeknek ele­get téve országaink kapcsolatai a két évtized alatt lendületesen fejlődtek. Kapcsolataink benső­séges elvtársi viszonnyá váltak és együttműködésünk ma már az életnek szinte minden terüle­tére kiterjed. Csehszlovákia hazánk harma­dik legnagyobb külkereskedel­mi partnere. Árucsereforgal­munk az 1950. évihez képest több mint ötszörösére növeke­dett. A forgalomban — az ipari országokra jellemzően — a gép­ipari termékek cseréje dominál. Gazdasági kapcsolatainkban olyan időszakhoz érkeztünk el, amikor az árucsere mellett mind nagyobb szerepet kaphat a magasabb szintű termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Tudományos és kulturális (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents