Új Szó, 1968. június (21. évfolyam, 151-179. szám)

1968-06-15 / 164. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! KUldöttgégftnk a Hősük terén. (Telefoto CSTK—MTI) UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1968. június 15. Szombat # XXI. évfolyam, 164. szám # Ara 40 fillér Szomszédok vagyunk, közös otthonunk Európa, amelynek szocialista felében élnek és találják meg népeink boldogulásukat ALÁÍRTÁK a csehszlovák—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Pénteken délután az Országház Kupolacsarnokában ünnepélyesen aláírták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Csehszlovák részről Oldfich Cerník, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök, magyar részről Fock /enő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke Irta alá a szerződést. Az aláírásnál jelen voltak a tárgyalásokon részt vett csehszlovák és magyar párt- és kormányküldöttség tagjai, — Alexander Duböekkal, Illetve Kádár Jánossal az élen, —, továbbá a két delegáció szakértői. Jelen voltak az aláírásnál csehszlovák részről: Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, és a csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjai, valamint a budapesti csehszlovák nagykövetség diplomatái. Magyar részről: losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács, a kormány és a társadalmi szervezetek tagjai. A szerződés aláírásakor Oldfich Cerník és Fock Jenő beszédet mondott. Oldfich Cerník beszéde Az aláírt országaink közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel ismételten kifejezésre juttattuk és bizonyítottuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kölcsönösen baráti, internaciona'ista kapcsolatokat. A múltban az uralkodó osztályok igyekeztek a két ország népét egymással " szembeállítani. A nép forradalmi, haladó, igazi hazafias erői azonban a baráti együttműködés útján haladtak a nemzeti és társadalmi szabadságért. A szocialista Csehszlovákia a baráti Magyarországhoz fűződő kapcsolatait a két ország népeinek e haladó hagyományai, közös szocialista céljaink alapján építi és fogja építeni. Különösen nagyra értékeljük az első világháború befejezése utáni magyar forradalmi mozgalom örökségét, amely a Magyar Tanácsköztársaság megalakításában csúcsosodott ki. Nem Mejtjük el azt sem, hegy a Szovjetunióban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben megalakított csehszlovák katonai egységekben számos magyar harcolt a mi köztársaságunk felszabadításáért. 1945-ben hazánkat felszabadította a szovjet hadsereg és országainkban a munkásosztály került hatalomra, ennek eredményeképpen kapcsolataink fejlődése új lendületet vett. Bár számos eredményt értünk el, például a csehszlovák—magyar gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottságban, vagy az árucserében — amely 15 év alatt 4,5szeresére növekedett — mégsem mondhatjuk, hogy kihasználtuk az összes lehetőségeket. Az országainkban megvalósuló gazdasági reformok arra ösztönöznek, hogy keressük gazdasági együttműködésünk hatékonyabb formáit, főleg ami a gyártás kooperációját és a specializáciőt illeti. Ugyancsak közösen törekszünk a KGST-n belüli sokoldalú együttműködés hatékonyságának növelésére. Az úf barátsági, együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást szerződés aláírására nemcsak azért került sor, mert az 1949-ben kötött szerződés érvényessége a legközelebbi tdőtzakban lejár, hanem azért ts, mert közös erővel szeretnénk megteremteni további együttműködésünk, valamint az európai biztonság és a világbéke megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseink legkedvezőbb feltételeit. Ogy akarjuk a szocialista társadalmat építeni, hogy az a nép mély szocialista érzelmeiből, jogos igényeiből, tapasztalataiból és hagyományaiból táplálkozzék. Meg vagyunk győződve arről, hogy ez a törekvésünk ugyanakkor erősíti a szocialista internacionalizmust is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárd tagja — és az is marad — a szocialista országok világközösségének, amely az internacionalizmus, az egyenjogúság, az egymás iránti kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás elvetre épül. Az a véleményünk, hogy egységünk annál erősebb, minél hatékonyabban gazdagítja minden ország saját tapasztalataival a szocialista építés közös elveit, és erősíti azokat safát konkrét feltételeivel összhangban. Fock Jenő beszéde Évezredes sorskőzösség, történelmünk újabb szakaszában a szabadságért és a haladásért vívott közös harc sok nagyszerű élménye, eseménye áll mögöttünk. Legjobbjaink közösen harcoltak a Habsburg-elnyomás ellen. Történelmünk szép lapjait írták azok a magyar és szlovák hazafiak, akiknek közös harcából megszületett a dicső emlékű Szlovák Tanácsköztársaság. Népeink barátságát kovácsolták azok a magyarok, csehek és szlovákok, akik együtt harcoltak a második világháború időszakában a Szlovák Nemzeti Felkelésben a fasiszta megszállók ellen. Mindez ékesen példázza, hogy népeink legjobbjai az úri osztályok népellenes nacionalizmusa ellenére is egymásra találtak a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott harcban. Amikor pedig a hős szovjet hadsereg kiűzte országainkból a náci megszállókat és hazai bérenceiket, népeink a leghaladóbb áramlatban egyesülve találkoztak a történelem országútján. Mindkét országban a dolgozók vették kezükbe a hatalmat és megkezdték a szocializmus építését. Az új és magasabb rendű feladatoknak az elvégzéséhez erőt ad az a tudat, hogy összefogásunk — népeink közvetlen ér dekein túl —, a többi szocialista ország érdekeit ls szolgálja. Egy szocialista állam, egy kommunista párt akkor járul legjobban hozzá a közös ügyhöz, a szocializmus és a kommunizmus győzelméhez, a béke védelméhez, a világ haladó erőinek támogatásához, ha erős munkáshatalmat épít kt, szüntelenül fejleszti a gazdaságot, virágzó kultúrát teremt, fejleszti a szocialista demokráciát, erősíti kapcsolatait a többi szocialista országgal és erőfeszítéseket tesz az egység megteremtésére. Az új szerződés aláírásával az a szándék vezérelt bennünket, hogy erősítsük a magyarcsehszlovák barátságot és együttműködést, s azon túlmenően a szocialista közösség valamennyi országának, a marxista—leninista pártoknak az egységét és összeforrottságát. 0] láncszemet kovácsoltunK szövetségi rendszerünkben, mert megállapodásunk teljes összhangban van a Varsói Szerződéssel, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában született megállapodásokkal. Magyarországnak és Csehszlovákiának közös érdeke az európai béke. A magunk részé ről mindent megteszünk, hogy földrészünkön siker koronázza a szocialista országok erőfeszítéseit: legyen Európa a jószomszédi kapcsolatokban élő népek békés, nyugodt világa, ennek útjában ma a legnagyobb akadályt az Egyesült Államok Imperialista politikáját mindenben kiszolgáló nyugat-német revansizmus és militarizmus alkotja. Szilárd elhatározásunk, hogy nem engedjük Európa és a világ békéjét ismét az újnácl erők martalékává válni. Ennek érdekében összefogunk, teljes szolidaritást vállalunk a — nyugatnémet militartzmussal szemben fő frontot alkotó — Német Demokratikus Köztársasággal. Magyar—csehszlovák barátsági nagygyűlés KADAR JÁNOS ÉS ALEXANDER DUBČEK BESZÉDE A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása alkalmából pénteken délután barátsági nagygyűlést rendezett az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Hazában. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben helyett foglalt a magyar párt- és kormányküldöttség: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre prágai magyar nagykövet; a csehszlovák párt és kormányküldöttség: Alexander Dubček, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Oldfich Cerník, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnök, Vasil Bllak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára, dr. Jifí Hájek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, dr. František Vlasák, a CSKP Központi Bizottságának póttagja, tervezési miniszter, Jozef Púčik budapesti csehszlovák nagykövet. Az elnökség tagja volt továbbá Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Bielik György, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. A nagygyűlés résztvevői meleg szeretettel, hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló csehszlovák párt- és kormányküldöttség tagjait, valamint a magyar vezetőket. A csehszlovák és a magyar himnusz elhangzása után Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnenepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet, melyre Alexander Dubček válaszolt. KADAR JÁNOS: Magyarországot és Csehszlovákiát történeta szomszédos földrajzi helyzete következtében sokféle kapcsolat köti össze Tisztelt Nagygyűlési Kedves elvtársak, barátaiml Alig egy órája annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányfői az országaink szövetségi viszonyát újabb húsz esztendőre megerősítő történelmi jelentőségű okmányt, az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést az Országgyűlés épületében aláírták. Engedjék meg, hogy ebben az ünnepi órában én is szívből jövő elvtársi üdvözlettel köszöntsem DubCek és Cerník elvtársakat, a körünkben megjelent többi csehszlovák barátunkat, a magyar-csehszlovák barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk minden résztvevőjét. Kedves elvtársaki Barátaiml A magyar—csehszlovák kapcsolatoknak történelmi gyökerei vannak, hiszen népeink sorsközössége évszázadokra nyúlik vissza. Legjobbjaink a múltban is keresték az összefogás lehetőségét. A burzsoá rendszerek azonban mesterségesen szított sovinizmussal gátolták népeink közeledését. Kapcsolatainkban új történelmi korszak kezdődött, amikor a szovjet hadsereg felszabadító harca nyomán népeink szabaddá lettek és kommunista pártjaik vezetésével saját kezükbe vették sorsuk irányítását. Ekkor vált lehetővé, hogy — nemzeteink tényleges érdekeinek megfelelően — új és jó alapokra helyezzük viszonyunkat, barátsági és együttműködési szerződést kössünk és vállvetve dolgozzunk a háború okozta pusztítások nyomainak eltüntetésén, országaink újjáépítésén. Közös munkánknak attól fogva az új, szocialista társadalom építésének feladata adott és ad ma is értelmet és célt. A húsz évvel ezelőtt aláírt első barátsági szerződés megvalósítása során sok jó tapasztalatot szereztünk. E megállapodás szellemében és a kölcsönösen vállalt kötelezettségeknek eleget téve országaink kapcsolatai a két évtized alatt lendületesen fejlődtek. Kapcsolataink bensőséges elvtársi viszonnyá váltak és együttműködésünk ma már az életnek szinte minden területére kiterjed. Csehszlovákia hazánk harmadik legnagyobb külkereskedelmi partnere. Árucsereforgalmunk az 1950. évihez képest több mint ötszörösére növekedett. A forgalomban — az ipari országokra jellemzően — a gépipari termékek cseréje dominál. Gazdasági kapcsolatainkban olyan időszakhoz érkeztünk el, amikor az árucsere mellett mind nagyobb szerepet kaphat a magasabb szintű termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Tudományos és kulturális (Folytatás a 2. oldalon)